Atomerőmű, 2003 (26. évfolyam, 1-12. szám)

2003-11-01 / 11. szám

8. oldal ATOMERŐMŰ 2003. november Dr. Nagy Dénes Folytatás a 7. oldalról.- Műszaki vagy jogi doktorátu­sod van?- Van egy középfokú műszaki végzettségem, gépésztechnikus va­gyok. Én műszaki-jogász szakmai párosításban gondolkodtam, mert mérnök közgazdászból rengeteg volt abban az időben is. Ha az em­ber feldobott valamit, az biztosan mérnök közgazdászra esett. Viszont a műszaki és a jogászszakma páro­sítása ritka volt, és ma is ritka. Azt láttam, hogy szerződéskötéskor műszakiként vergődünk a jogi tájé­kozatlanság miatt, a jogász meg azt sem tudta, miről tárgyalunk. Ezért aztán a gyöngyösi erőmű akkori ve­zérigazgatója támogatta elképzelé­semet, és így elvégezhettem a Sze­gedi Jogtudományi Egyetemet.- Az elmúlt időszak legnagyobb változását az SAP bevezetése jelen­tette, gondolom én. Te hogyan véle­kedsz erről?- Valóban az egyik legnagyobb változást jelentette. Közismert, hogy az SAP MM modulja az ERIKA rendszert váltotta fel. Az ERIKA rendszer viszont az én „édes gyerme­kem”, hiszen kifejlesztésének a kez­deményezője voltam, és a fejlesztés minden fázisát én irányítottam. Nem voltam boldog, amikor az ERIKA kiváltásra került, azonban mára már megtanultuk az új rend­szer használatát, tudjuk, hogy egy fejlettebb, többet tudó rendszer ke­rült a kezünkbe. Az ERIKA rend­szert a saját képünkre és igényükre formáltuk, testünkre szabott volt, míg az SAP MM nem. Ma már azt mondom, hogy az ERIKA rendszer­re visszatérni visszalépést jelentene. A másik nagy változást a raktáro­zási szervezet nagymértékű racio­nalizálása jelentette. Amikor átvet­tem a Raktározási Osztályt, hét önálló raktára volt, ma már csak négy van. Az összevonások révén sokkal hatékonyabban lehet irányí­tani ezt a tevékenységet. Ez jelentős létszámcsökkenéssel is járt, noha a munkánk nem lett kevesebb.- Szabadidődben mivel foglalkozol? — Mivel „későn érő” típus va­gyok, már itt dolgoztam, mikor csa­ládot alapítottam Szekszárdon. Két gyermekem van, egy fiú és egy le­ány, mindketten általános iskolába járnak. A velük való foglalkozás elég sok szabadidőt igényel. Ráadá­sul egy zöldövezetben lévő sorházi lakásban lakunk, annak karbantar­tása, rendezése ugyancsak sok munkát ad. Szekszárdon kvázi kö­telesség szőlőterületre szert tenni, ezért telkünk, tanyánk és pincénk van itt, így szőlőtermelő és boros gazda lettem. Ezenkívül nagyon szívesen olvasok, szeretem a kép­zőművészetet és az irodalmat, sok mindent gyűjtök, többek között nagy tajtékpipa gyűjteményem van.-Jó, hogy említetted a pipatóriu­modat, szándékozunk egy sorozatot indítani, „Ki mit gyűjt” címmel, és talán te lehetnél az első, akit meg­kérdezünk. Az érzékelés Az elmúlt hónapban a problémák­ról, azok megjelenéséről gondol­kodtunk. Arról, hogy a döntéshozó mikor és hogyan érzékeli a problé­mákat, mikor van problémája. Most az érzékeléséről elmélkedünk. Amit a döntéshozó érzékel a kör­nyezetéből az egy kép. Hangok, vizu­ális megjelenések. Az események kapcsán mindig előáll valamilyen kép, ami a helyzetről egy jelentést ta­kar. A döntéshozóban a kép nem biz­tos, hogy értelmes jellé formálódik. Egyáltalán az sem biztos, hogy a dön­téshozóban tudatosul, hogy mit látott, hallott. A képet akkor is érzékeli, ha nem képes szavakkal kifejezni. Az ér­zékelés az öt érzékszervén keresztül valósul meg. Ezek a szenzorok, ezek közvetítik képeken keresztül a valóságot a döntéshozó felé. A döntéshozó mindebből észlel va­lamit. Ha a döntésho­zó nem tud belépni ebbe a képbe, akkor a valóságból nem ész­lel semmit. A valóság észlelése nem kitapo­sott út mentén törté­nik. A valóságról a döntéshozó gondol­kodása révén állít össze egy képet, egy elképzelést. Vagyis az objektív valóság, valamint a döntés­hozóban felépített valóság nem ugyanaz. Az összeálló kép még mes­sze nem azt jelenti, hogy a döntésho­zó érti is, amit lát és hall. A valóság észlelése egy folyamat eredményeképpen alakul ki a döntés­hozóban, sebességét a saját gondolko­dási folyamata határozza meg. A gon­dolkodási folyamat nem egy lépésről lépésre haladó okfejtésből áll. A logi­ka szabályait nem feltétlen tartja szem előtt. Meg akarja érteni azt, amit fel­fogott a valóságból. A valóság és a döntéshozó meggyőződése között azonban szakadék tátong. Ez elsősor­ban valóságészlelésének és - értelmezésének korlátozottságából fa­kad. Az ember a valóságból csak azt képes megérteni, amire vonatkozólag vannak ismeretei, kognitív sémái. A döntéshozó elvárásai befolyásol­ják a képalkotást, amely dinamikus folyamat. Néha kevesebbet, néha töb­bet észlel a valóságból, mint amennyi a kép alkotásához kell. Érteni akarja, ezért ha hiányos a kép, kiegészíti, ha túl sok, szelektál. A szelektálás és a kiegészítés a tudására, tapasztalatára épül. Egy profi döntéshozó hiányos ismeretekből is képes összerakni a ké­pet. Ugyanakkor érzékelheti, észlel­heti a valóság minden rezdülését, de semmilyen képet sem tud összerakni, ha hiányoznak a kognitív sémái. Ez utóbbi szélsőséges esettel is ta­lálkozhatunk akkor, amikor tapaszta­latok vagy iskolázottság nélkül akar valaki döntéseket hozni. Számára semmi más nem marad, csak a hie­delmei. Érzékelheti a valóságot, az észlelé­se már sérülésekkel teli kép lesz, mivel gondolkodnia kell a történteken. Nagyon hiányos, töredezett képet tud csak alkot­ni, és elvárásait is hi­edelmei alakítják. Ennek megfelelően egészülnek ki a kép hiányos részei, és válnak értelmessé számára. A maga te­remtette valóság azonban nagyon mes­sze áll az objektív valóságtól, mivel hiányzik az a közvetítő közeg, ami le­transzformálja számára. Ez a közeg pedig a tudás, a tapasztalat. Lényegében elmondható, hogy az ember tudása, tapasztalása révén egy­re tökéletesebben észleli, felfedezi a valóságot. Megértésében jelentős szerepet játszanak az ismeretek és ta­pasztalatok alakította kognitív sémák. Ezek a sémák képesek fejlődni, átala­kulni; és amikor az emberben egy új felfedezés megértése tudatosul, akkor vagyunk tanúi az „aha” érzésnek, és a megvilágosodás boldog, felszabadult perceit élvezhetjük. Mai ismereteink szerint így működik. A tudomány a közvetlen tapasztalás eredményeire építi a világ értelmezését. Hauszmann János Paczolai József Gerjeni származású, a középisko­lai tanulmányait Kalocsán - fizika tagozaton - végezte.- Gimnázium után hogyan alakult a sorsod?- Rögtön munkába álltam, vagyis 1979-ben az ERBE-hez kerültem raktárosnak, majd 1982-től anyag­­mozgatási csoportvezetőnek. 1986. január 1-jén átszerveztek bennünket a PAV-hoz, ott a Beruházási Igazga­tóságon a Raktározási Osztálynál mint raktári diszpécser tevékenyked­tem. Közben természetesen tovább kellett képeznem magam, és 1988- tól 1991 októberéig anyaggazdálko­dás vezetőként dolgoztam. 1991-ben átkerültem az akkori KAIG-hoz, a jelenlegi Raktározási Osztály szer­vezetébe mint raktár üzemeltetési csoportvezető. Aztán néhány szerve­zeti átalakulás következett, megala­kult az eszközátvevő és üzemeltetési csoport, bővült a tevékenységi kö­rünk. Ezek után még 2001-ben volt egy szervezeti átalakulás, akkor rak­tárak összevonása miatt egy új rak­tár, az Átvételi és hulladékanyag rak­tár alakult meg, és azóta ezt vezetem.-Az ERBE 1986-os beintegrálása a PAV-hoz nagyon megkavarta a közvéleményt.- Igen, sok embernek nem tetszett, de mi egy külön, viszonylag elszige­telt szervezetként - miután többségé­ben paksiak, illetve Paks környékiek voltunk - együtt maradhattunk. Tulaj­donképpen ugyanazt a munkát foly­tattuk, amit addig; nálunk nem jelen­tett különösebb megrázkódtatást.-Milyen a mostani munkaterületed?- A munkánk alapján a következő területek tartoznak hozzám: egy­részről a PA Rt. részére beérkező forgó és tárgyi eszközök átvételével foglalkozunk, ennek kapcsán öt fő átvevő raktáros dolgozik nálunk. Másfelől a munkánkhoz tartozik az osztály üzemeltetési és karbantartási feladatainak az ellátása, ennek kap­csán van egy raktározási ügyintéző és egy raktározási főelőadó, akihez négy fő karbantartó tartozik. A másik tevékenységi körünk a hul­ladék-raktározás, ezen belül az ipari és a veszélyes hulladékok kezelése, rak­tározása. Ezen a területen két raktáros és két targoncakezelő tevékenykedik.- Mi a teendője egy átvevő raktá­rosnak?- Az átvevő raktáros feladatköré­be tartozik egyrészt a szállító cégek­től, fuvarozóktól való átvétel, ami még nem feltétlenül jelent tételes át­vételt. Ezután következik a részletes mennyiségi átvétel méréssel vagy számlálással. Aztán ha van a vonat­kozó szállítási szerződésben minősé­gi követelmény, akkor meg kell szer­vezni a minőségi átvételt a minőség­ellenőrök - szükség esetén a szakmai szervezetek, felhasználók - bevoná­sával. Feladatukhoz tartozik még az esetleges mennyiségi reklamációk, észrevételek jegyzőkönyvben való rögzítése, a minőségi reklamációk elkészítésében való közreműködés, illetve a bevételezések könyvelése az informatikai rendszerünkben.- Sok reklamáció van? — Éves szinten 90-100 esetben, aminek nagy része csak észrevétel, mert például késve küldték az előírt minőségi tanúsítványokat. Az utób­bi években a beszállítók érezhetően jobban vigyáznak a jó hírükre, szá­mukra nem közömbös, hogy merül­­e fel kifogás ellenük vagy sem. — Van-e létszám gondod?- Összlétszámot tekintve úgy gon­dolom elegendően vagyunk. Sajnos a tartós betegállományok okoznak problémát. Jelen pillanatban is egy kolléga tartósan beteg, egy másik ép­pen ma jött vissza jogi állományból. Ezen kollégák pótlása nehézkes, ilyenkor feszített a munkavégzés. A mindennapokban és különösen az ilyen nehéz időszakokban sokat jelent a jó közösség ereje, egymás segítése, én annak örülök, hogy a korábbi és a jelenlegi kollégáimra is ez jellemző. — Hogyan alakul a szabadidőd, vi­szel-e haza munkát?- Ritkán előfordul, hogy haza kell vinnem, leginkább amikor a költség­tervezési és gazdálkodási munkához kapcsolódó tevékenységről kell szá­mot adni. 1992 óta Pakson lakunk, Kinga lá­nyunk tizenkét éves, feleségem az ETV-ERŐTERV Rt.-nél dolgozik. Feleségem is gerjeni származású, ezért ott vettünk egy családi házat. Tavasszal és ősszel a hétvégéken, nyáron pedig szinte teljesen Gerjenben - a szülők közelében — tartózkodunk. Nagyrészt a házhoz tartozó kert, gyümölcsfák gondozá­sával töltjük a szabadidőnket. Ha Pakson vagyunk, akkor a számitógép és a zenehallgatás köt le. „Zenei min­denevő” vagyok, a hangulatomtól függ, hogy milyen zenét hallgatok. Csőglei István kitüntetése Hivatásos tűzoltóként végzett példamutató te­vékenysége, a megye tűzvédelmi helyzetének javításában vállalt sze­repe, a civil szerveződé­sek támogatása érdeké­ben tett erőfeszítései, tűzvédelmi kutatásai és publikációi elismerésé­ül Csőglei István nyu­galmazott tűzoltó alez­redesnek „Tolna Me­gyéért” megyei kitüntetést ado­mányozott a megyei közgyűlés. Amikor ötven évvel ezelőtt a fris­sen kapott alhadnagyi kinevezéssel belépett a szekszárdi Mikes utcai tűz­oltólaktanyába, pa­rancsnoka, Kis József az önkéntes és a mező­­gazdasági tűzvédelmet ellátó egységek irányí­tását, szervezését bízta rá. És milyen jól tette! Az akkor megalakítan­dó TSZ-ek igen kez­detleges épületekbe kerültek. A villámcsa­pások sok kárt és ve­szélyt okoztak, főként abban az öt tolnai gócpontban, amit Pista bácsi fedezett fel. A felismerés­ből cikk, abból némi elmarasztalás mellett - nem volt engedélye beszélni újságíróval - hamarosan egy könnyű­típusú villámhárító született. A fiatal tűzoltótiszt később is igyekezett a legtöbbet kihozni adott feladatából. Az atomerőmű helyének kijelölésénél is ott volt, megyei parancsnokhelyettesként sokat tett az erőmű tűzvédelmének háromszo­ros biztonságáért. A vállalati tűzoltó­ságból kiindulva az ő szakértő mun­kájára is szükség volt, hogy eljusson az itteni tűzoltóság az önállóvá válá­sig (1990). Csőglei Pista bácsi levéltári kutatá­sainak eredményeként tizenegy köny­vet írt, melyek részletesen mutatják be a megye tűzoltóságait. Ezeken túl számtalan cikk fűződik a nevéhez és egy alapítvány - a Szent Flórián -, melyet a bajba jutott tűzoltók megse­gítésére hoztak létre. -vöröss-Nyílt nap a szervezeti működés fejlesztéséről A Stratégiai Kontrolling Főosztály (ST) október 16-án nyílt napot tartott a szervezeti diagnózisról és az azt köve­tő feladatokról. A megjelentek először tájékoztatást hallhattak Pásztory Zol­tántól arról, miért és hogyan került sor a társaság szervezetének vizsgálatára. Ezt követően az ST munkatársai be­mutatták a szervezeti diagnózis vizs­gálati területeinek főbb eredményeit. Mint a hallgatók megtudhatták, az el­fogadott szervezeti diagnózis megálla­pításaira alapozva a PA Rt. igazgatósá­ga további feladatot határozott meg: a szervezeti hatékonyság fejlesztési koncepcióját kell kidolgozni. Az ezzel kapcsolatos teendőkről az ST, a mód­szerről, valamint a működési változá­sokra vonatkozó tudnivalókról az MCS Kft. munkatársa beszélt részlete­sebben. Elhangzott, hogy a javaslatok kidolgozásába a Nemzetközi Atom­energia Ügynökség is bevonásra kerül. A társasági célokkal, a minőségbizto­sítással, a külső cégek munkatársaival kapcsolatos megjegyzések, kérdések megválaszolásába Simon Péter főosz­tályvezető is bekapcsolódott. Kiemel­te, hogy az eredmények szerint a fej­lesztésnek a működés valamennyi te­rületére ki kell terjednie, a vizsgált ka­tegóriák között nincs kitüntetett. Hangsúlyozta, hogy a készítendő kon­cepció alapján meghatározásra kerülő teendők elkerülhetetlenek, hosszú és fáradságos munkát jelentenek majd. Azonban az elkötelezett és előkészített módon végigvitt hatékonyság-fejlesz­tés lehetővé teszi a PA Rt. stratégiai céljainak megvalósítását. -hl-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents