Atomerőmű, 2004 (27. évfolyam, 1-12. szám)

2004-10-01 / 10. szám

2004. október ATOMERŐMŰ 3. oldal Szlovéniában jártunk Szeptember végén került sor arra a szakmai útra, amelynek során egy szomszédos ország nukleáris ipará­ba sikerült bepillantást nyernünk. ATEIT-es (Társadalmi Ellenőrző és Információs Társulás) polgármeste­rekből és tisztségviselőkből, atom­­erőműves és RHK Kht.-s (Radioak­tív Hulladékokat Kezelő Kht.) szak­emberekből álló delegáció hasznos információkhoz jutott a többnapos látogatás során. A szakmai program Krskóban indult. Az atomerőmű egyik igaz­gatója, Stane Rozman úr ismertet­te a létesítmény alapvető műszaki paramétereit és termelési adatait. Számos kérdés hangzott el az elő­adást követően, néhány választ most közreadok. Az erőmű kettős (szlovén és horvát) tulajdonban van most is, ehhez igazodik az igazgatóság szerkezete is. Két nagy távvezetéken távozik a villa­mos energia, melyekből az egyik Hor­vátországba tart. Az önköltségről nem tudtunk meg pontos adatot, de „fele a többi erőmű önköltségének”. Az üzemidő meghosszabbítása egyelőre nincs napirenden (bár tudnak a világ­ban érvényesülő tendenciákról), mivel csak 2023-ban jár le a 40 évre terve­zett ciklus. A város művelődési köz­pontjában tartott tájékoztató után mindenki megnézhette az ugyanitt ta­lálható, az erőművet és a nukleáris technikát bemutató kiállítást; ez szol­gál egyúttal látogatóközpontként is. A nem túl nagy alapterületen sikerült azért mindent bemutatniuk. Következett a telephely meglá­togatása, ami mindössze két kilo­méterre van a várostól. Az erőmű és segédlétesítményei mindössze 20 hektárt igényelnek, nagyon kompakt az egész. Óriási almás­kert közepén terül el a létesít­mény, ami nagyon jó reklámfogás. Az egy darab, nyomottvizes blok­kot teljes egészében a Westingho­use cég szállította, az üzemanyag is onnan érkezik. A hűtést a Száva folyó biztosítja, bár ebbe a folya­matba be kell segítenie a két hűtő­toronyegységnek is. A reaktorban ter­melt hőt két darab, függőleges elren­dezésű gőzfejlesztőbe vezetik. Az így előállított gőz hajtja a turbógépcso­portot. Néhány műszaki adat: a reak­tor hőteljesítménye 1994 MWt, a vil­lamos teljesítmény 707 MWe. Az éves termelés általában 4,5-5 milliárd kWh körül alakul, a teljesítmény-kihaszná­lási tényező 90 % körüli. Az atomerő­mű adja az ország termelésének 36 %­­át. A primer kör és a szekunder kör hőtechnikai paraméterei valamivel magasabbak a paksi blokkokra jellem­ző értékeknél. Az aktív zónában 121 köteget találunk, mindegyikben 235 pálca van beépítve. A hossz 3,6 méter, a töltet súlya 48, 7 tonna. A kontén­­ment 71 méter magas, átmérője belül 32, kívül 38 m. A telephelyen találha­tó a szimulátor és a karbantartási okta­tóközpont is. A kis- és közepes aktivi­tású radioaktív hulladékok tárolása az erőmű délnyugati részén történik. Szintén ezen a napon került sor a polgármesteri találkozóra is. Franc Bogovic úr, Krsko polgármestere adott részletes tájékoztatást a városról, a szlovén közigazgatásról, valamint az erőmű és a településkörzet együttmű­ködéséről. Rendezett viszonyokról hallhattunk beszámolót; a hazaihoz ha­sonló kompenzációval és iparűzési adóval számolhatnak a térségben élők. Az erőmű korrekt partnerként lett be­mutatva, semmilyen konkrét nézetelté­rés nem volt még a civilek és az erőmű között. Probléma viszont, hogy a másik ipari üzem (cellulóz- és papírgyár) né­hány év múlva leáll, ezáltal foglalkoz­tatási gondok jelentkezhetnek a térség­ben. A nap hátralévő részében rövid lá­togatást tettünk a kisváros régebben épült részében. Érdekesség, hogy a szálloda lépcsőfordulóiban, kis táblá­kon az van feltüntetve, hogy milyen szirénajelek vannak, és mi a teendő a cellulózipari létesítményből esetlege­sen kiömlő klórgáz észlelése esetén. Másnap a Jozef Stefan Intézetben folytatódott a szakmai program. A Ljubljana mellett található telephelyen több nukleáris létesítmény is található. A TRIGA kutatóreaktort egy amerikai cég szállította, 1966-ban kezdte meg működését. Teljesítménye 250 kW, 20 %-ra dúsított U-235 működteti, amely­nek minimális tömege 2,3 kg. A mode­rátor cirkónium-hidrid, a hűtőközeg természetes konvencióban lévő köny­­nyűvíz. Négy szabályozórúd található benne, anyaguk bórkarbid. Rendszere­sen igénybe veszi a telephelyet oktatá­si célokra a nukleáris szakma, ottlé­tünk idején egy WANO (Atomerőmű­vet Üzemeltetők Világszövetsé­ge) által szervezett, hatósági ön­értékeléssel foglalkozó program zajlott éppen (így sikerült talál­kozni Almagambetov Galij úrral is - kicsi a világ). Egy modem épületben található egy komoly felszereltségű, interaktív látoga­tóközpont. Itt minden kérdésre választ kaphatnak az érdeklő­dők, számos prospektus és egyéb kiadvány segíti az eligazodást. Mindez csak bevezető volt igazi célunk tárgyalása előtt. Mielőtt meglátogattuk volna a hulladéktárolót, két előadást is meghallgathattunk. Nadja Zeleznik asszony, fejlesztésért felelős szakember és Miran Veselic igazgató úr prezentációjából az alábbi­akat tudtuk meg. Semmilyen fajta ra­dioaktív hulladék végleges tárolására nincs jelenleg megfelelő telephely Szlovéniában. A krskói telephelyen és az itteni helyszínen történik az átme­neti tárolás. Ezek befogadóképessége korlátozott, és nem ad végleges meg­oldást. A korábbi telephely-kiválasztá­si tevékenység nem hozott sikert a nem megfelelő lakossági részvétel, a kevés információ, a nem megfe­lelő politikai támogatás és a nem tisztázott hulladékkezelési poli­tika miatt. A tevékenységért fe­lelős társaság (ARAO) 1996-ban új telephely-kiválasztási prog­ramba kezdett. A megfelelő tör­vény 2002-ben jelent meg, ami az alábbi határidőket jelöli meg: 2008-ig ki kell jelölni a telephe­lyet, 2013-ban meg kell kezdeni a működést. Az atomerőmű le­bontási és hulladékkezelési kon­cepciója 2004-ben elő lett ké­szítve, jelenleg az elfogadási fá­zisban van. A radioaktív hulladékok és az elhasznált üzemanyag kezelését célzó nemzeti program jelenleg előké­szítés alatt van. Ennek meg kell hatá­roznia a nemzeti politikát minden le­hetséges hulladéktípusra. A telephely­kiválasztási eljárásnak két kritériumot kell teljesítenie: biztonságos elhelye­zést kell biztosítania, és az érintett kö­zösségek egyetértésével kell megtör­ténnie. A lakosságot be kívánják vonni a döntéshozatali folyamatokba, folya­matos tárgyalással és egyeztetésekkel jutnak el a további vizsgálatok fenntar-Kovács Lászlót meghallgatta az Európai Parlament Energia Bizottsága Kovács Lászlót, az energetikai ügye­kért felelős magyar biztosjelöltet, je­lenlegi külügyminisztert szeptember 30-án hallgatta meg az Európai Par­lament Energia Bizottsága Brüsszel­ben. A három órán keresztül tartó nyilvános meghallgatás tétje az volt, hogy az Európai Parlament szakbi­zottsága alkalmasnak találja-e a biztosjelöltet erre a fontos posztra. Az Európai Parlament a szakbizott­ságok ajánlásai alapján fogja majd a 24 jelöltet, köztük Kovács Lászlót, az október 25-28. közötti plenáris ülésen megszavazni. Az új biztosok a Parlament jóváhagyása esetén no­vember 1-jével állnak munkába. Az Európai Parlament Energia Bi­zottságának tagjai a meghallgatás előtt már írásban megkapták Kovács László válaszait az előzetesen feltett kérdéseikre. Ebben az írott anyagban részletesen szerepeltek többek között az általános energiapolitikai elképze­lésekre, a liberalizációra, az energia­felhasználás várható alakulására, az energiafüggőségre, a környezet­szennyezésre, a megújuló energiafor­rások jobb kiaknázására adott vála­szok. Természetesen külön fejezet foglalkozott a nukleáris biztonsági szabályokkal, a meglévő erőművek­kel, a radioaktív hulladékok ártalmat­lanításával és elhelyezésével, vala­mint az új erőművek létesítésével kapcsolatos elképzelésekkel. Kovács László a meghallgatáson elmondta: munkájával szeremé előse­gíteni az úgynevezett lisszaboni stra­tégia megvalósulását, vagyis azt, hogy az Európai Unió 2010-re a világ legdinamikusabb, legversenyképe­sebb és leginkább fenntartható gazda­ságává váljon. Kérdésre válaszolva jelezte, hogy az atomenergetikával kapcsolatos aggodalmak érthetőek, de például Franciaországban 70-80 %-ban atomerőművekben termelik meg a villamos energiát, ez az arány az unióban 32 %. Ebben a kérdésben természetesen mindenek előtt a biz­tonságra kell helyezni a fő hangsúlyt, amely nemcsak a reaktorokra, hanem a radioaktív hulladékok elhelyezésére is vonatkozik. Paksról szólva külön kihangsúlyozta, hogy a magyarorszá­gi atomerőmű nem csernobili típusú, hanem annál sokkal biztonságosabb konstrukció. Fontosságát jelzi, hogy ez az erőmű biztosítja a magyarorszá­gi villamosenergia-igény 40 %-át, melynek leállítása esetén jelenleg nem lehetne más forrásból pótolni a kieső energiamennyiséget. Egyébként az unióban minden tagország saját maga határozza meg a felhasznált energiaforrások részarányát és össze­tételét, az úgynevezett energiamixet, ebbe az EU nem szól bele. A kevés erre vonatkozó közösségi elvárás egyike például az, hogy 2010-re a megújuló energiaforrások részará­nyának 12 %-osra való növelését tűz­ték ki célul. Mayer György tásához. Önkéntesség, pénzügyi forrá­sok, visszavonulási lehetőség az adott település részéről - ezek a komplex megközelítés kulcsszavai. Szlovénia területén több alkalmas helyszín is meghatározásra került, a települések lakosságával mediátorok tartják a kap­csolatot 2002 óta. Pozitív és negatív reakciók is akadtak, néhány település­sel aláírásra került a részvételről szóló egyezmény. Meghatározásra került a korlátozott földhasználatra vonatkozó kompenzáció mértéke is (2,3 millió euró évente). Az ARAO munkája so­rán különböző területeken és különbö­ző eszközökkel végzi a kommunikáci­ót: döntéshozókkal és helyi közössé­gekkel tárgyal, kiadványokat és jelen­téseket tesz közzé, iskolai programo­kat működtet, és közvélemény-kutatá­sokat végeztet. A nagy érdeklődést ki­váltó előadás után Maria Fabia üzem­vezető kalauzolt el bennünket az átme­neti tárolóba. Ez az egyetlen ilyen te­lep az országban, 1986-ban kezdte meg működését. Kis- és közepes akti­vitású hulladékot fogad az egészség­ügy, az ipar és a kutatás területéről. A hosszú üzem megkívánta már a kor­szerűsítést, illetve a biztonság növelé­sét, ezek a tevékenységek 2002-re fe­jeződtek be. A személyzet képzettségi szintjét is növelték. Korszerűsítették a védőfelszerelések és a mérőműszerek helyiségét is, valamint új targoncát vá­sároltak. A befogadókapacitás vi­szonylag kicsi, mint ahogy a földfel­színen lévő épület is. A főbb méretek 20 x 30 x 3 méter, a hordós hulladék 1,5 x 1,5 méteres betonkonténerekben helyezkedik el. A korábban befogadott kobaltforrásokat újracsomagolták, és az épület hátsó részében helyezték el, így javultak a munkavégzés körülmé­nyei. Kilenctonnányi használt csoma­golóanyagot minősítettek át nem su­gárzóvá, így felszabadult némi hely a további időszakra. A szűkös hely miatt nem tudtuk mindnyájan megtekinteni a tárolót, tizenötnél többen nem me­hettek be. Megköszöntük vendéglátó­inknak a programot, majd csoportunk rövid városnézésen vett részt Ljublja­nában. Varga József A Zene világnapja A Zene világnapja alkalmából ünnepi hangversenyt rendezett a paksi Városi Művészeti Iskola október 1-én, pénteken este a Jézus Szíve nagytemplomban. A műsorban felléptek a Városi Művészeti Iskola növendékei és tanárai, vala­mint a Városi Vegyes Kar. A nagysikerű rendezvénynek a nagytemplom kü­lön hangulatot kölcsönzött. Wollner Pál Idősek világnapja Az Idősek világnapja alkalmából (október 1.) különböző programok­kal várták a paksi Városi Művelő­dési Központban a város idős lakóit. A rendezvény délelőtt kezdő­dött, ahol egyebek mellett vérnyo­más-, koleszterin-, vércukorszint-, valamint testzsírszázalék-mérés, egészséges életmód tanácsadás, gyógytermék-bemutató, teakósto­ló szerepelt a programban. Az ünnepi műsorra a színházte­remben került sor, ahol Hajdú Já­nos polgármester köszöntője után „Egy tisztes őszes halánték” cím­mel Kállai Bori, Berkes János és Gyurin Zsolt operettműsorát láthatták a vendégek. A műsor után Paks Város Ónkormányzata uzsonnára látta vendé­gül a megjelenteket. Wollner Pál Megújult a Fortuna stúdiója Szeptember elejétől új stúdióból su­gározza adását a Fortuna Rádió. A tulajdonos PÍR Kft. beruházásában az önkormányzat munkahelyte­remtő pályázatán nyert támogatás­sal épült meg a minden igényt kielé­gítő, modern, 150 m2-es stúdió. A lakótelepről a város főutcájára, a Dózsa György u. 13. számú épület te­tőterébe költözött a szerkesztőség. Az átköltözés zavartalan volt, melyből a hallgató semmit nem vehetett észre. Az adás a szokott 96,3 MHz-es frek­vencián sugároz továbbra is. Sem a mű­sor struktúrája, sem az adás minősége nem változott a költözés miatt. A stáb viszont a korábbinál sokkal kényelme­sebb körülmények között, s korszerű technikai berendezéssel, adáslebonyolí­tó rendszer segítségével készíti a mű­sort. Új az adásvezérlő rendszer, az elő­készítő, illetve stúdióberendezés a keve­rőpultokkal. Kicserélődött a komplett számítógéppark is. A Fortuna Rádió 2005-ben ünnepli 10 éves jubileumát. Wollner Pál

Next

/
Thumbnails
Contents