Atomerőmű, 2003 (26. évfolyam, 1-12. szám)
2003-03-01 / 3. szám
12. oldal ATOMERŐMŰ 2003. március Madarász ovi Jószai Sándor ikonjai Jószai Sándor képzó'művész ikon kiállítását Nemes József plébános nyitotta meg Pakson a Városi Művelődési Központban, február 18-án. Én személyesen is ismerem a művészt, igaz, több mint húsz év óta nem találkoztunk egymással, így kellemes meglepetés volt mindkettőnknek ez a találkozás.- Kérlek, mutatkozzál be az olvasóknak.- 1943-ban születtem Békéscsabán. 1946 óta élek és dolgozom Hódmezővásárhelyen. 1968 óta foglalkozom képzőművészettel. Fa, bronz, kerámia (pirogránit) hordozza elképzeléseimet.- Hogyan ismerkedtél meg a képzőművészettel?- Én a modellezéssel kezdtem foglakozni gyerekkoromban és 26 éves koromig repülőmodelleket készítettem. Ekkor jöttem rá, hogy engem a szép formák is érdekelnek.- Hogyan kerültél kapcsolatba az ikonokkal?- Két találkozásom volt. Az első 1968-ban, a porcelángyár ifjú technológusaként kiküldtek Bulgáriába tanulmányútra, és itt találkoztam először az ikonokkal. Fantasztikus élmény volt, de nem tudtam vele mit kezdeni. Rá 13 év múlva, 1981-ben volt a Képzőművészeti Alapnak egy karácsonyi vására, ahol a véletlen összehozott Jónás Ilonka ötvösművésznővel. Ő Biatorbágyon élő - ma már idős - hölgy, aki csodálatos ikonokat fest. Itt a vásáron egymás mellet árusítottunk és nagyon mély emberi és szakmai barátságot kötöttünk. Miután látta, mint szobrász szívesen foglalkozom fával, megkért, hogy faragjak neki ikon fákat. így kezdtem el én is ikonokat festeni. Megismertem az ikon főleg teológiai kánonjait. Onnan kezdem az ikont faragni, hogy Szászvárra eljövök háromnégy évenként egy teherautó fáért, mert itt nagyon jó minőségű hársfa rönköt lehet kapni. Hazaviszem, felfürészeltetem és, innen kezdem a munkát.- Hogyan lettél ismert ikonfestő?- 1991-ben volt az első bemutatkozásom Németországban. Itt hatalmas sikerem volt, amit álmomban sem reméltem. Ez adta meg a végső lökést. A másik: 1993-ban készült rólam egy riportfilm, melyet a TV többször leadott, és ezután folyamatos felkéréseket kaptam.- Úgy tudom, az ikon festészet technikáját megismerteted másokkal is.- Rendszeresen vezetek ikonfestő kurzust a Rhön und Grabfeldi népfőiskolán. Ha szeretne ön is ikonfestő lenni, itt az alkalom a technika elsajátítására, mert április második felében Pakson a VMK-ban lehetőség van ennek elsajátítására.- Hol találkozhatunk munkáiddal?- Számos egyéni tárlatom volt itthon és külföldön. Köztéri munkáim Magyarországon, Németországban, Hollandiában és Ausztriában találhatók. Tagja vagyok a Nemzetközi Ikonbarát Klubnak.- Köszönöm a tájékoztatást és további sikereket kívánok! Wollner Pál Jantnerné Oláh Ilona óvónővel beszélgetek a madarász oviról. Pakson a Hétszínvirág óvodában (Tolnai út 10.) dolgozom óvónőként. Tíz éve vagyunk tagjai a Zöld szív ifjúsági természetvédő, kicsi gyerekeket összefogó mozgalomnak. Ez a mozgalom a világot behálózza és jelenleg több, mint tizenhatezer gyerek tagja a világon.- Hogyan lesz egy óvodásból zöldszíves?- A gyerekek „zöldszívesnek” születnek, mert szeretik a természetet. Megtanítjuk az ovisoknak a nevelés folyamatában, hogy a növények és az állatok is élőlények. A „Hagyd élni a természetet” elvet igyekszünk megértetni velük. A gyerekek választanak maguknak egy udvarrészt, egy fát, amit rendszeresen gondoznak, megfigyelnek és a megfigyeléseket valamilyen formában rögzítik.-Milyen munkaterv alapján végzik tevékenységüket?- Éves munkaterv alapján végezzük ezt a tevékenységünket. A Zöld szív mozgalmon belül beindítottuk a „Madarász ovi”-t is. A program nyolc foglalkozásból áll. Egy óvodai foglalkozást a témához kapcsolódó kirándulás követ. A csoportszobai foglalkozások időtartama kb. egy óra. A kirándulások egy-egy délelőttöt, illetve egy esetben egész napot veszmek igénybe. A csoportfoglalkozásokat Zsoldos Árpád, a Magyar Madártani Egyesület tagja tartja, diavetítés kiegészítésével. A terepfoglalkozások alkalmával vizsgáló napokat tartunk. így voltunk a múlt héten a Dunán, ahol vízmintákat vettünk. így van patakzsákunk és erdőzsákunk is, amelyekkel a talaj összetételét és az élővilág vizsgálatát végezzük. Az elmúlt év szeptemberében Visegrádon madárgyűrűzésen vettünk részt. Most jelenleg két nagycsoport, összesen 54 gyerek vesz részt a programban.- Milyen távolabbi célokat tűztek ki maguknak?- Alapelveinket szeretnénk terjeszteni, kiszélesíteni a környezeti, környezetvédelmi nevelésben. A programjaink által neveljük a gyerekeinket arra, hogy becsüljük és óvjuk a természeti értékeinket. Ismerjük meg a vadon élő növényeket, állatokat, vegyük védnökség alá természeti értékeinket.- E kezdeményezések követendők példák mások számára is. Wollner Pál „Fénnyel festett természet” T E R M E S Z E T F O T O KIÁLLÍTÁS Február 11-én Pakson, a VMK nagykiállítójában nyílt meg Dr. Kalotás Zsolt természetfotó kiállítása. A kiállítás címe: Fénnyel festett természet.- Dr. Kalotás Zsoltot kértem, beszéljen magáról olvasóinknak. — 1952-ben születtem Gyöngyösön. Végzettségemet tekintve agrármérnök és vadgazdálkodási szakmérnök vagyok. Doktori disszertációmat ornitológiái témában írtam. Munkám kezdetektől a természetvédelemhez köt. Az egyetemi diploma megszerzését követően a gyakorlati természetvédelem legfőbb szervezetéhez a Természetvédelmi Hivatal Madártani Intézetéhez kerültem, amelynek 1989-től vagyok vezetője. Feleségem Gizella, a fácánkerti Ökotoxikológiai Laboratórium osztályvezetője. Bár Budapesten dolgozom, Tolnán élünk. Két gyermekünk van, Emese és Csaba egyetemi hallgatók. — Hogyan került kapcsolatba a fényképezéssel?- Meglehetősen későn, csak 22 éves koromban vettem fényképezőgépet a kezembe, de már azzal a határozott szándékkal, hogy a természettől ellesett pillanatokat megörökítsem. Már nagyon régóta a vadon élő állatok és növények érdekeltek. A fotózásban teljesen autodidakta módon tanultam az alapokat. Jelentős változás következett be fotós pályafutásomban, amikor 1989- ben néhány hasonló életfelfogású természetfotós barátommal megalakítottuk a Magyar Természetfotósok Szövetségét, a NaturArt-ot, amely a természetvédelem elveinek szigorú megtartása mellett a természetfotózás magas művészi szintre emelését vallja.- Hol találkozhatunk a fotóival?- Eddig kb. 3000 természetfotóm jelent meg könyvekben, természetvédelmi magazinokban, szaklapokban, kiadványokban, képeslapokon, plakátokon, Magyarországon és külföldön egyaránt. Önálló kiállítással Tengelicen, Budapesten és Szekszárdon mutatkoztam be. Alkotócsoport tagjaként több kiállításon is megjelentek a képeim. Képeim az Interneten a www.naturart.hu és a www.tolnaart.hu honlapokon találhatók.-Milyen sikereket ért el afotózásban?- Legnagyobb sikerem e téren, hogy 2002-ben - első magyar természetfotósként - megjelent fotóm a nagy hírű, 7,5 millió példányban kiadott National Geographic-ban. Itthon több pályázatot nyertem. Legbüszkébb díjam, hogy 2001- ben sikerült elnyernem az „Év természetfotósa” címet.- Milyen fotótechnikát használ? Nikon rendszerrel, Nikon F-4 és Nikon F-801 S gépekkel dolgozom. Ma már kizárólag színes diára fényképezek. Legkedvesebb témáim a mikrokozmosz és a madarak világa. A természeti folyamatok, mozgások időbeni lezajlását, hangulatait igyekszem képpé formálni. A természetfotózás számomra nem csupán természetvédő hivatásom kiteljesedése, pihentető kikapcsolódás, hanem életforma is.- Köszönöm a tájékoztatást! WP Hétre ma várom a Nemzetinél... Hétkor kezdődött a Nemzetiben az előadás, de már hat órára odaértünk és így volt időnk körbejárni, kívülről-belülről szemrevételezni. A hatalmas épület esti kivilágításban sokkal szebbnek, varázslatosabbnak mutatta magát, mint nappali fényben. A színház külső és belső képének megjelenítésében erőteljesen érződik a modem és klasszikus elemek ötvözése és összhangja. Az előcsarnoktól pár lépésre található a színház egyetlen nagy, földszintre helyezett ruhatára. Haladni azonban nem csak felfelé lehet, az emeletek irányába, hanem lefelé is, a „mínusz szintre”, ugyanis itt kapott helyet a Stúdiószínház. AII. és III. emelet galériájáról csodás kilátás nyílik a Dunapartra és a budai hegyekre. A III. emelet a karzat szintje. A nagyszínház 619 férőhelyes, nézőtere alapvetően a hagyományos keretes színpados tér jól működő tradícióit őrzi, de kiegészül és összeépül a kor elvárásai szerinti kialakításokkal. A játéktér valóságos „mozgó színpad”, hiszen 72 ponton emelhető és süllyeszthető, és ezzel a technikájával egyedülálló Európában. A színház három funkcionális részre tagozódik. Az épület központi része a nagyszínpadot és stúdiószínpadot magába foglaló épületrész, amit a közönségforgalom és az „U” alakú üzemi szárny helységei öveznek. A teljes épületegyüttes többek között magába foglal három próbatermet, hangstúdiót, könyvtárat, archívumot, jelmeztárat és színészklubot. A színház Duna felőli oldalán helyezkedik el az ún. szabadtéri színpad. Az épületet parkosított terek ölelik körül. A szabadban rendkívül látványos módon mutatkozik meg a színháztörténet, az építészet és a kertépítés összhangjának művészi hatása. A színházat már csak magáért az épületért és környezetéért is érdemes megnézni. Mi, azon kívül, hogy kíváncsiak voltunk az új Nemzetire, a PA Rt. Szociálpolitikai Osztályának jóvoltából a Bánk bán c. előadást is megtekintettük, ami szintén különleges élményként marad meg emlékezetünkben. MéJJízűö m Február elejétől Gyulai Líviusz Munkácsy-díjas, Érdemes művész alkotásai láthatóak az Energetikai Szakközépiskola aulájában. A különleges technikával dolgozó grafikust Makó András festőművész hívta meg, aki az ESZI-ben rajzot és vizuális kultúrát oktat. Tőle származik az iskolagaléria létrehozásának ötlete. Azért tartotta fontosnak ezt megvalósítani, hogy a tanulók közelebbről is megismerkedhessenek a különböző képzőművészeti technikákkal, eljárásokkal és eredetiben is láthassanak egyegy példányt. Az iskolagaléria célja, hogy a diákok megkedveljék a művészetet, megtanulják hogyan kell ezeket a művészeti alkotásokat befogadni és megközelíteni, egy kicsit járatosak legyenek ezen a területen. A legfontosabb az önálló gondolkodásra való nevelés, hogy okosan és szakszerűen tudjanak véleményt nyilvánítani e témában is. Gyulai Líviusz 1937-ben született, tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán végezte. A rézkarcok, tollrajzok és animációs rajzfilmek mellett egy nagyon ritka, különleges módszerrel is foglalkozik, a litográfiával. Ez kőrajzot jelent: a műalkotás egy speciális kőre készül, egy arra kifejlesztett ceruzával. Különböző módszerekkel kezelik, bevonják festékkel és ebből készül a lenyomat. A litográfia egy rendkívül munkaigényes eljárás, nagy szaktudást igényel. Rendszeresen mutatják be nívós helyszíneken műveit a budapesti Dürer Teremtől kezdve Amszterdamon át Münchenig. Legfontosabb filmjei a Delfinia és az Új lakók, tévésorozatai a Jómadarak és a Tinti kalandjai. Ahogy az elmúlt hónapokban, úgy most is figyelmet érdemlő alkotások tűntek fel az ESZI-ben. Színvonalas munkákat tárnak a tanulók elé, fejlesztve ezzel igényességüket, képzőművészeti kultúrájukat. „A művészet olyan tevékenység, amelynek az a célja, hogy a legmagasztosabb és legjobb érzéseket, amelyeket az emberek átéltek, közölje az emberekkel."
