Atomerőmű, 2002 (25. évfolyam, 1-12. szám)

2002-01-01 / 1. szám

A golyós üzemanyagú moduláris atomreaktor (PBMR) Az új típusú reaktor fejlesztése a Dél- Afrikai Köztársaságban folyik az ESKOM áramtermelő cég égisze alatt. E típus ötlete még régebben, Né­metországban született, a 80-as évek­ben építettek is egy 15 MWe teljesít­ményű kísérleti blokkot, de a cserno­bili baleset és az utána következő nuk­leáris recesszió elfeledtette a témát. A PBMR hélium-hűtésű, grafit mo­­derátoros, magas hőmérsékletű atom­reaktor. Tartálya 20 m magas, 6 m át­mérőjű, belülről 60 cm vastag grafit­réteggel van kibélelve. A reaktor ak­tív zónájában az üzemanyag mintegy 330 ezer, 6 cm átmérőjű, urán-dioxi­­dot tartalmazó golyó formájában van jelen, ezen kívül még 110 ezer, szin­tén 6 cm átmérőjű tiszta grafit golyó van az aktív zónában, amelyeknek neutronlassító szerepük van. Az üzemanyag-golyók urántöltetében fo­lyik a hasadási láncreakció, s innen szabadul fel az energiatermelésre hasznosított hő. A hőt a tartályon át­­áramló héliumgáz veszi át, ettől fel­­melegszik, nyomása megnő, és mint nagy nyomású gáz közvetlenül egy gázturbinát hajt. A gázturbina pedig hajtja a vele közös tengelyen levő vil­lamos generátort, amely indukciós el­ven villamos energiát termel. Ez a rész elvileg ugyanaz, mint bármely más hagyományos erőműnél. A maghasadási folyamatban gyors neutronok keletkeznek, a láncreakció fenntartásához a neutronokat le kell lassítani, hogy nagyobb hatékonyság­gal hozzanak létre újabb hasadásokat. A nyomottvizes reaktorokban (ame­lyek Pakson is üzemelnek) a reaktor­ban mindig víznek kell lenni, mert csak ez biztosítja a hasadásban kelet­kezett neutronok lelassítását. Ezért ezeket a reaktorokat viszonylag ala­csony hőmérsékleten kell működtetni (300 °C), ahol kellően magas nyomá­son a víz még nem válik gőzzé (nem forr fel). Ugyanez a víz viszi el a ke­letkezett hőt is, de ott előbb egy köz­benső hőcserélőben kell a turbinák hajtására alkalmas gőzt előállítani. Emiatt a rendszer bonyolultabb, és természetesen drágább. A PBMR reaktorban a hő elvitelét (hűtést) héliumgáz végzi. A hélium 900 °C-ra melegszik fel, ezen a magasabb hőmérsékleten jobb a rendszer ún. ter­mikus hatásfoka, vagyis energiahasz­nosítása, mint a vízhűtéses reaktoroké. A neutronok lassítását nem a hűtőkö­zeg (a hélium) végzi, ennél a típusnál ez egy másik anyag, a golyókban, illet­ve a tartály bélésében jelenlevő grafit feladata. A reaktortartály bélését alkotó grafitnak ún. „reflektor” szerepe is van, a „kiszökni készülő” neutronok róla visszaverődve visszajutnak a zónába. Érdekes megoldás, hogy a reaktor teljesítményét szabályozó neutronel­nyelő rudak nem a zónatérfogatban he­lyezkednek el, mint pl. a paksi reakto­rokban, hanem a grafitbélésben, ami az aktív zónában a teljesítmény egyenlete­sebb térfogati eloszlását teszi lehetővé. A típus legfontosabb jellemzője az, hogy az apró, szemcsés állagú üzem­anyag (enyhén dúsított urán) 6 cm át­mérőjű golyókba van ágyazva, a szemcséket egyenként szilícium-kar­­bid réteg burkolja, ez igen szilárd és hőálló anyag, hatékonyan akadályoz­za meg a hasadási termékek, illetve az urán környezetbe jutását. Mintha min­den kis szemcse külön gáttal lenne védve. A 0,9 mm átmérőjű szemcsék grafitba vannak ágyazva. Ezt az urán­tartalmú részt porózus szénréteg veszi körül, ami a „mag” üzem közben, ma­gas hőmérsékleten bekövetkező de­formációját képes felvenni a golyó mechanikai károsodása nélkül. Egy ilyen „labda” súlya 200 g, urántartal­ma 9 g. A zóna teljes urántöltete 2,79 t (Pakson 421). Az üzemanyag-golyók végighaladnak az aktív zónán, kilép­nek belőle, de folyamatosan lép be az utánpótlás, vagyis a teljes golyókész­let cirkulál az aktív zónán keresztül. A térfogategységenkénti hőfejlődés alacsonyabb, mint a szokásos reaktor­típusokban, ezért a zóna hőmérsékle­te még a hélium-hűtés elvesztése ese­tén sem emelkedik 1600 °C fölé, amit az alkalmazott jó hőálló anyagok el­viselnek, vagyis nem fenyeget a zó­naolvadás veszélye, ami a hagyomá­nyos vízhűtésű reaktoroknál a hűtő­közeg elforrásakor vagy elszivárgása­kor felléphetne. A PBMR reaktor tervezett villamos teljesítménye 100-115 MW. Sajátos szerkezete viszont lehetővé teszi, hogy több ilyen egységet modulárisan összeépítsenek, s ezzel értelemszerű­en nagyobb teljesítményt nyerhetnek. A golyós üzemanyag cseréje üzem közben szinte folyamatosan zajlik, szemben a vízhűtéses reaktorok éven­ként egyszeri üzemanyag-feltöltésé­­vel, illetve átrakásával. így a zóna ál­lapota nagyjából állandó, ami bizton­ságnövelő tényező. A zónában levő üzemanyag átlagos dúsítása 5-6 % (a friss üzemanyag 8 %-os dúsítású). Az üzemanyag-golyók többször is végig­­cirkulálnak az aktív zónán, mielőtt - mint kiégett fűtőelemet - eltávolítják őket a reaktorból. így az üzemanyag kiégése egyenletesebb. Kiégési foka (gazdaságosság!) megdöbbentően magas: több mint kétszerese a vízhű­téses reaktorokban elérhetőnek. A PBMR igen ígéretes konstrukci­ónak tűnik, akár a jövő évtizedek ve­zető típusa lehet. A különleges kivite­lű üzemanyag gyártásának technoló­giai problémáit kellő színvonalon megoldva ez a reaktor kivitelénél, működésmódjánál fogva biztonságos (inherently safe). A zóna nem olvad­hat meg, a hélium nem lép kémiai re­akcióba a többi anyaggal még a leg­magasabb baleseti hőmérsékleteken sem. A reaktor független bármi hűtő­víz-forrástól. Kis egységteljesítmény építhető belőle, amely a későbbiek­ben igény szerint modulárisan bővít­hető. Építési ideje figyelemre méltó­an rövid (mintegy 24 hónap). Magas termikus hatásfoka (kb. 45 %), üzem­anyag-kihasználása igen gazdaságos­sá teszik. Ehhez járul még az is, hogy üzemeltetéséhez nem kellenek külö­nösen magasan képzett szakemberek (egyszerű kezelés), és kis kezelői lét­számot igényel (a 10 modulos, maxi­mális kiépítésre mintegy 150 fő). Elő­zetes becslések szerint nemcsak a ha­gyományos hőerőműveknél, hanem a vízerőműveknél is olcsóbban fogja termelni az elektromosságot. A golyós típusnak a kiégett fűtőele­mek végleges elhelyezése szempont­jából is páratlan előnye van: mély geológiai rétegben becslések szerint akár egy millió évig is épségben őrzi, együtt tartja aktívanyag-tartalmát! (Megjelent az OAH Hírlevél 2001. 3. számában) Vinnay István Megjelent Teller Ede memoár kötete Együttműködés negyven éven át Részlet Pakssal kapcsolatban: „...Első és második látogatásom Magyarországra, majd a későbbi öt utam szülőhazámba (a legutolsó 1996 októberében) nem csupán személyes kedvtelésből született. Marx György­­gyel való első telefonbeszélgetésemet követően több nyilatkozatot tettem, amelyeket a Magyar Rádió is sugár­zott és írtam egy cikket az atomreak­torokról, amelyet a Fizikai Szemle közölt. Végül felkértek arra (bizo­nyos dokumentumuk áttanulmányo­zása után), hogy értékeljem a Pakson épült szovjet tervezésű reaktorok biz­tonságát. Az erőmű akkori vezérigaz­gatója, Pónya József és jómagam az első utazásom második napját a ma­gyarországi reaktorok vizsgálatával töltöttük. Ezek második generációs nyomottvizes reaktorok, amelyek a világ legbiztonságosabb kereskedel­mi reaktorai közé tartoznak. Memoirs «» Sctx»tnt and Poima Edward TdBcr msfUjt WmWMINO Az üzemben tett látogatás után ar­ról érdeklődtem, hogyan ellenőrzik a reaktortartály integritását. Amint fel­tettem a kérdést, a személyzet azonnal kész volt a válasszal: a tartályt a cseh Skoda Művek gyártotta, amely cég fél évszázados, magas szintű acélgyártási ismeretekkel rendelkezik. Azonos mi­nőségű acélból készült próbadarabokat helyeztek be a reaktor aktív zónájába, ahol azok erős neutronsugárzásnak vannak kitéve. Ezeket a darabokat rendszeresen kiveszik és ellenőrzik, így lehetővé válik a köpeny elhaszná­lódásának értékelése. Ennek a válasz­nak a teljessége jól mutatta a paksi sze­mélyzet kimagasló képzettségét, tudá­sát és szakértelmét. A paksi reaktorok tervezése kiváló és ugyanez mondható el az üzemeltetés minőségére is. Bol­dog voltam, hogy ezeket a dolgokat nyilvánosságra hozhattam...”-vajó-2001. évi Nemzeti és az Európai Minőségi Díjazottak Folytatás a 3. oldatról. Nemzeti Minőségi Díjat kapott Kisméretű termelő vállalati kategóri­ában: Magyar Forgácsolástechni­kai Tanácsadó és Szolgáltató Kft. 1995-ben alapították szerszám­kereskedelmi és szerszámme­nedzsment tevékenység végzésére. A szolgáltatás lényege, hogy a gyártó cég, a megrendelő a teljes szerszám-beállítási és javítási te­vékenységét külső vállalkozónak adja át, aki szolgáltatását olyan magas színvonalon nyújtja, hogy az a megrendelő számára folyama­tosan növekvő megtakarítást ered­ményezzen. A minőségirányítási rendszert folyamatosan fejlesztik, és hat éves fennállásuk óta sikerült elnyerni az ISO 9001 minőségbiz­tosítási, az ISO 14001 környezet­irányítási, a VDA 6.2, és a QS 9000 autóipari minőségbiztosítási szabványok szerinti tanúsítvány. Független rendszereiket integrál­ták, tevékenységüket önértékelés­sel is javítják. A vezetés rendkívül elkötelezett a minőség iránt és tu­datosan fejleszti, terjeszti a TQM kultúrát mind a cégen belül, mind partnerei körében. Nemzeti Minőségi Díjat kapott Közepes méretű termelő vállalati kategóriában: DUNAPACK Rt. Hazánk legnagyobb papír- és csomagolóanyag-gyártással foglal­kozó vállalata, amely 1990-ben alakult és magában foglalja a Hul­lámtermék gyárat is. A vállalat „termék-szolgáltatás csomagot” kí­nál vevői részére, amely a terméket védő, kínáló funkcióján túl kiegé­szül a természetbarát csomagolási kultúra alkalmazásával. Környe­zetbarát, és újrahasznosítható alap­anyagot használnak a gyártásához. Számítógépes háttérrel támogatott minőségirányítási és környezetirá­nyítási rendszereket működtetnek, és több éve alkalmazzák a kiváló­ság modell szerinti önértékelést. Minőségfejlesztésüket külföldi ki­állításokon eddig hét alkalommal kitüntetéssel ismerték el. A vevő­központú szemlélet, a dolgozók iránti szociális érzékenység és az alkalmazott TQM módszerek biz­tosítják a cég versenyképességét és eredményeinek folyamatos javulását. Az Európai Kiválóság Díj ma­gyar sikerei: Magyarországról 2001-ben he­ten pályáztak Európai Minőség Díjra. A miniszterelnöki elismerő okleveleket Matolcsy György mi­niszter nyújtotta át az idei európai döntőbe jutott cégek képviselői­nek. A kis- és közepes méretű ka­tegóriában a Columbian Tiszai Carbon Kft., a nagyméretűben az Opel Magyarország Autóipari Kft., és a Westel Mobil Távközlé­si Rt. jutott. A magyarok közül az idén a Westel Mobil Távközlési Rt. szerepelt a legjobban, hiszen megnyerték az Európai Minőség Díjat a nagyvállalati kategóriában, első magyar vállalkozásként. Az európai versenyben a magyarok már tavaly is szép sikereket értek el, első magyar kisvállalkozásként a Burton-Apta Tűzállóanyag­gyártó Kft. a trófeát is megszerez­te. Az európai szervezet által 2001 -ben először meghirdetett - a döntősök előszobájának is felfog­ható - „Kiválóság elismerése” kategóriában oklevelet kapott 14 európai vállalkozás közül három magyar volt: a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft., a Pick Sze­ged Rt. és a TVK Rt., mely vállal­kozások korábban már megnyerték a Nemzeti Minőségi Díjat. Sipos László A japán Tokai-mura település lakos­sága nagyon büszke történelmére. „Mi, Tokai-mura lakói különös törté­nelemmel bírunk és miénk az atom­energia fénye is” - hirdette ki hivata­los okiratában a közösség, amelynek területén helyezkedik el a Tokai Atomerőmű, és egyúttal az atomener­gia békés felhasználásának szülőhe­lye is Japánban. Japán 1956-ban szánta rá magát az atomiparba való csatlakozásra, létrehozva a Japán Atomenergia Kutató Intézetet és a Ja­pán Atomenergia Társaság (JAPC) létesítményeit Tokai-murában. A kezdeti időszakban Japán az Egyesült Királyságra irányította fi­gyelmét a megfelelő reaktortípus ki­választása érdekében. A választás a General Electric Company UK Ltd. lyet a Tokai-1 blokk építése és üze­meltetése során szerzett tapasztala­tokra alapoztak és fejlesztettek ki. Ez a telephely ahhoz is hozzájárult, hogy a japán elektromos társaságok nukle­áris mérnökei az erőműben tanulhas­sanak, majd visszatérve jelentős sze­repet vállalhassanak az adott társaság atomerőművi blokkjainak építésében és üzemeltetésben. A Tokai-1 blokkot tervezett üze­meltetési ciklusának lejárta után, 1998 márciusában állították le. A blokk üzeme során 29 milliárd kWh villamos energiát termelt, 75 %-os rendelkezésre állás mellett. A bezárás eseményét színesítette a telephelyen tartott ünnepség, ame­lyen megjelentek a BNFL és a JAPC egykori és jelenlegi vezetői és az ak­továbbfejlesztett Calder Hall típusú Magnox reaktorára esett. Ebben az időben a japán operátorok Calder Hallban szerezték meg az üzemelte­tési tapasztalatokat. Az összes üzem­anyag Springfieldsben készült, az el­ső töltetet 1965-ben helyezték el a re­aktorban és az a következő évben kezdte meg kereskedelmi üzemelését (teljesítménye 166 MW volt). Egé­szen napjainkig az elhasznált üzem­anyagot Sellafieldbe küldték vissza feldolgozásra. A szállítások az Egye­sült Királyságból Japánba és onnan vissza hajón történtek, leginkább a Pacific Sandpiper és a Pacific Swan fedélzetén. A japánok úgy tekintenek jelen nukleáris iparukra, mint ame­kori brit nagykövet. 1998 óta a brit és a japán szakemberek közösen dol­goztak azon, hogy az elhasznált üzemanyagot visszaszállítsák az Egyesült Királyságba. Az utolsó szál­lítmány 2001 augusztusában érkezett meg Sellafieldbe, alig több mint há­rom évvel a reaktor leállítása után. Azért, hogy megemlékezzenek az utolsó szállítmány átvételéről, és hogy megünnepeljék a mindkét fél számára előnyös, negyven évnél hosszabb együttműködést, fogadást tartottak Londonban. A BNFL által rendezett ünnepségen a két cég veze­tői vettek részt. Forrás: BNFL World, January 2002 -vajó-

Next

/
Thumbnails
Contents