Atomerőmű, 2003 (26. évfolyam, 1-12. szám)
2003-11-01 / 11. szám
4. oldal ATOMERŐMŰ 2003. november Országos bajnok túraversenyző csapat A 2003. évi Országos Természetjáró Tájékozódási Csapatbajnokság véget ért. Ebben az évben tizenhét helyszínen rendeztek versenyt az ország különböző tájegységein. Az első versenyt az Atomerőmű Természetjáró Szakosztály rendezte BAKANCSOS ATOM-kupa néven március 16-án. Az utolsó versenyre, a Mátra-kupára Mátraházán került sor október 25-én. A verseny érdekessége volt, hogy előtte való napon hullott le jelentős hőmennyiség a Mátrában. A különböző életkori kategóriában lebonyolított versenyben (A, A3 6, A50 és A60) az Atomerőmű Természetjáró Szakosztály részéről négy csapatban veszünk részt évek óta. A tizenhét versenyből ebben az évben tizenkettőn szerepeltünk. Ez kb. 200 km-t jelent, melyet terepen kellett megtennünk. A tájékozódási túraversenyek lebonyolításáról annyit kell tudni, hogy térkép alapján kell ellenőrző bójákat megtalálni időre. A versenyfeladatok között szerepel szerkesztési feladat, menetidő számítási és úthossz meghatározási feladat. A versenypályán elhelyeznek ún. tévesztő bójákat is. Van menetfésű és ítiner feladat is. Tehát ebben a versenyben nemcsak az erőnlét számít, hanem szükséges matematikai, mértani, tájékozódási, iránymérési és térképészeti ismeret is. Az idén újabb sikerről számolhatunk be, mert az „A” kategóriában a NYOM-ASE (Jakab Albert, Baksa Tamás, Miklós Ákos, Fercs Lajos, Végh Brigitta) kategóriájában első helyezést ért el. Az országos bajnoki címet immár harmadszor nyerték el. Ugyanebben a kategóriában induló PAMACS csapat (Jakab Éva, Török Erzsébet, Bakos Ivett, Polyóka Zoltán) all. helyen végzett. Az „A50” kategóriában induló két csapat közül az ATOM-SV (Adorján Antal, Péter Imre, Lukács Vilmos, Adorján Antalné) második helyezett lett. A PARTOSOK csapat (Wollner Pál, Dománszky Zoltán, Gálffy Dezsőné) ötödikként végzett. Gratulálunk az elért eredményekhez! Wollner Pál gely Színházban került sor, melyen 340 település képviseltette magát. A miniszterelnök különdíját (oklevél és tárgyjutalom) a múlt évben az Európai Virágos Városok és Falvak Versenyén falu kategóriában aranyérmet szerzett Géderlak önkormányzata kapta. Az Oktatási Minisztérium különdíjban részesítette (oklevél és pénzjutalom) a Géderlaki Általános Iskola és Óvoda intézményeit. Géderlak község önkormányzata különdíját kapott a Szervező Bizottságtól is az elmúlt 10 évben kifejtett kömyezetépítő és -szépítő tevékenységéért. Továbbá Géderlak kapta a kecskeméti Kalmár 88. Bt. Faiskola szponzori különdíját (dísznövény felajánlás). Sill László polgármester Gratulálunk a település minden lakójának! (Szerk.) Géderlak ez évben is tovább folytatta a település környezetépítő és - szépítő tevékenységét. Az önkormányzat költségtakarékosán, házilag előállított virágpalánta-neveléssel, a lakosság megnyerésével tovább szépítkezett. 2003. július 30-án a településre érkezett zsűri is kifejezte elégedettségét géderlakiak töretlen és következetes munkájával kapcsolatban. A nyár folyamán felerősödött az érdeklődés Géderlak iránt, több falu és városszépítő egyesület látogatott hozzánk. Autóbuszokkal érkeztek Főt, Tököl, Tengelic, Felsőpakony településekről és több, kisebb nagyobb külföldi csoport is felfigyelt Géderlakra. A 2003. évi Virágos Magyarországért Versenymozgalom díjkiosztó ünnepségére Kaposváron, a Csíky Ger-Miniszterelnöki Oklevél A Magyar Köztársaság miniszterelnökeként az ország polgárai és a magam nevében Köszöntőm a Virágos Magyarországért-versenyben arany foKozatú díjjal kitüntetett Géderlak minden lakóját, kicsiket és nagyokat, valamint a település önkormányzatát és civil szervezeteit. Köszönöm, hogy hozzájárultak Magyarország felvirágoztatásához környezetük szebbé, élhetőbbé és szerethetőbbé tételéhez. Budapest, 2003. október 17. Drj Medgyessy Péter a Magyar Köztársaság miniszterelnöke Regionális vezetők látogatása A helyreállításról konzultáltak az erőműben Az áprilisi üzemzavar elhárításának menetéről beszélt dr. Kocsis István vezérigazgató azon az összejövetelen, melyet szeptember végén tartottak a látogatóközpontban. Az eseményen a Baranya-, Bács-Kiskun-, Somogy- és Tolna megyei közgyűlések vezető képviselői, valamint Pécs, Kaposvár és Szekszárd irányítói vettek részt. Az erőmű első embere összefoglalta az elmúlt fél év eseményeit. Rámutatott, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség megállapítása szerint a tisztítórendszer nyolc hibája okozta az április 10-ei 3-as fokozatú üzemzavart. Hangsúlyozta: a jód 131-es esetében lépte túl az erőmű egyedül a hatósági korlátot (a havi dózis 13-szorosát mérték), ám ez a menynyiség még mindig csak milliomodrésze annak, amikor jódtablettákat kellene osztani a lakosság körében. Meglátása szerint e két határértéket össze kellene igazítani azért, hogy minél tisztábbá váljon egy-egy helyzet veszélyességének civil megítélése. A vezérigazgató részletesen vázolta, és animációs filmen be is mutatta a helyreállítás lépéseit. A sérült elemeket végig víz alatt tartva egyenként helyezik el speciális hermetikusan záródó tokokban, majd ezeket 2-3 évig a pihentető medencében tárolják. A sérült fűtőelemek tárolásával kapcsolatos félelmekre reagálva dr. Kocsis István elmondta: azokban jóval kevesebb a hasadványtermék, mint a kiégett kazettákban, így biztonságosabb az elhelyezésük, mint a már elhasznált elemeké. Hozzátette: a paksi szakembergárda jelesre vizsgázott a probléma kapcsán. „Urai vagyunk a helyzetnek, és ez a kiemelés befejeztéig így is lesz” - mondta. Az orosz TVEL-lel kötött szerződésről szólva kijelentette, hogy olyan céget bíztak meg a helyreállítással, mely a világ egyik legnagyobb tapasztalati tőkéjével rendelkezik, és amely a paksinál sokkalta nehezebb és veszélyesebb gondokat számolt már fel. Örömmel konstatálta, hogy a lakosság alapvető megítélése az atomerőművel kapcsolatban nem romlott: továbbra is a válaszadók több mint kétharmada támogatja a paksi erőmű működését. Balogh László, a Bács-Kiskun megyei közgyűlés elnöke az úgynevezett kisbíró rendszer 30 km-en belüli kiépítését, valamint a védőfelszerelések cseréjét kezdeményezte. Az erőmű részéről egyiknek sincsen akadálya, mint ahogy a további konzultációnak sem, melyre igény mutatkozik a résztvevők oldaláról. Vöröss Endre Ötvenéves a paksi könyvtár 2003. október 13-án ünnepelte a paksi könyvtár ötvenéves évfordulóját. Fennállásának ötven éve alatt sokat változott, fejlődött. Volt önálló, működött integrált intézményként, járási könyvtárként. Könyvállománya megsokszorozódott, kollektívája viszont nem változott sűrűn. Az itt dolgozók többsége évtizedek óta az intézmény alkalmazottja. A paksi könyvtár az ünnep évében Pákolitz István nevét vette fel. Az ötvenéves jubileumot konferenciával ünnepelték, ahol sok egyéb mellett az eltelt fél évszázadról is szó esett. Herczeg Ágnes, a korábbi igazgató idézte fel a könyvtár történetét. ba járó dolgozókra. Az embereknek volt kulturális igényük, és nem volt másutt lehetőségük azt kielégítem. A jubileumi ünnepségen az alábbi előadások hangzottak el: — Dr. Potóczky Iván, az önkormányzat oktatási és művelődési bizottságának elnöke- Pakson már 1952-ben működött népkönyvtári lerakat a volt Iparoskor apró helyiségében, alig több mint kétezer kötettel. Minden valamire való településen az országban, az akkori időben hoztak létre letéteket. Az anyagok megyei vagy országos anyagokból kerültek a településekre. Paksra így került kétezer-ötszáz körüli kötet. Ezt azután bővítették a megyei könyvtár ajándékával, pénzadományokkal, és így lett járási könyvtár 1953. október 13-án. 1957-ben került a könyvtár élére Szederkényi Lászlóné, aki tulajdonképpen tizenkilenc év alatt teremtette meg a járási könyvtárnak nevezett intézményt. Az ő irányítása alatt kapta meg a könyvtár ezt a jelenlegi épületet, a volt zsinagóga épületét. Akkor indultak meg a nagyobb fejlesztések; külső raktárak, fiókkönyvtárak létesültek; a Városi Művelődési Központban működő, és a Móra Ferenc Általános Iskolában létesült gyermekkönyvtár. Technikai eszközökben is gazdagodtunk. Akkor már majdnem tíz fővel működött a paksi könyvtár, mintegy központként, hiszen a környéket is ellátták könyvvel, szerveztek programokat, filmvetítéseket, kiállításokat. Ezt az időszakot a mennyiségi szemlélet jellemezte, arra törekedtek, hogy minél több olvasó és kölcsönzött könyv szerepeljen a statisztikában. 1976-ban vettem át az intézmény vezetését. Ebben az időben már a szorosan vett szakmai szolgáltatások domináltak. Herczeg Ágnes fontosnak tartotta kiemelni, hogy a könyvtárosok többsége hű az intézményhez, nem egy kolléga több évtizede dolgozik itt, közben tanult, képezte magát. A könyvtár is fejlődött, igyekezett lépést tartani a kor követelményeivel. Legnépszerűbb szolgáltatása ma az Internethasználat és a számítógép-kezelő tanfolyam.- Úgy érzem, nekem és a kollektívának sikerült megteremtenünk azt a bázist, amellyel a harmadik évezredbe léphettünk.- Mit jelentett az atomerőmű építése a könyvtár életében?- Minden tekintetben jelentős változást. A lakosság mennyiségének növekedése, a megnövekedett igények ellátása. Akkor kezdtük kinőni ezt a házat. Szükség volt a napi tízórás nyitvatartási időre, sőt próbálkoztunk a vasárnapi nyitvatartással is, gondolván a műszak- Dr. Gerő Gyula, a Könyvtáros nyugalmazott főszerkesztője: Visszapillantás a járási könyvtárak alapítására- Bábi Csaba, a topolyai Városi Könyvtár főkönyvtárosa: Vajdasági magyar könyvtárak és könyvtárosok- Tüskés Tibor irodalomtörténész Pákolitz István költői munkásságát ismertette.- Széles Klára irodalomtörténész mutatta be a Kézírás című jubileumi kiadványt, mely ebből az alkalomból jelent meg. A szép kivitelű kiadványban Pakson élő vagy városunkban járt költők saját kézírásait, verseit találja az olvasó. A megemlékezés házigazdája Gutái István, a Pákolitz István Városi Könyvtár igazgatója volt. A jubileumi rendezvényen adta át az Illyés Gyula Megyei Könyvtár igazgatója az Illyés Gyula emlékplakettet. Az elismerést Bézi Sándorné könyvtáros kapta, aki harmincöt éve dolgozik a paksi könyvtárban.- Ez az évforduló egy olyan alkalom, amelyen a régi kollégákat nagyon nagy szeretettel vártuk - kezdi a beszélgetést Bézi Sándorné. A volt igazgatónőm beszéde egy kicsit meg is rígatott, meghatódtam. Utána a legnagyobb meglepetés, hogy én kaptam az idén ezt az elismerést.-Milyen a könyvtárosi munka?- A könyvtáros munkája gyönyörű. Nem véletlenül vagyok itt harmincöt éve, és igazából elmondhatom, hogy a harmincöt év alatt a könyvtári munka minden területét bejártam. Kezdtem felnőtt olvasószolgálatosként, voltam gyerekkönyvtáros, módszertani könyvtáros, fél évig megbízott könyvtárigazgató is. Igazából minden munkaterületet nagyon jól ismerek. Talán a könyvtári munka legszebb része az, amit jelenleg is csinálok, a könyvtári feldolgozó munka. Én ennél szebbet nem tudok elképzelni.- Gratulálunk a kitüntetéshez! Wollner Pál Bézi Sándorné FAXON ÉRKEZETT ÖRÖMHÍR Miniszterelnöki különdíi Géderlaknak
