Atomerőmű, 2003 (26. évfolyam, 1-12. szám)

2003-02-01 / 2. szám

2. oldal ATOMERŐMŰ 2003. február Környezetközpontú Irányítási Rendszer tanúsítási okiratának ünnepélyes átadása a TLK-ban A Paksi Atomerőmű Rt. integrált irá­nyítási rendszer egyik meghatározóan fontos elemének, a Környezetköz­pontú Irányítási Rendszer (KIR) fej­lesztését kiemelten kezeli, és segíti a legfelső vezetés. Az integráció, és azon belül a KIR megértéséhez képi hasonlatot is használhatunk: - Egy hatszög alapú gúla hat oldallapján he­lyezkedik el az üzemeltetés-, karban­tartás-, műszaki háttér Irányítási Rendszer, a Minőségközpontú Irányí­tási Rendszer, a Biztonságközpontú Irányítási Rendszer, a Humánerő-for­­rást Biztosító Rendszer, a Közgazda­­sági Kontrolling Rendszer, valamint a Környezetközpontú Irányítási Rend­szer. A jelzett háromszögek legfelső stratégiai, középső taktikai és az alsó operatív szintjei mind függőlegesen, mind vízszintesen szorosan kapcso­lódnak egymásba és igyekeznek meg­valósítani a gúla csúcsán található PA Rt. Küldetés és a Jövőkép dokumen­tumokban lefektetett irányelveket. Atomerőművekben természetesen a biztonság mindenek előtt filozófia ér­vényesül, így kiemelt szerepet kap a nukleáris és hagyományos környezet­védelmi tevékenység is. Az elmúlt években kiépített Környezetközpontú Irányítási Rendszer harmadik, függet­len fél általi tanúsításáról már a de­cemberi számunkban beszámoltunk, most a Magyar Szabványügyi Testü­let és az IQNET oklevelek átadóját kérdeztük az itt szerzett tapasztalatai­ról és a jövőről. Pónyai György oki. gépészmérnök, az MSZT ügyvezetője már negyedik alkalommal látogatott a Paksi Atomerőműbe. Korábban a tűz­oltóink, a fegyveres őrök Kft-i, vala­mint a PA Rt. Karbantartási Igazgató­ság minőségirányítási rendszerének felülvizsgálatát végezték el.- Milyen tapasztalatokat gyűjtöttek az elmúlt években? V: - Az auditor! jelentésekből azt tudtam leszűrni, hogy az itteni szak­emberek nagyon tudatosan építik, és folyamatosan fejlesztik a rájuk bízott irányítási rendszereket. Ami igazán megnyugtató számomra, hogy a be­szállítói körre (cégek, intézmények) is jótékonyan hat a Paksi Atomerőmű jó értelemben vett „kisugárzása”, aminek forrása a nukleáris bázisú vil­­lamosenergia-termelés magas szintű biztonság kultúrája. A Paksi Atom­erőmű Részvénytársaság egy katali­zátor szerepét is betölti a környezettu­datos gondolkodás elterjesztésében, és a minőség iránti elkötelezettség­ben; így a szűkén vett térség ipari, szolgáltatási, termelési kultúra fejlő­dése mellett, az országunk Európai Uniós csatlakozását is nagymérték­ben segíti.-Nagyon fontos, de nem végállomás a KIR harmadik fél általi tanúsíttatása. Milyen további feladatokra hívja fel a vezetés és az itt dolgozók figyelmét? V: - A nukleáris környezetvédelem területén - ahol kemény jogszabályi előírásoknak kell megfelelni - a maxi­mumot teljesíti a PA Rt. A hagyomá­nyos értelemben vett környezetvéde­lem (szemétvisszanyerés, újrahaszno­sítás) terén úgy érzem, még van mit tenni. A jól szabályozott folyamatokat is lehet még finomítani. Itt jegyezném meg, hogy az első felülvizsgálatunk so­rán feltárt eltéréseket valami egészen hihetetlen hozzáállással és kreativitás­sal számolták fel az itteni szakembe­rek. Azt tanácsolom még, hogy a KIR építése során megkezdett utat folytas­sák, az igényes vezetők igyekezzenek az itteni dolgozók nyitottságát és rugal­masságát segíteni. Ha ez folytatódik, akkor az évenkénti felülvizsgálati audi­­tokon nem lesz probléma.-Milyen előttünk álló változásokra kell készülnünk az EU csatlakozás kapcsán? V: - Nyilvánvaló és köztudott, hogy az Európai Uniós csatlakozá­sunk egyik neuralgikus pontja a kör­nyezetvédelmünk. Igyekeznünk kell az EU előírásokat honosítani. Vannak adottságainkból adódó sajátos problé­máink (pld. a vizeink összetétele), amit biztosan el fognak fogadni, de az EU elválja tőlünk, hogy a saját ma­gunk által keltett környezeti ártalma­kat mi számoljuk fel. Fel kell ismer­nünk a problémákat, és minden eset­ben meg kell találni a megoldásokat. Az EU csak általános szabályozást ad, amit ha átveszünk az még kevés, mert ezek „csak” azt tartalmazzák, mit is kell kezelni. A hogyan kérdésre helyi válaszokat ad minden ország, így minket is fel fognak majd keresni, és az EU-on belül ellenőrzik azt, hogy teljesítettük-e vállalásainkat.- Köszönöm a beszélgetést. Sipos László A Paksi Atomerőmű Rt. Tájékozta­tó és Látogató Központjában 2003. január 29-én került sor a PA Rt. Környezetközpontú Irányítási Rendszere (KIR) tanúsító okiratá­nak ünnepélyes átadására. A tanúsítás a KIR nemzetközi elő­írások alapján történő elfogadását, az MSZ EN ISO 14001:1997 szabvány­nak való megfelelőségét bizonyítja. Az okiratot Pónyai György, a Magyar Szabvány-ügyi Testület ügyvezető igazgatója adta át Szucsán Sándor biztonsági igazgatónak. A rendezvé­nyen két előadás hangzott el, amelyet Civin Vilmos osztályvezető (MVM Rt.), illetve Pécsi Zsolt (PA Rt.) cso­portvezető tartott. Az ünnepség befe­jezéseként oklevelet nyújtottak át a KIR bevezetésében és a tanúsítási el­járásban meghatározó munkát végző dolgozók részére. Civin Vilmos, az MVM Rt. környe­zetvédelmi osztályvezetője a „Kör­nyezetirányítás szerepe a modem kör­nyezetvédelemben” címmel tartott előadást. Civin urat az atomerőművel kapcsolatos véleményéről kérdeztem.- Az iparág vonatkozásában mi­lyennek látja az atomerőmű környe­zetvédelmi tevékenységét?- Erre nagyon nehéz röviden vála­szolni. Az atomerőmű környezeti kap­csolatai nagyban különböznek más erőművekéitől. Egy hagyományos erőmű egyáltalán nem mondható ve­szélyesnek abból a szemszögből, mint amilyenből az atomerőművet annak tartják. Az atomerőművel kapcsolat­ban kétféle környezetvédelmet kell ki­emelni. Az egyik a nukleáris, a másik a hagyományos környezetvédelem. Az ISO szerinti rendszer bevezetésé­nek egyik célja mindenütt az, hogy a meglevőnél nagyobb rend alakuljon ki, a rálátás érzékelhetőbb és a szabá­lyozás gördülékenyebb legyen. A pak­si erőművet már építésekor is a rend jellemezte, ezért ebből a szempontból könnyebb volt ezt a környezetvédelmi rendszert itt kiépíteni, mint máshol. Más szempontból pedig nagyon bo­nyolult, nehéz feladatot jelentett, mert nem állt példa az atomerőműves kol­légák előtt sem hazai, sem külföldi te­kintetben. A nemzetközi gyakorlatban még nem igazán terjedt el, hogy egy atomerőműben környezetirányítási rendszert vezessenek be. Igen külön­legesnek tartották egy európai kitekin­tésű Eurelectric szemináriumon is, hogy ezzel a tanúsítási rendszerrel a villamosenergia-iparban nálunk már több cég rendelkezik. Mi nagy hang­súlyt fektetünk a kifelé megnyilvánu­ló deklaráció jelentőségére, fontosnak tartjuk a PR tevékenységet. A paksi atomerőműnek közismerten jó az el­fogadottsága, de továbbra is törekedni kell a még jobb bizalomerősítésre, kapcsolattartásra.- Hogyan értékeli a KIR bevezeté­sét, a tanúsítás megszerzését?- A környezetirányítási rendszer­nek, ill. a tanúsítás megszerzésének jelentős a súlya hatóságokkal való kapcsolattartás tekintetében is. Nyu­gati tapasztalatok szerint, akinek van tanúsítása, az nagyobb bizalmat él­vez. Egy ilyen rendszerrel szavahihe­tőbbé válik a társaság. A piaci kap­csolatokban is egyre inkább szerepet kap a minőségirányítási, ill. környe­zetirányítási rendszer, és különböző előírásokkal igyekeznek ennek ér­vényt szerezni. A mai rendezvényen is elhangzott a szállítókra vonatkozó szabályozás bevezetése, a szállítók értékelése. A Paksi Atomerőmű Rt. évtizedek óta folyó, igen jó PR tevé­kenységébe ez a rendszerépítés, a KIR bevezetése egyértelműen na­gyon hasznosan fog beépülni, és azt pozitívan egészíti ki. L.A. Tájékoztató a paksi atomerőmű 3. blokkjának tervezett karbantartási leállításáról A Paksi Atomerőmű Részvénytársaság vezetése úgy döntött, hogy a 3. blokk szokásos évi nagy karbantartását két szakaszban végzik el, februárban és szeptemberben. Ennek megfelelően a blokkot február 1-én leállítják. A 22 na­pos leállás alatt soron kívüli fűtőanyag­­cserét végeznek. Ennek oka, hogy a fü­­tőanyag-kötegek áramlási ellenállása megnőtt, s ez december eleje óta folya­matosan romló tendenciát mutatott. Ezzel arányosan csökkentették a blokk teljesítményét is, a vonatkozó műszaki és biztonsági előírások, korlátok szigo­rú betartása mellett. A 460 megawatt villamos kapacitású blokk jelenleg 80 %-os teljesítménnyel üzemel, aminél a kétszakaszos karbantartási megoldás gazdaságosabb. A szakmai vizsgálatok, mérések és elemzések megállapították, hogy vasoxidtartalmú lerakódások keletkez­tek a fűtőanyag-kötegek áramlási teré­ben. A vasoxid megjelenése a korábban alkalmazott, a berendezéseket gyártó cég által ajánlott tisztító eljárásra ve­zethető vissza, amelynek segítségével a karbantartó személyzet számára tisz­tább, alacsonyabb sugárdózisú munka­­feltételeket tudtak biztosítani. Ezt a technológiát korábban is használták az erőműben, de az elmúlt években (2000-2001) a korábbiakhoz képest jó­val nagyobb számban és ismétlődően alkalmazták a gőzfejlesztő hőcserélők karbantartása során. Előzetesen nem lehetett arra következtetni, hogy ennek a sikeres, a személyzet védelmét segítő tisztító eljárásnak ilyen következmé­nyei is lehetnek. Ennek a technológiá­nak az alkalmazását leállították, helyet­te az elmúlt évben már más jellegű megoldásokat alkalmaztak. A reaktorból kiemelendő fűtőanyag helyére az erőműben rendelkezésre ál­ló tartalék készletből állítanak össze új fűtőanyag-konfigurációt, amely a tervezett szeptemberi karbantartásig működteti gazdaságosan a blokkot. A fűtőanyag cseréjével egyidejűleg más, évente ismétlődő ellenőrzést, karban­tartást is végeznek. A kiemelt, tovább hasznosítható fűtőanyag- kötegeket megtisztítják, majd újra felhasználják. Az erőmű rendelkezik az ehhez szük­séges eszközökkel és eljárásokkal. A műszaki és gazdasági elemzések azt az eredményt hozták, hogy a 3. blokk két szakaszban elvégzendő kar­bantartása a legkedvezőbb megoldás a lehetséges alternatívák közül. A tel­jesítmény csökkenés minimális, 2%­­nál alacsonyabb mértékben az 1. és a 2. blokkon is jelentkezik, az állapot hónapok óta stabil, romlási tendencia nincs. A 3. blokki eltérő viselkedést egy átmeneti üzemeltetési folyamat eredményezte decemberben. Hasonló jellegű lerakodási jelen­ség egyszer már előfordult a paksi atomerőmű 2. blokkján 1997-ben, akkor is töltetcsere és tisztítás volt a megoldás, a következő évi karbantar­tás során. A kiváltó okot 6 évvel ez­előtt még nem tudták beazonosítani, ez csak 2001 végén vált bizonyossá. Az elemzések során a paksi szakem­Hetzmann Albert műszaki vezérigazgató-helyettes sajtótájékoztatója berek külföldi eseményeket is feldol­goztak. Ilyen jellegű lerakódás más erőművekben is előfordult. Pakson a folyamatot megbízhatóan lehetett kö­vetni az igen kifinomult (on-line) re­aktor- ellenőrző rendszerrel, a biz­tonsági előírásokat folyamatosan be­tartották, és betartják. Megkapták a fűtőanyag- gyártó cég szakvéle­ményét is, amelyet figyelembe vettek az intézkedések során. A Paksi Atomerőmű Rt. napi árbe­vétel- kiesése a leállás időszakában mintegy 60 millió forint . A várható termelés- kiesés februárban kb. 200 gigawattóra lesz, amit ellentételez az eredetileg tervezettnél rövidebb őszi karbantartás és a reaktor névleges tel­jesítményen való üzemeltetése. A 3. blokk leállításáról és kétlépcsős karbantartásáról január közepén dön­tött a cégvezetés. A vállalati döntést a magyar nukleáris hatóság, az Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biz­tonsági Igazgatósága jóváhagyólag tu­domásul vette. A tervezett leállás az ország villamosenergia-ellátásában nem okoz gondot. A leállást bejelentet­ték, egyeztették és engedélyeztették az erőmű tulajdonosával az áram nagyke­reskedő Magyar Villamos Művek Rt­­vel, és tájékoztatták a magyar villa­­mosenergia-rendszer irányítóját is. A hiányzó villamos energia pótlására az intézkedések megtörténtek, az ellátás folyamatosan biztosított. A Paksi Atomerőmű hosszú távú fejlesztési terveit, a blokkok élettarta­mának hosszabbítását nem befolyá­solja a kialakult helyzet, mivel a kar­bantartás és a fűtőanyagcsere kereté­ben elvégezhetők további állapot- és minőségjavító munkálatok is. Kováts Balázs A biztonságnövelő intézkedések alapjai A biztonságnövelési tevékenység kezdete: 1986. Alapok: a tervező ajánlásai az üzemeltetés során feltárt tervezési hiányosságok korrekciója . más atomerőművek üzemeltetési tapasztalatai NAÜ és VVANO esemény jelentések, VVER-440 Klub és kétoldalú információ csere a nemzetközi vizsgálatok ajánlásai (18 felülvizsgálat 1984-1997. között) • feladatok a VVER-440/V-213 német nukleáris hatóság értékelése alapján

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents