Atomerőmű, 2003 (26. évfolyam, 1-12. szám)
2003-03-01 / 3. szám
sajtó szabad Tollat ragadtam. A cenzúra eltörlése és a sajtószabadság jutott eszembe. Arról és azt írhatok, amit szeretnék ameddig meg nem sértem mások lelkiismereti, vallási és egyéb szabadságjogait. Nem volt ez mindig így a történelem folyamán, főleg nem a mi kis hazánkban. 1848. március 12. elkészül az írinyi József irányítása mellett megfogalmazott „12 Pont”, mely egy 1825 óta tartó nagyon hosszú reformfolyamat eredménye, tetőpontja. Tartalmát ismerjük, de a bevezetője kevésbé közismert. Ez azt fogalmazza meg, hogy egész Európa mozgásba jött, s a régi állapot többé nem tartható fenn. Azonban nemcsak Európa, hanem Magyarország is mozgásba jött. A „12 Pont” sorrendje nem fontossági sorrend, de mindenképpen meghatározó, hogy az első helyen a „Sajtó szabadság a censura eltörlésével” szerepel. Megfogalmazói jelezték, hogy a polgári átalakulás egyik legfontosabb vívmányának tartják a sajtószabadság biztosítását. Tudták azonban, hogy ez veszélyeket is rejt magában. A nemesség megriadt a hírlapok elszaporodásának lehetőségétől, az általuk befolyásolt közvéleménytől és az ebből következő radikális mozgalmak veszélyétől. Ezért a március 20-án elfogadott sajtótörvény tervezet, melyet Szemere Bertalan leendő belügyminiszter készített, néhány pontjában még a forradalom előtti állapotokhoz képest is szigorúbb volt. A tervezet ugyan eltörölte a cenzúrát, és elvben megadta a gondolatközlés jogát, azonban olyan magasan állapította meg a lap indítójától az előfizetők védelmére követelt óvadék, kaució összegét, amely a kiadást csak a vagyonosabb személyek vagy csoportok számára tette lehetővé. A sajtó „féktelenségét” magas cenzussal próbálták meggátolni. A magyar sajtótörténetben lesz még bőven példa az ilyen típusú „cenzusos cenzúrára”. Ezt a tervezetet a közvélemény általános elégedetlenséggel fogadta, ezért az országgyűlés számos pontját módosította, enyhítette. Az 1848. április 7-én szentesített és 11-én kihirdetett 1848:XVIII. törvénycikk, melynek elkészítésében jelentős szerepet vállalt Deák Ferenc is, végül biztosította a gondolkodás szabadságát és szabályozta annak gyakülönböző egyéni szabadságjogok hiánya miatt bírálták az 1989 előtti rendszert. Ezen szabadságjogok közé tartozott a gondolatközlés szabadsága is. Azóta minden kormány továbbépítette az emberi szabadságjogokat biztosító intézményeket, segítve betagozódásunkat a világ szellemi életébe. Itt már nincsenek határok... Szabó Péter korlását is. Ennek köszönhetően soha nem látott fejlődésnek indult a magyar hírlapkiadás. Néhány kiadvány a teljesség igénye nélkül: „Közlöny”, rendeleteket és intézkedéseket közlő hivatalos kormánylap, a „Nép Barátja”, kormánylap szabadabb stílusban, „Pesti Hírlap”, „Kossuth Hírlapja”, „Honvédelmi Szövétnek”, katonai jellegű szaksajtó, „Márczius Tizenötödike”, amely az érdekességet és a naprakészséget sokszor fontosabbnak tartotta, mint a hitelességet, a „Munkások Újságja” Táncsics (Stáncsics) Mihály szerkesztésében. 1989-1990. Újabb reformfolyamat tetőpontja ez a két év. A kultúra demokratizálódása, alternatív finanszírozása, a cenzúra eltörlése. Újra. 1990. április. Többpárti parlamenti választások, amelyen a szavazatok többségét azok a pártok nyerték el, amelyek a f Az Ev Mérnöke: Ozsvárt Péter Erőműves kollégánkat - Ozsvárt Péter gépészmérnököt - választották az Év Mérnökének A Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetének a mérnök- és technikus szakma vállalatvezetői, gazdasági és műszaki szakembereiből álló díjbizottsága idén is döntött az Év Mérnöke cím sorsáról. Az egyik kitüntetett Ozsvárt Péter gépészmérnök, a Paksi Atomerőmű Rt. Karbantartási Igazgatóság Armatúra és Csővezeték Karbantartó Osztály vezetője lett. A közvélemény a Tolnai Népújságból értesült arról a díjátadó ünnepségről, amelyet február 15-én a Grand Hotel Hungária nagytermében rendeztek meg. Az eseményen mintegy kétszázötvenen voltak jelen, a mérnök és technikus szakma színejava. A Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetének évente átadásra kerülő címe elsősorban erkölcsi értéket jelent és kiemelkedő szakmai súlya van. Ozsvárt Péter sokrétű, és nagyon fontos karbantartó mérnöki munkát végez, elsőrendű célja úgy javítani, javíttatni, hogy a rájuk bízott berendezések élettartama minél hoszszabb legyen, és biztonsággal működjenek a két leállás között. Munkájáról és céljairól kérdeztük.- Először is őszintén gratulálok szakmai elismerésedhez. Tudjuk, hogy ez az első munkahelyed, de nem az első munkaköröd. Mivel foglalkoztál eddig, illetve milyen feladatok megoldásán dolgoztok jelenleg?- 1990 óta dolgozom az erőműben. Reaktorszerelőként kezdtem, majd több átrakásban -helyszíni szerelésen - eltöltött év után reaktor karbantartásvezető megbízást kaptam 1993-ban. 1996- tól öt éven keresztül osztályvezetőként irányítottam az RKO munkáját. 2001-2002-ben az MFO-n dolgoztam, mint berendezésmémök. A napi normál feladatok mellett fontosnak tartom megemlíteni, hogy olyan kiemelt és az erőmű szempontjából nagy odafigyelésre számot tartó teamekben és csoportokban tudtam dolgozni, amelyek valamilyen szempontból a termelésre és/vagy a biztonságra hatással voltak illetve vannak. A teljesség igénye nélkül ezek a greifswaldi kazetták paksi alkalmazására alakult projekt, az aszimmetria team, a kazettatisztítással foglalkozó team, valamint az utóbbi időben a figyelem középpontjába került lerakódás team. Ezen teammunkákban nagy tapasztalatokra és tudásra tehet szert az ember, köszönhetően azon kollégáknak, akik ezekben a teamekben dolgoznak. 1998-ban a kezdeményezésemre alakult meg egy olyan csoport, amely az idegentest-keresésekben, eltávolításokban, vizuális vizsgálatokban 2000-re elérte azt a világszínvonalat, amelyre méltán büszke lehet a cég.- Melyek a hosszú távú szakmai és egyéb terveid?-Természetesen a jelenlegi beosztásnak való megfelelés és folyamatos fejlődés. Az Armatúra és Csővezeték Karbantartó Osztály nagyon nagy számú berendezést tart karban. Kollégáimat, munkatársaimat igyekszem abban az irányban erősíteni, hogy a mennyiség nem mehet a minőség rovására. A KÁIG ISO 9001 szabvány alapú minősítése ugyan megtörtént, de a szakterületekre, osztályokra való leképezése nem. Ez is a jövő feladata, hogy ne csak papíron legyen minősítésünk, hanem a mindennapi életben is megfeleljünk annak, amire auditáltak bennünket. Ez sokkal nehezebb feladat, mint a minősítés megszerzése. Véleményem szerint egy rendezett és rendszerető armatúra karbantartás lehet egy olyan bázis, amelyre az üzemeltető mindig számíthat. Folytatás a 2. oldalon. Ozsvárt Péter Szakembereink dicséretes munkát végeztek Néhány kérdés dr. Kocsis István vezérigazgatóhoz- Vezérigazgató Úr! A februári számunkban a 3. blokki leállás okáról adtunk hírt, azóta a fűtőelemek cseréje megtörtént, újra termel a blokk. Hogyan értékeli az elvégzett munkát?- Feltétlenül sikeresnek értékelem, és igen jó eredménynek tartom, hogy a 22 naposra tervezett programot egy órával hamarabb fejeztük be a tervezettnél. Úgy gondolom, dicséretet érdemelnek a szakembereink minden fronton, hiszen nem csak a feladat végrehajtás volt jó, hanem a szakmai előkészítés is a feltétele volt annak, hogy egy ilyen programot sikeresen végigvigyünk. Az atomerőmű vezetése helyesen mérte fel a helyzetet már tavaly, folyamatosan figyelemmel követtük a teljesítmény csökkenés trendjét, és időben meghoztuk a szükséges intézkedéseket. A megfelelő menetrendről döntéseket hozott az ügyvezetés és így egy teljeskörűen tervezett folyamat lebonyolítását kellett megoldanunk. Egy pillanatig sem voltunk kényszerhelyzetben, sem mi, sem pedig a partnereink. Itt egy olyan zóna átrakás történt a magnetit lerakódások miatt, ahol tizenöt éves vásárolttól az egészen frissig egyaránt voltak üzemanyag cellák. Amikor egy homogén hőmérsékletmezőt kell célul kitűzni, és ezt kell elérni az aktív zónában, akkor egy ilyen szituáció tényleg nem könnyű. Úgy gondolom, hogy az a minimális aszimmetria, ami jelenleg meg van, ez azért egy nagyon jó eredmény. Azt is hozzátenném, hogy a fűtőanyag készletezésnek és tartalékolásnak semmilyen biztonsági és egyéb szabályozott rendszere nem sérült. Persze előttünk van még a többi blokk tisztítása, majd a főjavítások idején, hogy a magnetit lerakódások problémáját egyszer és mindenkorra megoldjuk. Ez egy nem könnyű feladat lesz a következő időszakban. De úgy gondolom, hogyha ugyan azzal a szakmai felelősséggel, szorgalommal és hozzáállással látunk neki ezeknek a feladatoknak, akkor bizonyítja továbbra is az atomerőmű szakember állománya, hogy méltán van bizalom irántunk, nemcsak Magyarországon, hanem a nemzetközi fórumokon is. Folytatás a 2. oldalon leljes tisztújító választás a PADOSZ-nál A PADOSZ-nál a teljes tisztújító választásra került sor. A választások lebonyolításáról kértem tájékoztatást Bocsor István elnökhelyettestől. Ismét eltelt négy év és a PADOSZ alapszabálya értelmében teljes tisztújító választást kellett tartani. A választási időszak már 2002 szeptemberében elkezdődött, amikor a PADOSZ Közös Bizalmi Testületé elfogadta választási ütemtervét. Az ütemterv szerint a választási időszak kezdete 2002. szeptember 13., a szakszervezeti tisztségviselők teljeskörü megválasztásának befejezési időpontja 2003. március 01. Az ütemterven kívül a testület meghatározta azt, hogy a főbizalmiak létszámát a PA Rt.-on belüli szerveződésnél 4 fővel meg kell növelni, illetve a választások eredményeképpen el kell érni azt, hogy minden tag tartozzon valamelyik bizalmi csoportba és legyen választott bizalmija. A főbizalmiak létszámának növelésére azért van szükség, mert az elmúlt négy év tapasztalata egyértelműen megmutatta, hogy a megnövekedett feladatok ellátását, az esetenkénti mozgósítást, az információtovábbítást csak úgy tudjuk hatékonyabbá tenni, ha tovább bővítjük az apparátust. A választás e ként sarokpont szellemében és az azoknak való megfelelés jegyében zajlott le. Első lépésben a bizalmi, majd a főbizalmi és legvégén az elnök és helyetteseinek a jelölését és választását kellett lebonyolítani. A PADOSZ választásban 9 munkáltatónál közel 1700 szakszervezeti tagunk volt érintett. A létszámból illetve a munkáltatói széttagoltságából fakadóan a választás megszervezése és bonyolítása nagyon-nagy munkát igényelt, mind a társadalmi munkában illetve azt hivatásszerűen végző aktivistákra. Minden egyes bizalmi csoporthoz jelölő és választási bizottságot kellett felállítani, majd a titkos választásokat lebonyolítani. Az első és legnagyobb szervezést igénylő munkán, a bizalmi választások eredményeképpen 134 fő bizalmi került megválasztásra. Külön örömünkre szolgál, és büszkeséggel tölt el bennünket, hogy a bizalmi választás során 33 fő újat tudtunk választani és ezzel elértük azt, hogy a PADOSZ területi lefedettsége lényegesen javult. Sikerült teljesítnünk azt a választási programunkban meghirdetett célt is, hogy minden fő területen legyen bizalmi. A főbizalmi választások lezajlottak. Az utolsó választási fejezet az elnök és elnökhelyettesek jelölése és választása volt. A PADOSZ választási ütemtervének megfelelően 2003.február 26-án 12 h-kor az elnök és helyetteseinek választásának befejezésével zárult a tisztségviselők újra választásának időszaka. Folytatás a 2. oldalon Dr. Kiss Mihály
