Atomerőmű, 2002 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2002-06-01 / 6. szám
6. oldal ATOMERŐMŰ 2002. június Az önértékelés, a minőségügyi szabvány alapú értékelés lehetőségei a nukleáris iparban A Magyar Atomfórum Egyesület Minőségbiztosítási Munkabizottság (MAE MM) legutóbbi, május 17-i, az önértékeléssel, minőségügyi szabvány alapú értékeléssel foglalkozó rendezvényét a Paksi Atomerőmű Rt. Tájékoztató és Látogató Központjában tartotta. A MAE MM tagsága ezen a napon üzemlátogatáson megismerkedett két paksi beszállítóval, a Kópis és Tsa. Kft., valamint a Partner Kft. tevékenységével, majd pincelátogatás és kötetlen konzultáció zárta az igazán tartalmasra sikeredett programot. A legutóbbi, „A Magyar Atomfórum Egyesület Minőségbiztosítási Munkabizottság rendezvénye Csepelen” címmel (Atomerőmű 2002 januári szám) megjelent beszámolónkban már jeleztük, hogy nagy érdeklődéssel fogadtuk a Magyar Villamos Művek Rt. képviselőjét. „Az integrált (minőség és környezet) irányítási rendszerépítésben és tanúsításban szerzett tapasztalatok, az MVM Rt. felkészülése az EFQM alapú önértékelési tevékenységre” címet viselő előadásban Hatalyák Edit a sikerek említése mellett felhívta a hallgatóság figyelmét a rendszerépítés buktatóira is. Az MVM Rt. vezetés célja, hogy mielőbb valós mérőszámokat létesítsenek a teljes körű minőségirányítás európai önértékelési (EFQM — European Foundation for Quality Management) modelljének alkalmazása alapján, így a vevői megelégedettség javításával, a folyamatos fejlődéssel és az üzleti eredményeik növelésével az üzleti kiválóságot célozták meg. A modell bevezetése kapcsán nyert adathalmazt, és az ebből képzett trendet szeretnék bemutatni, ami egyben a Nemzeti Minőség Díj pályázat alapfeltétele is. Megtudtuk, hogy az EFQM modell alapján az MVM Rt. projekt vezetése kilenc témacsoportot hozott létre a legfelső vezetéstől egészen a koordinációs csoportig bezárólag. A feladatok egészen 2003 május végéig kerültek ütemezésre. A projekt lezárásával egyidejűleg a legfelső vezetés határozni fog a Nemzeti Minőség Díj pályázati Michael Hille anyagának elkészítéséről, beadásáról. Már elmúlt évben megfogalmazódott a Magyar Atomfórum Egyesület tagvállalatai vezetői részéről is az az igény, hogy egy, a nukleáris iparban EFQM modellt bevezetett külföldi cég szakemberének tapasztalatát szeretnék megismerni. Ajelzett előadás és igény alapján Vincze Pál, a Magyar Atomfórum Egyesület elnökségének tagja, a Minőségbiztosítási Munkabizottság vezetője felkérte Michael Hillét, a FRAMATOME ANP vezető minőségügyi szakemberét „Az önértékelés, az EFQM valamint az ISO 9001: 2000 szabvány alapú értékelés lehetőségei a nukleáris iparban.” címmel májusban egy paksi előadás megtartására, majd az azt követő önértékelési gyakorlatok levezetésére. Alapos előkészítő munka után május 17-én a Paksi Atomerőmű Rt. Tájékoztató és Látogató Központjában harmincfős tagságunk meghallgathatta Hille úr előadását. A korábban kiküldött írásos anyagból a hallgatóság megismerhette a Siemens AG nukleáris üzemanyag szállítással kapcsolatos tevékenysége során bevezetett önértékelési metódust, így most a szakmai részletkérdések kerültek a fókuszba. Rendkívül érdekes és igazán értékes volt még a délelőtt második részében megszervezett, három csoportra bontott önértékelési gyakorlat. A szakmai munkát (felvezetés, záróértékelés) továbbra is Michael Hille fogta össze, de itt már a három felkért moderátornak is jutott bőven feladat. Mucskai György, az ÉGI Rt. főmérnöke, Vincze Pál, a PA Rt. osztályvezetője és Turánszki János, a PA Rt. vezető mérnöke késztette a csoport tagjait hangos együttgondolkodásra. A kiváló előadás és tartalmas műhelymunka után a hallgatóság megmozgathatta elgémberedett lábait, és a Kópis és Társa Szerelő és Karbantartó Kft. paksi telephelyén Kópis Endre ügyvezető igazgató vezetésével üzemlátogatást tett. A szakmai program zárásaként a paksi PARTNER Betonelemgyártó és Fémipari Szolgáltató Kft. tevékenységével Etessy Gábor ügyvezető és vezető szakemberei által készített videofilm levetítésével ismerkedtünk meg. Az igazán jó hangulatú és eredményes szakmai napot a tagság pincelátogatással és kötetlen konzultációval zárta, ahol a két paksi beszállító cégnek köszönhetően borkóstolásban és finom ebédben volt részünk. A következő minőségbiztosítási munkabizottsági rendezvényt reményeink szerint ősszel ismét Budapesten fogjuk tartani. Sípos László a Minőségbiztosítási Munkabizottság titkára Sikeresen végrehajtott gőzfejlesztő tápvízelosztó cserék Az „Atomerőmű” korábbi számában olvasóink már megismerkedhettek a Karbantartási Igazgatóság egyik legfontosabb karbantartási feladatával, a 4. blokki gőzfejlesztők dekontaminálás nélkül végrehajtandó tápvízelosztó kollektorainak cseréjével, az előkészületi és felkészülési időszak fontosságával. A cikk megjelenése óta eltelt időszakban a Karbantartási Igazgatóság sikeresen végrehajtotta a tápvízelosztó kollektorok cseréjét a 4. blokkon, ezzel a Paksi Atomerőmű mind a négy blokkjának gőzfejlesztőiben már az új típusú tápvízelosztó kollektor üzemel, illetve fog üzemelni. (Az 1. blokk 3. és 4. gőzfejlesztőjében, 2000-ben kicserélt új típusú, de kényszerhelyzet miatt szénacél elemekből legyártott tápvízelosztó kollektor cseréjére ausztenites anyagúra várhatóan 2003-ban kerül sor.) A Karbantartási Munkabizottság határozatának megfelelően előzetesen 4 gőzfejlesztőben tervezték végrehajtani az átalakítási munkákat. Az előzetes dózisviszonyokat, illetve a műveletek tevékenységi idejét figyelembe véve kerültek bevonásra a PA Rt.-os szakembereken túl külső vállalkozók is. Czakói Lajos, a Gépész Szerviz Osztály hegesztő művezetője elmondta, hogy erre a feladatra a Karbantartó Gyakorló Központ tantermében és gőzfejlesztőjében készítették fel a feladatot még nem ismerő külső vállalkozók szakembereit. A tápvíz-elosztó kollektor cseréihez hat cégtől (Neutron Kft., DC Gépszer Kft., DC Therm Kft., Vegyépszer Rt., VILLKESZ Kft., THG Kft.) képeztek ki, illetve tanítottak be szakembereket, elsősorban csőszerelő és hegesztő munkakörökben. A betanítást a korábbi tápvízelosztó kollektor cseréket irányító, a munka valamennyi fázisát kiválóan ismerő PA Rt.-os vezető szerelők végezték. Itt, inaktív körülmények között ismerkedhettek meg a gőzfejlesztővel a leendő munkavégzők és sajátíthatták el a munkafolyamat egyes fogásait. így felkészülve, valamint a finn loviisai atomerőműtől átvett ún. „magas vízszintes”, a dózisteljesítményt csökkentő módszert alkalmazva kezdődött el négy gőzfejlesztőben a tápvízelosztó kollektor cseréinek munkálatai. A kiváló felkészülésnek, a munkaszervezési- és sugárvédelmi megelőző intézkedéseknek, valamint a végrehajtásban résztvevő szakembergárdának köszönhetően a 4 db gőzfejlesztő tápvíz-elosztó kollektor cseréje határidőn belül, kiváló minőségben készült el. A dózisviszonyok a munkavégzés során lényegesen kedvezőbben alakultak, mint azt előzetesen becsülték. Emiatt Németh Gábor a KÁIG igazgatója - meghallgatva a munkairányító vezető szerelők véleményét - döntött a 4. blokk maradék két gőzfejlesztőjének átalakításáról. A már öszszeszokott szakemberek ezt a feladatot is sikeresen teljesítették. Pedig a munkakörülmények közel sem voltak ideálisak: a gőzfejlesztő gőzterében nem ritkán 40 °C körül volt a hőmérséklet, ami magas páratartalommal párosult. A szűk térben szerelést csak guggolva, négykézláb vagy éppen fekve lehetett csak végezni, 30-40 percenként váltva egymást. Az ilyen körülmények között végzett kiváló munka a cégvezetés elismerését is kivívta. A dicséret elsősorban a szerelést mindvégig irányító, immár a 24. gőzfejlesztő tápvízelosztó kollektor cserét végrehajtó vezető szerelői csapatot illeti - folytatja Czakói Lajos. Nemes Lajos vezető szerelő, Cseh Ottó és Süveges Gyula vezető hegesztők magas szakmai tudása és hozzáállása döntő volt a sikerben. Természetesen nem szabad megfeledkezni a végrehajtásban résztvevő társszervezetekről sem, mivel ezt a sikert közös munkával és szoros együttműködéssel lehetett csak kivívni. -CZÖtvenéves a MATE a Méréstechnikai, Automatizálási és Informatikai Tudományos Egyesület Május 29-én Budapesten a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESz) Kossuth Lajos téri Technika Háza adott otthont az ötvenéves Méréstechnikai, Automatizálási és Informatikai Tudományos Egyesület jubileumi közgyűlésének. A korábbi „leánykori” nevén Méréstechnikai és Automatizálási Tudományos Egyesületet (rövidítve: MATE) 1952. március 12-én alapították, hogy fórumot biztosítson a méréssel, szabályozással, automatizálással foglakozó szakemberek számára, hogy megosszák egymással elméleti, oktatási, kutatási, fejlesztési, alkalmazási és szabványosítási ismereteiket. Készülve a jubileumi rendezvényre, igyekeztem az Internet segitségével minél többet megtudni a Méréstechnikai, Automatizálási és Informatikai Tudományos Egyesület létrejöttének céljáról, körülményeiről. A MATE alapítása a II. világháború utáni erőteljes iparosítás időszakára esik. Ekkor épült a Dunaújvárosi Vasmű, a nagy vegyipari üzemek Kazincbarcikán és Tiszaújvárosban, és megkezdődött a nagy kőolajfinomítók építése, illetve a korábbi nagyüzemek automatizálása. Ebben az időszakban alakultak, vagy növekedtek a szakma nagy vállalatai, valamint akadémiai és ipari kutatóintézetei, mint pl. a Mechanikai Mérőműszerek Gyára, VILATI, EMG, MTA SZTAKI, MKKL, stb. A műszaki felsőoktatásban is ebben az időszakban jöttek létre a szaktanszékek, illetve új egyetemek és főiskolák alakultak. Az ipari, a felsőoktatási és a kutatóintézeti munka kitermelte az igen magas színvonalú szakembergárdát. Ennek a „kritikus tömeg”-nek lett a MATE a szakmai összefogója, fóruma, találkozóhelye, továbbképzési bázisa, és abban az időben egyetlen lehetősége a nemzetközi szakmai, tudományos életbe való bekapcsolódásra. Az egyesület tisztségviselői és tagjai között számos nemzetközi hírű tudós, szakember, ipari és intézeti vezető dolgozott és dolgozik ma is. A gazdasági rendszerváltást követően a magyar műszerautomatikai ipar megrendült, számos nagyvállalat felszámolódott, vagy nagyon meggyengült. Ez a helyzet az egyesületi életben is tükröződött, de a tagság kitartó hűsége átsegítette a MATE-t a nehéz éveken. A legutóbbi időben már érezhető, hogy újra növekedést lehet tervezni és talán a közeljövő már újra pezsgő egyesületi életet hozhat a közel ezerfős tagság számára. Sokan kérdezhetik a titkot. A válasz igazán nem nehéz: - A MATE célja ma sem változott, a méréstechnikával, az irányítástechnikával, az orvostechnikával és ipari informatikával kapcsolatos műszerek, készülékek, berendezések, hardverek és szoftverek kutatásával, fejlesztésével, gyártásával, alkalmazásával, ellenőrzésével, szabványosításával foglakozó személyek illetve a fenti szakterületeken tevékenykedő jogi személyek kapcsolattartásának szervezése, szakmai tájékoztatása és továbbképzése, szakértői tevékenységének szervezése, etikai védelme, szakmai érdekképviselete, továbbá a szakma tekintélyének megóvása. Az egyesület, különböző bizottságokból (pl. Oktatási, Senior, Ifjúsági és Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága), illetve szakterület (Folyamatirányítás és Ipari Informatika, Irányításelmélet, Metrológia és Minőségügy, Technológia, Hőtechnikai stb.) és földrajzi elhelyezkedésen alapuló szakosztályokból áll. A jubileumi közgyűlésen elsőként Dr. Michelberger Pál, a MTESz elnöke köszöntötte a fél évszázadot megélt kollektívát. Reményét fejezte ki, hogy a betelepült multik is felfogják végre, nemcsak otthon, hanem a szatellit országokban is szükség van a tudományos egyesületekre. Vámos Tibor akadémikus „Fél évszázadot mérünk" című előadásában rávilágított arra a történelmi tényre, hogy a mérés minden új felfedezés alapja és feltétele. Csak mérőeszközeink tökéletesítése révén fejlődhetünk. Felhívta a hallgatóság figyelmét a komplex látókör bővülésére, a gazdasági motivációra és e kettő optimumának szükségességére. Alaptechnoiógiákban nem leszünk versenyképesek, de ezek felhasználásában (példaként említette az új telefoncsatlakozót), egyre több és nagyobb szerepet vállalhatunk. Van tehát bőven feladat a következő ötven évben! Dr. Pataki Péter, az Országos Mérésügyi Hivatal elnökhelyettese a legújabb metrológiai irányzatokról tájékoztatta a hallgatóságot. Hetzmann Albert, a Paksi Atomerőű Rt. üzemviteli igazgatója a paksi folyamatirányító rendszerek korszerűsítésének okáról, az elvégzett hatalmas munkáról, valamint az eredményekről számolt be. Választ kaptunk a miért?, a mit? és a hogyan? kérdésekre. Fodor István, az Ericsson Magyarország Kft. vezérigazgatója szintén egy alapkérdést igyekezett megválaszolni: - Lehet-e erős infokommunikációs iparunk? Koncentrálva a tudásintenzív technológiákra, mint pl. az alkalmazott szoftverfejlesztés, valamint a nemzetközi szintű kutatás-fejlesztési integrációkban való részvételre még jó esélyünk is lehet ajelzett cél elérésében. Ajövőben a kis- és a közepes vállalkozások által létrehozott tudásbázisok is nemzetközivé fognak válni. Csak rajtunk múlik, hogy mikor és milyen intenzitással kapcsolódunk ehhez a trendhez! Bővebb információ a www.mate.mtesz.hu honlapon található. Sípos László
