Atomerőmű, 2003 (26. évfolyam, 1-12. szám)
2003-08-01 / 8. szám
2003. augusztus ATOMERŐMŰ 7. oldal A SUGÁRVÉDELMI OSZTÁLY (1.) Egy gépezetnél értelmetlen azt latolgatni, melyik fogaskerék a fontosabb, hiszen bármelyik eltörik, a gépezet megáll. így van ez az erőművel is, nem lehet rangsorolni az osztályok fontosságát, ám azt elmondhatjuk: a Sugárvédelmi Osztály tevékenysége mindig a nagy nyilvánosság előtt zajlik. Az osztályhoz tartozó laboratóriumok, valamint a Dozimetriai Szolgálat mérési eredményei óriási publicitást kapnak. A mostani és szeptemberi számunkban ezt az osztályt mutatjuk be az olvasóknak. Bujtás Tibor Paksra kerülése előtt a simontornyai bőrgyárban dolgozott fejlesztési főosztályvezetőként, laborvezetőként és környezetvédelmi megbízottként, majd 1996-ban az erőműbe került.- Hogyan kerültél kapcsolatba az erőművel?- A.veszprémi egyetemen végeztem radiokémikus vegyészmérnökként, itt írtam a diplomamunkámat a Radiokémiái Laborban, a Vegyészeti Osztályon. Már akkor szerettem volna elhelyezkedni az atomerőműben, de akkor nem volt felvétel. Próbáltam közelálló munkahelyet keresni, ezért kerültem a bőrgyárba, egyébként simontomyai vagyok.- Milyen területeken dolgoztál?-ADozimetriai Üzemnél kezdtem 1996-ban, mint sugárvédelmi mérnök, majd miután Horváth Etelka GYES-re ment, a Személyi Dozimetriai Laborban voltam helyettes laborvezető fél évig. Akkor létesítettük az új egésztest-számlálót, amely nagyon szép feladat volt. Később a Dozimetriai Üzemben lettem üzemeltetés vezető, ahol dózistervezéssel, dozimetriai engedélyekkel, KISUM programokkal és különböző jelentések készítésével foglalkoztam. Eközben Dozimetriai szolgálatvezetői hatósági jogosító vizsgát is tettem. 2000-ben lettem Nukleáris Környezetvédelmi üzemvezető, és 2002. január elsejétől neveztek ki a Sugárvédelmi Osztály vezetőjének, amikor Volent Gábor megbízást kapott az Ipari Biztonsági Főosztály vezetésére.- Nem tartottál ettől a beosztástól?- Úgy gondolom - mivel végigjártam az osztályon néhány olyan lépcsőt, amely fontos munkakör - nagyjából tudtam, láttam, hogy milyen feladatok várnak rám. Tudtam, hogy sok munkával jár, és azért is nehéz beosztás, mert közvetlenül a Biztonsági Igazgatóhoz tartozom. Nincs főosztályvezető köztem és az igazgató között, ezért nagyon sok értekezleten részt kell vennem, amelyeket sokszor délután három órára fejezünk be, és csak ezután tudok az osztály ügyeivel foglalkozni.- Milyen területek tartoznak a sugárvédelemhez?- Az osztály két üzemből és a sugárvédelmi szolgálatból áll. A Dozimetriai Üzemhez tartozik a munkahelyi és technológiai sugárvédelmi ellenőrzés, a személyi dozimetria, a hulladékminősítés és a Dozimetriai Szolgálat. A Nukleáris Környezetvédelmi Üzem fő feladataihoz a kibocsátás- és kömyezetellenőrzés tartozik. A radioaktív kibocsátások ellenőrzését a Kibocsátás-ellenőrző Laboratórium végzi. A kömyezetellenőrzés pedig a Kömyezetellenőrző Laboratórium feladata, amely a paksi a lakótelepen található. Ezen kívül ide tartozik a Tetjedésszámítási Csoport, amely a lakosság sugárterhelését számítja, valamint a KKAT sugárvédelmi laboratóriuma. A Sugárvédelmi Szolgálat egy sugárvédelmi mérnökből, egy sugárvédelmi ellenőrből, valamint az egyes osztályok, illetve külső szervezetek sugárvédelmi megbízottaiból áll.- Van-e létszámgondotok? — Többféle gonddal küszködünk. Mostanában sok az olyan kollégánk, akik nyugdíjba készülnek, ezért pótlásukat folyamatosan meg kell oldani. Igyekeztünk előre gondolkodva, egy kicsit előbb felvenni a betanuló dozimetrikusokat, szolgálatvezetőket és laboránsokat. Sajnos a képzések sokáig elhúzódnak, közben történtek olyan betegségek, ami miatt többen idő előtt voltak kénytelenek nyugdíjba menni. Volt olyan dozimetrikus és szolgálatvezető, aki egy évvel hamarabb esett ki, mint ahogyan terveztük. A pótlásukat viszont csak túlóra árán sikerült megoldani. Most tett sikeres dozimetrikusi vizsgát két betanuló szolgálatvezető és két betanuló dozimetrikus. A betanuló szolgálatvezetők a szolgálatvezetői vizsgát csak jövőre tehetik le. Másrészt a 2. blokki események kapcsán nagyon sok feladatunk volt, szinte mindenhol ott kellett lennünk. Szinte folyamatos munkarendet kellett felállítani a Kibocsátás- és a Kömyezetellenőrző Laborban egész májusig, ami az adott létszámmal csak túlórával volt megvalósítható. Ezenkívül szélesíteni kellett a mérések körét - gondolok itt elsősorban az alfa-spektrometriára -, ami szintén többlet munkával jár. Ezért vannak létszám gondjaink a laboroknál. A 2. blokki helyreállításnál valószínűleg a sugárvédelmi ellenőrzést tőlünk fogják kérni, a külső vállalkozó nem hoz külön sugárvédelmi személyzetet. Ez alapvetően jó, hiszen a PA Rt. saját maga kell, hogy megoldja a sugárvédelmi felügyeletet, viszont ez plusz létszámot igényel.- Milyen fontosabb feladatok állnak előttetek?- Több fronton is készülünk nagy dolgokra. Egyrészt a jövő év elején kezdődnek meg a 2. blokk 1. sz. aknájában a helyreállítási munkák, és ehhez el kell készíteni a sugárvédelmi tervet. Ki kell alakítani az 1. sz. aknára a sugárvédelmi műszerezettséget. A közeljövőben megkezdődik a kibocsátás- és kömyezetellenőrzés rekonstrukciója. Teljesen új rendszert kap a szellőző kémény ellenőrzése, valamint a kömyezetellenőrző állomásokon is kicseréljük a műszereket. Végül előkészítés alatt van a munkahelyi és technológiai sugárvédelmi ellenőrző rendszer megújítása is. A rekonstrukciók fő felelőse az ESER Projekt, de ez az SVO-tól is aktív közreműködést igényel.- Hogyan alakul a szabadidőd?- Általában délután hat-hét óráig itt szoktam maradni, és ha még van munka, akkor hazaviszem, mert a gyerekeimet is szeretném néha látni. Ilyenkor még éjszaka egy-két órát dolgozom.- A gyerekek milyen idősek?- A lányom a jövő héten lesz hatéves, a kisfiam pedig októberben lesz kétéves. A lányom jövőre megy iskolába, a nejem GYES-en van, egyébként itt dolgozott a Személyi Dozimetriai Laborban, és szeretne visszajönni, ha lehetősége lesz rá.- Van-e hobbid?- A gyerekeken kivül a labdarúgás a hobbim, több kispályás csapatban is játszottam a városi bajnokságban, illetve a MÉSZ bajnokságban. Sajnos ősszel térdszalag-sérülésem volt, azóta nem focizom, csak kerékpározom. Antus Andrea Az elmúlt időszak eseményei kapcsán a sugárvédelmi szakterületen is nagy hangsúly helyeződik az előírások, az ellenőrzött zónái viselkedés szabályainak betartására. Erről kérdeztük a Sugárvédelmi osztály fiatal munkatársát.- Mikor került az erőműbe és milyen munkakörbe?- Veszprémben végeztem vegyipari gépész szakon 1991-ben, és a következő nyáron kerültem az erőmű Radiokémiái Laboratóriumába, a Vegyészeti Osztályra. Néhány hónap elteltével Ormai Péter vezetésével alakult meg a Hulladékkezelési és Vegyészeti Fejlesztési Osztály, ahová jelentkezésem után felvettek. Izgalmas munka volt, mert korábban ezzel a területtel ilyen mélységben kevesen foglalkoztak az erőműben. Először folyékony hulladékok kezelésével foglalkoztam, majd szilárd hulladékkezeléssel. A folyékony radioaktív hulladékkezelésnél akkor kezdődött az új technológiák kiválasztása, engedélyeztetése, tervzsűrizése, ezek tartoztak feladataim közé. Ezt követően a Radioaktív Hulladékok Kezelése Projekthez kerültem, és ott dolgoztam 2000. december elejéig. Akkor kerestek meg a Sugárvédelmi Osztályról, ahol az eseménykivizsgálásokkal, a sugárvédelmi megbízotti hálózat működtetésével és oktatásával kezdtem foglalkozni. Feladataim közé tartozik még a sugáregészségügyi és nukleáris környezetvédelmi hatósággal való kapcsolattartás is.- Úgy tudom, az ESZl-ben is tanított.- Igen, 1996 szeptemberétől 2002-ig tanítottam, mivel elvégeztem egy műszaki tanári szakot Budapesten, majd Pécsett egy környezetvédelmi szakmérnöki szakot 1996-ban. Nagy örömet jelentett számomra a gyerekekkel való foglalkozás, minden nap új kihívás, a gyerekek pedig meghálálják, ha szeretik őket. Még ma is megkeresnek volt tanítványaim, ha sugárvédelemmel, vagy az atomerőművel kapcsolatos kérdésekkel foglalkoznak.- A tanítást - gondolom - az új beosztás miatt hagyta abba.- Nem igazán fért össze a munkámmal, hiszen hetente négyórás elfoglaltságot jelentett.- Mit takar az eseménykivizsgálás?- Azokat a személyi hibákat, vagy berendezés-hibákat, amelyek kifejezetten sugárvédelmi szakterülettel kapcsolatosak. A bekövetkezett események általában emberi mulasztások okai. Ezeket az eseményeket ki kell vizsgálni, és olyan feladatokat kell meghatározni, amelyekkel a későbbiekben megakadályozható az esemény bekövetkezése. Ha kirívóan sok esemény történik, vagy sugárvédelmi változások vannak a munkahelyi sugárvédelmi szabályzatban, vagy magában a rendszerben (mint a teljeskörű operatív dozimetriai rendszer bevezetése), akkor mindig tájékoztatót tartunk a sugárvédelmi megbízottaknak. Ezenkívül írásos anyagot is küldünk számukra, amit a területükön tovább kell oktatniuk.- Mennyire tartjuk be a sugárvédelmi előírásokat?- Sajnos lazulás tapasztalható, egyes előírásokat elég lazán kezelnek. Mert az apróságnak tűnik, hogy nyitott overallban dolgoznak az ellenőrzött zónában, de nagyon könnyen elszennyezhetik a bőrfelületüket. Amit még hiányolok: jó lenne, ha az emberek használnák a józan paraszti eszüket, vagyis szenynyezett gumikesztyűvel nem nyúlnának be az overall belső zsebébe, vagy nem törölnék a homlokukat. Ezek önkéntelen mozdulatok, de az erőműben erről le kell szoknunk. A másik probléma, amit látok, hogy az új dolgozók átveszik a rossz és beidegződön szokásokat.- Hogyan lehet szilárdítani a fegyelmet?- Úgy látom, hogy az oktatás terén is lehetne javítani, illetve a folyamatos és következetes ellenőrzésekkel. Szerintem csak akkor lehet valakit rászorítani az előírások szigorú betartására, ha többször ellenőrzik és figyelmeztetik. Főleg a külsősökkel és a külföldi munkavállalókkal van gond, számukra az oktatás nehézkesen oldható meg.- A szabadideje úgy kezdődik, hogy a hazavitt munkán dolgozik?- Volt egy időszak, amikor hazavittem, az utóbbi időben már itt maradok, mivel a munkámhoz szükséges anyagokat itt találom meg, nehézkes lenne hazavinni.- Mi a kedvenc időtöltése?- Igazából a vízisportokat kedvelem: vitorlázás, úszás, kenuzás, evezés a Dunán és a Tiszán. Kedvelem a nyári vízitúrákat, azokkal a kollégákkal, akikkel korábban dolgoztam még mindig jó a kapcsolatom, így velük szervezünk nyaranta vízitúrákat, bár az idén elég szeles és esős időt sikerült kifogni. Varjú Béla Egyre kevesebb azoknak az embereknek a száma, akik még látták - nem Lenint - az első blokkok alapgödreit, és a fiatalabb nemzedék számára fel tudják idézni az első blokk indításának eufórikus hangulatát.- Béla! Honnan érkeztél Paksra?- Alföldi származású vagyok, Békés megyei, a főiskola után pályázat útján kerültem az erőműbe 1978-ban. Ez az első munkahelyem, és mint dozimetriai szolgálatvezető kezdtem a pályám a Sugárvédelmi Osztályon.-Milyen volt az erőmű 1978-ban?- Akkor még a 2. blokkból csak a gödör volt meg, az 1. blokk 6 m körül tartott. Akkor úgy gondoltuk, hogy 1980-ban indul az 1. blokk. A Sugárvédelmi Osztály akkori vezetője Bakács István volt. Az ide kerülésem utáni első négy év tanulással telt el, ebben volt Novovoronyezs, Tanreaktor, Műszaki Egyetem, KFKI, OSSKI, ahol megtanultuk a sugárvédelmi szakmát. Közben persze itt Pakson is sok tanfolyam volt, amelyek az atomerőművi ismereteket alapozta meg. Rónaky József volt a dozimetriai üzem vezetője és gyakorlatilag a sugárvédelmi mentalitást, a hozzáállást ő oltotta belénk, ő nagyon sokat foglalkozott azzal a hat személlyel, akik akkor ide kerültünk Dozimetriai Szolgálatvezetőnek. Hárman még ma is a Sugárvédelmi Osztályon vagyunk, egy fő átszervezés kapcsán került más osztályra.- Nagy izgalommal vártátok az 1. blokk indulását? —Az első izgalom akkor volt, amikor először hoztunk friss fűtőelemeket. Ez emlékeim szerint 1980 őszén történt, és a friss üzemanyag tárolóban, illetve annak az előterében már igazi sugárveszélyes körülmények között kellett dolgozni, ez már ellenőrzött zóna volt. Az nagyon bennem maradt, az az izgalom, amikor először mentem műszakba. A következő izgalmas időszak akkor volt, amikor kezdték felterhelni a reaktort, és csonkzóna mellett műszerekkel lestük, hogy nő-e a sugárzás, vagy nem.- Bemutatnád a munkaterületedet?- A Sugárvédelmi Osztály tulajdonképpen két területből tevődik össze, az egyik az erőművön belüli dolgokkal, a másik a környezettel foglalkozik. A kettő között van az a terület, amit radioaktív anyag kibocsátásnak nevezünk, ez egy közös terület. A kibocsátás- és kömyezetellenőrzés Ranga Tiborhoz, az erőművön belüli sugárvédelem pedig hozzám tartozik. Ez kiteljed a személyzet sugárterhelésének ellenőrzésére, a munkaterületek és technológiai rendszerek állapotának a felügyeletére, az atomerőművi helyiségek ellenőrzésére, a sugárveszélyes munkák megtervezésére, a személyi és kollektív dózis értékelésére és mint mondtam részben a kibocsátás ellenőrzésére. A folyamatosan működő rendszereket mi felügyeljük a Dozimetriai Szolgálat révén folyamatosan, három műszakban.- Minden területnek megvan a presztízse, hogy érzed, a tietek milyen?- Úgy gondolom elég jó, ám egy kicsit beárnyékolja az, hogy az erőmű az utóbbi néhány évben túlszervezetté vált. Mindenkinek megvannak a saját előírásai, és amikor van egy szakmai egyeztetés, mindenki azzal kezdi, hogy ezt nem nekem kell megoldani, én csak akkor foglalkozom ezzel, ha te ezt és ezt csinálod. Ezek mind presztízscsaták. Ennek ellenére megvan a tekintélyünk, az emberek hallgatnak a Dozimetriai Szolgálatra.- Megvan a vétójogotok is!- Az is megvan, de az a jó, ha azzal nem kell élni. Én azt mondom, hogy a sugárvédelmet nem a sugárvédelemnek kell csinálni, hanem annak, aki az adott feladatot végrehajtja. Folytatás a 8. oldalon.
