Atomerőmű, 2003 (26. évfolyam, 1-12. szám)

2003-01-01 / 1. szám

8. oldal ATOMERŐMŰ 2003. január Néhány gondolat a csernobili atomerőmű baleset hazai következményeiről Lapunk második oldalán foglalkoz­tunk az ELFT sugárvédelmi szakcso­port vezetőségi állásfoglalásával. A vezetőségi közlemény kevés konkrét adatot tartalmaz, a részletek iránt érdeklődő olvasónak figyelmébe ajánlok néhány szakmai közleményt. 1., 1986 augusztusában már megje­lent (tehát nyomdába adása ezt meg­előzően történt) a dr. Germán Endre, Kemenes László, Rósa Géza, C. Sza­bó István, Ormai Péter, dr. Rónaky József, Divós Ferenc, Varjú Béla, Horváth Etelka szerzőkollektíva „Su­gárvédelmi mérések Pakson és kör­nyékén a csernobili atomerőmű bal­esete után 1986. április 28-tól” cím­mel az MVMT Közlemények külön­kiadásában. Ebben a közleményben lakossági dózisbecslés nem található, pusztán a közvetlen mérési eredmé­nyeket adtuk közre. 2., A baleset által kiváltott lakossági többletdózisra számos becslés született. A legfrissebb összefoglalás a nemrég megjelent Sugáregészségtan c. könyv­ben (Szerkesztette: dr. Köteles György, kiadta a Medicina Könyvkiadó Rt.) ta­lálható: , A hazai lakosságnak a cserno­bili balesetből származó átlagos lekö­tött dózisa 330 Sv (mikrosievert) nagy­ságú volt, és bizonyosan nem haladta túl az 1 mSv értéket. A hazai lakosság.körében epidemiológiai mód­szerekkel mindmáig nem lehetett kimu­tatni a csernobili baleset miatt bekövet­kező egészségkárosodást.” 3., A baleset 15. évfordulójához kapcsolódóan az MTA három bizott­sága konferenciát rendezett. A konfe­rencia kiadványában szerepel az aláb­bi ábra és értékelés: 4., A Fizikai Szemle 1999. évi 1. számában olvasható Fehér István tollá­ból az „Ötnapos Budapest - Kijev - Bu­dapest kamionos út személyi sugárter­helése” c. cikk. A cikk összefoglalója: „Konzervatív dózisszámitással megállapítottuk, hogy az 1986. június 30,-július 5. közötti Budapest-Kijev- Budapest útvonalon közlekedő kami­on vezetője a csernobili eredetű ra­dioaktív szennyeződéstől a különbö­ző besugárzási útvonalakon 0,1 mSv nagyságrendű sugárterhelést kapha­tott, ami a lakosság évi átlag termé­szetes eredetű sugárterhelésének mintegy 1/25-e. Mai ismereteink alapján determi­nisztikus sugárkárosodást ezen dózis több mint 10.000-szerese válthat ki. Az ICRP (Nemzetközi Sugárvédel­mi Bizottság) legújabb ajánlása sze­rint a sugárzás által indukált végzetes rákos megbetegedések valószínűsége 5x10-2 eset/Sv. Az ötnapos utazásra általunk számított dózis esetében a végzetes rákos megbetegedés való­színűsége 10-5, másszóval 100 000 esetből 1 rákos haláleset várható.” A csernobili baleset kétségtelenül az atomenergetika kb. 50 éves törté­netének legsúlyosabb tragédiája volt, a közelben igen súlyos következ­ményekkel. A hazai hatások jól mérhetőek voltak, de úgy tűnik, hogy a köz­vélemény aránytalanul eltúlzottan értékeli azokat, talán a szakemberek túl halk állásfoglalásai miatt is. Rósa Géza Az 1999. évi halálozási gyakoriságok az 1970.éviek százalékában összhalálozásra, az összes és a leggyakoribb daganatos betegségre A daganatos halandóság jelenlegi szintjét és emelkedő jellegét tekintve hazánk a legkedvezőtlenebb helyzetben van az ipari országok között. Ebben a jelenségben az életmódnak van meghatározó szerepe (dohányzás, alkoholfogyasztás, korszerűtlen táplálkozás), de természetesen ehhez hozzájárul a környezetszennyeződés is. A csernobili baleset esetleges hazai következményei, figyelembe véve a daganatos megbetegedések kialakulási idejét, nem korábban, mint egy évtizeddel a baleset után lennének várhatóak, azonban az 1990-es évek közepétől a daganatos halálozási gyakoriságban a korábbi alapvonaltól nagyobb emelkedés nem figyelhető meg. Összefoglalás • A Csernobili Atomerőműben 1986-ban bekövetkezett balesethez több műszaki és emberi hiba együttese vezetett. • A fejlett oszágok szigorú nukleáris biztonsági követelményeinek nem megfelelő RBMK típusú atomerőművekben - a csernobili baleset után - több biztonságnövelő intézkedésre, beruházásra került sor. • A hazai lakosságnak a Csernobili Atomerőmű súlyos balesetéből származó sugárterhelése a környező országokhoz képest kicsi volt, • A természetes és az orvosi vizsgálatokból eredő sugárterheléshez képest jelentéktelenül kis csernobili sugárterhelés járulék a hazai lakosság körében nem járult hozzá a daganatos halálozások 1970 óta nyilvántartott folyamatosan tartó növekedéséhez. ^.............................................................................................. J Hobbi, avagy a szabadidő aktív kitöltése Januárral kezdődően a fenti címmel új sorozatot indítunk útjára az Atomerőműben. Célunk vele nem más, mint bemutatni olyan embere­ket, akik az atomerőműben végzett munka mellett rendszeresen valami­lyen szabadidős tevékenységet foly­tatnak. Elsőként Wollner Pállal be­szélgettem. Vele, akit hétvégéken leg­feljebb maroktelefonon lehet elérni, hiszen az esetek nagy többségében éppen valamelyik hobbijának él. Annak, hogy ővele indul a sorozat, aktualitása is van. A Magyar Termé­szetbarát Szövetség által minden év­ben megrendezett országos túrabaj­nokságon ugyanis Dománszky Zol­tánnal és Péter Imrével egy csapatban fölényesen diadalmaskodtak.- Az ASE Természetjáró Szakosz­tályának színeiben már évek óta részt veszünk a megméretésen - mondja Wollner Pál, a csapat kapitánya. - Korábban voltunk már hatodikak, ám tavaly minden összejött. Húsz külön­álló verseny alkotja a bajnokságot, ebből az öt legjobb eredményt veszik figyelembe. A mi esetünkben ez öt győzelmet jelent - valamennyit nap­pal arattuk. Van ugyanis éjszakai etap is, ezek során előfordult, hogy szó szerint bementünk az erdőbe. A ver­senyeken a csapatok határozzák meg, merre indulnak, milyen útvonalat kö­vetnek, ennyiben különbözik tehát a túrázástól, amikor kijelölt turistauta­kon haladunk. Pali néhány évvel ezelőtt elvégezte a túravezetői tanfolyamot, így már csoportokat is vezethet. Emlékezetes kalandok egész sorát meséli el, mikor kedvenc története felől érdeklődöm. Erdélyben egy medve szempáija kö­vette minden lépésüket, hiszen a láb­nyomok pár percesek lehettek csu­pán, a Gemencben kilenc vadmalacra bukkantak egy fa alatt, a Magas-Tát­­rában pedig óriási szakadékok fölött egyensúlyoztak a jeges talajon. Min­den kirándulásra magával viszi fény­képezőgépét. Természetfotóiból nem egy kiállítás nyílott, fotópályázato­kon vesz részt velük, naptárak őrzik munkájának gyümölcsét. Harmadik kedves időtöltése a vi­torlázás. Ezen a téren is képezte ma­gát, 1998-ban letette a vitorlásvizs­gát, így a Balatonon már bátran ülhet a kormány mellé. — Nyáron, mikor kevés lehetőség nyílik túrázni - azok is elsősorban hosszú külföldi utak -, jön el a hajó­zás ideje - avat be a legfiatalabb hob­bi kiválasztásának rejtelmeibe Wollner Pál. - Szerencsés dolog, hogy ide is magammal vihetem a fényképezőgépet vagy a kamerát, ha kedvem van, megörökíthetem a lát­ványt, amely a vízről tárul elém. A harminc év alatt felgyülemlett tudást Pali szeretné továbbadni. Erre a célra alakult meg - és közel kéttu­­catnyian alkotják - a Paksi Fotósok Baráti Körét, amelynek összejövete­leire kéthetente kedden kerül sor.- Vegyesen jönnek fiatalok és idő­sebbek, különböző igényekkel, ter­vekkel. Vannak, akik felelevenítenék megkopott tudásukat, mások modem készülékük kezelését szeretnék elsa­játítani, megint mások itt ismerked­nek meg a fényképezéssel. A helyi fo­tólaborok felajánlották segítségüket, egyikük a legjobbnak tartott képeket kirakatába is kiteszi. Vöröss Endre 2002. évi Gábor Dénes-díjazottak A szellemi alkotások széles körű el­terjesztésének, gyakorlati bevezeté­sének elősegítésére alakult NOVOFER Rt. vezetői, érzékelve a műszaki alkotásokat létrehozók nem megfelelő társadalmi, erkölcsi elis­merését, 1989-ben egy alapítványt hoztak létre a kreatív szakemberek támogatására. Az innováció folya­matában alkotó módon tevékenyke­dők erkölcsi elismerése céljából lét­rehozott díjukat Gábor Dénesről, az 1971-ben Nobel-díjjal kitüntetett tu­dósról nevezték el, aki mérnökként, a gyakorlattól soha el nem szakadva jutott a tudomány olyan régióiba, mely elismerendő, követendő példát állít valamennyi, műszaki területen dolgozó szakember számára. A NOVOFER Alapítvány ez év kö­zepén is felhívással fordult a gazdasá­gi tevékenységeket folytató társasá­gok, szervezetek, a kutatással, okta­tással foglalkozó intézmények, a ka­marák, a műszaki egyesületek és ér­dekvédelmi szervezetek felé, hogy az évente átadásra kerülő Gábor Dénes­­díjra terjesszék fel azokat az ismert, kreatív, innovatív szellemű szakem­bereket, akik az alapító okiratban foglaltakkal összhangban:- személyes tevékenységükkel se­gítik az innovatív munkát,- kiemelkedő műszaki-szellemi te­vékenységet folytatnak,- jelentős szellemi alkotást hoztak létre,- a környezet védelme területén ki­magasló eredményt értek el,- példamutató munkájukkal élesz­tik az alkotószellemet,- megteremtették az alkotómunka infrastrukturális feltételeit. A kimagasló szellemi alkotásokat létrehozó és az új ismereteket a gya­korlatba átültető szakemberek foko­zott erkölcsi megbecsülése érdekében december 18-án, az ELTE Kongresz­­szusi Központjában adták át az idei Gábor Dénes-díjakat. A kuratórium döntése alapján kiválasztott kiválósá­gok méltók az elismerésre, ők, akik találmányaikkal, a létrehozott műsza­kiszellemi alkotások bevezetésével, gyártmány- és szoftverfejlesztési eredményeikkel ill. a széles értelem­ben vett innováció infrastrukturális hátterének megteremtésével, a mo­dem külföldi technológiák hon­osításával, a felnövő generáció krea­tív gondolkodásának fejlesztésével, a szakmai ismeretek magas színvonalú átadásával maguk is tevékenyen hoz­zájárultak a magyar gazdaság sikere­sebbé tételéhez. A NOVOFER Ala­pítvány kuratóriumának döntése alapján kiválasztott, 2002. évi Gábor Dénes-díj elismerésben részesült szakemberek:- Dr. Görög Sándor vegyészmér­nök, az MTA rendes tagja, a Richter Ge­deon Rt. tudományos szaktanácsadója,- Dr. Barkóczi István gépészmér­nök, a FUX Rt. vezérigazgatója,- Dr. Fülöp Ferenc vegyészmér­nök, a kémiai tudomány doktora, a Szegedi Tudományegyetem tanszék­­vezető egyetemi tanára,- Dr. Kóczy T. László villamos­mérnök, a Széchenyi István Egyetem dékánja, a Magyar Mérnökakadémia tagja,- Dr. Berta István villamosmér­nök, a BMGE tanszékvezető egyete­mi tanára, a Magyar Mérnöki Kama­ra Elnökségének póttagja. Sipos László Szilveszteri szórakozások, bálok, koccintások Megkérdeztem a helyi és környék­beli vendéglátósokat, hogy hogyan múlatták az itt élők a szilvesztert. Szinte általános vélemény volt, hogy előtérbe helyezték a házibulikat, an­nak ellenére, hogy több vendéglátó egység készült a szilveszteri bulikra. Olyan vélemény is elhangzott, hogy ilyen igények mellett nem érdemes az óév utolsó napján bulikat szervez­ni. A helyi szokásokhoz igazodva in­kább az egyéb rendezvények élvez­nek előnyt, mint például a különbö­ző közösségek által szervezett, csa­ládias hangulatú összejövetelek. Az idősebb korosztályt az otthoni, baráti társaságban töltött idő mellett inkább a különböző rendezvények, előadások kötik le. A fiatalok köré­ben nagyobb volt a lelkesedés, a bu­­lizós hangulat. Természetesen azért több vendég­látóhely is rendezett szilveszteri bá­lokat, bulikat. Gyapán a 60-70 fő befogadására alkalmas kisvendéglő is megtelt szil­veszter napján, vacsorával is szol­gáltak a helyieknek. A kisvendéglő tulajdonosa elmondta, hogy több paksi, németkéri vendégük is volt. Reggel 6-kor még durrogtak a petár­dák, nem fáradtak a mulatozók. A németkéri Kúriában is jó volt a hangulat, jól sikerült a buli. Éjfélkor tehát durrogtak a pezsgők itt is-ott is, hullott a konfetti, a szerpen­tin, és a torkokból kitört a BÚÉK 2003. A csókokról már nem beszélek, mert ilyenkor mindenki szereti a má­sikat, sőt ismeretlenül is elcsattan­nak a puszik. Almádi Éva Egy szó, mint száz: Kedves olvasó - boldog, békés, sikerekben gazdag újévet mindenkinek!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents