Atomerőmű, 2002 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2002-01-01 / 1. szám
2002. január ATOMERŐMŰ 3. oldal Biztosítói szemle A 2001. év programjának mintegy „ráadásaként” Pakson biztosítási szemlére került sor december 5-7. között. A nemzetközi nukleáris biztosítási szakemberek azt ellenőrizték, hogy az atomerőmű biztonsági állapota megfelel-e az előírt biztosítások megkötéséhez elvártnak. így a fogadott csoport - más vizsgálatokhoz hasonlóan - segíthet a javítható területek feltárásában, valamint törvényi kötelezettségeink teljesítésében. A nukleáris kárfelelősségre vonatkozó nemzetközi egyezmények figyelembevételével megalkotott Atomtörvény, illetve a Paksi Atomerőmű Rt. működési engedélyében foglalt kötelezettség alapján nukleáris és vagyoni kárra biztosítással kell rendelkeznie erőművünknek. A biztosítás döntő részére a Magyar Atompool (MAP), azon keresztül pedig a nemzetközi nukleáris biztosítói szövetségek nyújtanak fedezetet. Ennek feltétele - egyebek mellett - a rendszeres mérnöki szemle végrehajtása. A mostani az 1997. júniusában lezajlott látogatás utóvizsgálata volt. Célja az akkor megfogalmazott ajánlások kezelése helyzetének felmérése, esetleges újabb javítási lehetőségek feltárása. A szakértelmet, az alaposságot a USA-beli, finn, francia, német, spanyol, svájci mérnökök tapasztalata és részben korábbi itt tartózkodása biztosította (csak ketten nem voltak tagjai az előző csoportnak). Tom Wolff, Lars-Erik Willberg, Hervé Loisy, Michael Fuchs, Ricardo Carrascón és Urs Wild a technológia (gépészet és villamos terület), a tűzvédelem, valamint nukleáris biztonság állapotát vizsgálta négy csoportban, magyar biztosítók megfigyelőinek közreműködése mellett. A szemle műszaki előkészítéséért a Biztonsági Főosztály, a logisztikai szervezésért a Kontrolling Főosztály volt felelős. A négy csoport felkészülését paksi részről Bokor László, Gombás Zoltán, Hadnagy Lajos és Pásztory Zoltán irányította a Biztonsági Igazgatóság felügyelete mellett. Az eseményt az erőmű vezetése is figyelemmel követte. A kétoldalú előkészületek már a PA Rt. és a MAP közötti nyári megegyezést követően elkezdődtek, de az események igazán az OSART vizsgálatot követően gyorsultak fel. Meglepő és egyben elismerésre méltó volt a paksi szakemberek szemléhez való pozitív hozzáállása a többhetes októberi többlet leterheltség után. Szinte érezni lehetett, ahogy a paksiak képzeletben letörlik homlokukat, és többnyire zokszó nélkül - bár érthető érdeklődéssel - vágnak bele ezen újabb megpróbáltatásokba. Az OSART vizsgálat ugyan előnyt jelentett a felkészülésben, a szemle eltérő célja mégis másfajta megközelítést igényelt. Az érintett szervezeteknek, kollégáknak sokféle dokumentumot kellett összeállítani, előkészíteni. A különböző témakörök kérdéseire való felkészülés további kisebb-nagyobb erőfeszítést tett szükségessé. A végrehajtás végül is frappánsan sikerült. Kiemelendő, hogy a négy csoport további állandó segítői (Cziczer János, Géri Károly, Kovács József és Lakatos Gábor) önzetlenül álltak rendelkezésre a bejárások lebonyolítása, az üzemeltetési kérdések megvilágítása során. Szintén elismerés illeti az egyes témafelelősöket az előadások, beszámolók megtartásáért, a részletekbe menő, sokszor talán kellemetlennek tűnő kérdések megválaszolásáért, valamint az érintett operatív személyzetet az aktív közreműködésért. A szemle eredményét összefoglalva elmondható, hogy a vizsgálók elégedetten nyugtázták a négy év alatt végbement fejlődést, javulást a biztonság terén. Magasra értékelték a nyitott, őszinte együttműködést, és elismerésüket fejezték ki az elmúlt időszak nagyobb átalakításai, mint a turbina és kondenzátor retrofit, valamint a reaktorvédelmi rekonstrukció miatt. Igaz, mint jelezték, a tűzvédelmi program befejezése szempontjából az egy évvel későbbi szemle talán szerencsésebb lett volna. A korábbi 34 ajánlás közül összesen tíz észrevétel maradt nyitva, és várhatóan nyolc új ajánlás, javaslat kerül írásban rögzítésre. A végleges jelentés tavasz elején várható. A biztonsági tevékenység újbóli felülvizsgálatára két-három év múlva kerül sor. Azonban - addig is - biztosítva leszünk. -tl-Közlemény Többfordulós egyeztetéseket és tárgyalásokat követően 2001. december 22-én aláírásra kerültek a Paksi Atomerőmű Rt. stratégiai biztosítási szerződései 2002-re vonatkozóan. Ezzel a társaság eleget tett az Atomtörvényben, egyéb jogszabályokban, valamint a Működési Engedélyben előírt kötelezettségeinek. Megkötésre került a nukleáris kárfelelősségi, az üzemanyag szállítási, teljes körű vagyon, valamint a vezető tisztségviselők felelősségbiztosítása. A szerződések aláírását megelőzően a Magyar Atompool, illetve a viszontbiztosítók mérnöki szemlét tartottak az atomerőműben. Ennek pozitív megállapításai, az eddigi kármentesség, valamint az alkalmazott biztosítási stratégia tette lehetővé, hogy a díjak emelkedése alatta maradjon az inflációs növekménynek, úgy hogy e területen nemzetközi szinten a 2001. szeptember 11-i terrorcselekmények miatt mintegy 35 százalékos emelkedés következett be. Paks, 2002. január 2. Dr. Kemenes László inf. szóig. vez. Közös szövetségben A Magyar Ipari Konszernek Országos Szövetsége (MIKOSZ) december 12-én az erőműben tartotta ülését. A vendégeket Baji Csaba vezérigazgató köszöntötte, majd részletes tájékoztatást adott cégünk működéséről, eredményeiről és jövőbeni terveiről.- A szövetség létrehozásának céljáról és fi tevékenységéről Szabó Gyulát, a MIKOSZ titkárát, a DUNAFERR Rt. koordinációs igazgatóját kérdeztem.- 1994-ben merült fel annak az igénye, hogy a magyarországi többségi állami tulajdonú nagy iparvállalatok közös gazdasági érdekeiket együttesen érvényesítsék. Talán sokan emlékeznek erre a fogalomra: a piszkos tizenkettő. Zömmel ezeknek a vállalatoknak a vezetői az akkori problémák kezelésére jöttek össze. Az első meghívást - ha jól emlékszem - Horváth István, a DUNAFERR Rt. akkori vezérigazgatója generálta. A meghívást az alábbi vállalatok vezérigazgatói fogadták el: DAM Steel Rt., DUNAFERR Csoport, Dunapack Rt., Ganz Gépgyár Holding Rt., Nitrogénművek Rt., Nitrokémia 2000 Rt., OTP Bank Rt., Ózdi Acélművek Rt., Paksi Atomerőmű Rt., RÁBA MVG Rt., Salgótarjáni Acélárúgyár Rt., TVK Rt., VILATI Automatika Rt. A szövetség 1995. július 21-én alakult meg, és október elején jegyezte be a Cégbíróság. Alapvető célunk a magyarországi nagyvállalkozások társadalmi érdekeinek érvényre juttatása, szakmai és tudományos együttműködésünk előmozdítása, és a ma már elfogadott lobbizás közös alapokon történő megteremtése. Kezdetben évente 4-6 alkalommal a vezérigazgatók összejöttek, és néhány óra alatt megbeszélték az aktuális dolgaikat, az egyes problémákra alkalmazható megoldásokat.- Említene néhány konkrét problémát?- Megbeszélték, hogy milyen struktúrában és hogyan működjenek, hogyan kezeljék a külföldi kapcsolataikat. Egy-egy világpiaci mozdulásra ki hogyan reagáljon. Megbeszélték, milyen szakértő cégeket vesznek igénybe olyan témákban, amelyek minden vállalatnál előfordulnak, így a szervezet, a struktúra és a stratégia kérdéseiben. Ami nagyon fontos: az összejöveteleken az állami szervek prominens személyei is képviseltetik magukat, a miniszterektől a parlamenti bizottságok vezetőjéig bezáróan, akik tudnak valamilyen távlati előrejelzést is adni. Az üléseink természetesen mindig valamelyik tagvállalatnál zajlanak, ahol a mindenkori vezérigazgató mutatja be a céget.- Mi a benyomása a paksi összejövetelről?- Baji úr egy nagyon körültekintő és precíz, számunkra nagyon hasznos ismertetést adott. A Látogató Központ vezetője - Kováts Balázs - néhány olyan szakmai kérdés mélységébe is beavatta a vezérigazgatókat, ami specialitás Önöknél. A DUNAFERR Rt. vezérigazgatója, Tóth László vetette fel az energia-liberalizáció nyújtotta lehetőségeket, mivel a Baji úr által ismertetett termelési adatok remekül érzékeltették, hogy Paks milyen áron állítja elő a villamosenergiát. Az érdeklődés igen nagy volt, és az energia-liberalizáció után ebből a körből vélhetően majd komoly vevők jelentkeznek. Ennek lehetőségeiről egyébként Tóth úr már tárgyalt Baji úrral 2001. márciusában.-Mikor és hol lesz a következő ülésük?- A helyszín még nem tisztázódott, de az időpont igen, tehát márciusban fogunk ismét találkozni, természetesen valamelyik tagvállalatunknál. Főszerkesztő úr engedje meg, hogy újságuk hasábjain is megköszönjük Baji úrnak és munkatársainak a kiváló vendéglátást, illetve a rendkívül rokonszenves és precíz tájékoztatót, és az üzem részletes bemutatását. Beregnyei •• Lezárult az URIK-projekt Az MVM Üzemirányítási Rendszer Irányítástechnikai Korszerűsítése (ÜRIK) tíz éve kezdődött az amerikai kormány által finanszírozott megvalósíthatósági tanulmánnyal. Kétlépcsős pályáztatással a SIEMENS leányvállalatai nyerték el a projekt számítógéprendszere és az adatátvitel beszállítói feladatait. Világszínvonalú, háromszintű üzemirányítási rendszer készült el az MVM, az áramszolgáltatók és az erőművek összefogásával és részvételével mintegy 166 helyszínen 17 milliárd Ft értékű műszaki tartalommal. Lehetővé tette csatlakozásunkat a nyugat-európai villamos hálózathoz (UCTE), melynek újjáalakulása után már alapító tagjai vagyunk. Lehetővé teszi továbbá a fogyasztói terhelések gazdasági optimum szerinti elosztását az erőművek között, és a hálózati veszteségek csökkentését, üzemzavar-felismerést és- elhárítást. A projekt által megvalósult az erőművi teljes rendszerfelügyelet, a meddő és hatásos teljesítmény szabályzása az országos teherelosztó (OVT) igényeinek és az erőmű lehetőségeinek legmegfelelőbben. A projekt záró fogadását 2001. november 22-én a Budavári Palotában, a Történeti Múzeum barokk udvarában tartották meg. A meghívottak között ott voltak az állami felügyeleti szervek munkatársai, az amerikai és német nagykövetség, a külföldi partnercégek képviselői is. A PA Rt. részéről jelen voltak Dr. Mészáros György, Baji Csaba, Hetzmann Albert, Süli János és Sziklai György. A Hadtörténeti Múzeum dísztermében szakmai napot tartottak november 23-án, melynek keretében Katona Kálmán elnök-vezérigazgató a projektben kiemelkedő munkát végzett hazai és külföldi szakembereknek emlékplakettet adott át. Büszkén gratulálhatunk kollégánknak, Sziklai Györgynek a magas elismeréshez. További jó munkát kívánunk! Gyj 2001. évi Nemzeti és az Európai Minőségi Díjazottak A 2001. évi Nemzeti Minőségi Díjakat december 21-én a Parlamentben Matolcsy György gazdasági miniszter adta át. A miniszter elmondta, hogy az elmúlt öt évben immár húsz vállalkozás nyert Nemzeti Minőségi Díjat. A magyar díj odaítélésének szakszerűségét az is jelzi, hogy a korábbi húsz nyertes cég közül tizenkettő már pályázott az Európai Minőség Díjra, melyek közül kilencet már elismert az Európai Minőségmenedzsment Alapítvány. A december 21-i díjátadás előtt, Cséfalvay Zoltán helyettes államtitkár, a Nemzeti Minőségi Díj Bizottság elnöke ismertette a 2001. A díj alapgondolata szerint a vevői és dolgozói elégedettséget és ennek pozitív társadalmi hatását a vezetés megalapozott üzletpolitikával és stratégiával, a dolgozók, az erőforrások és folyamatok szervezésével érik el, ami kiváló üzleti eredményekhez vezet. Az értékelés legfontosabb szempontja a teljeskörű minőségirányítás három alapelve: a vevőközpontúság, a folyamatos fejlesztés és a dolgozók bevonása a továbbfejlesztésbe. A nemzetközileg elismert rendszer alapján értékelt vállalati módszerek, eredmények összehasonlíthatóvá teszik a teljesítményeket a globalizálódó piacon. A pályázók beadott önértékelésük és a helyszíni szemle alapján METROLOGIA jogharmonizáció SZABVÁNYOSÍTÁS* AKKREOITÁCIÓ, TANÚSÍTÁS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS, oktatás-képzés évi pályázat és értékelés folyamatát. A Bizottság javaslata alapján csak a kisméretű termelő és a közepes méretű termelő kategóriában adtak ki díjat. Az idén először kellett a 250 fő feletti vállalkozásoknak az új európai modellnek megfelelő követelményrendszer szerint pályázni, mely alapján az önértékelés módszere is szigorodott. A Bizottság elnöke elmondta, hogy a díjat 2002-től a közszolgálati területre is kiterjesztik, s Regionális Díjak alapításával kívánják motiválni a kiválóság kultúra országos alkalmazását. részletes visszajelzést kapnak a fejlesztésre váró területeikről és erősségeikről. Ennek alapján elkészíthetik a cégek a továbbfejlesztési terveiket. A kiváló vállalati minősítés elérésére ösztönöz a Nemzeti Minőségi Díj pályázati rendszer, és ehhez kíván hozzájárulni a győztesek által alapított Nemzeti Minőség Klub is, melynek a mostani díjazottak is tagjai lesznek. A Nemzeti Minőségi Díj eddigi sikere bebizonyította, hogy ezen elismerés jelentős motiváló erő a minőségi tevékenység továbbfejlesztésében. Folytatás a 4. oldalon.
