Atomerőmű, 2003 (26. évfolyam, 1-12. szám)

2003-03-01 / 3. szám

6. oldal ATOMERŐMŰ 2003. március Vízkivételi mű A Paksi Atomerőmű területén többfajta vezénylő jizemel. Ezekbe a dolgozói belépés korlátozott. Ezennel folytatjuk a cikksorozatot, melyben ezeket a munkahelyeket bemutatjuk az olvasóinknak.- Racskó Imrét a Külső Technoló­giai Osztály vezetőjét kérem meg, hogy mutassa be a vízkivételi mű és vezénylő területét.- Az atomerőmű vízkivételi műve 1975-78 között épült a Mélyépterv ter­vezőiroda tervei alapján, a hidegvíz-csatorna déli öblözeténél. Üzemelteté­sét a KTO látja el. Helyi­leg a VI. zóna határain be­lül helyezkedik el, magá­ban foglalva az I. és n. ki­építés szűrőházait, a kon­denzátor- és biztonsági hű­tővízszivattyúk gépházait, az előszűrő üzemet és a vízkiviteli mű vezénylő épületét.- Mikor indult meg a tényleges szolgálat?- Az első szolgálat a vízmű vezénylőben 1980 februárjában kezdte meg tevékenységét. Ma egy operátor hölgy és egy gé­pész képezi az állandó személyzetet, akik folyamatos váltóműszakban dol­goznak. A vízkiviteli mű vezénylőjé­ből történik a kondenzátor-, biztonsá­gi hűtővízszivattyúk üzemeltetése, valamint a technológiai szivattyúgép­házak berendezéseit is innen irányít­ják. Az erőművi tüzivízhálózat beren­dezéseinek nagy részét is a vízmű-ve­zénylőből kontrollálják. A vezénylő­terembe futnak be tehát a fent említett berendezések, és rendszerek mérési adatai, és az itt található vezérlőpult­okról történik a berendezések indítá­sa, valamint leállítása.- A vezénylőteremben egy hatal­mas akvárium is található.- Mind a mai napig nagy figyelmet fordítunk arra, hogy a vezénylőterem minél barátságosabb benyomást kelt­sen. Több cserepes virág és egy akvá­rium is kihelyezésre került, melyben gyönyörű halak úszkálnak. Ez első­sorban a ott szolgálatot teljesítő sze­mélyzet feszültségoldását és a mun­kamorál javítását is elősegíti.- Milyen főbb berendezések talál­hatók meg a vízmű területén?- Üzemeltetési szempontból három nagy csoportra bonthatóak a vízkivé­teli műhöz kapcsolódó berendezések: Az első nagy - és egyik legfonto­sabb - csoport a biztonsági hűtővíz szivattyúk és a hozzá kapcsolódó rendszerek. Feladatuk, hogy a reakto­rok normál üzeméhez szükséges biz­tonsági fogyasztók részére, valamint a reaktor hűtésére biztosítsák a meg­felelő mennyiségű és nyomású vizet. A négy blokkra 12 db BQS szivattyú biztosítja ezt a mennyiséget, ezekből 6 db üzemi, és 6db tartalék. A második csoportba a kondenzá­tor hűtővíz szivattyúk tartoznak, me­lyek a kondenzátorok hűtéséhez szol­gáltatnak a gerebek és a szűrőházak­ban elhelyezkedő dobszűrők által megszűrt Duna-vizet. Ezen feladat el­látására 8 db MJO szivattyú szolgál, melyekből a víz a szűrőházakon ke­resztül NA3600-as vezetékeken jut el a fogyasztókhoz. Tudni kell, hogy a vízkivételi mű vízforgalmának legna­gyobb részét, megközelítőleg 95 %-át ezek a szivattyúk biztosítják. A harmadik csoportba a technológi­ai szivattyúgépházak berendezései tartoznak. A két szivattyú-gépházban összesen 6 db szivattyú található meg, melyek a kondenzátor hűtővízrend­szerről kapják a megtáplálást, és az erőmű többi, nem létfontos fogyasztó­inak vízhűtést igénylő berendezések számára szolgáltatnak hűtővizet.- Itt is megtörtént a földrengésvé­delmi megerősítés?- A 2002-es évben kez­dődött meg a vezénylő épület földrengésvédelmi megerősítése, aminek a be­fejezése ebben a hónapban várható. Ez egy meglehe­tősen nagy volumenű mun­ka volt, melynek folyamán a vezénylő-épület tartó­­szerkezetét kellet vas és betonszerkezeti elemek be­építésével megoldani. Ezek a munkák több szem­pontból is megterhelők voltak, mind üzemviteli, mind emberi oldalról. Üzemviteli szempontból olyan rendkívüli körülmé­nyek között kellett üzem­ben tartani a kezelőpulto­kat, és ezáltal a vízkivételi mű beren­dezéseit, amelyre eddig nem volt pél­da. Csak a vezénylő-épület több helyi­ségének teljes átalakításával lehetett az épületet a modem foldrengésvédel­­mi elvárásoknak megfelelővé tenni, s ez a kezelőszemélyzet nem kis türel­mét is próbára tette. Csak gondoljunk bele, milyen lehet több napon keresz­tül olyan körülmények között dolgoz­ni, hogy az ember feje fölött huzamos ideig fümak-faragnak. Szerencsére a munkálatok már befejeződtek, csak az üzemi rend visszaállítása van már hát­ra. Ezúton is köszönjük a kezelősze­mélyzet kitartását, és türelmét, amit a munkálatok ideje alatt tanúsítottak.- Köszönöm a tájékoztatást. WP Nyílt nap a Katolikus Iskolában Február 21-én Pakson, a Katolikus Iskola nyolcosztályos tagozatán nyílt napot tartottak az érdeklődő 4. osztályos kisdiákoknak és szü­leiknek. Az előző évek gyakorlatát követően idén is rövid bemutató órákat tartottak vendégeiknek. Az órákat követően az érdeklődők megismer­hették a nyolcosztályos gimnáziumi képzés jel­legzetességeit, az emelt óraszámú magyar nyelv és irodalom, illetve az emelt óraszámú angol és német órák előnyeit, a kézműves és drámajáték tanszakokon folyó oktatás érdekességeit. Az iskola március 15-ig várja a jelentkezőket. Wollner Pál Csákvári Ferenc rendszerfelelős (Folytatás az 5. oldalról.)- Feri! Veled is kezdjük a hagyo­mányos első kérdéssel: mikor és honnan kerültél az erőműbe?- 1986 tavaszán kerültem az atomerőműbe, és az alaptanfolyam elvégzése után belecsöppentem a 3. blokkon végzett melegjáratási idő­szakra eső blokkszámitógépes mun­kákba. Egyébként a Tolna megyei Növényvédő Állomáson dolgoztam előzőleg, egy információs rendszer kiépítésében vettem részt. Az én feladatom a 3-4. blokki blokkszámítógépes rendszernek az előkészítése volt, ami egyrészt az adatbázist érintő módosítások kezelé­sét, másrészt az adatgyűjtő rendszer­rel kapcsolatos munkákat jelentette.- Volt-e tapasztalatod a szovjet számítógépekkel kapcsolatban?- Tapasztalatom azért nem volt, mert a 3. blokknál kapcsolódtam be a blokkszámitógépes rendszer munká­lataiba és ott már magyar számítás­­technika jelent meg, mind az adat­gyűjtés, mind pedig a középszintnek nevezett blokkszámitógépes rendszer tekintetében. Ez a számítástechnika már az MMG, a KFKI és a VEIKI ter­méke volt. A magyar technikát ismer­hettem meg, és majd tíz éven keresz­tül dolgoztam vele a 3. és 4. blokkon.- A projekten belül neked milyen feladatok jutottak?- Számomra a blokki inputlista kezelése, az adatbázis kezelésével kapcsolatos feladatok jutottak, va­gyis azok integrálása az új típusú rendszerbe. Itt beleértve a jelek azo­nosítási rendszerének a kidolgozá­sát, illetve adatbázisba szervezését. Kollégáim már említették, hogy a VERONA rendszert érintő fejleszté­sek is lesznek, amelynek első fázisa a zónaellenőrző rendszernek egy osztott rendszerben történő megva­lósítása. A későbbiekben terveződik az adatgyűjtő rekonstrukció a VERONA-hoz kapcsolódóan. — Ha kilépsz a számítógép világá­ból, mi pihentet, mivel töltőd sza­badidődet? — Családi házunk van Mözsön, nagyon szeretem a ház körüli mun­kákat, sok időt töltök ezzel. Szere­tek focizni, rendszeres résztvevője vagyok a tolnai sportcsarnokban rendezett bajnokságoknak. — A családodról megtudhatunk va­lamit?-A nejem Fácánkertben dolgozik a vadvédelmi állomáson. Nagy gyere­keink vannak, lányom egyetemista, a kertészeti egyetem élelmiszertechno­lógus mérnöki szakát végzi. A fiunk Bonyhádon, a Petőfi Sándor gimnázi­um másodéves tanulója és érdekli az informatika világa. -béri-PA Rt. vezetőképzés A PA Rt. Humánpolitikai Főosztályának, valamint Általános Oktatási Osztályának szervezésében tartott rendezvényen, 2003. február 3-án befejeződött a Helyzetorientált vezetés - delegálás 2002 elnevezésű vezetőképző program. A tréningprogramot lezárva Dr. Varga-Sabján László humán igazgató az összes (meghívott 280 fő) megje­lent (170 fő) résztvevő számára a képzéseken való részvétel elismeré­seként látogatási bizonyítványokat adott át. Akik nem tudtak részt venni az átadáson, azok számára 2003. már­cius 13-án 12 és 13 óra közötti idő­pontban újat szervezünk. A rendezvé­nyen Búza Katalin főosztályvezető és Jambrich István főosztályvezető mel­lett részt vett Dr. Baneth Péter és a tré­ningek vezetői: Dr. Karikó Sándomé, Dr. Fedor István és Zoltán Péter. A rendezvény alkalmat adott arra, hogy összefoglalják a vezetőképzés indokoltságát, értékeljék eredményeit és felvázolják a további vezetőfej­lesztési elképzeléseket. Búza Katalin főosztályvezető el­mondta, hogy a vezetőképzés a 2001. januári WANO módszerrel történt ön­vizsgálat, valamint az OSART vizs­gálat észrevételei alapján feltárt veze­tői hiányosságok kiküszöbölésére szolgáló ismeretek fejlesztésére irá­nyult. Kiemelt szerepet kapott a dele­gálás témaköre, hiszen a fent említett önvizsgálat szerint a vezetők túlter­heltségének egyik oka, hogy olyan döntési jogköröket, feladatokat is ma­gukra vállalnak, amelyek alacso­nyabb vezetői szinteken relevánsak. Ezt támasztotta alá a tanácsadó cég kérdőíves felmérésének eredménye, mely a Helyzetorientált vezetés c. program alapján mutatta meg, hogy a PA Rt. vezetői leginkább a meggyő­ző, együttműködő, kevésbé a rendel­kező, delegáló stílust alkalmazzák beosztottjaikkal szemben. A háromnapos, módszereiben vál­tozatos tréningen a résztvevők diag­nózist készítettek az erőmű szerveze­ti kultúrájáról, saját vezetői gyakorla­tukban értelmezték a menedzseri és leaderi szerepköröket, megismerték a delegálás előnyeit és technikáit, to­vábbá visszajelzést kaptak saját veze­tési stílusuk erősségeiről és a fejlesz­tésre szoruló területekről. A tréningek vezetői beszámoltak arról, hogy a képzéseken közvetlen, barátságos, problémamegoldó szem­léletet, őszinte érdeklődést tapasztal­tak a vezetők részéről, ugyanakkor jellemző a zárt kultúrát mutató szem­léletmód, a túlzott ragaszkodás a megszokotthoz, és a tartózkodás az újjal szemben. Az Általános Oktatási Osztály adatai alapján a tanácsadó cég összesítette és bemutatta, hogy a résztvevők milyenre értékelték a programot. Eszerint a hatfokozatú skálán a résztvevők 84 %-a a két fel­ső fokozatúra (kiváló, jó) minősítette a képzést. A további vezetőképzési tervek a vezetői kommunikáció fejlesztésének jegyében körvonalazódnak. Ezt két dolog is indokolja. Részben a 2001. évi OSART vizsgálat állapította meg a hiányosságokat ezen a területen. Másrészt a PA Rt. szervezetének bel­ső kommunikációját feltáró projekt eddigi eredményei mutattak rá a kommunikációs szemléletbeli válto­zások szükségességére. Az elképzelé­sek szerint az eddigi, már hagyomá­nyosnak mondható tréning módszert egy korszerűbb forma váltja fel, mely 8 részes előadássorozatból, kiscso­portos műhelymunkákból és egyéni prezentációkból áll, melyeken érdek­lődésüknek és igényeiknek megfele­lően vehetnek részt a vezetők. Dr. Karikó Sándomé

Next

/
Thumbnails
Contents