Atomerőmű, 2002 (25. évfolyam, 1-12. szám)

2002-01-01 / 1. szám

2002. január ATOMERŐMŰ 9. oldal A Magyar Atomfórum Egyesület Minőségbiztosítási Munkabizottság rendezvénye Csepelen A Magyar Atomfórum Egyesület Mi­nőségbiztosítási Munkabizottság no­vemberi rendezvényét az AGMI Anyagvizsgáló és Minőségellenőrző Rt. csepeli oktatási épületében tartot­ta. A közel százéves múltra visszate­kintő, a szakmában jelenleg is megha­tározó csepeli kollektíva tevékenysé­gének, az MRP keretén belül saját dolgozóik tulajdonába került AGMI Rt. privatizációs átalakulását Farkas László vezérigazgató prezentációjá­ból ismerhettük meg. Az elmúlt évti­zed egy sikertörténet, ami az ott dol­gozó szakembereknek köszönhető. Ezt követően korszerű vizsgálati módszereket ismerhettünk meg az ál­lapotellenőrzés tárgyköréből. „Hely­színi metallográfia a diagnosztika szolgálatában” címmel Majoros And­rás üzletág főmérnök, majd „Tartály­fenék lemezek, lemezburkolatok ör­vényáramú ellenőrzésének lehetősé­gei” címmel Klausz Gábor üzletág igazgató színes ábrákkal bőven il­lusztrált előadásait hallgathattuk meg. A vendéglátók után nagy érdeklő­déssel vártuk a Magyar Villamos Mű­vek Rt. képviseletében Hatalyák Edi­tet, aki „Az integrált irányítási rend­szerépítésben, tanúsításban szerzett tapasztalatok, az MVM Rt. felkészü­lése az önértékelési tevékenységre” címet viselő előadásban a sikerek em­lítése mellett felhívta a hallgatóság fi­gyelmét a rendszerépítés buktatóira is. 1995 novemberében az ISO 9001 szabvány szerinti minőségfejlesztési program beindításával kezdődött rendszerépítésük. 1998. júliusában si­keres tanúsító audit volt, a Magyar Szabványügyi Testület Tanúsítási Tit­kársága és az SQS közreműködésé­vel. 2000 októberében az ISO 14 001 szabvány szerinti környezetközpontú irányítási rendszer integrálását céloz­ták meg a meglévő minőségirányítási rendszerükbe. 2001 szeptemberében volt az immár integrált rendszer sike­res megújító és tanúsító auditja. Né­hány fontos rendszerjellemző emlí­tésre érdemes. Katona Kálmán elnök­vezérigazgató közvetlen irányítása alá tartozik az MVM Rt. Minőség­ügyi Osztálya. A Környezetvédelmi Osztály a vezérigazgató-helyettes közvetlen felügyelete alatt működik. Mindkét osztály vezetője a fel­sővezetés szakirányú képviselője. A minőségügyi és környezetközpontú irányítás szervezet része a Minőség­ügyi Kollégium, a Minőségügyi Bi­zottság, valamint a belső auditorok csapata. Dokumentációs rendszerük a számítógépes hálózaton is elérhető. A megfelelő áttekinthetőség, valamint fellelhetőség érdekében könnyen el­érhető könyvtárstruktúrát építettek ki. Az integrált irányítási rendszer kiépí­tésének tapasztalatai:- Nem lehet elég korán elkezdeni az integrált rendszerekben történő kö­zös gondolkodást és gyakorlatozást. (A hatékony társaságirányítási modell nem olyan karácsonyfa, amelyre min­den szakterület a saját ízlése szerint rakosgatja a díszeket.)- A felkészülésre és felkészítésre fordított idő, energia, szakértelem, költség nem vész el. (Hajói végezzük dolgunkat, az integrált rendszer mű­ködésében a felkészülés, a képzés többszörösen is értékképzővé válik).- Fontos a szükséges és elégséges mértékű szabályozás, és dokumentá­lás arányának megtalálása. (Mérték­­tartás, arányérzék, szigor nem nélkü­lözhető, de nincs egyedül üdvözítő megoldás.)- Az integrált rendszer kiépítése nagyobb mértékű együttműködési készséget (team munkát) igényel. (Ebben segít a felsővezetői elvárás és a vezetői példamutatás. A „sziget­üzem” nem megoldás.)- A működtetett integrált irányítási rendszer valóságos minősége és fo­lyamatos fejlődése a belső felülvizs­gálatok és önértékelések hatékonysá­gán alapul! Az MVM Rt. tervezett minőségfej­lesztési programjai:- Az EFQM szerinti önértékelési rendszer kiépítése (Nemzeti Minősé­gi Díj - Pályázat).-Az új ISO 9001: 2000 szabvány­ra való áttérés megvalósítása- ARIS - SAP kiterjesztés.- Kommunikációs fejlesztések. Céljuk, hogy mielőbb mérőszámo­kat létesítsenek az EFQM alapján, ugyanis 3 egymást követő év adathal­mazát, ebből képzett trendeket szeret­nék bemutatni. Az EFQM alapján a projekt kilenc témacsoportot hozott létre. A felada­tok 2001 közepétől 2003 május végé­ig kerültek ütemezésre. A projekt le­zárásával egyidejűleg a vezetés hatá­roz a Nemzeti Minőségi Díj pályázati anyagának elkészítéséről. Az érdekfeszítően életszerű pre­zentáció után Radnóti István, a Paksi Atomerőmű Rt. Minőségfelügyeleti főosztály vezetőjének „A PA Rt. ve­zetés elvárásai, a Nemzetközi Atom­energia Ügynökség októberi OSART vizsgálatának tükrében” című előadá­sát hallgattuk meg. A teljesség igénye nélkül néhány gondolat az elhangzott előadásból. Az OSART felülvizsgálat minden atomerőmű számára nagy ki­hívás, így számunkra is. Mivel az EU nem rendelkezik egységes atomener­getikai követelményrendszerrel, így a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség által biztosított OSART vizsgálati metodikával mi is megmérettettünk a nemzetközi jó gyakorlathoz képest. A felülvizsgálatot végző szakemberek, akik minimum tíz év szakmai gyakor­lattal rendelkeznek, 19 ajánlást és 13 javaslatot fogalmaztak meg előzete­sen, melyek jelentős részét a PA Rt. vezetése is korábban felismerte és ja­vító intézkedésekkel már kezelte. Természetesen öt azonosított jó gya­korlat is rögzítésre került, amelyeket a világ többi atomerőműve részére fog ajánlani a NAÜ. Átadásra került egy Technical Notes munkaanyag, melyből december 19.-i kiadással belső PA Rt.-os Intézkedési terv ké­szült. A hivatalos jelentést 2002. ja­nuár végén kapja meg a PA Rt. és az Országos Atomenergia Hivatal. Dr. Czibolya László, a Magyar Atomfórum Egyesület főtitkára és Vincze Pál, a Minőségbiztosítási Munkabizottság vezetője tájékoztat­ták a megjelenteket arról, hogy az egyesület jövőképének kidolgozása elkezdődött, amihez kérik a tagok ak­tív közreműködését is. Az előadások után a hallgatóság megmozgathatta elgémberedett lába­it, az AGMI Rt. felkészült szakembe­rei révén megismerkedhettünk a vizs­gálólaborokkal is. Lejegyezte: Sipos László a Munkabizottság titkára Nukleáris Újságírók látogatása a DUNAFERR-nél Folytatás a 7. oldalról. A közvetlen sugárvédelmi felada­tokat, a műszerek karbantartását, ka­librálását, a laboratóriumi méréseket mintegy 30 fő végzi. Sugárveszélyes munkavégzésre 200 fő van kioktatva és 30 év óta nem történt sugárbaleset az üzemben, csak néhány esemény, s ez a tény magáért beszél. Nagy figyelmet fordítanak rá, hogy alapanyag szinten se kerüljön izotóp a gyártási folyamatba. Mivel vashulla­dék exportból is jöhet, ezért már a ki­jelölt határátkelőkön is és a vállalat beszállítói folyosóm a közúti és a vas­úti forgalomban egyaránt magyar fej­lesztésű (Gamma Rt.) érzékeny detek­torokat telepítettek a Környezetvédel­mi Minisztérium finanszírozásában, hogy kiszűrjék a veszélyes szállítmá­nyokat. Jelzés esetén a szállítmány el­különítésre, válogatásra kerül. Emlé­kezetes azaz eset, mikor egy spanyol kohóba beolvasztottak egy izotópot, és az a kiégés miatt fél Európát el­szennyezte. (intranet.npp.hu/kapcso­­latok/mnt/csl37.htm) Az üzemlátogatás sokkal érdeke­sebb volt a felvezető előadások tükré­ben, s csak csodálattal adózhatunk, hogyan lehet ezeket az irdatlan mére­teket, energiát célszerűen kézben tar­tani, szabályozni. Minden elismerés a szerteágazó tudású szakembereknek az eredményes együttműködésért. A látogatás végén az óvárosi ha­lászcsárdában megízlelhettük a sze­rintük „igazi, dunai halászlevet” (ke­nyérrel kínálták). A paksi halászlét tésztával erősítve, a molnár-legé­nyeknek tálalták. Az ebéd alatt, de még a busz lépcsőjéről is szakmai kérdések özönével árasztották el a vendéglátókat az ország minden tájá­ról érkezett nukleáris újságírók. Na­gyon jó hangulatú, informatív látoga­tást tudhatunk magunk mögött. Gyulai János Hídépítés, autópálya-építés, vállalkozásfejlesztés Tolna megyében A Vállalkozók Országos Szövetsé­gének Tolna Megyei Szervezete 2001. december 7-én fórum kereté­ben adott tájékoztatást az eljöven­dő nagyobb munkalehetőségekről. Meghívott előadóként először Szilágyi András és Dr. Bakonyi István (Nemzeti Autópálya Rt.) a kormány autópályahálózat építési terveiről be­szélt a szekszárdi Duna-híd építésé­hez kapcsolódóan. Először csak egy húsz kilométernyi autóút vezet majd a hídhoz, s csak majd később alakítják ki belőle az M9 autópályát. 2004-2008 között Szekszárdig ér az Mó-os autópálya, 2009-2012 kö­zött építik meg a Kaposvár-Szekszárd szakaszt. Megemlítették, hogy rend­kívül sok adminisztratív előkészítő munka után következhet a látványo­sabb építkezés, mert a jelenlegi sza­bályozás szerint több mint száz szak­hatóságtól kell beszerezni az aláíráso­kat, pecséteket. Ha természetvédelmi terület van az út közelében - Gemenc - az tovább bonyolítja a helyzetet. A vállalkozóknak összefogást aján­lottak a megfelelő autópálya-építő eszközök beszerzésére, valamint a megfelelő ISO-minősítéseket szerez­zék meg, mivel lehetőség szerint min­dig helyi erőforrásokat vonnak be az építés folyamatába. Az M3-as autópálya építés tapaszta­latai azt mutatták, hogy 1 mFt autópá­lya 3 mFt tőkét vonz a térségbe. Ez a pénz nagyon ráférne a mi régiónkra is. Második előadóként dr. Mészáros György, a Paksi Atomerőmű Rt. és a Jövőkép Klub elnöke villantotta fel az élettartam-hosszabbítás kapcsán fel­merülő vállalkozási lehetőségeket. Felhívta a figyelmet a rendkívül ma­gas műszaki követelményekre, melye­ket a beszállítónak teljesíteniük kell. A megbeszélés igen jóízű vacsorával zárult a Kereskedelmi és Hitel Bank Szekszárdi Fiókja, valamint a paksi Neutron Kft. jóvoltából. gyulai VII. Vállalati Informatika Konferencia Balatonfüred A turistaszezon végeztével a Hotel Füred *** szálloda adott otthont a konferenciának 2001. november 19-21. között. A három nap alatt tíz témakörben, három plenáris előadás után két szek­cióban 38 igen érdekes előadást tartot­tak. A témakörök magukért beszélnek: • Vállalati informatikai stratégia • ERP • vezetői információs rendszerek • teljes életciklus költség (TCO) fi­gyelembe vétele informatikai be­ruházásoknál • tudásgazdálkodás (KM) • informatikai rendszerek üzemel­tetési kérdései • üzletfél kapcsolatok kezelése (CRM) • tevékenységi kör kihelyezés (OUTSOURCING) • PROJEKTMENEDZSMENT • Tartalomkezelési technikák a há­lózaton (WEB) Dr. Kürti Sándor előadását még so­káig emlegették egymás közt a részt­vevők. A KÜRT Rt. tulajdonos vezér­­igazgatója nemcsak nagytudású, ta­pasztalt szakember, de kiváló előadó is. Sérült adathordozók adatmentésé­vel alapozta meg világhírét. Nagyon tanulságos adatokat hozott tudomá­sunkra az informatikai rendszerhi­bákra vonatkozóan: • 40 % szoftver- 14 % operációs rendszer- 17 % emberi mulasztás- 6 % vírus- 3 % egyéb • 60 % hardver - 42 % emberi mulasztás- 18 % nem emberi mulasztás Az emberi tényező rendkívül nagy, közel 60 % - csökkenteni képzéssel, mentésekkel, szabályzatokkal, aktív vírusvédelemmel, és nem utolsó sor­ban elkötelezettséggel lehet. Nincs tökéletes biztonság, de mértéke auditálható. Sokkal nagyobb fegye­lem, felelősségteljes magatartás vár­ható el az informatikai rendszerek felhasználóitól. Vajon ezek az értékek tükröződnének-e vissza nálunk is a számítógépes javítási munkalapok feldolgozásából? A konferencián két előadás is a paksi atomerőmű informatikai állapo­tával foglalkozott. Antali Károly elő­adását Takács Tibor tartotta meg a ple­náris ülésen „Stratégiától az eszköz­­rendszerig” címmel — szépen levezet­ve a vállalat jellegéből megfogalma­zott igényt és az SAP bevezetésének állomásait, a működő moduljait. A másik előadást - „Informatikai költsé­gek kontrollingja” - szintén Takács Ti­bor tartotta a TCO szekcióban. Az in­formatikai eszközök központi kezelés­be vonása után a felhasználóra egyre finomodó költségvisszaterhelési mód­szereket tárta a hallgatóság elé. A rendezők, AA Stádium Kft. és a szakreferensek (dr. Komái Gábor, Kuszák Magdolna és Balogh István) nagy gondot fordítottak az aktuális témák és az előadók kiválasztására. A hallgatóság értékelése alapján díjaz­zák a legjobb, legnépszerűbb előadó­kat. Idén Takács Tibor kollégánk és főnökünk kapta tavalyi előadása alapján a legaktuálisabb téma díját. Ezúton is gratulálunk! A konferencia egyik új témája volt a tudásgazdálkodás (KM). Az informa­tikai piacon megjelentek olyan progra­mok, melyek az egyre nagyobb volu­menű információban segítik az eliga­zodást, s az ezáltal megszerzett tudást a termelés szolgálatába tudják állítani. Érdemes lenne tanulmányozni ennek lehetőségeit, mert ezzel nemcsak saját tudásunkat tudnánk kiaknázni. Igen jó hangulatú konferencián hasznos ismereteket szerezhettünk, amit hasznosíthatunk a mindennapi munkánk során. Gyulai János TÜV Rheinland Akadémia és az ISO 9000:2000 szabvány Budapesten 2001. novembr 26-án a volt MEDOSZ székház tanács­termében új fények villantak fel a minőségbiztosítás egén. Az eddigi minőség tanúsítvány új elemekkel bővül. Dr. Czitán Gábor a TÜV Rheinland Közép- és Kelet Európai Vállalatcsoport vezérigazgatója be­vezetőjében ismertette eredményei­ket. A német anyavállalat 130 éves hagyományaira alapoz, s együttmű­ködik a kölni TÜV Akadémiával. A kiadott tanúsítások száma az év vé­gére elérheti a 2500-at. Sikerrel zá­rult saját minősítésük is, már az új szabványnak megfelelően. Most át­élték, amit oktatnak. Nagy lépést je­lentett, hogy az egyetemi oktatás ke­retében is folyik már a minőségbiz­tosítási képzés. Az ISO 9000 szabványsorozatot 1987-től alkalmazzák. A közben el­telt időben jelentősen megváltoztak a gazdasági körülmények, megjelent a piacon a japán Total Quality Management (TQM) és az üzleti ki­válóság modell (EFQM), valamint a felhalmozódott bevezetési tapaszta­latok indokolták a gyökeres változ­tatást. Ez az új szabvány az ISO 9000:2000, melynek részei az ala­pok és szótár, követelmények és az útmutató a működés fejlesztéséhez. Míg az első ISO 9000 szabvány ho­nosítása öt évig tartott, a mostani egy fél év alatt lezajlott. Korábban egy vállalati rendszerben maximum egy reklamációs iroda vet­te fel a panaszokat. Amerikai felmé­rések kimutatták, hogy csak minden 25. elégedetlen vevő reklamál, de egy elégedetlen legalább 10-20 embernek panaszkodik jelentősen rontva a gyár­tó vagy forgalmazó cég hímevét. Ilyen módon tehát nem mérhető a ve­vői elégedetlenség - hívta fel a figyel­met dr. Koczor Zoltán előadásában. Nagyon fontos a termék tulajdonság­fontosság és a ráfordítás-elégedettség közötti összefüggések számszerű ki­mutatása, és visszacsatolása a terme­lésre, kereskedelemre. Sipos László, a PA Rt. Minőség­­biztosítási Osztály vezetőmémöke rámutatott, hogy noha az erőműben igen fejlett a minőségbiztosítási rendszer, termékünk (a villanyáram) minőségének fejlesztése érdekében mégsem a fogyasztókhoz fordulunk tanácsért, hanem a kőkemény jog­szabályok előírása határozzák meg számunkra ezeket a paramétereket, melyeket a hatóságok - különösen az Országos Atomenergia Hivatal - szigorúan bevasal rajtunk. Végül bemutatták a TÜV Rheinland Akadémia által kiadott első könyvet, mely egy módszertani segédlet. Címe: Minőségirányítási rendszerek fejlesztése. Ez a könyv kb. 350 oldalas, fantáziadús, szelle­mes kerettörténetekbe foglalja az esettanulmányokat, könnyítve az el­sajátíthatóságot. Ezt az alkalmat kihasználva beje­lentették a Minőségügyi Újságírók Szakosztályának megalakulását. Gyulai János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents