Atomerőmű, 2004 (27. évfolyam, 1-12. szám)

2004-09-01 / 9. szám

8. oldal ATOMERŐMŰ 2004. szeptember ÚJ WANO-KEZDEMÉNYEZÉS: Üzemeltetési döntéshozatal Az Üzemviteli Biztonsági Osztály által a közelmúltban terjesztett három, a WANO (Atomerőműveket Üzemeltetők Világszövetsége) által kivizsgált ese­mény a konzervatív, biztonságtudatos döntéshozatal szükségességét jelzi. A té­ma fontossága miatt a WANO programot kezdeményezett a tárgyban, amely­ről Sigval M. Berg úr, a szervezet ügyvezető igazgatója írt az Inside WANO cí­mű lap 2004. évi 2. számában. Az alábbiakban a cikk lényegét közöljük. Ebben az évben a WANO 15. szüle­tésnapját ünnepli. Míg a WANO-nak a biztonság és a megbízhatóság növe­lésére vonatkozó célja megmaradt, tovább kutatja az eredményes üze­meltetés fejlesztésének lehetőségeit. Az utóbbi néhány évben számos esemény történt az erőművekben hibás üzemeltetési döntések miatt. Sok eset­ben az események jelentős hatással voltak az erőmű működésére, a reak­torbiztonság csökkenésére, vagy hosz­­szabb idejű leállással jártak a hatóság vagy a lakosság nyugtalansága miatt. Több olyan erő­mű, amely „átélt” ilyen eseményt, ko­rábban kiváló üze­meltetési mutatók­kal rendelkezett, és a személyzet elége­dett volt a döntésho­zatali folyamattal. A fentiek miatt a WANO egy speciá­lis, egyéves prog­ramot indított az üzemeltetési dön­téshozatal (ÜDH) fejlesztésére. Számos kulcsfontosságú WANO- dokumentum az alapja ezen globá­lis erőfeszítésnek. Közülük az első „A hatékony üzemeltetési döntés­­hozatal elvei” című, GL2002-1 szá­mú WANO-irányelv. Ez több olyan elvet és jellemzőt mutat fel, ame­lyek alkalmazása esetén a felépíthe­tő kultúrában a vezetők és irányítók szisztematikusan és következetesen tudják meghozni azokat a döntése­ket, melyek a biztonságos és meg­bízható működtetést támogatják. Ezek az elvek a következők: • valamennyi probléma haladéktalan azonosítása és jelentése; • egyértelmű szerepek és felelőssé­gek létrehozása a döntéshozatalhoz; • a döntések potenciális következmé­nyeit egyértelműen meghatározták, az alternatív megoldásokat pedig alaposan értékelték; • a döntések a rövid és a hosszú távú kockázatok figyelembe vételén alapszanak; • a végrehajtási tervek hatékonyan kommunikálják a feladatokat, fele­lősségeket, biztonsági intézkedése­ket, tartalék terveket; • a döntéseket és a döntéshozatallal kapcsolatos tevékenységeket rend­szeresen értékelik Fontos döntéshozatali tanulságo­kat és ajánlásokat tartalmazott három utóbbi WANO-jelentés a Davis- Besse Atomerőmű reaktortartály fe­delének degradációjáról (SOER 2003-2), az üzemeltetési döntéshoza­talról (SER 2003-5) és a reaktoron kívüli üzemanyagnak a remanens hő eltávolítás romlása miatti sérüléséről (SER 2003-6). A WANO honlapján (www. wano.org) az eseményekkel kapcsolatos információkon kívül az ÜDH legfrissebb részletei is megta­lálhatók. A WANO regionális központok munkatársai 2004-2005 során más­fél-kétnapos konzultációkon adnak tájékoztatást az ÜDH-programról. Esettanulmányok és csoportos meg­beszélések segítségével segítenek megtalálni azokat a helyzeteket, ami­kor a döntéshozatali elveket még nem sikerült betartani. A cél az események tanulságainak to­vábbadása és az üzemeltetési döntésho­zatal gyakorlatának javítása - különösen a versenypiaci környezetben. HL Uj belépők a PA Rt.-nál Immár második alkalommal kö­szöntötték a részvénytársasághoz újonnan belépő dolgozókat. A szakmai szervezetek nevében Horváth Miklós karbantartási igazga­tó szólt a munkavállalókhoz — 11-en közülük a Karbantartási Igazgatósá­got erősítik -, elmondta, hogy a biz­tonság szem előtt tartása, a biztonsá­gi kultúra továbbfejlesztése elsődle­ges feladat. Kiemelte a szervezetek közötti együttműködés fontosságát is. Az új belépők között köszöntötte Búza Katalin humánpolitikai főosz­tályvezető dr. Székelyné Pásztor Er­zsébetet is, a TLK nemrégiben kine­vezett vezetőjét. Elmondta, hogy a munkavállalók­kal szemben elvárás a lelkiismeretes, magas színvonalú szakmai munka, a cég iránti elkötelezettség, valamint a stratégiai szemlélet, a társaság pedig a bér- és szociális juttatásokkal igyek­szik a dolgozók - a társaság sikerét meghatározó - munkáját elismerni. Az elmúlt egy hónap folyamán PA Rt.-ossá vált munkavállalók a következő szervezeteknél és munkakörökben végzik munkájukat: Dr. Székelyné Pásztor Erzsébet TLK-vezető VTIG TLK Pesti Lajos turbinagépész ÜVIG ÜVFO TO Ujtz János turbinagépész ÜVIG ÜVFO TO Baranyi Attila technológus mérnök ÜVIG VEFO VEO Végh Csaba FBÖ-parancsnok BIG IBIFO RENDO Lippai Péter műszaki ellenőr KÁIG SZFO VISZO Tumpek István karbantartó lak atos KÁIG KAFO FKO Szabó Miklós nukleáris karbantartó lakatos KÁIG KAFO FKO Mészáros Viktor karbantartó lak atos KÁIG KAFO FKO Mány József karbantartó lakatos KÁIG KAFO FKO Kótai János karbantartó lak atos KÁIG KAFO FKO Sinorovits Attila J ózsef karbantartó lak atos KÁIG KAFO FKO Horváth János nukleáris karba ntartó lakatos KÁIG KAFO FKO Bertalanná Berek Ga briella csoportvezető KÁIG KTFO KTEO Gutveiler Ákos berendezésmérnök KÁIG KTFO KTEO Boros Sándor József reaktor-karbantartó lak atos KÁIG KAFO RKO Lépések a hatékony karbantartásért A 2004. augusztus elsejé­vel történt személyi vál­tozás eredményeként a karbantartási igazgató­ság vezetője Horváth Miklós lett. —A villamos energia pi­aci liberalizációja új kihí­vásokat jelent a társaság­nak. E változó piaci viszo­nyok tükrében, vezetői el­várásként fogalmazódott meg a kar­bantartási igazgatóság működésének felülvizsgálata. Igazgató úr, pontosan mit kell ezen értenünk?- A karbantartási igazgatóság vo­natkozásában a társaság vezetése meghatározta az elmozdulás irányát, kiemelve három elemet, mint: az üzemidő-hosszabbítást, a belső haté­konyságjavulást, valamint a 2. blokki egyes akna elhárítási munkáinak tá­mogatását. Az üzemidő-hosszabbítás kapcsán számos olyan aktuális fel­adattal találkozunk, amely ma is fon­tos jelentőséggel bír, de a közeljövő­ben már nagyobb volumenű munkává nő, ez másfajta működést és szerve­zettséget igényel. Ennek legfonto­sabb része a biztonsági- és teljesítmény-kritériu­mok szerinti karbantar­tás bevezetése az új ha­tósági irányelveknek megfelelően, amelynek egyik eleme - többek között — a berendezési felelősségrendszer kije­lölése, felépítése, mű­ködtetése. A berende­zésfelelősök hatásköre tulajdonképpen az, hogy függetlenül attól, hogy a paksi atomerő­műben karbantartási, felújítási, beruházási vagy átalakítási tevé­kenységet végeznek, azt az ő munkájuk alapozza meg, teljes mértékben informáltnak, tájékozottnak kell len­niük, ugyanakkor döntéseiket a leg­optimálisabb, legbiztonságosabb, leg­gazdaságosabb irányba kell tenniük. Egyszerűen szólva, valós gazdái ezeknek a berendezéseknek. Tágabb értelemben a rendszerfelelősökkel igen szorosan együttműködve kell minden rendszernek és berendezés­nek gazdájának lennie. Jelen állapot­ban a rendszerfelelősöknek a státusza az SzMSz (Szervezeti és Működési Szabályzat) szerint többé-kevésbé de­finiált, ehhez képest a berendezésfe­lelősöké nem. A legjobb tudású em­bereket szeretnénk a feladathoz meg­nyerni, ezeknek az embereknek a 80 %-a a karbantartási igazgatóságon és a 20 %-a a műszaki igazgatóságon dolgozik. Megjegyzem, ha nem lenne szó üzemidő-hosszabbításról, ez a felállás lenne az optimális a tervezett élettartamon belüli működés szem­pontjából is.- Melyek az újdonság elemei e fel­állásban?-Az újdonság ereje egyrészt abban rejlik, hogy ezen „gazdáknak” ponto­san definiált lesz a feladatuk, köteles­ségük, felelősségük és a velük szem­beni elvárás. Az újdonság másik ele­me az, hogy ez egy másfajta műkö­dést és kapcsolatrendszert eredmé­nyez, és ezt nekünk tudnunk kell ke­zelni. ÜVIG (Üzemviteli Igazgató­ság) - MÍG (Műszaki Igazgatóság) - KÁIG (Karbantartási Igazgatóság) fenti kulcsszereplőinek igen hatékony együttműködését kell tudnunk meg­valósítani úgy, hogy a berendezések, illetve rendszerek rendelkezésre állá­sát, megbízhatóságát, élettartamát nö­veljük. 2005. év elejére egy olyan működést kell biztosítanunk az élet­tartam-gazdálkodáson belül, amely­ben a műszaki információs folyama­tok, az adatok gyűjtése, azok elemzé­se, feldolgozása és visszacsatolása már az új rendszerben valósul meg. A működés tapasztalatait 2006. év ele­jén bemutatjuk a hatósági beadvány­ban, amikor az Országos Atomenergia Hivatal Nuk­leáris Biztonsági Intézeté­től megkérjük az üzemidő­hosszabbításra vonatkozó elvi engedélyt.- Az elmondottak alap­ján a berendezési gazda szerepének hangsúlyozása és a karbantartási haté­konyág közötti összejiiggés egyenesen arányos?- A hatékonyság javítása az erőmű egész területére értendő. A karbantar­tási hatékonyságnak két fő vonulata van, az egyik az erőforrás-gazdálko­dás és az ezzel kapcsolatos teendők, a másik a munkavolumen meghatáro­zása. Az első tényezőnél az emberi, pénzügyi erőforrások ésszerűbb fel­­használása az, amely feladatot jelent számunkra. Pénzügyi erőforrásokat nézve figyelembe kell vennünk azo­kat a központi pénzügyi limiteket, amiket számunkra meghatároztak. Úgy prognosztizálunk, hogy nagy­ságrendileg egy 10 %-os hatékony­ságjavulást fel tudunk mutatni, és ez erre az évre is már várható. Az embe­ri erőforrás tekintetében - a Kollektív Szerződés nyári módosításával - si­került az érdekképviseletekkel egy olyan megállapodást kötnünk, amely szerint nagyobb mozgástérrel tudjuk a szabadidős túlórákat kiadni. Hosszú távon ez a rugalmasság óriási előnyt jelent a munkáltatónak és munkavál­lalónak egyaránt. A karbantartási hatékonyság hang­súlyos lépései — jelenleg — a munka­volumen oldalán vannak. Tudnunk kell valós, hatékony javulást elérni. A munkavolumen ésszerű és racionális felülvizsgálata pontos tervezést, a munkák szinkronizálását, valamint azon tevékenységek kiküszöbölését, kiiktatását jelenti, amelyek indokolat­lan ciklussal lépnek fel. Ez egy na­gyon alapos és körültekintő feladat, melynek műszaki biztonsági feltétele­it figyelmesen körbe kell járni. Jelen­leg ezt a PA Rt. műszaki szervezetei már megkezdték. Ennek az eredmé­nye bizonyára hosszú távon jelentke­zik, ugyanis a teljes keresztmetszetű felülvizsgálat nem valósítható meg néhány hónap alatt. De azok a triviá­lis pontok, amelyekről biztosan tud­juk, hogy indokolatlanok, már az első munkavolumen-vizsgálati körben is megváltoztathatók. Ily módon a 2005. évben végrehajtandó feladata­inkat esetleg csökkenthetjük.- Mint meghatározó feladatkört a 2. blokk egyes aknájának az elhárítá­si munkáit említette. E munkálatok­ban mi a karbantartási igazgatóság szerepe? — Minthogy a 2. blokk visszaindulá­­sában is jelentős szerep jutott a KAIG-nak - melynek sikeres végre­hajtásáért ezúton is köszönetét kívá­nok mondani munkatársaimnak -, úgy a helyreállítási munkák során is jelen­tős feladat vár ránk. A KÁIG vonatko­zásában elmondom, hogy mintegy húsz főből álló önálló támogató cso­portot hoztunk létre, amivel a Helyre­­állítási Projekt munkáját támogatjuk. Ezen csapat fő feladata az elhárítást megelőző dokumentumoknak, tervek­nek a zsűrizése, véleményezése, az adott állapotot feltérképező vizuális és egyéb ellenőrző programok kidolgo­zása, végrehajtása, kiértékelése. Kiemelt feladata olyan speciális vizsgáló és beavatkozó céleszközök kifejlesztése (tervezés, gyártás, inak­tív körülmények közötti próba), me­lyek segítségével egyrészt az aknában lévő állapot igény szerint moni­torozható, és adatokat szolgáltat az elhárítást műszakilag támogató intéz­ményeknek, másrészt olyan eszközö­ket jelent, amelyek segítségével a tar­tály azon külső szerkezetei eltávolít­­hatóak (levághatóak, kicsavarhatóak 10 méteres vízoszlop alatt), amelye­ket a helyreállítási munkákat megelő­zően a PA Rt.-nak kell biztosítania.- A megváltozott piaci viszonyok bizonyára éreztetik hatásukat a part­nerkapcsolatokban is. A vázolt, szigo­rú intézkedések milyen hatással lesz­nek a beszállítóinkra?- Legfontosabb a kommunikáció, hogy a külső partnereink pontosan tudják és értsék szándékainkat, azt, hogy a PA Rt. általában és specifiku­san is hatékonyabbá kívánja tenni te­vékenységét. A munkaerő kapacitásá­nak igénye — különösen a külső vállalkozók tekin­tetében - egy hektikus folyamat, ami gyakorla­tilag és jellemzően a fő­javítások menetidejéhez igazodik. Ez nem új je­lenség a beszállítók szá­mára, legfeljebb hangsú­lyosabbá és érezhetőbbé válik azáltal, hogy job­ban figyelünk a belső ka­pacitásaink kihasználá­sára. Ez a szándékunk folyamatos, ezért mindig van és lesz mit javítani. Az elmúlt két évben már érezhető volt a vál­tozás. Nem véletlen az, hogy mintegy 10 %-os költségvolumen-csökke­­nés történt éves szinten, ami forintban kimutatható. Ezt partnereink kezelni tudják, munkájukat e szerint progra­mozzák. Fontos elvárás, hogy az itt dolgozó, akár külső, akár belső munkavállaló legyen kiképzett, gyakorlott, helyis­merettel rendelkező, jól motivált, akarja és tudja azt, amit tennie kell. Ezért nekünk érvényesítenünk kell azt a stabilitási igényt, hogy az effek­tiv munkát végzők itt maradjanak, en­nek tudatában végezzék a munkáju­kat, hiszen ez részben garancia a mi­nőségre. Ebben az évben, teljes mértékben - leszámítva az olyan beszállítókat, akik az adott berendezést gyártották - min­denhol többes, jellemzően hármas, vagy annál nagyobb számú verse­nyeztetés volt. Ennek eredményeként jött létre a most fennálló hároméves szerződéses viszony, amely 2006 vé­géig érvényes. Ez stabilitást nyújt a partnereink felé is, ugyanis három­éves időtartamra tervezhető az, hogy milyen volumenű munkát várunk tő­lük, látják azt, hogy mindezt milyen feltételrendszerben kell teljesíteni. Ez több mint partneri viszonyt, ez már a stratégiai partnerség alapjait jelenti.- A néhány hete megtartott, szoká­sos KÁIG igazgatói fórumon a mun­kavállalók részéről kérdés fogalma­zódott meg arról, hogy a piaci viszo­nyok prognosztizált, dinamikus válto­zása majdan jelent-e burkolt létszám­­leépítést?- Lényeges kérdés, hiszen az em­berek beszélnek erről. A tényekkel nézzünk szembe. Hogyan lenne szó létszámleépítésről akkor, amikor au­gusztus hónapban 17 főt vettünk fel a karbantartási igazgatóságra a nyug­díjba vonuló kollégáink helyére? Jó­váhagyott állománytáblánk van, és a létszámot a szerint töltjük fel.- Igazgató Úr, az Ön által vázolt jövőre legyen igaz a mondás, misze­rint: „...a ma, az a holnap, ami miatt tegnap aggódtál. ” Topor Magdolna

Next

/
Thumbnails
Contents