Atomerőmű, 2002 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2002-08-01 / 8. szám
2. oldal ATOMERŐMŰ 2002. augusztus Bolyai János konferencia A Környezetközpontú Irányítási Rendszer fejlesztése Bolyai Farkas marosvásárhelyi matematika professzor fia, Bolyai János hadmérnök, a magyar tudomány legnagyobb alakja. Az 183i-ben megjelent Appendix címmel emlegetett, latin nyelven rögzített - korszakalkotó eredményt feltáró - műve alapján őt tekintik a geometria Kopernikuszának. Bolyai megtörte az euklideszi geometria egyeduralmát, felszabadította az utat az emberi gondolkodás előtt a tér másként való felfogása számára, egyben utat nyitott a huszadik század fizikai elméletei előtt, melyek világképünket gyökeresen megváltoztatták. Az idén ünnepeljük születésének 200. évfordulóját Ebből az alkalomból a Magyar Tudományos Akadémia több egyetem és kutatóintézet bevonásával július 8-12. között nemzetközi tudományos konferenciát rendezett a Bolyai-geometriáról. Bolyai János zsenialitása már gyermekkorában megmutatkozott. Apja, aki a Marosvásárhelyi Református Kollégium matematika professzora és szintén híres matematikus volt, nagy gondot fordított fia neveltetésére. A kollégiumi évek után Bolyai János a németországi Göttingen híres egyetemén szeretett volna továbbtanulni, ahol Gauss, „a matematikusok fejedelme” és apjának diákköri barátja tanított. Ez a terv azonban nem valósult meg, és János 16 éves korában a Bécsi Császári és Királyi Hadmérnöki Akadémiára került, ahol öt évet töltött. Kiváló tanuló volt. 1823-ban alhadnagyként a Temesvári Erődítési Igazgatóságra nevezték ki. Innen írta november 3-án apjának világszerte ismert levelét, melyben a nemeuklideszi geometria felfedezését adta hírül: „...a semmiből egy új, más világot teremtettem”. Művét 1826-ban német nyelven írásba foglalta, mely azonban elveszett. Végül Appendix címmel latin nyelven publikálta 1831-ben, apja Tentamen című latin nyelvű monumentális összefoglaló munkája függelékeként. Tudományos felfedezését kortársai nem értették meg, aki viszont megértette, nevezetesen Gauss, úgy nyilatkozott, hogy az Appendixben foglalt eredmények megegyeznek az ő 30-35 éves meditációjával. Gauss hagyatékát halála után feldolgozták és nem találtak állítására írásos bizonyítékot. Gauss véleménye Jánost mélységesen lesújtotta. János, aki testileg fejlett, erős fiatalember volt, megkapta a maláriát és a kolerát, így egészsége is megrendült, és harmincegy éves korában kapitányként nyugállományba vonult. 1860-ban bekövetkezett halála után 14000 oldalnyi kéziratot hagyott maga után, melyből 3000 oldal a matematika. A Bolyai kéziratok teljes anyagának tüzetes átvizsgálása csak az elmúlt években fejeződött be. Bár azokban értékes, saját korában új tudományos eredményt találtak, Bolyai legnagyobb hatású műve változatlanul az Appendix. „A Bolyai geometria abból indul ki, hogy elveti, illetve nem veszi figyelembe Euklidesz ötödik posztulátumát: a síkon adott egyeneshez adott ponton át egy és csakis egy párhuzamos húzható. Ezzel egyenértékű az, hogy a háromszög szögeinek összege száznyolcvan fok. Bolyai János utat nyitott a tér másként való felfogásmódja számára, és ezáltal lehetővé tette a huszadik század modem fizikai elméletének létrejöttét. Egyben megoldott egy kétezer éves problémát, ugyanis megmutatta, hogy az ötödik posztulátum független a többitől. Az axiomatikus gondolkodásmódot nagy mértékben fejlesztette, hatása a modem számítógépes alkalmazási feladatok megoldásában is megnyilvánul.” - tájékoztatta szerkesztőségünket Prékopa András akadémikus, egyetemi tanár, a Bolyai János Emlékkonferencia elnöke. Sípos László Folytatás az 1. oldalról. A KIR működése első szakaszának végéig valamennyi, a szabályozásokban előírt, a rendszer működéséhez szükséges dokumentum (pl. Hatásregiszter) kiadásra került, a vezetés elfogadta a társaság környezetvédelmi céljait, és a végéhez közeledik a munkavállalók környezetvédelmi oktatása. Egy, a KIR-rel kapcsolatos fontos lépés azonban még előttünk van, végre kell hajtani a PA Rt. Környezetközpontú Irányítási Rendszerének tanúsíttatását. A tanúsíttatás célja, hogy erre feljogosított független szervezet értékelje a KIR működését, és várakozásaink szerint deklarálja a KIR alkalmasságát környezeti feladataink megoldására és a problémák megelőzésére. A tanúsíttatás előkészítése folyamatban van, a tanúsíttatásra felkért Magyar Szabványügyi Testület a tanúsítási auditot ez év végéig végrehajtja. A KIR „fejlesztése” azonban nem fejeződik be a tanúsítás megszerzésével, hiszen egy jól működő Környezetközpontú Irányítási Rendszer fontos jellemzője, hogy folyamatosan javuló, tehát az auditok, a felülvizsgálatok és munkavállalói észrevételek alapján módosul, fejlődik. Bízom abban, hogy a PA Rt. Környezetközpontú Irányítási Rendszere is egy ilyen folyamatosan fejlődő rendszer lesz.- Milyen támogatást kér és vár el a közreműködő szervezetektől, egyénektől? Volent Gábor: - A KIR hatékony működése és a társaság környezetvédelmi teljesítményének további javítása elképzelhetetlen a szervezetek és az egyének közreműködése nélkül. A környezetvédelmi feladatok és felelősségek jól meghatározottak, de ezek végrehajtása, érvényesítése a társaság mindennapi tevékenységében újfajta, a környezet védelmét szem előtt tartó gondolkodásmódot feltételez a munkavállalók részéről, amelynek kialakítását a már említett környezetvédelmi oktatás is segítheti. Nagyon fontosnak tartom, és ezt az alkalmat is szeretném ennek hangsúlyozására felhasználni, hogy a munkavállalók a környezet védelmével kapcsolatos észrevételeikkel és a problémák felvetésével támogassák a társaság környezetvédelmi teljesítményének további javítását.- A KIR fejlesztése során javasolhatjuk-e dolgozóinknak a Minőségbiztosítási Osztály által működtetett bejelentési rendszer használatát? Volent Gábor: — Igen. A környezetvédelemmel kapcsolatos munkavállalói észrevételek, problémák jelzésére a KIR is az MBO által működtetett bejelentési rendszert javasolja, de arra is lehetőség van, hogy az észrevételekkel, problémákkal a munkavállalók közvetlenül a Környezetvédelmi Csoporthoz forduljanak.- Köszönöm a beszélgetést, különösen az értékes információkat. Itt szeretnénk ismét felhívni az olvasóink figyelmét az ELJ-MÜKÖ-00-04 jelű „Észrevételek, javaslatok bejelentési és kezelési rendszere” címet viselő eljárásrendünkre. Az észrevételek az alábbi csatornákon keresztül szervezett formában megtehetők: telefonon (67-19), elektronikus levélben (E- mail: beje@npp.hu), levélben (az FI és F2 portákon, az Eü ép. I. emeletén és a KÁIG ép. bejáratánál elhelyezett postaládákat használva), illetve az Intranet hálózat kezdőlap felső során a „Közérdekű bejelentések” ikonra lépve. Sipos László vezető mérnök A Magyar Villamos Művek Rt. sajtóközleménye Az MVM Rt. 2002. augusztus 5-én megtartotta az Igazgatóság által összehívott közgyűlést. A határozatképes közgyűlésen a meghatározó tulajdonos Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. javaslatára vezérigazgatóvá választották Pál Lászlót, aki az MVM Rt. 2002. július 2-i közgyűlése óta megbízott vezérigazgatóként látta el a társaság operatív vezetését. Turbógenerátorok karbantartása Az erőművi energiatermelés folyamatában kiemelt szereppel bíró gépi berendezések magas rendelkezésre állásának biztosítása a műszaki-gazdasági eredményesség egyik fontos alapja. A PA Rt., tekintettel a villamosenergia-termelés üzembiztonságára, a technológiai főberendezések megfelelő műszaki állapotának biztosítását kiemelt fontossággal kezeli. A turbógenerátorok rendszeres karbantartása, javítása, a megfelelőség vizsgálata, diagnosztikája szervesen illeszkedik ebbe a körbe. A Villamos Karbantartó Osztály szakembere, Faragó András ad tájékoztatást a munkálatokról. A generátorok karbantartásának, javításának alapját egyrészt a revíziós ciklusidők, másrészt az erőmű diagnosztikai előírásrendszere jelenti, amely a generátorok ellenőrző, állapot-felmérő vizsgálatait határozza meg. A rendszeresen, korrekt módon végzett generátor állapotvizsgálatok alapján lehetségessé válik egy tervszerű karbantartási, állapot-helyreállítási, javítási, felújítási tevékenység végzése, amely egyrészt a költségeket optimalizálhatóvá és tervezhetővé teszi, másrészt lehetőséget ad a megfelelő műszaki állapot biztosítása által az üzembiztos villamosenergia-termelés fenntartására. Az erőmű turbógenerátorainak karbantartási, javítási, üzemeltetési, diagnosztikai tevékenységét többször is alaposan átvizsgálták, többek közt a széleskörű nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező Nukleáris Kárfelelősség Biztosító szakemberei, és a hazai szakmai véleménnyel azonos megállapításokat tették: a PA Rt. gyakorlata teljes mértékben megállja a helyét szélesebb nemzetközi kitekintésben is. A paksi atomerőmű TW-221 típusú, 259 MVA névleges teljesítményű turbógenerátorai kiváló konstrukciók, de a gyártásuk időszakára (1980-1986) jellemző hazai problémákat - anyagbeszerzési nehézségek, gyártástechnológiai fegyelem hiányosságai - magukban hordozták. A generátorok üzembiztonságának fenntartása ezért a ciklikus revíziókon kívül többlettevékenységeket is igényelt az eltelt évek során. Tekintsük át ezek közül a fontosabb műszaki beavatkozásokat, melyek jellemzően 1986-1998 között történtek:- A repedésre hajlamos forgórész bandázsgyűrűk teljes körű cseréje új, repedésre nem hajlamos anyagúra.-Az állórész tekercselés és tekercsfej rögzítésének modernizációja, hosszú élettartamú, antimágneses, villamosán szigetelő tulajdonságú, kompozit rugók és csavarok beépítésével.- A roskadásra hajlamos melegen hengerelt dinamólemezből készített állórész lemeztestek rendszeres javítása, a javítással nem stabilizálható, magas üzemzavari veszélyt hordozó állórészek (3 db) gyártóművi felújítása és modernizációja.- A generátor forgórészek felének gyártóművi felújítása, modernizációja (degradálódó, kopó elemek teljes körű cseréje, statikus gerjesztésre való alkalmasság biztosítása, lengéstani jellemzők javítása, stb.)- A generátorok elhasználódott — rendszeresen kilyukadó - hőcserélőinek (gázhűtők) teljes körű cseréje 1992-1994 között. Az erőmű üzembe helyezése óta eltelt mintegy két évtized nem múlt el nyomtalanul, a generátorokon kisebbnagyobb mértékű elhasználódás jelei tapasztalhatóak. Ezek egy részét a múltban a karbantartások, felújítások során kijavították, másik részüknek az elhárítása a jelenre, illetve a nem túl távoli jövőre vár. Ilyenek például a teljesség igénye nélkül a következők:- Közel 10 évvel a korábbi teljes körű cseréjük után - a Duna víz okozta erózió miatt - újból rendszeresen lyukadnak a gázhűtők. Cseréjük folyamatban van (2003-ban befejeződik), az új hűtőcsövek dupla falvastagsággal, lényegesen jobb eróziós és korróziós tulajdonságú anyagból készülnek.- A forgórészek fele már 16-20 éve üzemel, használódik komolyabb állapot-helyreállítás nélkül, folytatni célszerű a forgórészek gyártóművi felújítását, modernizációját, élettartam-kiteijesztését. A generátorok karbantartása, javítása során az elsődleges cél - az üzembiztonság fenntartása - megvalósult, köszönhetően a karbantartók és a műszakiak kiváló munkájának. A generátorok megfelelő műszaki állapotának jövőbeli megtartása érdekében jó alapokon folytami kell a munkát, a különböző területeken (üzemeltetők, karbantartók, műszakiak) dolgozó szakemberek tudását integrálva. Üzenet Genfből Az ENSz szakosított szervezete, a genfi székhelyű Nemzetközi Távközlési Egyesület főtitkára, Yoshio Utsumi úr az alábbi tanulságos üzenetet fogalmazta meg a Távközlési Világnapon, az információs és távközlési rendszerek fontosságáról: „Kedves Barátaim! Gutenberg és a nyomtatott sajtó feltalálása után az információs és távközlési rendszerek lehetnek a szociális és gazdasági változások lehatásosabb eszközei. Nem felejthetjük azonban, mi mindennek kellett még megtörténnie, amíg a könyvek valóban közkinccsé váltak. Ugyanez a helyzet az információs és távközlési rendszerek elérhetőségével. Az információs rendszerek segítségével vállalkozások indulhatnak el, csoportok válhatnak ismertté, és a nemzeti vagy akár globális piac fősodrába kerülhetnek, legyenek bár a világ legszegényebb, vagy legelzártabb körzeteiben. Az információs rendszerek áthidalhatják az egyébként rossz infrastruktúrát. A piac távolsága már nem lesz akadályozó tényező. A nehézkes elosztási rendszerek problémája is túlhaladottá válik. Az információs és távközlési rendszerek lehetőséget teremtenek az egészségügy és oktatás hatékonyabbá tételéhez, hiszen az emberek akár az otthonukból vagy kisközösségeikből is elérhetik ezeket. Az információs és távközlési rendszerek segíthetnek a mezőgazdaságban is: gazdák és gazdálkodó közösségek gyorsan új piaci és technológiai információkhoz, időjárási előrejelzésekhez férhetnek hozzá. Felhasználásukkal növelhetik eredményességüket. A kereskedők és a vállalkozók szintén sokat nyerhetnek. A megismert információk és az üzleti lehetőségek egyaránt segítik nemzeti, regionális és globális üzletmenetüket. Különösen hatékonyak lehetnek az információs és távközlési rendszerek a kormányzati munka javításában. Általuk jutnak szóhoz a fejlődő országok népei, akik eddig elszigeteltek, láthatatlanok és csendesek voltak. Lakóhelyüktől és nemüktől függetlenül számukra is lehetővé válik a megnyilatkozás. Azonban az információs és távközlési rendszerek elérhetőségében a mai napig sincs esélyegyenlőség; a technológiák használata és elérhetősége országokon belül a városi és vidéki körzetek, a gazdagok és szegények, a képzettek és tanulatlanok, a férfiak és nők között. A technológia csak a kezdet, és bizonyos szempontból a könnyű rész. Az igazán kemény kérdés az: hogyan lehet ezt a technológiát alkalmazni a politikai, az üzleti élet, a kultúra és a jog kevésbé kézzelfogható területein. Erre az összetett problémakörre figyelmeztetve választották ebben az évben a Nemzetközi Távközlési Egyesület tagjai a Távközlési Világnap mottóját: Informatikát és távközlést mindenkinek, tegyük képessé a nemzeteket a digitális szakadék áthidalására! Mivel az információs és távközlési rendszerek hatalmas erővel hatnak a szociális és gazdasági fejlődésre, alapvető fontosságú, hogy azok számára is biztosítsuk e rendszerekhez a hozzáférés lehetőségét, akik ma még nem tudnak részesei lenni a tudás alapú, digitális gazdaságnak. Az információs és távközlési rendszerek energiáját oly módon kell használnunk, hogy a nemzetek növelhessék mind gazdasági, mind szociális, mind pedig kulturális jólétüket. Ehhez az információs és távközlési rendszerek elteijesztésének stratégiája iránt erős kormányzati elkötelezettségre van szükség. Ez döntő minden fejlesztési kezdeményezés sikeréhez, és azon milliók jövője szempontjából is, akik mind a mai napig még tárcsahangot sem hallottak. A feladat ijesztően nagy, de meg kell oldanunk, ha be akatjuk váltani az Információs Társadalom ígéretét. Yoshio Utsumi az ITUfőtitkár” Sipos László
