Atomerőmű, 2002 (25. évfolyam, 1-12. szám)

2002-08-01 / 8. szám

6. oldal ATOMERŐMŰ 2002. augusztus OSZTÁLYTABLÓ Jogi Osztály Dr. Berta Kálmán, osztályvezető- Mikor került a PA Rt.-hoz?- 1986. május elseje óta dolgo­zom a cégnél. Munkaviszonyom el­ső napját azonnal munkaszüneti nappal kezdtem, mert május 1. ak­kor is ünnepnap volt. Ezt a munka nélküli napot az évek során többszö­rösen is ledolgoztam, mert elég gyakran vagyok bent az irodában még munkaidő után is.-Milyen volt eddigi erőműves pá­lyafutása?- Amikor idejöttem, akkor alakult az Általános Jogi Csoport, és én let­tem a vezetője. Később a Jogi Osztály vezetését bízták rám, azóta látom el ezt a feladatot. Volt egy rövid időszak, amikor Jogi és Szervezési Osztály né­ven „futottunk”, akkor a vállalat szer­vezési csoportja került hozzánk, de ez a legutóbbi átszervezéskor átkerült a Humán Igazgatósághoz. Most már tisztán jogi osztályként, tisztán jogi profillal dolgozunk.- Milyen ügykörrel, milyen jogi ügyekkel foglalkoznak?- Az atomerőművel kapcsolatban számos jogszabály született, és az új atomtörvény is már EU normák alap­ján készült. Nagy feladatot ró ránk, hogy szervezeti egységeinket igen sok különböző jogszabály érinti. Ta­lán az sem túlzás, hogy a nukleáris jogterületet „műveljük” már. Munka­­területünk emellett kiterjed az erő­műhöz kapcsolódó Kft.-k, sportegye­sületek jogi ügyeire is. Mindez olyan napi készenlétet igényel, ami renge­teg tanulást és folyamatos jogalkal­mazói munkavégzést követel. Az egyik legfontosabb és alapvető feladatunk az atomerőmű belső mű­ködését öleli fel, ami a szerződések, szabályzatok, rendelkezések vélemé­nyezését jelenti. Mi intézzük a PA Rt. Igazgatóságának és a Közgyűlésnek a jogi ügyekkel, előteljesztésekkel kap­csolatos feladatait is. Az igazgatósági üléseken, mint az igazgatóság jogta­nácsosa vagyok jelen. Egy újabb tevékenységi kört je­lent számunkra azon cégek jogi ügyeinek intézése és támogatása, amelyeket a PA Rt. alapított, ill. tu­lajdonrésze van bennük. 1996 óta kísérjük figyelemmel az ATOM­TRANSZ, a Reálprotector és az ATOMIX Kft. napi és jogi ügyeit. Ide sorolhatjuk még az Atomerőmű Sportegyesületet is, ahol óriási vál­tozás következett be a sporttevé­kenységjogi szabályozásában, külö­nösen az élsport területén. Közel 10 éve vagyok az ASE elnökségi tagja, alapvető területem a jogi ügyek inté­zése. A Paksi Ipari Park Kft.-nek a PA Rt. résztulajdonosa, magam pe­dig a Felügyelő Bizottságának va­gyok az elnöke.- A véleményezések, tanácsadások mellett sor kerül peres ügyekre, bí­rósági eljárásokra is?- Természetesen, ez adja a klasz­­szikus jogtanácsosi tevékenységet. Polgári bíróságok és államigazgató­sági hatóságok előtt képviseljük a céget. Ez utóbbihoz tartozik az OAH, az építésügyi, vízügyi, stb. szakhatóság. E hatóságok egyre több jogszabállyal dolgoznak, és a szabályok gyorsan változnak. A ma­gyar jogalkotás és törvényhozás fo­lyamatosan igazítja a jogszabályo­kat az európai normákhoz. A műsza­ki kollégák alapvetően ebben kérik a Jogi Osztály segítségét. Az előző 5- 10 évhez képest jelentősen meg­emelkedett a peres ügyek száma. Ennek magyarázatát adja, hogy a magyar jogrendszer szerint, aki ki­meríti a hatósági ügyintézési módo­kat, az bírósághoz fordulhat.- Céges beosztása mellett több köz­életi és szakmai tisztséget is betölt. Egyet emelnék ki, az Ipari és Kereske­delmi Kamarát. Mit jelentett Önnek a megyei kamara elnöki tiszte?- Bár megszűnt e tisztségem, szí­vesen gondolok vissza az ottani munkámra, mint például a megye gazdaságával kapcsolatos területfej­lesztési feladatokra. Talán elmond­ható, hogy „zászlóvivője” voltam az infrastruktúra fejlesztésének és a Duna-híd megvalósításának. Kamarai életem 1994-ben, a köz­testületi jellegű kamarák alakulásával kezdődött. Akkor egy tisztségviselő delegálására kérték fel a PA Rt.-ot, mint a megye legnagyobb cégét, és erre engem jelölt ki az erőmű vezér­­igazgatója. A kamarában azonnal megválasztottak megyei elnöknek, és egyidejűleg a Magyar Kereskedelmi és Ipari Kamara elnökségének is tag­ja lettem. Megbíztak a magyar-spa­nyol vegyeskamarai tagozat magyar elnöki feladataival is. Megyei elnök­ként két ciklust vezettem végig.- Akik ismerik Önt, tudják, hogy pipázik. Beszélgetésünk alatt is bele­­beleszippantgat a pipába. Mikor és hogyan kezdődött ez a szenvedély?- A dohányzást károsnak tartom. A középiskolában sportoltam, egészséges életmódot folytattam. Majd következett a katonaság, ahol mint sokan mások, én is rászoktam a dohányzásra. Az egyetemen már nem éltem ezzel az élvezeti cikkel, de munkahelyemen ismét rászok­tam. Aztán egyszer mindenféle ne­hézség nélkül letettem, és sokáig nem gyújtottam rá, míg nem egy jo­gászbálon láttam egy pipázó urat. A látvány még nem jelentett különö­sebbet számomra, de amikor elment mellettem, a dohány illata megfo­gott. A pipát nem „tüdőzik” le, itt az illaton és a füstön van a hangsúly. Közel 10 éve pipázgatok. Ez nem te­szi függővé az embert, mert ehhez idő kell. Napközben csak egy-két pi­pát szoktam elpöffenteni, mert hát nem jut félóra arra, hogy hátradőlve, nyugodtan pipázgasson az ember. Lovásziné Anna Dr. Dobos István, jogi előadó- Hogyan kerültél az erőműbe?- Mintegy másfél évvel ezelőtt ju­tott tudomásomra, hogy a Jogi Osztály beosztott jogászt keres. Szerencsésnek mondhatom magam, hogy engem vá­lasztottak, és 2001. július 15-től dol­gozom az előbb említett beosztásban. A végzetségeimről annyit, hogy diplomát szereztem a Rendőrtiszti Fő­iskola Bűnügyi Szakán, majd a Párizs­ban található hasonló elnevezésű in­tézményben is. Ezt követően a Szege­di Tudományegyetem Jogi Karán dip­lomáztam. Jelenlegi munkahelyemet megelőzően 6 évet dolgoztam bűn­ügyi területen Szekszárdon, majd a BRFK-n Budapesten, majd 5 évet a Külügyminisztériumban. Mivel Tolna megyei, közelebbről faddi vagyok, ez a tény is befolyásolt amikor a hazaköl­tözés mellett döntöttünk.- Mivel foglalkozol?- A jelenlegi munkámról annyit, hogy mint beosztott jogász a vezető jogtanácsos úr által meghatározott feladatokat látom el. Az osztály alapvető feladata a részvénytársa­ság, illetve az Rt cégei, alapítványai jogi ügyei rendezése. Jelentős fel­adatot ró osztályunkra, hogy mind az Igazgatóság, mind a Felügyelő Bizottság üléseinek előkészítésében, lebonyolításában és a meghozott döntések végrehajtásában részt ve­szünk. Ezeken kívül az un. klasszi­kus jogászi munkát is mi végezzük, ami alapvetően a polgári joggal és a kapcsolódó jogterületeivel történő foglalkozást jelenti. A munkaügyi pereket leszámítva a mi osztályunk jár el a folyamatban levő perekben is a bíróságokon, illetve volt már rá példa, hogy választottbírósági eljá­rásban is rész vettünk. Jelenleg a szakvizsgámra készü­lök, melyhez sok segítséget kapok kollégáimtól.- A családról, a szabadidő eltölté­séről pár szót hallhatnánk?- Nős vagyok, feleségem német szakos nyelvtanár. Van egy 4 éves kisfiúnk. Tolnán lakunk, ahol egy családi házat vásároltunk. Hobbim­ról annyit, hogy 15 éve rendszeresen és szenvedélyesen járok vadászni. A faddi vadásztársaság tagja vagyok, és lassan egy éve a Tolna Megyei Va­dászkamara Etikai Bizottságának el­nöki tisztét is betöltőm. Társaságunk földrajzi adottságá­ból kifolyólag alapvetően apróvadas jellegű, talán ebből adódik, hogy az én igazi szenvedélyem a vadkacsa és a vadliba vadásztata, de sikerült már vaddisznót, őzbakot és szarvast is elejtenem.- Hogy érzed magad itt az erőműben ?- Alapvetően jól, véleményem sze­rint a hangulat nem rossz. Több bará­tom, gimnáziumi osztálytársam is az erőműben dolgozik. Szerencsémre egészem más területeken, más osztá­lyokon találhatóak, így beszélgetése­ink során sok érdekes dolgot ismerhe­tek meg. A műszaki tevékenységek a mi munkánktól elég messze állnak, de valahol erről, pontosabban a villamos energia előállításáról szól a részvény­­társaság története.- Igazából még nem néztél szét az erőműben?- Lehetőségem, mint már koráb­ban mondtam van rá, hogy kicsit be­pillantást kapjak más területek mun­kájába is. Ezzel, amennyiben időm engedi általában élni is szoktam. Azt azonban tudni kell, hogy a mi mun­kánk alapvetően az irodaházra korlá­tozódik, illetve az erőművön kívül kell az Rt. érdekeit képviselnünk.- Köszönöm a beszélgetést! Wollner Pál Csordásné dr. Kohlman Erzsébet, jogtanácsos-Mióta dolgozol a Jogi Osztályon?- 1994 januárjában kerültem az atomerőműhöz, azóta dolgozom ezen az osztályon, és ez a második munkahelyem.- Idevalósi vagy?- Igen, itt születtem. Családom, rokonaim is mind Pakson élnek. Pé­csett végeztem, és az egyetemi évek után mindenképpen szerettem volna hazakerülni.- Mindig jogi pályára készültél?- A középiskolában alakult ki bennem az az elhatározás, hogy a jogi pályát választom. Az egyete­men elsősorban a közigazgatási jog érdekelt és ezért ezen a tanszéken voltam a Tudományos Diákkör tag­ja, s a szakdolgozatomat is e jogté­­rületről írtam. Az egyetemi éveim alatt a Tolna Megyei Tanács ösztön­díjasa voltam, és az egyetem befeje­zését követően a Paksi Városi Ta­nácsnál kezdtem dolgozni ügyinté­zőként, majd a Titkársági Osztály osztályvezetője lettem. A rendszer­­váltás után kedvezőtlenül alakult a vezető beosztásúak helyzete a hiva­talban, ezért a gyermekgondozási díj leteltét követően új állást keres­tem, s így kerültem az erőmű Jogi Osztályára. Feladatom egyéb jogi ügyek elvégzése mellett a hatósági (nukleáris biztonsági, környezetvé­delmi, adó, illeték) eljárások jogi szempontból történő intézése. El­végzem a közgyűléssel kapcsolatos adminisztratív, jogi teendőket, és a részvénytársaság által a cégbíróság­hoz benyújtandó valamennyi iratot elkészítem. Feladatom még az erő­mű által alapított alapítványok jogi ügyeivel kapcsolatos ügyintézés. A Felügyelő Bizottság munkájában 2000 novembere óta közreműkö­döm, mint annak titkára. Jogászként segítem a Felügyelő Bizottság elnö­kének munkáját.- Az átlagember számára a ható­sági ügyek egyforma sablon alapján zajlanak, szabályszerűnek, unalmas­nak tűnnek. Valóban így van ez?- Minden ügy más és más. A ké­relmek, fellebbezések, bírósági be­adványok szóhasználatában egy­­egy kifejezésnek különösen nagy je­lentősége van. Ezt is meg kell tanul­ni, ez is egy külön szakma. Nem olyan egyszerű dolog megírni egy beadványt, fellebbezést. Nagyon pontosan, a jogszabály keretei kö­zött kell a konkrét kérelmet megfo­galmazni. A Jogi Osztály dolgozói általában a beadványok jogi részét készítik el, megadják az anyag kere­tét, de a műszaki tartalommal való kitöltés már az adott területen jára­tos kollégák feladata. Az elmúlt években a Jogi Osztály több sikert könyvelhetett el magának. Több per eredményesen fejeződött be, és eb­ből adódóan jelentős pénzösszege­ket voltak kénytelenek a hatóságok a részvénytársaságnak visszautalni. A győzelmek az osztály kollektív munkájának eredményei. A jogi munka nehézsége az, hogy a kollé­gák csak a problémák felmerülését követően fordulnak hozzánk s nem előtte, így nálunk általában úgy­mond „tűzoltó” munka folyik. Az adott szakmában dolgozó kollégák beadják a maguk által készített ké­relmeket, és ha kedvezőtlen határo­zat jön válaszul, akkor keresnek bennünket. Emiatt sok az azonnali, gyors feladat, ezekben az esetekben szinte mindig rövid a határidő.- Férfi kollégákkal vagy körülvé­ve az irodában, és főnököd is férfi. Milyen velük dolgozni?-Ajogi szakma korábban a férfi­ak számára fenntartott hivatás volt. Amikor én az egyetemre kerültem, akkor is a fiúk voltak többségben, s a munkába állásom idején is első­sorban férfiak voltak a pályán. Én ezt szoktam meg, egyáltalán nem okoz problémát, igyekszem jó kap­csolatot kialakítani a kollégákkal.- Most a nyár, az üdülési idény közepén tartunk. Mesélj egy kicsit a nyaralásodról, a családodról.- Két lányom van, a nagyobbik Tí­mea, a kisebbik Zsaklin, mindketten tanulnak. Féljem, Csordás Gábor szintén az atomerőműben dolgozik. Közös családi nyaraláson vettünk részt, Debrecenben és Hajdúszobosz­lón töltöttünk el egy kellemes hetet. Bár szabadságom egy részét az ottho­ni teendők elvégzésére fordítom, igyekszem elvégezni az elmaradt munkákat, de tervezzük, hogy elme­gyünk még hétvégeken kirándulni és fürödni. Lovásziné Anna Donaczi Ilona, igazgatási ügyintéző- Mikor kerültél az erőműbe, hogy kerültél ide?- 1978-ban költöztem le a fékem­mel és az akkor már megszületett két kislányunkkal, természetesen a lakásért, mint annyi mindenki más. A féljem akkor a Szállítási Osztá­lyon dolgozott, én pedig a Sugárvé­delmi Osztályon kezdtem dolgozni. Akkor Bakács István volt az osz­tályvezető, később a kormánybiztosi titkárságra kerültem, majd ezt köve­tően Szabó József mellé, aki akkor általános igazgatóhelyettes volt. In­nentől kezdve végig mellette dol­goztam, egészen a vezérigazgatósá­gáig. Utána még két évet Nagy Sán­dor mellett voltam, s nemrég kerül­tem a Jogi Osztályra. Igyekszem az ő munkájukat segíteni. Egyfelől be­segítek az adminisztratív munkába, vagy a számítógépes háttérmunká­kat végzem, másfelől a Felügyelő Bizottságnak az összes adminisztra­tív dolgát, ülések megszervezését, jegyzőkönyvek vezetését, stb.- Honnan kerültetek le Paksra?- Budapesten a Ferihegyi repülő­téren dolgoztam. Olyan szempont­ból egyforma a kettő, hogy abból is egy van az országban. Ott mindenki annak a szerelmese, elkötelezettje volt és itt is ugyanezt a hangulatot találtam, hogy mindenki magáénak érzi az erőművet. Budapesten lakáshoz jutni egy ki­csit nehéz volt, a két kislányunk már megvolt, akik itt nőttek fel Pakson. Nagyon szeretik ezt a várost. Egy unokám van, két és fél éves kislány, Eszter. Sikerült odáig eljutni, hogy családi házat építettünk, szép, rende­zett körülmények között. Én nagyon megszerettem Paksot. Folytatás a 7. oldalon

Next

/
Thumbnails
Contents