Atomerőmű, 2002 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2002-04-01 / 4. szám
10. oldal ATOMERŐMŰ 2002. április ttémw ~ 20 éves az 1. blokk Ahogy az INFORMATIKA kezdődött Ma szinte mindenki asztalán PC-t láthatunk, mely nem csupán státusszimbólum, de nagyon komoly munkaeszköz. Nélküle már nem lehetne ilyen magas szinten végezni munkánkat. Az évezredváltás fenyegetése, hogy esetleg leállnak a számítógépek, a gondos felkészülésnek köszönhetően szerencsére nem okozott kiesést az erőmű munkájában. Amikor 1980-ban az erőműhöz jöttem dolgozni még nem volt a vállalatnak saját számítógépe. Az anyagforgalom feldolgozása a tröszt számítógépén történt Budapesten. A bizonylatokról a számadatokat lyukkártyába rögzítették, majd feldolgozták. Gépterem, klíma, diszpécser, gépidő fogalmai már eltűntek vagy egészen mást jelentenek. Megjelentek az alkalmazói programcsomagok pl. a hálótervezést megkönnyítő PERT, CPM, MPM technikák. Az erőmű üzembe helyezésnél, majd sokáig a karbantartás ütemezéséhez is az akkor legkorszerűbbet használtuk - a PROJACS-ot. Az első program volt, amellyel az erőforrásszükségletet a korlátoknak megfelelően ütemezni lehetett. Egy-egy nagyobb munka kapcsán - cirkulációs mosatás, II. revízió - jókat lehetett dolgozni. Mikor reggelre meghoztuk a hálóterv szerint elkészült ütemterv egyik változatát, azt délelőtt, délután egyeztetés követte. Este 6- kor kiadták a jelszót „lehet újrafiittatni” - mármint irány Budapest. Akkor mentegetőztünk „de hát főnök, mi nem ma keltünk, hanem tegnap”. „Jó, akkor kaptok sofőrt” - volt a válasz. 72 óra után az ember állva is tud aludni. Az első blokk indulása idején üzembe helyezték az akkori legnagyobb teljesítményű szocialista gyártmányú számítógépet — az R55-öt dupla ferrit-memóriával, 8 vákuumleszívásos mágnesszalag-egység, 8 bolgár mágneslemez-egység, meg minden ami még kell. A számítóközpont személyzete kiképezve, indulhatott a helyi munka. Az adatok összegyűjtéséhez egy R10-es gép került üzembe. Később terminálokat kaptak az igazgatóságok, és csak a listákért kellett a gépterembe menni. Sőt, volt aki mátrixnyomtatót is kapott. A feladatok egyre szaporodtak, áthidaló megoldásként egyes igazgatóságokra VT-20 számítógépet telepítettek cserélhető mágneslemez egységekkel (5 MB). Ekkor robbant be előbb a ZX- 80 magnóval, Spektrum majd a Commodore 64, amikkel már nagyon könnyen, az előzőekhez képest (üzembiztosán) megoldhatók voltak a kisebb feladatok. Tömegesen eltetj edtek, és nagyon sokan általuk ismerkedtek meg a számítógépes gondolkodással. A PC-k megjelenése, majd a hálózatban való üzemeltetés már a magasabb szintű elvárásoknak is megfelelt, s méltán nevezik őket személyi számítógépeknek. A ma használatban lévő PC-k már minden paraméter szerint messze meghaladják géptermi őseiket. Lejegyezte egy volt kibic, ki egy ideig kívülről szemlélte az eseményeket: gyulai. Békés atom... címmel rendeztek kiállítást Moszkvában a szovjet népgazdaság eredményeit bemutató kiállítás „Atomenergia” pavilonjában. A kiállítás megrendezésére a KGST megalakulásának 30. évfordulója alkalmából került sor, de egyben jubileuma volt a negyedszázada üzembe helyezett első atomerőműnek is, amely Obnyinszkban kezdett működni. Ennek az erőműnek az üzembe helyezése tudatta a világgal, hogy az atom — melynek fogalmát addig csak Hirosima és Nagaszaki gyászos napjaival tudták kapcsolatba hozni — az emberiség szolgálatába is állítható. A rendezvényen résztvevő országok egy-egy héten keresztül viselték a házigazda tisztét. A magyar napokra július 3-tól 9-ig került sor, ahol széles skálán mutatkozott be a magyar nukleáris technika. Bár a mi köreinkben — itt Pakson — a nukleáris technika szinte egyet jelent az atomerőmű építésével, a moszkvai kiállítás méltóan demonstrálta azt a széles gyakorlati területet, ahol az atomenergiát, ill. a nukleáris technikát alkalmazzák. A PAV-on kívül tehát számos intézmény, vállalat képviseltette magát. A kiállítást Osztrovszky György akadémikus, az Országos Atomenergia Bizottság elnökhelyettese nyitotta meg, majd a résztvevő vállalatok képviselői tájékoztatták az érdeklődőket kiállítási anyagaikról. A „békés atom” hallatlanul tág fogalom. Magában foglalja a természetes és mesterséges radioaktív anyagok minden békés célú alkalmazását az energiatermeléstől az ipari, egészségügyi, mezőgazdasági tudományos felhasználáson keresztül a környezetvédelemig és a műemlékvédelemig. Ezekről a területekről kaptak tájékoztatást azok a szovjet és magyar szakemberek, akik részt vettek a szinte futószalagon folyó előadáso-. kon, melyeket a KFKI, EMG, az MTA Izotóp Intézet, a GAMMA művek, az ATOMKI, a METRIMPEX és a BME tanreaktorának szakemberei tartottak. A magyar kiállítók között kirobbanó sikere volt a GAMMA művek műszeregyüttesének, amely az emberi szervezetbe jutatott izotópok segítségével színes térképet rajzol a beteg testrészről. Megismerhettünk olyan bernedezést is, amelyen színes képernyőn működésében, dinamikájában tanulmányozhatják az orvosok a szervezetnek azt a belső részét, ahová az izotópot bejuttatták. Egy másik magyar érdekesség az ún. „sugárkapu” volt, amely a rajta áthaladót tetőtől-talpig végigvizsgálja és felvillanó lámpákkal azonnal jelzi, hogy a test melyik részére tapadt egy kis sugárzó anyag. Már a jelenleg megengedett, még nem veszélyes anyagmennyiségnek a harmada esetén is jelez ez a mérőkapunak is nevezett berendezés. Természetesen a magyar kiállítók még számos értékes alkotással szerepeltek a kiállításon, érdekes kutatásokról adtak számot az előadásokon, méltatták a KGST szerepét az integrációban, a nemzetközi együttműködésben. A „Magyar Napok” rendezvénysorozatát az Országos Atomenergia Bizottság megbízásából a HUNGEXPO rendezte. A „békés atom” hű képet adott a nukleáris technika felhasználásának számos területéről, méltóan reprezentálta a KGST-országok és Magyarország tevékenységét a forradalmian új technika békés célú alkalmazásában. MAJOR FERENC Beindult a hegesztőtanfolyam A 22. sz. Állami Építőipari Vállalat szervezésében 1979. május 29-én lezajlottak a hegesztő tanfolyam első órái Pakson. Az atomerőmű építése során az egyik legfontosabb munkafolyamatot a hegesztés képviseli. Problémát jelent az, hogy a területen nincs megfelelő létszámban szakképzett hegesztő. Ezen a helyzeten próbál segíteni a most folyó tanfolyam, mely jellegét tekintve ív- és lánghegesztő betanító tanfolyam. Kezdeményezésében és szervezésében Baranya Sándor, az ÉVM minszteri biztosa és a 22. Állami Építőipari Vállalat gazdasági vezetése mellett részt vettek dolgozóink is, élükön a 32. sz. építésvezetőség Pordán József által vezetett hegesztő-lakatos brigádjával. A szervezés sajnos hónapokon át húzódott, melynek gyorsítására az elkövetkezendő tanfolyamnál nagyobb figyelmet kell fordítani. Az előzetesen jelentkezett 59 fővel szemben a tanfolyam jelenleg 71 fő részvételével 2 csoportban folyik. Sikerül az órarendet úgy összeállítani, hogy a 10+4-es munkarend következtében kialakult 4 munkacsoport bármelyikében lévő dolgozónk résztvehessen a tanfolyamon. A tanfolyam résztvevői között ott találhatók a 22. sz. ÁÉV dolgozói mellett a honvédség és a KlSZ-építőbrigád tagjai is. A tanfolyamon való részvétel egy dolgozóra vetítve havi 4 munkanap-kieséssel jár. A vizsgákra október második felében kerül sor, melynek sikeres letétele után betanított ív- és lánghegesztő bizonyítványt kapnak a résztvevők. A tanfolyam befejezése után lehetőség lesz a hegesztő szakmunkásvizsga letételére, melynek érdekében már felvettük a kapcsolatot Szekszárdon az 505. sz. Szakmunkásképző Intézettel. Dunaújvárosban pedig mód lesz a minősítések megszerzésére. PESZLEGNÉ NÉMETH ZSUZSA V J 25 éves az Atomerőmű újság
