Atomerőmű, 2002 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2002-12-01 / 12. szám
2. oldal ATOMERŐMŰ 2002. december Héliosz-díjasok 2002-ben Folytatás az 1. oldalról. Szabó Benjámin Szabó Benjamin 1958-ban szerzett erősáramú villamosmérnöki diplomát a Moszkvai Energetikai Intézetben. Később a Budapesti Műszaki Egyetemen gazdasági mérnöki szakot végzett. 1958-tól az Ajkai Hőerőműben részt vett annak bővítési munkáiban, 1961-ben a vállalat igazgatójának nevezték ki. A 60-as évek közepén az MSZMP Központi Bizottságánál az Ipari Osztályon villamosenergia-ipari referensként dolgozott, ebben a minőségben részt vett az első magyar atomerőműre vonatkozó szovjet-magyar államközi egyezmény előkészítésében és megkötésében. 1967-ben az atomerőmű létesítésének és az üzemeltetés felkészítésének miniszteri biztosává nevezték ki. 1.976-ban - korábbi megbízása mellett - az akkor megalakuló Paksi Atomerőmű Vállalat első igazgatója lett. 1978 és 1983 között a paksi atomerőmű beruházását kormánybiztosként irányította. Ezt követően az 1992-ben történt nyugdíjba vonulásáig az OVIT Rt. vezérigazgatójaként dolgozott. Nyugdíjasként különböző szakértői tevékenységet végez. Akik a paksi atomerőmű építésén, szerelésén, üzembe helyezésén és később üzemeltetésén dolgoztak, máig is hallatlan tisztelettel és megbecsüléssel beszélnek Szabó Benjáminról, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar atomerőmű magas színvonalú megvalósításában. Hallatlan munkabírásához, szervezőkészségéhez jelentős empátia és emberbarátság párosult. A paksi atomerőmű történetében O már mindig egy mítosz marad, a Béni bácsi. Dr, Vajda György A Budapesti Műszaki Egyetem elvégzése után ugyanott a Villamos Művek tanszékén kezdett el dolgozni. 1957-től 1992-ig a Villamos Energiaipari Kutató Intézet igazgatóhelyettese, majd igazgatója, illetve kutatóprofesszora volt. A paksi atomerőmű beruházásakor, üzembe helyezésekor az intézet jelentős kutatási, fejlesztési tevékenységgel járult hozzá a létesítmény biztonsága megteremtéséhez. 1978-tól 1997-ig az Országos Atomenergia Bizottság elnökhelyettese volt, ezt követően 1999 szeptemberi nyugdíjba vonulásáig az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatójaként dolgozott. Éveken át vezette az MTA Energetikai Bizottságát. Több nemzetközi szervezetben dolgozott, 1990-91-ben például a nemzetközi Atomenergia Ügynökség Közgyűlésének elnöke volt. Több mint 200 publikációja jelent meg. Az utóbbi években érdeklődése a kockázat és biztonság, az energiaellátás perspektívái, az energetika társa-Vajda György dalmi problémái felé fordult. Egész életműve hozzájárul ahhoz, hogy a társadalom képes legyen a villamosenergia-termeléshez kapcsolódó kérdések reális, tudományosan megalapozott megítélésére. Rogov Mihail Falalejevics A Paksi Atomerőmű blokkjainak üzembe helyezése során a Főkonstruktőr képviselője, majd helyszíni szakértői csoportjának vezetője. Az üzembe helyezés során kiemelkedő szakmai tudással és nagy tapasztalat birtokában végezte munkáját. Rogov Mihail Falalejevics Az üzembe helyezés műszaki problémáit magabiztosan oldotta meg, a konfliktushelyzeteket józan mértéktartással kezelte. Munkájával, személyes tulajdonságaival nemcsak szakmai elismerést szerzett, de igen jó emberi kapcsolatokat épített ki. Tudására, szakmai hozzáértésére a létesítési folyamat lezárultát követően is támaszkodhattunk. Szakmai tapasztalatait az orosz atomerőműveket üzemeltető Rosatomenergo fejlesztési igazgatójaként gyümölcsözted. Személyén keresztül az atomerőmű tervezésében, létesítésében és üzembe helyezésében meghatározó szerepet játszó orosz szakembergárda felé is szeretnénk elismerésünket kifejezni. Neukum Zoltán A Budapesti Műszaki Egyetem 1972. évi befejezése után a VERTESZ-nél kezdett dolgozni, vállalkozási mérnökként. Paksra a beruházási munkák legelején került. Feladata volt a helyi kirendeltség kialakítása, felkészítése az embert próbáló feladatok végrehajtására. Irányítása alatt készült el a szabadtéri állomás, folytak a villamos- és irányítástechnikai valamint a technológiai szerelések, amelyek később kiegészültek az Neukum Zoltán üzembe helyezési tevékenységgel is. Fontos eleme volt a munkájának a speciális viszonyokra alkalmazható technológiák kidolgozása, az üzembe helyezést támogató programok elkészítése. Paksról 1982 decemberében távozott a VERTE SZ budapesti központjába, ahol vezetőként továbbra is a paksi munkák irányítása volt az egyik fő feladata. Számos műszaki — létesítési és üzembe helyezési — probléma megoldásában működött közre, mint szakember és mint vezető. Két éve az OVIT Rt. Alállomási Üzleti Igazgatóságán az igazgatói teendőket látja el. Jelenlegi beosztásában is az iparágban felmerülő feladatok megoldásán fáradozik. Vihar vagy atom? Az egyik kereskedelmi tévé esti műsorában láthatták az erős idegzetűek (már akik nem kapcsolták ki a készüléket) a remekbe szabott „Atomvihar” című amerikai förmedvényt. A filmmel a feltehetően több száz ezres, ha nem milliós nézőszám miatt valószínűleg sikerült a korábbi délelőtti paksi műsor PR eredményét - legalábbis - semlegesíteni. (Érdemes lett volna előtte és utána egy közvélemény-kutatást tartani!) Az „alkotásnak” már a címe is szörnyűséget (az atom katasztrofális vihart okozhat?) sugall, aztán jött a többi badarság. Az alig őrzött (egy őr!) atomerőmű, ahol a blokkvezénylőbe is szabad a bejárás. A négyfős személyzetből (vajon hol volt a többi dolgozó?) kettő mély dekoltázsé, kicsinosított nő (elnézést!), a két férfi pedig feltehetően idióta, de legalábbis nem ért semmihez az erőműben. Nem túl hízelgő a hatóság beállítása sem. A képzeletbeli atomerőműben a vihar okozta üzemzavar után minden döntést esetlegesen hoznak (hova lettek az írott utasítások?), a régi tervek eltűntek, egy kóbor dízelgenerátor hever elhagyatottan az egyik romos épületben. A reaktor vészleállítása (egy nevetséges kis kar tekerésével) csak valahonnan az ellenőrzött zónából lehetséges. De egy női géphang be tudja mondani, mennyi idő van hátra, amíg a pihentető medence vízszintje eléri a kazettákat (ügyes!). A legszomorúbb és egyben - legfelháborítóbb -, hogy ez utóbbi esetleges bekövetkezése esetére a józan ész és a fizika ellenében a csernobilihoz hasonló katasztrófát, száz mérfoldes körzetben mindennek a kipusztulását ígérte (többször) a forgatókönyv. Hát ennyit a tudományos ismeretterjesztésről! Mindez két nappal Marx György fizikus halála után, amelyről csak a paksi tévé megemlékezését sikerült látnom! -Hadnagy Lajos-A Wigner Jenő-díj kitüntetettjei 2002-ben Folytatás az 1. oldalról. Munkatársaival kidolgozta a sugárvédelmi ellenőrzési módszereket. „A belső terhelés meghatározása állatkísérletben és emberen” című tudományos értekezéséért 1977-ben elnyerte a fizikai tudományok kandidátusa és az ELTE doktora címet. Fehér István komoly szerepet vállalt a paksi atomerőmű sugárvédelmi tevékenységének megalapozásában és kialakításában. Részt vett az atomerőmű sugárvédelmi szakembereinek felkészítésében. Nevéhez fűződik az atomerőmű kömyezetellenőrző rendszerének megtervezése és megépitése. Gadó János a hazai reaktorfizikai kutatás nemzetközileg elismert alakja. A reaktorfizikai jelenségek számítógépes modellezése terén elért tudományos eredményein túlmenően, kiemelkedő szerepe volt a KFKI kutatóreaktorának rekonstrukciójában, tudományos kutatási lehetőségeinek világszínvonalra emelésében, valamint a paksi atomerőmű biztonságát növelő intézkedések tudományos megalapozásában. Gratulálunk a kitüntetetteknek, és további sikeres kutatást kívánunk! Szerkesztőség Dr. Gadó János Elhunyt Marx György Folytatás az 1. oldalról. Marx György tudós volt, aki az atomok és a csillagvilág rejtelmeit kutatta. Még 30 éves sem volt, amikor tudományos eredményeit Kossuth-díjjal ismerték el. Marx György tanár volt, aki tanárgenerációk sorát oktatta, bírta rá a szakma szeretetére, fedeztette fel velük a megismerés izgalmát és örömét. Olyan tanárokat képzett, majd továbbképzésüket is segítette, akik ezt az örök kíváncsiságot igyekeztek tanítványaikban felkelteni. Marx György demokrata volt, aki őszinte meggyőződéssel vallotta, hogy fontos társadalmi kérdésekben szükség van a mennél szélesebb lakossági részvételre, de ezt azzal egészítette ki, hogy a szakembereknek a döntés előtt hozzá kell segíteniük a közösséget a döntés mérlegeléséhez. A „nukleáris demokrácia” fogalma alatt azt értette, hogy a nukleáris kérdések eldöntése előtt segíteni kell a lakosságot a kockázat és haszon mennél reálisabb értékelésében. Marx György hazafi volt, hatalmas energiával népszerűsítette a nagyvilágban a XX. század híres magyar természettudósait, nem elfeledkezve a fiatalok képzéséről, a majdani nagy eredmények megalapozásáról. Marx György a barátunk volt. Számtalan ötlettel, tanáccsal segített minket a lakossági kapcsolatok építésében. Tőle származik a középiskolai környezetvédelmi pályázat, a Szilárd Leó Fizikaverseny, egy sor látogatás, rendezvény és kiadvány ötlete. Úgy vélem, ott a helye a Paksi Disputa hatodik résztvevőjeként a TLK előtt. Professzor Úr! Kedves Gyurka!
