Atomerőmű, 2003 (26. évfolyam, 1-12. szám)

2003-08-01 / 8. szám

12. oldal ATOMERŐMŰ 2003. augusztus Üj Európai Bizottsági kezdeményezés a nukleáris ipar jobb megismerésének és megértésének érdekében Energiakutatási Információs és Kommunikációs Csoport megala­pításáról tettek bejelentést Brüsz­­szelben, azt követően, hogy napvi­lágot látott egy az EU tagállam­okon belül végzett közvélemény kutatás, amely azt mutatta, hogy az EU polgároknak kevés ismere­tük van az energiával kapcsolatos kérdésekben. A nemzetközi szervezet minisz­tériumokat, hivatalokat, az ipari és magánszféra szervezeteit, csakúgy mint akadémiákat, tudományos múzeumokat foglal majd magában azzal a céllal, hogy elősegítsék a lakossági párbeszéd kialakulását energiaügyi kérdésekben. A csoport létrehozásának egyik okaként Mr. Capout az EU rang­idős szakértője megjegyezte, a közvélemény kutatás azt mutatta, hogy EU polgárok 2/3-a a nukleá­ris ipar megtartása mellett voksolt, hozzátéve amennyiben a radioak­tív hulladék elhelyezése biztonsá­gosan megoldható. Az Európai Atomfórum FORATOM szervezésében meg­rendezett szemináriumon, Peter Haug főtitkár kijelentette „a köz­vélemény kutatások jó ideje azt mutatják, hogy az emberek nem igazán tájékozottak az energia­ügyek terén. Ez különösen igaz a nukleáris energiára. A nukleáris ipar nagy erőfeszíté­seket tesz a tájékoztatás területén, de meg vagyok győződve, hogy szükség van az iparon belüli na­gyobb fokú összehangoltságra, va­lamint az EU-s intézmények és az egyes országok közti szorosabb együttműködésre.” Végezetül ki­jelentette, hogy örül a kezdemé­nyezésnek, és támogatásáról bizto­sította azt. Hangsúlyozva annak fontosságát, hogy a politikusok és a közvélemény jól tájékozottságá­nak alapköve kell, hogy legyen a jó döntések meghozatalának. A G8-ak csúcstalálkozója elkö­telezte magát a nukleáris energia további felhasználása mellett. A G8-as országok vezetői elisme­réssel szóltak a tagállamokban fo­lyamatban levő békés célú nukleáris fejlesztésekről és elkötelezték ma­gukat a megújuló energiaforrás ku­tatásainak felgyorsításában, vala­mint az üzemanyag kazetta és a hid­rogén technológiák fejlesztésében. A franciaországi G8 találkozót követően egy „A tudomány és a technológia a fenntartható fejlődés érdekében” című közleményben a csúcstalálkozó vezetői rögzítették: figyelemmel kíséijük azokat a G8- on belüli országok erőfeszítéseit, akik a nukleáris energia jövőbeli felhasználása mellett döntöttek. A technológiai színvonal folyamatos növelése biztonságossá és megbíz­hatóbbá teszik ezen energiaforrás használatát. Emellett külön hang­súlyt kap a létesítmények védelme diverzáns és terrorista cselekmé­nyekkel szemben. Fiatal tudósok versenye A Paksi Atomerőmű egy szakmai ki­rándulás keretében látja vendégül a szeptember 20-26. között Budapes­ten megrendezendő 15. EU Fiatal Tudósok Versenye résztvevőit. Mint Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke a versenyt bemu­tató sajtótájékoztatóján elmondta: az Európai Bizottság Kutatási Főigaz­gatósága idén Budapesten, a Mille­náris Parkban rendezi meg ezt a már nagy hagyományokkal rendelkező találkozót. A magyar fiatal tudósok és tudósjelöltek elismerését is jelzi, hogy első alkalommal rendezik meg ezt a seregszemlét egy nem uniós tagországban. Az EU által szervezett Fiatal Tu­dósok Versenye egész Európában a legrangosabb megmérettetés a 15-20 év közöttiek számára. Évente mintegy 30 ezer fiatal tudós, illetve tudósjelölt vesz részt az egyes or­szágokban rendezett előzetes válo­gató versenyeken, majd ezt követő­en kerül sor a nemzetközi döntőre, melyre közel százan kapnak meghí­vást. A versenysorozathoz - mely­nek külön érdekessége, hogy négy Európán kívüli ország (USA, Japán, Kína és Dél-Korea) fiataljai is részt vesznek a versenyen - Magyaror­szág tizenegy éve csatlakozott, a Magyar Innovációs Szövetség által szervezett országos verseny meg­rendezésével. A verseny fővédnöke Mádl Ferenc köztársasági elnök, a Paksi Atomerőmű Rt. pedig kiemelt támogatója a rendezvénynek. Mayer György EU Fiatal Tudósok Versenye - Szakmai Kirándulás Paksi Atomerőmű Rt. - 2003. szeptember 21. A verseny első napján a résztvevők paksi szakmai kiránduláson vesznek részt. A közel kétszáz fiatal tudós a látogatás első részében az Energeti­kai Szakképzési Intézet Főiskolai nagyelőadójában előadást hallgat meg a paksi atomerőműről, ezt kö­vetően pedig rövid konzultációra is lehetőség nyílik. A program második felében a résztvevők az atomerőműben tesz­nek látogatást. Előzetesen négyféle program közül választhattak az ifjú tehetségek. Érdeklődési területüktől függően bepillantást nyerhetnek a Karbantartó Gyakorló Központ éle­tébe, az üzemi területi látogató útvo­nalakon pedig atomerőművünk üze­meléséről szerezhetnek közvetlen ta­pasztalatokat. A paksi látogatás városnézéssel és folklór programmal zárul. A versenyhez kapcsolódó hír, hogy a rendezvény kiemelt támoga­tója, a Paksi Atomerőmű Rt. külön­­díjat ajánlott fel a verseny legjobb fi­zika helyezettjének. Elektronikus levél érkezett Veszprémből: Diplomadolgozat készítése az atomerőműben A Veszprémi Egyetem negyedéves műszaki menedzser szakos hallgatójaként kerül­tem a Paksi Atomerő­mű Rt. Minőségbizto­sítási Osztályára, mint gyakornok diák. Ez a környezet nem volt teljesen idegen szá­momra, hiszen Pakson az Energetikai Szak­képzési Intézetben vé­geztem, így korábban is volt lehetőségem bepillantani az atomerőmű életébe. Bevallom, kellemes élményeim vol­tak ezzel kapcsolatban, úgyhogy nagy várakozással töltött el az, hogy itt tölthetek kétszer négy hetet. A vállalattal, a bonyolult technológiá­val, a minőségbiztosítási rendszerrel való megismerkedést, és a gyors be­illeszkedést nagymértékben meg­könnyítette az itt dolgozók hozzáér­tő figyelmessége és barátságos segí­tőkészsége. A kijelölt szakmai gyakorlat első négyhetes penzuma - 2002. szeptem­ber — után sok új ismerettel tértem vissza az egyetemre. Ekkor már nem­csak a vállalat működésével voltam tisztában, hanem a minőségfelü­gyeletével kapcsolatos folyamatokat is jól ismertem. El kellett döntenem, hogy az atomerőmű minőségbiztosí­tásán belül mely területet tartom a legérdekesebbnek és a legjelentő­sebbnek ahhoz, hogy diplomamun­kámban részletesebben is foglalkoz­zam vele. Úgy érzem, nem volt túlsá­gosan nehéz a döntés, hiszen az atomerőmű önértékelési rendsze­rének fejlesztése az el­ső perctől fogva fel­keltette érdeklődése­met. Emellett végig ki is tartottam, bár nem volt egyszerű feladat. Folyamatosan gyűjtöt­tem a szükséges infor­mációkat, amelyben nagy segítséget nyúj­tott Turánszki János témafelelős vezető mérnök, valamint Sipos László minő­ségügyi oktató és szakmérnök, Vincze Pál osztályvezető által kijelölt vállalati konzulensem. De mi is az az önértékelés? A mi­nőségjelentősége és fogalma az utób­bi években megváltozott, a verseny­­képesség egyik tényezőjévé vált. A minőség ma már nem csak a termék megfelelőségét jelenti, hanem az egész szervezet hatékony működését. Ahhoz azonban, hogy a szervezet ezt képes legyen elérni, fontos, hogy tisz­tában legyen értékeivel és hiányossá­gaival. Ezek megállapítását segíti a szervezet hatékony önértékelési tevé­kenysége. A hiányosságok ismereté­ben a vállalat számára egyértelmű igényként lép fel ezek felszámolása, illetve a kevésbé jól működő terüle­tek jobbítása. A cél, hogy a vállalat folyamatos fejlődésben legyen. Szakmai gyakorlatom újabb négy hetében - 2003. február - követke­zett a meglévő információk és a vál­lalati gyakorlat tanulmányozása, ele­mezése. Ezek alapján javaslatokat dolgoztam ki a Paksi Atomerőmű Rt. önértékelési programjának fejleszté­sére. Összeállítottam egy önértékelé­si szempontrendszert, amely az egyes szervezeti egységek munkáját, valamint a vállalati önértékelést is jelentősen megkönnyíti. Ezenkívül megteremti a lehetőséget az egysé­ges és teljes körű önértékelésre, amely nagymértékben hozzájárul a vállalati minőségkultúra fejlődésé­hez, a folyamatok hatékonyságának, biztonságosságának, valamint minő­ségének javulásához. Munkámhoz figyelembe vettem az ISO 9004:2000 „A” mellékleteként meg­jelent útmutatót az önértékeléshez, valamint a Nemzeti Minőség Díj modelljét, mely az egyik leghatéko­nyabban alkalmazható modell. A sok befektetett energia és igyeke­zet végül megtérült. A diplomadolgo­zat készítése során rengeteg új dolgot tanultam, sokat fejlődtem szakmai té­ren, és ma már friss diplomásként úgy érzem, hogy nem a díszes papír szá­mít, hanem az, ami mögötte van. A másik dolog, ami szintén örömmel tölt el, hogy az általam kidolgozott ja­vaslatok gyakorlati alkalmazása hoz­zájárulhat a PA Rt. önértékelési tevé­kenységének fejlődéséhez. Ezúttal is szeretnék köszönetét mondani mindazoknak a kollégáknak és vezetőknek, akik munkámban se­gítségemre voltak, és lehetőséget ad­tak arra, hogy diplomamunkámat a Paksi Atomerőműben készítsem el. Üdvözlettel: Pacskó Ágnes oki. műszaki menedzser Egy főiskolás szemüvegén keresztül A Budapesti Műszaki Fő­iskola első évét elvégzett hallgatójaként - a kötelező nyári gyakorlatra - a Pak­si Atomerőmű minőségbiz­tosítási szakterületére je­lentkeztem. Több „nyo­mós” okom is volt e szemé­lyes döntésemben: Puszta­­hencsén a Paksi Atomerő­mű közelében nőttem fel, szüleim közül édesapám több évig dolgozott e nagy­szabású paksi építkezésen, édesanyám pedig jelenleg is itt dolgozik a Dunacenter Gépszer Kft. alkalmazásában; valamint a nagybátyám is itt dolgozik, mint ügyeletes gépjárművezető. így ren­geteg, számomra érdekes informáci­ót kapok odahaza. Ezenkívül szep­temberben főiskolai tanulmányai­mat a minőségirányítási szakon foly­tatom. Szerencsére sikerült bejut­nom a Paksi Atomerőmű Rt. Minő­ségbiztosítási Osztályára. Július elejétől július végéig tartott Pakson a szakmai gyakorlatom, amiről természetesen egy vaskos jegyzőköny­vet is kellett készítem főiskolám tanárai számára. Mozgalmasan kezdődött a gyakorlat, még a megkezdése előtt kézhez kaptam a munkavédelmi és tűzvédelmi isme­reteket tartalmazó jegyzetet, amely­ből már az első nap reggelén vizsgáz­tam, mint minden itt dolgozó ember. Az első nap admi­nisztratív kötele­zettségekkel telt, majd megismer­kedtem az új kollégákkal és a környe­zetemmel. Konzulensemmel körbejár­tuk az atomerőmű területét, hogy le­gyen helyismeretem. A második nap kezdődött számomra az igazi „munka”, megismertem az erőmű felépítését, de mindenekelőtt a számomra oly fontos atomerőművi minőségbiztosítási rend­szert. Az első két héten a vaskos elmé­leti ismeretek tanulmányozása zajlott. A harmadik héten a gyakorlati kérdések kitárgyalása következett. Örömmel vettem, hogy minden kérdésemre kimerítő választ kaptam, és minden kolléga a legjobb tudását és szakértelmét igyekezett megosztani velem. A Paksi Atomerőmű minőség­biztosítási szabályzása kezdetben bo­nyolultnak tűnt, mivel csak második évben kezdjük el tanulni a minőség­ügyi ismereteket. Az atomerőmű az ipari létesítmények közül a legbonyo­lultabb, ezért szigorú előírások van­nak, valamint a legfontosabb szem­pont az erőmű biztonságos üzemelte­tése. E követelmények teljesülése ér­dekében bizonyos időközönként felül­vizsgálatot kell végezni. Ez lehet bel­ső vizsgálat, audit vagy beszállítói mi­nősítő audit. A gyakorlatom során volt alkalmam részt venni megfigyelőként egy beszállítót minősítő auditon is. A negyedik hét volt a legnehezebb, ugyanis azt a rengeteg ismeretet és ta­pasztalatot, amit itt gyűjtöttem, egy összefoglaló jegyzőkönyvbe kellett rögzítenem. Konzulenseim (Babos János vezető mérnök, Kém Sándor audit csoportvezető és Sipos László minőségügyi oktató és szakmérnök) építő jellegű észrevételeikkel segítet­tek e legnehezebb feladatomban is. Összegezve: ez a négy hét elég volt arra, hogy összefüggő képet tudjak al­kotni az atomerőművi minőségbiztosí­tásról. A gyakorlatom kellemesen telt a kollégák körében, amit külön köszö­nök, és remélem, egy év múlva ismét itt lehetek. Kiss Viktória főiskolai hallgató Németh István (1946-2003) Megdöbbentett valameny­­nyiünket a szomorú hír, amikor arról értesültünk, hogy Németh István (Atomix Kft.) Német­­kéren váratlanul elhalá­lozott. 2003. július 13-án - a vasárnapi ebéd előtt — kiment a szőlőjébe, hogy a család­nak, szeretett unokáinak gyümölcsöt szedjen. Pár óra elteltével a család, a feleség és két felnőtt gyermeke ag­gódott az édesapjukért. Amikor ráta­láltak, már nem élt. Az orvosi vizs­gálat megállapítása szerint a halál oka: szívinkfartus. Németh István 2001-től volt az Atomix Kft. munka­­vállalója. A PA Rt. Vegyésze­ti Osztályon gépkocsivezető­ként dolgozott. Szorgalmas, megbízható munkatárs volt. Családszerető embernek is­merték. Ha ideje engedte va­dászattal és horgászással töltötte el a szabadidejét. Nagyon várták az ötö­dik unoka érkezését. Sajnos, a tragi­kus halál nem engedte, hogy ezen örömet megélje. 2003. július 18-án a Németkéri te­metőben helyezték el Németh István földi maradványait. Gyászolja őt szerető felesége, Matild, akivel 36 évig éltek együtt boldog házasság­ban. Gyermekei: Attila, Angéla és családjuk. Szerető unokái: Matild, Adél, Dalma és Aliz. Özvegy édes­anyja, húga Ilona és családja. Sógora Antal és családja. Rokonok, barátok, kollégák, munkatársai és ismerősök. Nyugodjék békében! Emlékét megőrizzük örökre! MJ.

Next

/
Thumbnails
Contents