Atomerőmű, 2003 (26. évfolyam, 1-12. szám)
2003-10-01 / 10. szám
A PAKSI ATOMERŐMŰ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG LAPJA www. atomerőmű. hu Munkában a parlamenti bizottság Harmadszor ülésezett október 1-én az a parlamenti vizsgálóbizottság, amelyet a Paksi Atomerőműben áprilisban előállt üzemzavar miatt állított fel az országgyűlés. A csaknem öt órán át tartó ülésen, amelynek célja az volt, hogy az üzemzavar előtti időszakot vizsgálja, ezúttal jelen volt az atomerőmű teljes vezetése, élén Kocsis István vezérigazgatóval, valamint részt vett dr. Rónaky József, az Atomenergia Hivatal főigazgatója is. A képviselők alapvetően arra voltak kíváncsiak, s kérdéseikben azt firtatták, hogy vajon meg lehetett-e volna előzni az üzemzavart, és kitapintható-e mentumot, kérésük alapján, csak ezután fognak összeállítani a bizottság számára. Továbbra is vita tárgyát képezte, hogy a bizottság által kért információk, szerződések államtitoknak minősülnek-e vagy sem. A bizottság több olyan kérdést tett fel, amelyre az erőmű később írásban válaszol, mivel ő csak 2002 óta vezeti a Paksi Atomerőművet. Elhangzott még, hogy az áprilisi üzemzavar miatt keletkezett kártérítés összegéről jelenleg is tárgyalásokat folytatnak, egyébként 120 milliárd forint káröszszegig biztosítva van az erőmű. Elképzelhető, hogy a vizsgálódást Paksra kihelyezett ülésen folytatják majd. olyan mulasztás, amelynek felelősét megtalálva arra is választ kapnak, hogy ki miatt történt a váratlan eset. A képviselők öt óra után sem tartották lezárhatónak ezt a témakört. Már csak azért sem, mert számos dokuENERGexpo-2003. Debrecen volt a házigazdája az első Energetikai Szakkiállítás és Konferenciának, amelyen az energia-kereskedelem gazdasági és műszaki problémáit vitatták meg a szakemberek. A szeptember 25-27-e között lezajlott rendezvénnyel a szervezők hagyományt szeremének teremteni, és lehetőséget biztosítani az energiaszolgáltatásban résztvevő műszaki szakemberek, energiakereskedők, az energia készülék és gépgyártásban tevékenykedők rendszeres találkozására, közös problémáik megvitatására. A rendezvény szervezését a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) koordinálta, amelyben az alábbi szakmai szervezetek kapcsolódtak be: Energia Gazdálkodási Tudományos Egyesület (ETE), a Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) és a Magyar Energiagazdálkodási Társaság (MET). Bakács István, az ETE elnöke köszöntőjében kiemelte: az energiapolitika és energiahatékonyság egyik nagy kihívása a környezetvédelem, a megújuló energiaforrások minél szélesebb körű alkalmazása. A plenáris ülés levezető elnöke dr. Zettner Tamás, az MTESZ elnöke volt, míg az előadók hosszú sorából - terjedelmi okok miatt - csak Hatvani György energetikai helyettes államtitkárt, Lengyel Gyulát, az MVM Rt. Igazgatóságának elnökét és Mittler Istvánt, a TLK információs szolgálatvezetőjét említem. Lengyel Gyula előadása az MVM Rt. és a hazai villamosenergia-ipar helyzete és tendenciái az Európai Uniós csatlakozás küszöbén című témát ölelte fel. Az MVM-ről - többek között - a következőket mondta: „Nagyon fontos, hogy versenyképes cég legyünk, és meg akaijuk őrizni a domináns nagykereskedői szerepkörünket úgy, hogy mint domináns nagykereskedő is a liberalizált versenypiacon működjünk. Az MVM-nek egyébként az a véleménye, hogy minél előbb teljes piacnyitásnak kellene bekövetkeznie, mert a jelenlegi kettős piac nem nagy öröm számunkra, mert nagyon sok terhet ró az MVM-re. Természetesen az MVM mint állami cég és mint az alaphálózat tulajdonosa, nem feledkezhet meg külföldi kapcsolatairól, arról, hogy az ország két tengely középpontjában áll. Egy É-D-i és egy K-NY-i tengely közepén. A K-NY-i tengely jelentősége már kisebb, de én azt hiszem lesz még nagyobb is.” A PA Rt.-ről a következőket mondta: „A paksi atomerőmű nélkül az ország jövője egy energetikus szemében csakis nagy károk és áldozatok árán képzelhető el. Nem mondom, hogy nem képzelhető el, mert minden elképzelhető, sőt meg is valósítható, sokkal drágább villamos energiával, jelentős beruházásokkal. Ami végül is nem lenne baj, hogyha nem kerülne túl sokba, és nem járna nagyon nagy károkkal a környezetvédelem területén. Mert hiszen azokat a célokat, amelyekről itt már szó volt, például a kiotói egyezmény, a C02 és így tovább, a paksi atomerőmű nélkül, illetve atomerőművi villamosenergia-termelés nélkül sem Magyarországon, sem a világon másutt, a jelenlegi ismeretek szerint nem lehet megvalósítani. Úgy vélem, hogy ott egy szakgárda van, és az országban másik ilyen szakgárda nincs, és ez a gárda jól oldotta meg a feladatát. Meg vagyok róla győződve, hogy a paksi atomerőmű újra bekerül a világ legbiztonságosabban termelő erőművei közé. A feladat az, amiben szintén hiszek, hogy olyan szervezeti átalakítások, szervezési módosítások következnek be, ami alapján mondhatjuk: soha ilyen esemény nem fog többet bekövetkezni.” A délutáni előadások sorát Mittler István kezdte, aki a húsz éve működő atomerőmű eredményeiről szólt, majd röviden vázolta az erőmű jelenéről és jövőjéről szóló erőművi elképzeléseket. -béri-Aláírták a szerződést A PA Rt. és a TVEL Rt. vezetői szeptember 9-én, Budapesten írták alá azt a szerződést, amely alapján az áprilisi üzemzavar felszámolását végzi el az orosz cég. Az esemény jelentőségét hangsúlyozandó, az aláírási ceremónián jelen volt Medgyessy Péter magyar és Mihail Kaszjanov orosz miniszterelnök. Alexander N. Nyago elnök és dr. Kocsis István vezérigazgató régi kerékvágásba Előző számunkban dr. Kocsis István vezérigazgató átfogó értékelést adott az áprilisi üzemzavart követő eseményekről. Akkor úgy fogalmazott, hogy a nehezén már túl vagyunk.- Vezérigazgató Úr! Az elmúlt hónap sem volt eseménytelen, ezért arra kérem, foglalja össze a jelzett időszak legfontosabb történéseit.- Szeptember 10-én nagyon fontos állomáshoz érkeztünk, mert a TVEL- lel a szerződést alá tudtuk írni, mégpedig olyan magas rangú figyelem mellett, mint amilyet Medgyessy Péter miniszterelnök és Mihail Kaszjanov orosz miniszterelnök jelenléte fémjelez. Ez óriási megtiszteltetés az atomerőmű számára, és egyben elismerése annak a sok erőfeszítésnek, amelyet dolgozóink és szakembereink tettek a helyzet stabilizálására, amelyről már örömmel mondhatom, hogy múlt idő. Az aláírt szerződés pontos menetrenddel rendelkezik, és már csak idő kérdése, hogy az orosz és a magyar szakemberek ezt a műszaki problémát megoldják. Ebből adódóan úgy gondolom, hogy mindenki nyugodt körülmények között végezheti a munkáját. Ez egy közös siker, és az atomerőmű amellett, hogy az üzemzavarelhárítás kérdését jól kézben tartotta és egy stabil pályára irányította, azt is ki kell emelnünk, hogy a többi blokk karbantartása és üzemeltetése zavartalanul halad. Az elmondottak alapján úgy gondoljuk, hogy az üzleti tervünk korrekcióját november 5-én az Igazgatóságnak be tudjuk mutatni. Intenzív tárgyalást folytatunk a FRAMATOME ANP-vel és az Atompool biztosítóval annak érdekében, hogy a kártérítési ügyekben is eredményt érjünk el. Amennyiben októberben sikerül a tárgyalást befejezni, akkor olyan korrekciókat tudunk végrehajtani az üzleti tervben, amelyek sokkal pozitívabb képet adhatnak a mostaninál. Bízunk benne, hogy ez a tulajdonos, az MVM Rt. számára is megnyugtató lesz.- Mi a helyzet a II. blokk újraindításával?- Ezzel kapcsolatban egy kicsit újra izgatott lett a közvélemény. Az erőmű Igazgatósága ezt a kérdést már tárgyalta, és egy nagyon higgadt, nagyon szakszerű álláspontot alakított ki. Ez abban foglalható össze, hogy a nukleáris biztonság prioritását nem sértheti sem termelési, sem tulajdonosi érdek. Természetesen egy részvénytársaságnak az a feladata, hogy az alaptevékenységét végezze, ami azt jelenti, hogy az áramtermelés lehetőségét a szakembereknek vizsgálniuk kell. Ha megteremthetők a teljes biztonság legkisebb csorbulása nélkül azok a műszaki feltételek, amelyek mellett a hatóság ki tudja adni az engedélyt, akkor miért ne indulhatna a n. blokk, még a tisztítótartályban lévő sérült elemek elszállítása előtt. Ez egy abszolút szakmai kérdés, ezzel a szakembereknek kell foglalkozni, és ezt így is tesszük.- Milyennek látja az erőmű jövőjét?- Megítélésem szerint az atomerőmű szakgárdája nagyon jól helytállt az elmúlt időszak nehéz körülménye közepette. És mivel ilyen helyzetben mindig újra számvetést kell végezni, rendeltünk egy tanulmányt annak érdekében, hogy külső hozzáértők ítéljék meg, milyen az erőmű múltja, jelene és jövője. Ezt a tanulmányt az Igazgatóság megtárgyalta, és a tanulmányból leszűrhető alapvető tézisekkel teljes mértékben egyetértett. Mik ezek az alapvető tézisek? Az, hogy az erőmű múltja nem csak hogy vállalható, hanem egy rendkívül pozitív történet, a blokkjaink a világ élvonalához tartoznak. Az üzemzavar végleges elhárítása után az atomerőmű vissza fog zökkenni a régi kerékvágásba, és ez az út vezet a jövőbe. Folytatás a 2. oldalon
