Atomerőmű, 2003 (26. évfolyam, 1-12. szám)
2003-08-01 / 8. szám
12. oldal ATOMERŐMŰ 2003. augusztus Üj Európai Bizottsági kezdeményezés a nukleáris ipar jobb megismerésének és megértésének érdekében Energiakutatási Információs és Kommunikációs Csoport megalapításáról tettek bejelentést Brüszszelben, azt követően, hogy napvilágot látott egy az EU tagállamokon belül végzett közvélemény kutatás, amely azt mutatta, hogy az EU polgároknak kevés ismeretük van az energiával kapcsolatos kérdésekben. A nemzetközi szervezet minisztériumokat, hivatalokat, az ipari és magánszféra szervezeteit, csakúgy mint akadémiákat, tudományos múzeumokat foglal majd magában azzal a céllal, hogy elősegítsék a lakossági párbeszéd kialakulását energiaügyi kérdésekben. A csoport létrehozásának egyik okaként Mr. Capout az EU rangidős szakértője megjegyezte, a közvélemény kutatás azt mutatta, hogy EU polgárok 2/3-a a nukleáris ipar megtartása mellett voksolt, hozzátéve amennyiben a radioaktív hulladék elhelyezése biztonságosan megoldható. Az Európai Atomfórum FORATOM szervezésében megrendezett szemináriumon, Peter Haug főtitkár kijelentette „a közvélemény kutatások jó ideje azt mutatják, hogy az emberek nem igazán tájékozottak az energiaügyek terén. Ez különösen igaz a nukleáris energiára. A nukleáris ipar nagy erőfeszítéseket tesz a tájékoztatás területén, de meg vagyok győződve, hogy szükség van az iparon belüli nagyobb fokú összehangoltságra, valamint az EU-s intézmények és az egyes országok közti szorosabb együttműködésre.” Végezetül kijelentette, hogy örül a kezdeményezésnek, és támogatásáról biztosította azt. Hangsúlyozva annak fontosságát, hogy a politikusok és a közvélemény jól tájékozottságának alapköve kell, hogy legyen a jó döntések meghozatalának. A G8-ak csúcstalálkozója elkötelezte magát a nukleáris energia további felhasználása mellett. A G8-as országok vezetői elismeréssel szóltak a tagállamokban folyamatban levő békés célú nukleáris fejlesztésekről és elkötelezték magukat a megújuló energiaforrás kutatásainak felgyorsításában, valamint az üzemanyag kazetta és a hidrogén technológiák fejlesztésében. A franciaországi G8 találkozót követően egy „A tudomány és a technológia a fenntartható fejlődés érdekében” című közleményben a csúcstalálkozó vezetői rögzítették: figyelemmel kíséijük azokat a G8- on belüli országok erőfeszítéseit, akik a nukleáris energia jövőbeli felhasználása mellett döntöttek. A technológiai színvonal folyamatos növelése biztonságossá és megbízhatóbbá teszik ezen energiaforrás használatát. Emellett külön hangsúlyt kap a létesítmények védelme diverzáns és terrorista cselekményekkel szemben. Fiatal tudósok versenye A Paksi Atomerőmű egy szakmai kirándulás keretében látja vendégül a szeptember 20-26. között Budapesten megrendezendő 15. EU Fiatal Tudósok Versenye résztvevőit. Mint Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke a versenyt bemutató sajtótájékoztatóján elmondta: az Európai Bizottság Kutatási Főigazgatósága idén Budapesten, a Millenáris Parkban rendezi meg ezt a már nagy hagyományokkal rendelkező találkozót. A magyar fiatal tudósok és tudósjelöltek elismerését is jelzi, hogy első alkalommal rendezik meg ezt a seregszemlét egy nem uniós tagországban. Az EU által szervezett Fiatal Tudósok Versenye egész Európában a legrangosabb megmérettetés a 15-20 év közöttiek számára. Évente mintegy 30 ezer fiatal tudós, illetve tudósjelölt vesz részt az egyes országokban rendezett előzetes válogató versenyeken, majd ezt követően kerül sor a nemzetközi döntőre, melyre közel százan kapnak meghívást. A versenysorozathoz - melynek külön érdekessége, hogy négy Európán kívüli ország (USA, Japán, Kína és Dél-Korea) fiataljai is részt vesznek a versenyen - Magyarország tizenegy éve csatlakozott, a Magyar Innovációs Szövetség által szervezett országos verseny megrendezésével. A verseny fővédnöke Mádl Ferenc köztársasági elnök, a Paksi Atomerőmű Rt. pedig kiemelt támogatója a rendezvénynek. Mayer György EU Fiatal Tudósok Versenye - Szakmai Kirándulás Paksi Atomerőmű Rt. - 2003. szeptember 21. A verseny első napján a résztvevők paksi szakmai kiránduláson vesznek részt. A közel kétszáz fiatal tudós a látogatás első részében az Energetikai Szakképzési Intézet Főiskolai nagyelőadójában előadást hallgat meg a paksi atomerőműről, ezt követően pedig rövid konzultációra is lehetőség nyílik. A program második felében a résztvevők az atomerőműben tesznek látogatást. Előzetesen négyféle program közül választhattak az ifjú tehetségek. Érdeklődési területüktől függően bepillantást nyerhetnek a Karbantartó Gyakorló Központ életébe, az üzemi területi látogató útvonalakon pedig atomerőművünk üzemeléséről szerezhetnek közvetlen tapasztalatokat. A paksi látogatás városnézéssel és folklór programmal zárul. A versenyhez kapcsolódó hír, hogy a rendezvény kiemelt támogatója, a Paksi Atomerőmű Rt. különdíjat ajánlott fel a verseny legjobb fizika helyezettjének. Elektronikus levél érkezett Veszprémből: Diplomadolgozat készítése az atomerőműben A Veszprémi Egyetem negyedéves műszaki menedzser szakos hallgatójaként kerültem a Paksi Atomerőmű Rt. Minőségbiztosítási Osztályára, mint gyakornok diák. Ez a környezet nem volt teljesen idegen számomra, hiszen Pakson az Energetikai Szakképzési Intézetben végeztem, így korábban is volt lehetőségem bepillantani az atomerőmű életébe. Bevallom, kellemes élményeim voltak ezzel kapcsolatban, úgyhogy nagy várakozással töltött el az, hogy itt tölthetek kétszer négy hetet. A vállalattal, a bonyolult technológiával, a minőségbiztosítási rendszerrel való megismerkedést, és a gyors beilleszkedést nagymértékben megkönnyítette az itt dolgozók hozzáértő figyelmessége és barátságos segítőkészsége. A kijelölt szakmai gyakorlat első négyhetes penzuma - 2002. szeptember — után sok új ismerettel tértem vissza az egyetemre. Ekkor már nemcsak a vállalat működésével voltam tisztában, hanem a minőségfelügyeletével kapcsolatos folyamatokat is jól ismertem. El kellett döntenem, hogy az atomerőmű minőségbiztosításán belül mely területet tartom a legérdekesebbnek és a legjelentősebbnek ahhoz, hogy diplomamunkámban részletesebben is foglalkozzam vele. Úgy érzem, nem volt túlságosan nehéz a döntés, hiszen az atomerőmű önértékelési rendszerének fejlesztése az első perctől fogva felkeltette érdeklődésemet. Emellett végig ki is tartottam, bár nem volt egyszerű feladat. Folyamatosan gyűjtöttem a szükséges információkat, amelyben nagy segítséget nyújtott Turánszki János témafelelős vezető mérnök, valamint Sipos László minőségügyi oktató és szakmérnök, Vincze Pál osztályvezető által kijelölt vállalati konzulensem. De mi is az az önértékelés? A minőségjelentősége és fogalma az utóbbi években megváltozott, a versenyképesség egyik tényezőjévé vált. A minőség ma már nem csak a termék megfelelőségét jelenti, hanem az egész szervezet hatékony működését. Ahhoz azonban, hogy a szervezet ezt képes legyen elérni, fontos, hogy tisztában legyen értékeivel és hiányosságaival. Ezek megállapítását segíti a szervezet hatékony önértékelési tevékenysége. A hiányosságok ismeretében a vállalat számára egyértelmű igényként lép fel ezek felszámolása, illetve a kevésbé jól működő területek jobbítása. A cél, hogy a vállalat folyamatos fejlődésben legyen. Szakmai gyakorlatom újabb négy hetében - 2003. február - következett a meglévő információk és a vállalati gyakorlat tanulmányozása, elemezése. Ezek alapján javaslatokat dolgoztam ki a Paksi Atomerőmű Rt. önértékelési programjának fejlesztésére. Összeállítottam egy önértékelési szempontrendszert, amely az egyes szervezeti egységek munkáját, valamint a vállalati önértékelést is jelentősen megkönnyíti. Ezenkívül megteremti a lehetőséget az egységes és teljes körű önértékelésre, amely nagymértékben hozzájárul a vállalati minőségkultúra fejlődéséhez, a folyamatok hatékonyságának, biztonságosságának, valamint minőségének javulásához. Munkámhoz figyelembe vettem az ISO 9004:2000 „A” mellékleteként megjelent útmutatót az önértékeléshez, valamint a Nemzeti Minőség Díj modelljét, mely az egyik leghatékonyabban alkalmazható modell. A sok befektetett energia és igyekezet végül megtérült. A diplomadolgozat készítése során rengeteg új dolgot tanultam, sokat fejlődtem szakmai téren, és ma már friss diplomásként úgy érzem, hogy nem a díszes papír számít, hanem az, ami mögötte van. A másik dolog, ami szintén örömmel tölt el, hogy az általam kidolgozott javaslatok gyakorlati alkalmazása hozzájárulhat a PA Rt. önértékelési tevékenységének fejlődéséhez. Ezúttal is szeretnék köszönetét mondani mindazoknak a kollégáknak és vezetőknek, akik munkámban segítségemre voltak, és lehetőséget adtak arra, hogy diplomamunkámat a Paksi Atomerőműben készítsem el. Üdvözlettel: Pacskó Ágnes oki. műszaki menedzser Egy főiskolás szemüvegén keresztül A Budapesti Műszaki Főiskola első évét elvégzett hallgatójaként - a kötelező nyári gyakorlatra - a Paksi Atomerőmű minőségbiztosítási szakterületére jelentkeztem. Több „nyomós” okom is volt e személyes döntésemben: Pusztahencsén a Paksi Atomerőmű közelében nőttem fel, szüleim közül édesapám több évig dolgozott e nagyszabású paksi építkezésen, édesanyám pedig jelenleg is itt dolgozik a Dunacenter Gépszer Kft. alkalmazásában; valamint a nagybátyám is itt dolgozik, mint ügyeletes gépjárművezető. így rengeteg, számomra érdekes információt kapok odahaza. Ezenkívül szeptemberben főiskolai tanulmányaimat a minőségirányítási szakon folytatom. Szerencsére sikerült bejutnom a Paksi Atomerőmű Rt. Minőségbiztosítási Osztályára. Július elejétől július végéig tartott Pakson a szakmai gyakorlatom, amiről természetesen egy vaskos jegyzőkönyvet is kellett készítem főiskolám tanárai számára. Mozgalmasan kezdődött a gyakorlat, még a megkezdése előtt kézhez kaptam a munkavédelmi és tűzvédelmi ismereteket tartalmazó jegyzetet, amelyből már az első nap reggelén vizsgáztam, mint minden itt dolgozó ember. Az első nap adminisztratív kötelezettségekkel telt, majd megismerkedtem az új kollégákkal és a környezetemmel. Konzulensemmel körbejártuk az atomerőmű területét, hogy legyen helyismeretem. A második nap kezdődött számomra az igazi „munka”, megismertem az erőmű felépítését, de mindenekelőtt a számomra oly fontos atomerőművi minőségbiztosítási rendszert. Az első két héten a vaskos elméleti ismeretek tanulmányozása zajlott. A harmadik héten a gyakorlati kérdések kitárgyalása következett. Örömmel vettem, hogy minden kérdésemre kimerítő választ kaptam, és minden kolléga a legjobb tudását és szakértelmét igyekezett megosztani velem. A Paksi Atomerőmű minőségbiztosítási szabályzása kezdetben bonyolultnak tűnt, mivel csak második évben kezdjük el tanulni a minőségügyi ismereteket. Az atomerőmű az ipari létesítmények közül a legbonyolultabb, ezért szigorú előírások vannak, valamint a legfontosabb szempont az erőmű biztonságos üzemeltetése. E követelmények teljesülése érdekében bizonyos időközönként felülvizsgálatot kell végezni. Ez lehet belső vizsgálat, audit vagy beszállítói minősítő audit. A gyakorlatom során volt alkalmam részt venni megfigyelőként egy beszállítót minősítő auditon is. A negyedik hét volt a legnehezebb, ugyanis azt a rengeteg ismeretet és tapasztalatot, amit itt gyűjtöttem, egy összefoglaló jegyzőkönyvbe kellett rögzítenem. Konzulenseim (Babos János vezető mérnök, Kém Sándor audit csoportvezető és Sipos László minőségügyi oktató és szakmérnök) építő jellegű észrevételeikkel segítettek e legnehezebb feladatomban is. Összegezve: ez a négy hét elég volt arra, hogy összefüggő képet tudjak alkotni az atomerőművi minőségbiztosításról. A gyakorlatom kellemesen telt a kollégák körében, amit külön köszönök, és remélem, egy év múlva ismét itt lehetek. Kiss Viktória főiskolai hallgató Németh István (1946-2003) Megdöbbentett valamenynyiünket a szomorú hír, amikor arról értesültünk, hogy Németh István (Atomix Kft.) Németkéren váratlanul elhalálozott. 2003. július 13-án - a vasárnapi ebéd előtt — kiment a szőlőjébe, hogy a családnak, szeretett unokáinak gyümölcsöt szedjen. Pár óra elteltével a család, a feleség és két felnőtt gyermeke aggódott az édesapjukért. Amikor rátaláltak, már nem élt. Az orvosi vizsgálat megállapítása szerint a halál oka: szívinkfartus. Németh István 2001-től volt az Atomix Kft. munkavállalója. A PA Rt. Vegyészeti Osztályon gépkocsivezetőként dolgozott. Szorgalmas, megbízható munkatárs volt. Családszerető embernek ismerték. Ha ideje engedte vadászattal és horgászással töltötte el a szabadidejét. Nagyon várták az ötödik unoka érkezését. Sajnos, a tragikus halál nem engedte, hogy ezen örömet megélje. 2003. július 18-án a Németkéri temetőben helyezték el Németh István földi maradványait. Gyászolja őt szerető felesége, Matild, akivel 36 évig éltek együtt boldog házasságban. Gyermekei: Attila, Angéla és családjuk. Szerető unokái: Matild, Adél, Dalma és Aliz. Özvegy édesanyja, húga Ilona és családja. Sógora Antal és családja. Rokonok, barátok, kollégák, munkatársai és ismerősök. Nyugodjék békében! Emlékét megőrizzük örökre! MJ.
