Atomerőmű, 2003 (26. évfolyam, 1-12. szám)

2003-09-01 / 9. szám

6. oldal ATOMERŐMŰ 2003. szeptember Vas Pál Folytatás az 5. oldalról. ÜT tagként sokszor kellett gazdasá­gi kérdésekről is véleményt monda­nunk, ezért a zalaegerszegi Pénz­ügyi és Számviteli Főiskolán mér­nök üzemgazdász másoddiplomát szereztem. Sugárvédelmet mindig szívesen oktattam, s régi vágyam, hogy egy­szer főállású oktatómérnök lehes­sek. 2002-ben a BME szervezésé­ben minősített oktató képzésen vet­tem részt. Ma úgy tűnik, az oktatás­sal még kicsit vámom kell. Az ESER (Egységes Sugárvédel­mi Ellenőrző Rendszer) Projekt ve­zetője felkért, hogy a projekt mun­kájában vegyek részt, amelyre igent mondtam.-A 2. blokki esemény mennyiben befolyásolta munkátokat?- Nagyon kiemelném a dozimetri­ai szolgálat azon rengeteg plusz munkáját, amit el kellett végezniük. Rengeteg plusz mérést jelentett. Ez a csapat volt az, amelynek mindig elő­ször kellett odamenni a helyszínre. Addig míg egyes szervezetektől 2-3- szor voltak fönn a pódiumon, a dozi­metriai szolgálatnak, az én kollégá­imnak 25-ször is fel kellett menniük. Hatalmas munka volt az is, amikor a csarnok tisztítása kapcsán dekonta­­minálták a falakat, a különböző he­lyiségeket. Ekkor a blokkot szinte újból fel kellett mérni. Ez több ezer dörzsmintavételt jelentetett, több ezer mérési ponton kellett dózistel­jesítményt mérni. Hatalmas plusz munkát jelentett az itt lévő mérnök­­állománynak is, hiszen állandó ügyeletet kellett adni. A hatóság felé is hatóránként, majd naponta kellett jelentéseket küldenünk. Nagy örömet jelentett számunkra, hogy az összes eseménykivizsgálás, a NAÜ és az OAH is kiemelte, hogy a sugárvédelmi intézkedések helyesek voltak. Ezt az egész üzemzavart sike­rült úgy kezelnünk, hogy nem volt dó­zistúllépésünk az üzemzavar kapcsán.- Családról, gyerekekről?- Nagyfiam, Máté a gimnázium harmadikos tanulója. Feleségem könyvesboltban dolgozott, jelenleg háztartásbeli.- Mivel foglalkozol szívesen sza­badidődben?- Hobbim a ház melletti nagy kert gondozása, ahol 47 db termő gyü­mölcsfám van. Itt megterem a család részére szükséges gyümölcs. Sokat járunk a családdal a természetbe a németkéri, vagy a mecseki erdőkbe.- Köszönöm a beszélgetést! WP Képernyős munkahelyek kockázatértékelése Az 1993. évi XCIII. törvény (tör­vény a munkavédelemről) 54. § (2) bekezdése értelmében a mun­káltató köteles minőségileg, illet­ve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egész­ségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközök­re, a munkavállalókat érő terhe­lésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. Ezen törvény szerint a kocká­zat-. a veszély megvalósulásának, azaz a káros hatás bekövetkezésé­nek a valószínűsége. A munkavédelmi kockázatértéke­lés - az érintettek számát illetően - legnagyobb részét az irodai munka­helyek, ezen belül a képernyős mun­kahelyek kockázatértékelése jelenti. A Munka- és Tűzvédelmi Osztály az irodai és a képernyős munkahe­lyek kockázatértékelésének elkészí­téséhez egy kérdőivet állított össze, melyet mindenki számára hozzáfér­hető módon az MTVO honlapján közzétettek. A kérdőív kitöltése minden szá­mítógépet használó munkavállaló részére kötelező volt, attól függetle­nül, hogy a munkaköre képernyős vagy nem képernyősnek minősített (ahol egy számítógépet több sze­mély használ minden használó sze­mélynek ki kellett töltenie). Az adatlapot a program leírása szerint a kitöltés után el kellett menteni és a számítógépes hálóza­ton keresztül visszaküldeni. Az irodai és képernyős munkahe­lyek kockázatértékelésének felmé­rési szakasza 2003. augusztus 31-én lezárult. Összesen 2436 kitöltött adatlap érkezett be a szerverre. A kitöltött adatlapok alapján a munkahelyi körülményeket az MTVO és a Munkavédelmi Bizottság szúrópróbaszerűen visszaellenőrzi. Köszönjük a felmérésben részt­vevők közreműködését! Wollner Pál Munkavédelmi Bizottság elnök A CÉGGYŰRŰ Kuratórium közleménye Tájékoztatjuk munkatársainkat, hogy a 2003. évi CÉGGYŰRŰ kitünte­tésekre 2003. augusztus 15-ig 105 db zárt borítékban 97 érvényes szemé­lyi javaslat érkezett. A Kuratórium 2003. szeptember I-jei ülésén elkészí­tette a beérkezett javaslatok értékelését és összeállította 17 személyre elő­terjesztését a vezérigazgató úr részére. A vezérigazgató úr döntése alap­ján 2003. évben CEGGYŰRŰ kitüntetésben részesülő munkatársaink: (név, munkahely, munkakör) Baller Ferencné, MIG LFO TLO, műszaki ellenőr; Biró Zoltán, ÜVIG ÜIFO ÜIO, karbantartási blokkügyeletes; Dala György, BIG SVO, szolgálat­­vezető; Eigemann József Gábor, MIG MFO RTO, csoportvezető; Frányó István, HŰIG OKFO SZ1MO, csoportvezető; Gáspár Lajos, KÁIG ÜFFO DRO, üzemvezető; Imre Antal, KÁIG ÜFFO AO, művezető; Juhász László, KÁIG KTFO, főosztályvezető; Kertai Pál, ÜVIG ÜVFO TO, üzemeltetés ve­zető; Kissné Farsang Erika, HŰIG HUFO MSZO, adatrögzítő; Laczkovich Miklós, ÜVIG ÜIFO ÜIO, blokkügyeletes; Mácsik György’, GVIGH LOGFO BSZO, csoportvezető; Mészáros Gábor, ÜVIG ÜVFO IÜO, művezető; Dr. Pintér Tamás, ÜVIG VEFO VEO, osztályvezető; Rósa Géza, BIG, mű­szaki tanácsadó; Sóthy Sándor, KÁIG KAFO AKO, vezető szerelő; Szűcs József, KÁIG KAFO RKO, művezető; Topor Béla, BIG, MINFO MBO, cso­portvezető; Vámosi József, ÜVIG ÜVFO RO, művezető; Zentainé Arany Csilla, GVIGH PSZFO PO, csoportvezető A kitüntetések átadása a 2003. október 23-i ünnepségen történik. Kitüntetésben részesülő munkatársainknak gratulálunk, és további munkasi­kereket kívánunk! „Humán” szemmel a CeBiten Fél év telt el a világ legnagyobb in­formáció-technológiai és telekom­munikációs kiállításának bezárása óta. Ez az idő elegendő volt a sok prospektus és újság feldolgozására (jellemző példa, hogy a kiállítás nyomtatott katalógusa 3 kg-os), és az élmények is tisztultak egy kicsit. A 2003. évi kiállításnak különös hangsúlyt adott az, hogy először hirdették meg önálló központi témaként a humánerőforrás-keZelést, kb. 130 cég mutatta be e té­makörben a termékeit. A megoszlás számomra csalódást jelentett, hisz a kiállított termékek kb. 60 %­­a beléptető rendszer volt. Ezek a rendszerek jellem­zően egyesítik a munka­idő-elszámolás és a belé­pés engedélyezés funkció­kat (ez nálunk jelenleg két önálló alkalmazás). A személy azono­sítására általában valamilyen kártyát használnak, de találkoztam ujjlenyo­mat, hang, illetve a szem íriszhártya szerinti ellenőrzéssel is. A blokkoló terminálok és az adatgyűjtő számító­gép közötti kapcsolat az alkalmazá­sok többségénél már veze­ték nélküli. A kiállított termékek má­sik nagy köre (kb. 20 %) a részmegoldások területe volt. Ezek a modem humán rendszerek egy-egy modul­ját valósítják meg. A teljes­ség igénye nélkül felsoro­lok néhányat: munkaidő-el­számolás, bérszámfejtés, utaztatás, útiköltség-elszá­molás, oktatás, e-leaming, ügyfélszolgálati rendsze­rek, toborzás, munkaügyi nyilvántartása, stb. A következő csoport a speciális alkalmazások területe (kb. 10 %). Ezen belül polgármesteri hiva­taloknak, önkormányzatoknak, egész­ségügyi intézményeknek és egyete­meknek fejlesztett speciális humán alkalmazásokat mutattak be: ügyfél­­szolgálati rendszerek, adózók nyil­vántartása, betegnyilvántartás, egye­temi felvételi rendszer, stb. A maradék 10 % volt a számomra legérdekesebb terület, nevezetesen a komplett humán rendszerek. Általá­nosságban elmondható, hogy az Internetes technológia itt is jelentősen előretört: a dolgozók a világhálóról az ún. munkavállalói portálon keresz­tül kapcsolódhatnak a céges rendszer­hez. Mindenki saját maga köteles kar­bantartani a személyi adatát. És ezzel semmilyen visszaélés nincs, sőt: az egyik vállalat humán főnöke arról pa­naszkodott, hogy az iskolai és szak­mai végzettség bevitelét a dolgozók csak 1-2 hónap késéssel végzik el! A portálon keresztül igényelhet a munkavállaló szabadságot (ezt aztán a főnöke engedélyezi és erről a dolgozó értesítést kap), jelezheti a távolléteit. De ugyanez a felület szolgálhat az ál­talános és személyes informá­ciók megjelenítésére is (állító­lag olcsóbb, mint egy levelező rendszer használata). Nagyon jó ötletnek tartottam azt a szolgáltatást, ahol a munka­­vállalói portálon keresztül cé­ges névjegy nyomtatása is le­hetséges volt (30-40 karakter­nyi szabad szöveggel). A bemutatott komplett hu­mán alkalmazások döntő több­sége az SAP-hoz kötődött, óri­ási területen általában a mySAP rendszert állították ki. Ennek humánerőforrás-kezelé­séről az SAP központi standján 4 nap alatt 14 egyórás fórumot tartot­tak (ebből a „humán napra” 8 esett!!), melyek teljes vertikumában ismertet­ték az alkalmazást. (Nálunk jelenleg az SAP-nak egy korábbi változatát használjuk, de a verziócsere gondolata már felmerült.) Az Oracle (kicsit érthetet­len üzletpolitikájának megfe­lelően) önálló kiállítóként nem szerepelt, csak a partne­rein keresztül képviseltette magát. A Német Oracle Fel­használók Köre bemutatta a nálunk is használt HRMS rendszert. Több Oracle alapú fejlesztést is láthattunk, úgy­hogy levonható a következte­tés: még Németországban is van más az SAP-n kívül. Októberben nyílik München­ben a Systems. Kíváncsian vá­rom, hogy milyen újdonságok­kal rukkolnak ki a fejlesztők. Persze jó lenne, ha ismét a helyszínen tudnánk megnézni a kiállítást. Kovács Lajos A NucNet hírei Augusztusban terjedelmes cikk je­lent meg a NucNet hasábjain arról, hogy a különösen forró nyár mi­lyen hatással volt az atomerőmű­vek működésére. A francia kormány engedélyezte azt, hogy egyes atom- és hőerőmű­vek, amelyek folyók mellé lettek te­lepítve és onnan nyerik, majd oda en­gedik vissza az üzemeléshez szüksé­ges hűtővizet, a koráb­ban engedélyezett határértéknél 1 °C- al magasabb mér­tékben növelhetik a folyók vízhő­mérsékletét. Ez a jóváhagyás hat atomerőművet és négy hőerőművet érintett. A Francia Nukleárisenergia Társaság (SFEN) je­lentésében hangsúlyozta, hogy minden alapot nél­külöz az a híresztelés, amely szerint néhány atomerőművet le kellett állítani a folyók vízhőmérsékletének növekedése miatt. Az SFEN rámuta­tott a kérdéses időszakban tizenkettő atomerőművi blokkon végeztek szo­kásos nyári karbantartást, főjavítást, amely álló egységeknek köszönhető­en a hűtővíz felhasználás is kisebb mértékű volt. Németország Baden-Württemberg tartományában augusztusban a neckar­­westheimi, és philippsburgi atomerő­művek teljesítményét 80%-ra csökken­tették az obrighemi atomerőművet pe­dig a tervezett, éves főjavításnál koráb­ban állították le a folyóvizek hőmér­sékletére vonatkozó szigorítások miatt. A tartomány energiaszolgáltatója kije­lentette, hogy a jelzett időszakban az energia felhasználás az átlagosnál jóval kisebb mértékű volt. A szolgáltató hangsúlyozta: az áramellátás „stabil, a kialakult helyzet komoly de közel sem drámai” külön kiemelve azt, hogy az áramtermelési problémák oka a szélső­séges időjárásban keresendő, semmi­képpen sem az atomerőművek tecnoló­­giai működésében. Mind Baden-Wür­­ttembergben, mind Bajor­országban a politikai vezetők, illetve a ha­tóságok visszauta­sították azokat a „félrevezető” hí­reszteléseket, kezdeményezé­seket, amelyek a kialakult helyzet­ben az atomerő­művek leállítását célozták meg. A németországi jelentésben megjegy­zik, hogy a hosszú for­ró és egyben szélcsen­des nyár megközelítő­leg 12 000 (MW) szélenergiával elő­állítandó kiesést jelent az országos hálózatból! Nagy Britanniában az atomerőmű­vek többsége, míg Svédországban az összes ilyen létesítmény a tengerpar­ton található, így a fent taglaltak szá­mukra nem jelentettek problémát. Romániában a cemavodai atomerő­mű 1. blokkját a Duna vízszintjének jelentős csökkenése miatt augusztus 23.-án leállították. A blokk visszain­­dulását közel két méteres vizszint nö­vekedés esetén látják biztosítottnak. Pakson augusztus 28-án bevezetésre került az un. „Kisvizes védelmi intéz­kedési terv” 2. védelmi fokozata, amely 84,5 mBf (méter a Balti-tenger felett) szintnél lép életbe. 2003. augusztus 30- án a vízszint tovább csökkent. A paksi vízmércén létezése óta legkisebb víz­szintet 84,42 mBf-et regisztráltunk. A 2. fokozatú intézkedési tervnél az illetékes vízügyi igazgatóság bevoná­sával elvégeztük a szivattyúk próbáit, műszaki ellenőrzéseit és szállításuk előkészítését. Szeptember 5-én 85,43 mBf vízszintet regisztráltunk, amely­nek következtében a kisvizes védelmi intézkedési terv visszavonásra került. Meglepő hírek érkeztek augusztus közepén Észak-Amerikából, amikor az országos villamoshálózat instabili­tása kilenc amerikai atomerőmű blokkjának a kieséséhez vezetett. A meghibásodás következtében az Egye­sült Államok és Kanada észak-keleti partvidékének jelentős részén áramki­maradás lépett fel. Az esetet több or­szágos szervezet köztük az Energia­ügyi Minisztérium, a Nukleáris Ható­ság és a Belbiztonsági Minisztérium is vizsgálta. Az Amerikai Nukleáris Ha­tóság jelezte, hogy az esemény követ­keztében leállt atomerőműveknél sem­miféle a biztonságot befolyásoló prob­léma nem lépett fel. A NucNet szeptember 3-i cikkében arról írt, hogy az orosz TVEL céget bízták meg a paksi atomerőmű 2. blokki tisztítótartályban bekövetke­zett üzemzavar következményeinek a felszámolásával. Megemlíti, hogy a munkálatok várható költsége 4,55 millió dollárt tesz majd ki, s hogy az orosz fél 6 hónapos felkészülési és 2 hónapos végrehajtási idővel számol. Forrás: NucNet Összeállította: Dohóczki Csaba

Next

/
Thumbnails
Contents