Atomerőmű, 2002 (25. évfolyam, 1-12. szám)

2002-06-01 / 6. szám

2002. június ATOMERŐMŰ 9. oldal Csúcsforgalom a Látogató Központban Kora tavasztól június közepéig nagy a sürgés-forgás a TLK-ban, és sűrűn találkozhatunk az üzemi te­rületen is látogató csoportokkal. A látogató csoportok fogadásával Pukli László tájékoztató technikus foglalkozik, őt kerestem meg, és kértem tőle információt erről a fon­tos társadalmi kapcsolatunkról.- Laci! Mióta foglalkozol a látoga­tókkal?- Majdnem a kezdetektől, ugyanis 1992 őszén kerültem a Tájékoztatási Irodára, ahol Gyarmathy László cso­portvezetőhöz tartozott a látogatók fogadása. Ebben az időben három­négyezer látogatót fogadtunk évente, ám a Tájékoztató és Látogató Köz­pont (TLK) megnyitásával - ez 1995 szeptembere - ugrásszerűen megnőtt a látogatók száma. Kezdetben 13-15 ezer főt fogadtunk, ám mára 25-30 ezer fő érkezik évente hozzánk. A lá­togatók kétharmada 16 év feletti, akik üzemi területre is mehetnek, míg az ennél fiatalabbak csak a TLK-ban te­kinthetik meg a kiállítást.- Melyek a látogatók által feltett leggyakoribb kérdések?- A legtöbbször feltett kérdés így hangzik: mennyire biztonságos az erőmű? Szinte minden csoportból rá­kérdeznek a radioaktív hulladékok tárolására és kezelésére. Állandóan visszatérő téma az erőmű élettartam­ára vonatkozó kérdések. Itt meg kell jegyeznem, hogy a teljesítménynöve­léssel és az élettartam-hosszabbítás­sal kapcsolatban nincsenek negatív reagálások.- Milyen a látogatók erőműről alko­tott véleménye az érkezéskor és a láto­gatás befejezése után? Változik-e?- Úgy tapasztalom, hogy legtöbb­jüknél pozitívan változik. Egy cso­portnál mindig az egyént kell nézni, hiszen olyan nincs, hogy az egész csoport elutasítja az atomenergiát. Minden csoportban van néhány sze­mély, akik tartózkodásukkal jelzik az egyet nem értésüket. A szemükön lá­tom ódzkodásukat, ilyenkor igyek­szem a szemükbe nézve, csak nekik A Paksi Atomerőmű Rt. Tájékozta­tó és Látogató Központja immár évek óta bejegyzett múzeum is, így nem véletlenül szerepelt Beregnyei Miklós üzemtörténész kollégánk - aki egyben az üzemi lapunk főszer­kesztője is - az idei rendezvényszer­vezők között. A Dr. Váradyné Péterfi Zsuzsanna által vezetett pak­si Városi Múzeum mindössze nyolc­éves múltra tekinthet vissza, de az ott dolgozó lelkes és nagy tudású szakemberek minden évben valami újdonsággal igyekeznek meglepni az ifjúságot. így volt ez most is, ugyanis tíz órakor Rudas Attila szín­házi rendező nyitotta meg a Városi Múzeumban a „Középkori visele­­tek” című kiállítást, a Maré Temporis Történelmi Hagyományo­kért Egyesület fellépő ruháinak és kiegészítő tárgyainak tárlatát. „A Maré Temporis annyit jelent: Idők Tengere. Mi pedig az utazók va­gyunk, akik ezen a tengeren hány­kolódnak a hajójukkal.” - tudtuk meg a rövid ismertetőből. A fiatalok célja, hogy feltámasszák és ápolják a IX-XIX. század hagyományait, és Pukli László beszélni, persze figyelve a többiekre is. A részemről megnyilvánuló külön figyelem hat rájuk, leköti őket, meg­hallgatnak és vissza is kérdeznek, re­agálnak mindenre. A végén szinte ér­zékelhető, hogy oldódik a feszültség, csökken az ódzkodás. Erre hadd mondjak egy konkrét esetet. Az egyik gimnazista csoport­ból odajött hozzám egy kislány, és azt mondta: neki el kellett jönnie ide, mert osztálykiránduláson vannak, de az anyukája megtiltotta, hogy az erő­műbe betegye a lábát. Mondtam neki, hogy rendben van, tudomásul veszem és arra kérem, hogy azért a kiállítást tekintse meg, hiszen ez nem üzemi te­rület. Majd miután felkészülünk az üzemi területre való bemenetelhez, je­lezze a fegyveres őrnek, hogy ő nem jön a csoporttal. Nem szaporítom a szót, a kislány a látottak és hallottak után úgy döntött, hogy nem hallgat az édesanyjára, bejött az üzemi területre.- A felnőtt korosztálynál milyen az erőmű elfogadottsága?- A kezdeti időkben (92-93-ban) voltak olyanok, akik megmondták, hogy őket nem lehet meggyőzni, nem hiszik el azt, amit mondok. Már évek óta nem tapasztalok negatív megnyil­vánulásokat.- Milyen hatással van rájuk az üzem ?- A méretek, a szellőzőkémény nagysága, a lokalizációs torony be­tontömbjének látványa nyomasztja őket, észre lehet venni a tekintetük­azt minél szélesebb körben ter­jesszék oktató-szórakoztató jelleg­gel. Eredeti forrásokra támaszkodva igyekeznek sokszínűén feleleveníte­ni egy-egy korszak sajátos stílusát. bői, hogy arra gondolnak: milyen pa­rányi vagyok én. Ennek ellenére nem félnek. Tetszik nekik a rend és a tisz­taság, ám ha csikket lámák a lépcső­házban, vagy ülő-fekvő munkásokat, azt szóvá teszik, megkérdik, hogy mit csinálnak ezek az emberek? Meg kell jegyeznem: az egész látogatás alatt ez a folyosói állapot a legkellemetle­nebb számomra. Ezt a negatívumot ki kellene küszöbölni, mert erre nem le­het elfogadható magyarázatot adni.- A csoportokat szervezitek, vagy spontán jönnek?-Az atomerőműről mindenki tud, az emberek egyre kíváncsiabbak, ezért szervezni nem kell a csoportokat, ön­­maguktól jelentkeznek. Nagy az érdek­lődés, különösen a tavaszi és az őszi időszakban, viszont a nyár és a tél va­lamivel csendesebb. A nagy érdeklő­désre való tekintettel 2-3 hónappal elő­re kell látogatási időpontot kérni. Ezt a pedagógusok nagy része már tudja, hi­szen rendszeresen jönnek Paksra, min­den évben elhozzák osztályaikat.- Milyen a nyitvatartási rend?- Hétfőtől péntekig reggel kilenc órától délután három óráig tartunk nyitva, szombaton pedig kilenctől egy óráig, vasárnap zárva vagyunk.- Szombaton is van tárlatvezetés?- Szombaton nincs, ekkor minden­ki önállóan tekintheti meg a kiállítást, és üzemi területre sem viszünk cso­portot. Ennek ellenére bőven van láto­gatónk, mert ekkor az erőműben dol­gozók hozzátartozói és rokonai a leg­gyakoribb vendégek. Az erőműves kollégák maguk mutatják be ismerő­seiknek, rokonaiknak a Látogató Köz­pontot, megjegyzem, nem kis büszke­séggel. Egyre több az úgynevezett spontán látogató, akik Budapest és Pécs között utazva, lekanyarodnak a főúttól és beugranak egy órára hoz­zánk. Abban az esetben, ha a városban rendezvény van, mi azt egyből meg­­érezzük. Például május első szombat­ján több mint 400 fő látogatónk volt.- Laci! Az idén jubilálsz, tizedik éve fogadod a látogatókat. Gratulá­lok a jubileumhoz, jó egészséget és sok látogatót kívánok! -BM­Az Árpád kortól Mátyás király korá­ig használt fellépő ruhák és azok ki­egészítő tárgyainak megtekintése után „Reneszánsz vigasságok” cím­mel a Maré Temporis együttes histó­­riás játékát élvezhette a szép szám­mal megjelent paksi ifjúság a Városi Múzeum udvarán. Rövid időre Má­tyás és jeles kora, az akkori udvari élet elevenedett meg a történelmi színjátszó csoport igazán látványos, közönségsikert aratott produkciója során. Két fontos információ a végé­re: -A „Középkori viseletek” c. kiál­lítás még június 23.-ig látogatható, a Városi Múzeum telefonszáma pedig: 75/510-448. Sipos László A múzeumi világnap majd negyedszázados, 1978. májusában tartották elő­ször, ugyanis a Múzeumok Nemzetközi Tanácsának (ICOM) 1977-ben, Moszkvában megtartott konferencián határozták el ünneplését. Magyaror­szágon is minden évben kiemelkedő rendezvényeken, éppen aktuális kiállí­tások megnyitásával emlékeznek a múzeumokban dolgozó szakemberek erről a jeles napról. Sokan nem tudják, így közreadjuk, egy közvélemény­­kutatás alapján koronaékszereink a legféltettebb kincseink. A paksi Városi Múzeum, a Paksi Képtár, valamint a Paksi Atomerőmű Rt. Látogató Köz­pont és Múzeum vezetői május 18-án - a múzeumi világnap alkalmából - két értékes és érdekes rendezvényre invitálták az érdeklődő közönséget. Múzeumi hírek---------------------------------------­f Uj szerzeményeink Tisztelt Olvasó! Pez előző számunkban közölt felhí­vásra többen reagáltak, szívügyüknek tekintve a jelszót: mentsük meg a kö­zös múltunkat. Marx György professzor a múze­umnak ajándékozott egy CD lemezt, amelyen Wigner Jenő magyarországi életútja van feldolgozva fotók segít­ségével, a gyermekkorától az utolsó magyarországi látogatásáig. Kováts Balázs egy jó karban lévő pólóval gazdagította a gyűjtemé­nyünket. A pólón az amerikai és a magyar zászló mellett látható az erő­mű emblémája és az alábbi felirat: PAV-BECHTEL-1988-1989. Az évszámmal jelzett időszak érdekes korszaka az erőműnek, ekkor még újabb bővítésekről gondolkoztunk. A PAV-nál újfajta munkamódszerek be­vezetését tervezték a Bechtel cég közreműködésével. Abban az időben egymást érték a különböző képzések, újfajta menedzser tanfolyamok indul­tak. Ma is sokan úgy hívják ezt az időszakot, hogy a „Bechtel korszak”. Aztán a bővítés elmaradt... Egy másik pólót és sapkát Varga József ajándékozott a gyűjtemény számára, amelyek a „Lékai János” KISZ Epitőbrigád emblémáját vise­lik. Az építőbrigádok megalakulása és működése is egy külön fejezet az atomerőmű építésének történetében. A rendőrség is hozzájárult - akara­ta ellenére - a gyűjtemény gyarapo­dásához, ugyanis valaki a lakótelepen a kukába dobott 149 db diát, amelye­ken az 1. és 2. blokki építés van meg­örökítve, illetve jó néhány reaktor­­csarnoki felvétel látható. A diákat egy kukázó személy meg­találta és átadta a rendőrségnek. Egyébként a felvételek nagyon szé­pek, jó szakember készítette, kár hogy ilyen méltatlan sorsot szánt a képeknek az utolsó gazdája. Tisztelt Olvasó! Továbbra is váijuk felajánlásaikat, írásos és tárgyi emlékeiket, minden olyan dokumentumot, amely az atomenergiával kapcsolatos. Szerkesztőség Az atomerőmű a Duna TV-ben Ez év áprilisában és májusában há­romrészes filmsorozat készült a TLK és a Duna TV együttműködé­sével, amely a „Duna-táj” című környezetvédelmi műsorban ka­pott helyet szombat esténként. Már az is nagy dolog, hogy kör­nyezetvédelmi műsorban szerepelhet a PA Rt., és nem próbálják nemkívá­natos elemként onnan kirakni. A háromrészes műsor első része a Látogató Központtal, az atomerőmű nyitottságával, a környezethez való viszonyával és a természeti értékek megóvásával foglalkozott. A második rész az erőmű közvetlen és kissé tágabb környezetére való, nem szokványos megközelítésű hatását vizsgálta. A film bemutatta a horgász­tavakat, amelyek az erőmű kerítéséig érnek, és érzékeltette, hogy itt igazi horgászparadicsom jött létre. Bemutat­ta a film a Fadd-Dombori Duna-ág új­jáélesztését, amelyhez köztudottan az atomerőmű klímagépeinek vizét juttat­juk el egy mesterséges csatornán Domboriba, és az üdülőközpontban az élet is felpezsdült. Újra épülnek a nya­ralók, megjelentek a külföldiek, meg­nyílt a kemping. A dunaszentgyörgyi láperdő, amely védett terület, szintén éltető vizet kap az erőműből, újra élet­re kelt a lápvidék, megjelentek a ritka madarak. A film azt mutatta meg, hogy lám egy sokat vitatott atomerőmű mi­lyen sokféleképpen tud a környezeté­hez pozitív módon viszonyulni. A harmadik rész címe „A virágos szomszédok”. Ismert tény, hogy Paks városa elnyerte az első helyezést a vi­rágos városok versenyében. A Duna túloldalán fekvő Géderlak település pedig a legvirágosabb község címet harcolta ki. Ez óriási dolog, és a film arról szól, hogy az atomerőmű kör­nyékén nem a pusztulás van jelen, mert ha az erőmű segítőkészsége ta­lálkozik a községek akaratával, akkor az egyik legszebb környezet alakítha­tó ki. Ezt mutatja be a film. A háromrészes film forgalmazási jogát az erőmű megvette, így a vidé­ken működő televíziók korlátlanul sugározhatják a továbbiakban.-Kováts-A PA Rt. a futball­világbajnokságon A TLK által évente végeztetett or­szágos közvélemény-kutatásokban természetesen arra is kíváncsiak va­gyunk, hogy milyen módon növel­hetnénk az erőmű tájékoztatási te­vékenységének hatékonyságát, tár­sadalmi kapcsolataink színvonalát. Igazán nagy megdöbbenés érte a cégvezetést, amikor három évvel ez­előtt a közvélemény-kutatás azt az eredményt hozta, hogy a lakosság el­sősorban reklám megjelenéseket vár a PA-től. Ettől korábban távol tartot­tuk magunkat, hiszen úgy gondol­tuk, hogy nincs ott a helyünk a kü­lönböző színvonaltalan, egymást is­métlő, vagy külföldről átvett és ma­gyarra szinkronizált reklámfilmek között, amelyek különböző hétköz­napi fogyasztási cikkeket reklámoz­nak a televíziókban. Miután ez az eredmény megszüle­tett, változtatnunk kellett az eddigi gon­dolkodásmódon, és az elmúlt két évben több reklámkampány ment le, elsősor­ban napilapokban, színes hirdetéssoro­zat formájában. Ezek eredménye egy­értelműen kimutatható volt a következő közvélemény-kutatásoknál. De még mindig vissza volt a televíziós komoly megjelenés. Az első próbálkozás tavaly karácsony és újév között történt, ami­kor a „Sportcsillagok gálaestje” műsor kapcsán jelentek meg az erőmű reklám­­filmjei, a paksi tévében sokszor látott „méhecske” fantázianevű film. Amikor 2001 nyarának végén na­pirendre került a futball-világbajnok­­ság közvetítése, arra gondoltunk: ezen az eseményen kellene megjelen­ni az atomerőműnek, és utána felmér­ni ennek eredményét. Folytatás a 11. oldalon. Múzeumi világnap Pakson

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents