Atomerőmű, 2003 (26. évfolyam, 1-12. szám)

2003-06-01 / 6. szám

12. oldal ATOMERŐMŰ 2003. június Az üzemanyag-kazetták kémiai tisztítása Jelen ismertető megírásával nem a bekövetkezett üzemzavar okainak elemzése a célom, hanem sokkal in­kább az, hogy a tisztítással kapcso­latosan alapvető információkkal szolgáljak. Előzmények: az első igény A Paksi Atomerőmű 2. blokkján az 1997. évi visszaindulást követően fél évvel tapasztaltuk elsőként, hogy a reaktor zónájában olyan hidraulikai és hőmérsékleti aszimmetriák alakul­tak ki, amelyet akkor a reaktor leállí­tásával és teljes fűtőelem-cserével ol­dottunk meg. Ajelenség okának tisztázására indí­tott vizsgálat azt tárta fel, hogy a fűtő­elem kötegek belső felületén magnetit (speciális vas-oxid) lerakódások kép­ződtek, amelyek megnövelték a zónán belüli hidraulikai ellenállás értékét. Ezáltal a fűtőelem- kötegeken átáram­­ló hűtőközeg mennyisége csökkent, ami a kinyerhető teljesítmény nagysá­gát is csökkentette. A teljes zónacseré­ről biztonsági és műszaki szempontok alapján döntött az erőmű vezetése. A kirakott fütőelem-kötegeket mintegy 1,5 éves pihentetést követő­en kémiai módszerrel tisztítottuk meg 2000-ben. A munka elvégzésére nem­zetközi tender alapján a német SIE­MENS KWU cég kapott megbízást. Összességében 170 db fűtőelem kö­­teg sikeres tisztítására került sor, amelyek nagy részét felhasználtuk energiatermelés céljára. Az alkalmazott eljárás azon ala­pult, hogy a már említett lerakódáso­kat egy gyenge savval (oxálsav) ol­dották fel, az így oldott formában tar­tott komponenseket pedig ioncserével távolították el a rendszerből. A tisztí­tás sikerességét a fűtőelem- kötegek hidraulikai ellenállásának mérésével, megfelelőségét pedig tömörségének ellenőrzésével bizonyította a vállal­kozó SIEMENS KWU. A tisztítási fo­lyamatot az 1. aknába, kb. 10 méter vízréteg alá helyezett, 7 fűtőelem-kö­­teget befogadó tartályban végezték el a hozzá kapcsolt AMDA nevű rend­szerrel, ami a tisztítóoldat keringteté­­sét, fűtését, kezelését és a folyamat ellenőrzéséhez és minősítéséhez szükséges méréseket végezte. Alkalmazás előtt a teljes technoló­gia és berendezés alkalmazása engedé­lyeztetésre került az OAH NBI által. Folytatás: a második igény A 2001-2002. években hasonló jelen­séget tapasztaltunk az 1., 2. és 3. blok­kok fütőelem-kötegeinek üzemelteté­sekor: a reaktorok teljesítményét biz­tonsági szempontok alapján korlátoz­ni kellett a hidraulikai és hőmérsékle­ti aszimmetriák jelentkezése miatt. Az okok felderítésére létrehozott Lerakódás Team és egyetemi, kutató­intézeti szakértők ebben az esetben is a fűtőelem-kötegek felületén képződő lerakódásokat jelölték meg. Ezen le­rakódások képződésében vélhetően szerepet játszottak a gőzfejlesztők szekunder oldali tápvízelosztó kol­lektorainak cseréjéhez végzett nagyvolumenű dekontaminálási (fe­lületi szennyezettség-mentesítési) műveletek is, amelyekkel a karban­tartó személyzet dózisterhelésének csökkentése volt a cél. 2002 szeptemberében megkezdőd­tek a tárgyalások egy zónán kívüli, na­gyobb teljesítményű (és ezáltal gyor­sabb munkavégzést biztosító) 30 fűtő­elem-kazetta befogadására és tisztítá­sára alkalmas tartályos tisztító rend­szer kialakítása céljából. Megvalósí­tásra közvetlenül a FRAMATOME ANP kapott megkeresést, tekintettel a már korábban sikeresen elvégzett tisz­tításra (időközben a SIEMENS KWU- t megvásárolta a francia EdF és mint FRAMATOME ANP jelentkezett a pi­acon). A szerződéskötés több lépcső­ben történt meg, párhuzamosan a zó­nán belüli tisztítási lehetőség megtar­tásával. Elsőként megvalósíthatósági tanulmányra, majd ezt követően a tisz­títótartály legyártására kötöttek szer­ződést olyan ütemezéssel, hogy a tar­tály a 2. blokk 2003. évi leállására ren­delkezésre álljon. Az elvi átalakítási engedély megszerzését, a technológia engedélyeztetését és a tartály gyártatá­sát és behozatali engedélyeztetését MÍG végezte az OAH NBI-nél. A fel­adatok közötti koordinációs feladato­kat a Lerakódás Team látta el. A rendszer technológiai felépítése alapvetően megegyezett a korábban már sikeresen alkalmazott rendszeré­vel, azaz a tisztítóoldatot keringtető, vegyszeradagoló, zsákos szűrővel és ioncserélővel tisztító, fűtő- és hűtő­egységekből, mérőrendszerekből áll. Alapvető különbség, hogy a tisztítás sikerességét és befejezhetőségét nem a fütőelem-köteg hidraulikai ellenál­lásának mérésével, hanem a tisztítási adagonként (30 db) eltávolított vas mennyiségének követésével határoz­ták meg: az eltávolított vas mennyisé­gének telítési értékbe menetele jelez­te, hogy több lerakódás nem távolít­ható el a felületről, azaz a tisztítási művelet befejezhető. A tartály telephelyre érkezését és a technológia engedélyeztetését követő­en kapta meg a VEFO a megvalósítás­hoz kapcsolódó logisztikai és koordi­nációs feladatokat. A rendszer össze­szerelését, üzembe helyezését és a tisztítási folyamat alatti kezelését, mű­ködtetését kizárólag a FRAMATOME ANP szakemberei végezték. A tisztító rendszer létesítését és üzembe helye­zését követően, még a 2. blokk leállá­sa előtt került sor 2 adag (60 db) ko­rábban kirakott fűtőelem-köteg tisztí­tására, amely normál módon, az AMDA rendszer saját villamos fűtésé­nek használatával lefutott. Aktuális helyzet Ezt követően - a 2. blokk leállása után - megkezdődött a frissen kirakott fűtő­elem-kötegek tisztítása, szintén har­mincas adagokban. Ekkor már szük­ség volt a szintén az AMDA rendszer részét képező hűtőrendszer alkalmazá­sára is a frissen kirakott kazetták nagy­mértékű remanens hőfejlődése miatt. A frissen kirakott kazetták közül 5 adag tisztítása rendben megtörtént, átlagosan mintegy 2000 g adagonkén­­ti vaskihozatallal. A 6. adag tisztítása során a technoló­gia szerinti lehűtési fázis végén a tisz­tító rendszert üzemeltető FANP szak­emberek inhermetikusságot észleltek, feltehetően a fűtőelem-kötegek hűtés kimaradása miatti tömörtelenné válása következtében. A tisztítótartály fedelé­nek felnyitásakor a tartályba jutó hűtő­közeg hatására jelentős mennyiségű radioaktív hasadvány (elsősorban ne­mesgázok és jód) jutott a reaktorcsar­nok légterébe és azon keresztül a kör­nyezetbe. A fedél a nyitási műveletben megszorult, így a tisztítótartály belse­jében csak annak leemelését követően volt mód ellenőrzést végezni video­kamera segítségével. Az elvégzett el­lenőrzés a fűtőelem kötegek nagymér­tékű sérülését mutatta. Az üzemzavar okának/okainak tisztázása és következményeinek fel­számolása folyamatban van. Dr. Schunk János I--1 I 'SC-u-1. Tisztító tartály 2. Mechanikus szűrő 3. Hűtő 4. Vegyszerbontó 5. Kiegyenlítő tartály 6. Keringtető szivattyú 7. Előmelegítő 8. Ioncserélő tartály 9. Keringtető szivattyú 10. Vegyszer adagolás Készítette: Debulay Gábor IV. Üzemeltetői konferencia 2003. május 21. Budapest, Lurdy ház. Orosz szakértők Pakson Ma már csak elvétve találhatunk olyan számítógépet, mely valami­lyen módon ne kapcsolódna más számítógépekhez, hálózatba kap­csolva ugyanis hatékonyságuk megsokszorozódik. A hálózat biz­tonságos működtetésének feladata a sokfelé szakosodott informatiku­sok közül a rendszergazdáknak, rendszerüzemeltetőknek jutott. Az egésznapos konferencia a köve­tendő módszertanok fontosságára hív­ta fel a figyelmet. A bevált gyakorla­tok (best practice) elemzett, összeg­zett gyűjteménye (ITIL) szabályokba, eljárásrendekbe foglalja a feladatokat. Ez részét képezi a Microsoft üzemel­tetési keretrendszerének (MOF). Az ITIL rendszertanra és a MOF szerinti üzemeltetésre való áttérés ré­sze az új informatikai stratégiánknak. Több segédprogram támogatja a fo­lyamatosan megjelenő programjavító csomagok, verzióváltások átvezetését, nyilvántartását a működő rendszere­ken. A diszpécseres hibafelvevő rend­szer a felhasználók által jelzett hibára jobbára csak durva beavatkozással (törlés, újratelepítés) tud reagálni, amely jelentős időveszteséget okoz a felhasználóknak, és tetemes munka­idő-ráfordítást a szerviz részéről. Igen hasznos fejlesztés a programhiba de­tektálás, naplózás (Corporate Error Reporting, vagy röviden CER). A rendszergazda a listázott paraméterek alapján kielemezheti az okokat, szük­ség szerint továbbküldheti a támogató­hoz, ahonnan megkapja a megfelelő tanácsokat. A hibákat így akár a vég­zetes „elszállás” előtt felfedezhetik, javíthatják. Igen nagy előnye, hogy ez a hibafigyelő rendszer általánosan minden futó programra, nemcsak a Microsoft termékekre alkalmazható. Igen hasznos, új távlatokat nyitó is­meretek birtokába juthatott a konfe­rencián rekord létszámú (majdnem ezer) regisztrált résztvevő. gyulai Az utóbbi hetekben két alkalom­mal is jártak orosz szakemberek a paksi atomerőműben. Sokan sejt­hették, hogy a megbeszélések mö­gött a 2. blokki üzemzavar lehet, részleteket viszont kevesen tudtak. Az orosz szakértők látogatásának okát, körülményeit dr. Mikó Sán­dor, a Nukleáris Üzemanyag Osz­tály vezetője segített tisztázni.- A két látogatás, megbeszélés cél­ja és előzményei nagyban különböz­nek - mondja Mikó Sándor. A helyzet a következő: Először április 28-29-én érkezett egy hatfős orosz delegáció Paksra, amelyet a TVEL üzemanyag szállító vezetett, és a Kurcsatov Intézet, az OKB Hidropressz, az MSzZ üzem­­anyaggyár és a VNIINM kutatóinté­zet vett még benne részt. Őket a PA Rt. munkacsoportja fogadta a Nukle­áris (NUFO), a Vegyészeti (VEFO) és a Biztonsági Főosztály munkatársai­nak részvételével, Hamvas István ve­zetésével. A megbeszélés célja kifeje­zetten a 2. blokki üzemzavarral kap­csolatban az volt, hogy tájékoztassuk az orosz felet az eseményekről, és fel­mérjük, mennyiben számíthatunk se­gítségükre a következmények elhárí­tásában. Először is megismertettük vendége­inket az üzemzavar legfontosabb álta­lános információival: a tisztítási tech­nológiával, az üzemzavar lefolyásá­nak főbb eseményeivel, a feltételezett termohidraulikai folyamatokkal, be­mutattuk a sérült kazetták videó­felvételét, ismertettük a találkozóig a magyar kutatóintézetek által végzett elemzések eredményeit, valamint a vállalat által a helyzet stabilizálása ér­dekében hozott intézkedéseket. Ahhoz, hogy a vendégek később vállalkozhassanak a megcélzott fel­adatra, további adatokat, információ­kat adtunk meg: a tisztító berendezés alapdokumentumait, a mért radioké­miái adatokat, részletes eseménylis­tát, a szubkritikusság és a hűthetőség számításához szükséges kazetta-ada­tokat, a videófelvétellel együtt az ál­lapot szöveges értékelését. Közvetítettük azon kérésünket, hogy vizsgálják meg annak lehetősé­gét, hogy az érintett orosz cégek mi­lyen módon tudnának közreműködni az elhárításban, és a fennálló helyzet­re vonatkozóan milyen elemzésre vállalkoznának a redundáns számítá­sok érdekében. Akkor határozott vá­laszt nem kaptunk. Az orosz szakér­tők kijelentették, hazatérve elemzik a kapott információkat, és rövid időn belül - a részletek kidolgozása nélkül - megadják a választ, vállalkoznak?e az elhárítási munkákra és milyen ter­jedelemben. Ezt követően május 13-14-én paksi delegáció utazott az ügyben Moszk­vába, melynek eredményeként az orosz atomenergiaügyi minisztérium (MINATOM) megadta az engedélyt, hogy a TVEL a PA Rt. részére ajánla­tot adjon a 2. blokki üzemzavar követ­kezményei teljes felszámolásának végrehajtására. A dokumentum elkül­dését a felek május végére időzítették.- Időben később, május 20-21-én került sor a második látogatásra, amely azonban korábbi történésekhez kapcsolódik. A szintén hatfős orosz delegáció három tagja azonban az előző alkalommal is járt itt. Ezúttal azonban a TVEL, a Kurcsatov Intézet és a Hidropressz látogatott el. A ven­dégeket - vezetésemmel - a NUFO és a VEFO fogadta - mondja Mikó Sán­dor, és egyben az előzményeket is el­meséli. Az első három blokk már egy ideje lerakódással terhelten üzemelt, ezért teljesítménycsökkentésre volt szük­ség. Ebből fakadt az az igény, hogy megállapítsuk, milyen kazettákon át­menő vízforgalmak mellett lehet még a reaktort üzemeltetni, illetve mely forgalmak alatt van szükség a kazet­ták üzemére vonatkozóan a szokáso­sakon túli kiegészítő számításra. A feladatra a TVEL-lel kötöttünk szer­ződést, aki bevonta a munkába a Hidropressz Intézetet is. Az elemzés névleges teljesítmény­re vonatkozott. Azonban ezután az 1. blokkon februárban egyes, 3. és 4. éves kazetták forgalma megközelítet­te az elemzés által meghatározott ha­tárértéket. Kiegészítő elemzésre volt szükség, amely azt mutatta meg, hogy a névlegestől eltérő, kisebb re­aktor teljesítmény esetén a korábban megállapított forgalomlimitek tovább csökkenthetők, figyelembe véve még a nagy csőtörésre érvényes elfogad­hatósági kritériumokat is. Az orosz fél a kiegészítő elemzés megküldésekor konzultációs lehető­séget kért arra vonatkozóan, hogy a PA Rt. bemutassa, milyen módon al­kalmazta a kiszámolt korlátokat, és hogyan üzemeltette az érintett blok­kokat. A május végi megbeszélés en­nek a konzultációnak adott helyt. Az orosz szakértők véleménye az volt, hogy a biztonsági elemzésükben megadott korlátokat megfelelően al­kalmazzuk. Ezen megállapítás fontossága ab­ban rejlik, hogy nemcsak a múltra vo­natkozóan nyilatkozik jóváhagyólag, hanem a jövőbe is mutat. Ugyanis a 2. blokki események miatt az 1. blokkon feltehetőleg nem tisztított, egyéves kazettákat is üzemeltetni kell. Az orosz elemzések eredményei erre ad­nak lehetőséget. Igaz, feltehetőleg az azokban foglalt korlátok alkalmazá­sára nem lesz szükség, mivel az előző kampány során az érintett üzem­anyag-kazetták nem mutattak forga­lom-anomáliát. A megbeszélésen még bemutattuk a lerakódások előtörténetét. Ezenkí­vül szóba kerültek más jellegű kérdé­sek is, mint a Sipping tömörségvizs­gáló paksi alkalmazásának elemzése, valamint a primerköri vízkémiával szemben támasztott követelmények.- Mindkét megbeszélés eredmé­nyesen ért véget - fejezi be a beszél­getést Mikó Sándor. -HyL­Vezetői fórum Dr. Kocsis István vezérigazgató a május 22-én tartott vezetői értekezleten az alábbi kinevezéseket jelentette be: Radnóti Ist­vánt kinevezte biztonsági igazgatónak, határozatlan időre; Túri Tamást kine­vezte műszaki igazgatónak, határozott időre; Pekárik Gézát kinevezte műsza­ki főosztályvezetőnek, határozott időre; Dr. Vámos Gábort kinevezte vezér­­igazgatói tanácsadónak, határozatlan időre.

Next

/
Thumbnails
Contents