Atomerőmű, 2002 (25. évfolyam, 1-12. szám)

2002-11-01 / 11. szám

Kiképzési stratégia, példa értékkel özéppontban az ember 14. oldal__________________________________________________________ATOMERŐMŰ_________________________________ 2002. november A paksi atomerőmű létesítményi tűz­oltósága, az ATOMIX Kft. Tűzoltási és Kárelhárítási Szakágazata az or­szág egyik legkorszerűbb és legfelké­szültebb tűzoltósága, a világon az el­ső ISO minősítéssel rendelkező tűzol­tóság. A kimagasló színvonal, a leg­jobb szakmai felkészültség és műsza­ki felszereltség hátterében olyan ko­moly, speciális ismeretanyaggal bíró képzési stratégia áll, mely példaérté­kű az ország valamennyi hivatásos és létesítményi tűzoltósága számára. Az Atomerőmű Tűzoltóság (ATŰ) vezetése időben felismerve gyorsan fejlődő, változó világunk elvárásait, képzési stratégiáját az élet diktálta igényeknek megfelelően fokozatosan és céltudatosan alakította ki, ahol kö­zéppontban mindig az ember áll. Az ember, akinek az életét, vagyonát mentik, és az ember, aki életet ment, kárelhárítást végez. A paksi Atomerőmű Tűzoltóság 1994-ben alakult, működése kor­mányszinten, jogszabályban megha­tározott. Szakmai felügyeletét a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazga­tóság (TM KVI), atomerőműves álta­lános felügyeletét a PA Rt. biztonsági igazgatója látja el. Működési megál­lapodás szabályozza kapcsolatát a BM Katasztrófavédelmi Főigazgató­sággal, a Fővárosi Tűzoltóparancs­noksággal és a Tolna Megyei Kataszt­rófavédelmi Igazgatósággal. Az ATŰ tűzmegelőzés tekintetében szoros munkakapcsolatban áll az erőmű Munka- és Tűzvédelmi Osztályával, az operatív tevékenység vonatkozásá­ban pedig a Balesetelhárítási Szerve­zettel. A tűzoltóság ellátja a Baleset­­elhárítási Intézkedési Tervben meg­határozott feladatokat, valamint az üzemzavari események és az ügyeleti szolgálat során adódó teendőket. Az ATŰ kiképzési terve a Kataszt­rófavédelmi Igazgatóság jóváhagyá­sával készül. A követelményrendszer már a felvételnél érvényesül, a hiva­tásos tűzoltókhoz képest a paksi atomerőműben sokkal magasabb a felvételi követelmény. Az alapkikép­zés során a tűzoltóknak a hathetes szakmai tanfolyam elvégzése mellett üzemzavari, nukleáris technikai, su­gárvédelmi, munkavédelmi, szivaty­­tyú- és kisgépkezelői, valamint egészségügyi ismeretekből kell vizs­gát tenniük. A képzési stratégia 50 fé­le tanfolyama, tréninge között speciá­lis képzések is szerepelnek (pl. Simon emelős gépjárművezető, nehézgépke­zelő, teherkötöző, híradós, ipari alpintechnika). A szolgálatból napi 7 órát fordítanak a képzésre, amely el­méleti és fizikai tartalommal folyik. Ehhez kapcsolódnak a terhelés alatti teljesítményszint-mérések, fizikai fel­mérések. A vizsgák különböző gya­korisággal ismétlődnek, évente újít­ják például a KRESZ-vizsgát. A gya­korlatok állandóak, és a tűzoltóverse­nyek is részei a képzésnek. A tűzol­tóknak a napi gyakorlások és elméle­ti képzések mellett folyamatosan el kell látniuk különböző gépek, beren­dezések karbantartását is. Az atomerőmű tűzoltóságánál már a megalakulásukat követő évtől kezdve rendszeres sportfoglalkozásokat, telje­sítmény-élettani felméréseket, elsőse­gélynyújtást és pszichikai pályán való gyakorlásokat tartottak, majd két évvel később bevezették az alpintechnikai is­mereteket, és három év múlva a KRESZ-vizsgák ismétlődő megújítá­sát. Ma újdonságnak számít az „együtt­működési” és „imaginációs” tréning. Az országban egyedül az atomerőmű tűzoltóságának állománya rendelkezik OMMF által elismert, mélyből és ma­gasból való mentésre vonatkozó képe­sítéssel. Amíg a hivatásos állománynál a mai napig nem alkalmazzák a jógát, a relaxációt és a grafológiát, addig az atomerőmű tűzoltóságánál már évek óta jól bevált gyakorlat. Lassan ugyan, de folyamatosan veszi át a hivatásos tűzoltóság is a képzési módszerüket. Egyedülálló a tűzoltóság teljesít­ményértékelési rendszere. Az értéke­lés eredményét meghatározza az alap­­kiképzésen nyújtott teljesítmény, a szolgálati évek száma, a személy kép­zettségének hasznosíthatósága, a vizsgák minősítése és a felettes veze­tő szubjektív véleménye. Az Atomerőmű Tűzoltóság a tech­nikai feltételek biztosítása mellett te­hát elsőrendű feladatának tekinti em­berei képzését, ismereteik bővítését és szinten tartását. Ahhoz, hogy a tűz­oltóság megfeleljen a rá háruló újabb és újabb feladatoknak, szolgálati állo­mánya felkészültségét folyamatosan fejleszti. A magas színvonalú kikép­zések alkalmassá teszik az atomerő­mű tűzoltóit a legkomolyabb felada­tok gyors és szakszerű elvégzésére. Lovásziné Anna EURADOS 2002. Nemzetközi összehasonlító gyakorlat Magyar Tudomány Napja Látványos előadás a lézerről A környezeti gamma sugárzásból származó, embert érő háttér dózister­­heléshányad igen változó és sok té­nyezőtől függ. Például a talaj radio­aktivitásától, az emberek lakó- és munkahelyéül szolgáló épületekből származó sugárzástól, a kozmikus su­gárzástól. A mérések megfelelő pon­tosságú elvégezhetőségének biztosí­tása érdekében szükség van annak meghatározására, hogy az ellenőrző berendezé­sek milyen módon rea­gálnak a különféle forrá­sokból származó sugár­zásra, ezen kívül szük­ség van a jellemző de­tektor háttéijelek tanul­mányozására is. A Német Mérésügyi Hivátal (továbbiakban PTB) volt a házigazdája az EURADOS szervezé­sében (Europen Radiation Dosimetry Group) 2002 szeptem­berében lezajlott mérési gyakorlatnak, mely a résztvevő országok által a környezet monitorozá­sára használt gamma dózist mérő detektorok tulajdonságait vizsgálta. A nemzetkö­zi összehasonlító mérési program fő célkitűzése az volt, hogy egy esetle­ges nukleáris baleset során a külön­böző országok által jelentett eredmé­nyek következetesek és összehason­líthatók legyenek. A nemzetközi összehasonlító méré­sen hét európai ország, köztük Ma­gyarország is részt vett. Hazánkat hárman képviseltük a KFKI AEKI-től Deme Sándor, a PA Rt.-től C. Szabó István és Orbán Mihály. A mérési gyakorlat során a Paksi Atomerőmű kömyezetellenőrző rendszerében je­lenleg felhasznált és a jövőben telepí­tésre kerülő gamma dózisteljesít­ményt mérő detektorokat vizsgáltuk. Az első napon J. C. Sáez Vergara az EURADOS WG3 környezeti dozi­metriai munkacsoport elnöke fogadta a résztvevőket. A négynapos mérési sorozat két munkacsoportban zajlott. A legnagyobb élményt a PTB föld­alatti laboratóriumában végzett két­napos mérés jelentette. A PTB a Braunschweig melletti Asse sóbányá­ban létrehozott egy dozimetriai és spektrometriai laboratóriumot, mely kiválóan alkalmas a nagyon alacsony dózisterhelések dozimetriai vizsgála­tára. Egynapi hideg élelemmel eresz­kedtünk le 925 méterre, a sóbánya legmélyebb szintjére. A nagy mély­ségnek köszönhetően a kozmikus su­gárzás müon intenzitása a talajszinttel összehasonlítva ebben a létesítmény­ben több mint öt nagyságrenddel ki­sebb. A tiszta kősó alacsony fajlagos aktivitása és a radon mérsékelt aktivi­táskoncentrációja miatt a háttérsugár­zás szintje a paksinál 2 nagyságrend­del kisebb (kisebb mint 1 nanoSv/h). A földalatti dozimetriai és spektrome­triai laboratórium igen alacsony su­gárzási szintje azt is lehetővé teszi, hogy az akkumulálódott dózis hosszú idejű (naponta többórás) mérésével közvetlenül meg lehessen határozni a detektor rendszerek jellemző hátterét. A világon egyedül ez a földalatti léte­sítmény biztosít igen alacsony dózis­terhelések mellett fotonkalibrálási le­hetőséget. A harmadik napon a Német Mérésügyi Hivatal területén elhelye­zett sugárforrások ál­tal generált környeze­ti dózisegyenérték tel­jesítményt mértük. Az éjszakai mérés során lehetőségünk volt egy szimulált radioaktív csóva meghatározásá­ra. Az utolsó napon egy tó közepén meg­felelően kiépített mé­rőállomáson a kozmi­kus sugárzás által okozott háttérjárulé­kot határoztuk meg. Köszönet illeti a Né­met Mérésügyi Hiva­talt a nagyszerű szer­vezésért. A mérési programban való részvétel lehetőséget nyújtott a Paksi Atomerőmű kömyezetellenőrző rend­szerében alkalmazott és a folyamat­ban lévő rekonstrukció kapcsán alkal­mazásra kerülő gamma dózisteljesít­ményt mérő detektorok vizsgálatára extrém alacsony hátterű körülmények között. Az EURADOS munkacsoport által elvégzett mérések összefoglalá­sa várhatóan külön kiadványban jele­nik meg. Orbán Mihály Gróf Széchenyi István 1825. novem­ber 3-án az országgyűlésben birtoka­inak egész évi jövedelmét ajánlotta fel a Tudós Társaság céljaira. Az aka­démia létesítését kimondó törvény két évvel később szentesíttetett, öt év elteltével pedig már be is fejezték az intézmény szervezését. Berzeviczy Albert - aki harminc­egy évével a leghosszabb ideig vezet­te a Magyar Tudományos Akadémiát - 1925. november 3-án aláhúzta: e napot tekinti az Akadémia születés­napjának, mert „... így még szoro­sabban csatoljuk Akadémiánk törté­netét Széchenyi dicső nevéhez.” A Magyar Tudományos Akadémia elnökségének javaslatára a kormány 1997. március 27-én november har­madikét, az Akadémia alapításának napját, a Magyar Tudomány Napjává nyilvánította. Hat éve tehát, hogy hivatalosan is csatlakozott a jeles napokhoz novem­ber 3-a, s ennek alkalmából szerte az országban köszöntik a magyar tudo­mányt. így tett a Paksi Közművelődé­si Kht. is, amely november 5-re a BME Energetikai Mérnöki Képzése és az Energetikai Szakközépiskola és Kollégium segítségével a főiskola nagyelőadójába szervezte meg ünne­pi előadását. Idén dr. Búza Gábor, a Bay Zoltán Alapítvány Anyagtudományi és Tech­nológiai Intézetének igazgatóhelyette-Harmadik kézben megalakulása óta a klubélet szervezése. Az AAM és a Promarker Kft. után most az Mmd PR Hungary készíti elő az összejöve­teleket. Ki szeretnék mozdítani abból az állapotából, hogy egymás vállán sírják ki magukat a felhasználók. Rögtön egy nagy ötletet tártak elénk: a PROCONT Holding Rt. a KAP bevezetés után két hétnyi föl­mérés alapján megmondják, érde­mes-e új projektet inditani a lefedet­len igények és a kihasználatlan funk­ciók megvalósítására. se, a Lézertechnológiái Osztály vezető­je, egyben a BME docense érkezett Paksra. A professzor nem jött üres kéz­zel: elhozta magával az ország legna­gyobb teljesítményű lézerkészülékét is. A téma híre eljutott az általános- és középiskolákba, melynek eredmé­nyeképpen zsúfolásig telt a főiskola előadóterme (dr. Búza Gábor az elő­adás után elismeréssel szólt a szerve­zésről, mondván: tizennyolc év alatt ekkora hallgatóság előtt még soha nem szerepelt). A másfél órás bemu­tató első része a lézer jelentésére, tu­lajdonságaira tért ki, majd felhaszná­lásának széles köréből ötöt kiemelve láthattunk ábrákat. A második sza­kaszban egy zenés bejátszást tekintet­tünk meg. A képeken az intézet léze­re alakított ki fémteknőből buszalkat­részt. Az előadás zárásaként jött a csattanó: egy bátor ifjú hölgy közre­működésével a professzor látványos eszközhasználati bemutatót tartott. Előbb fekete festékkel befújta a lány kezét, majd a lézer segítségével eltá­volította a szennyeződést a bőrről. Mint megtudtuk, e technika - na meg a tízezer foknyi hőmérséklet - segít­ségével szobrokról is el lehet távolíta­ni a firkákat. (Fényképet erről is mu­tatott: Babits pesti szobrát a befestés, illetve a lézeres „kezelés” után.) A látványos műsor végén a közönség vastapssal jutalmazta az előadót. Vöröss Endre Felhívták figyelmünket egy új, in­gyenes szolgáltatásra. A legjobb be­vezetések mintapéldáin keresztül is­merkedhetünk az SAP moduljainak működésével, funkcióival. így gyor­sabban lehet kiismerni a lehetősége­ket és kisebb a későbbi projekt koc­kázata is. A későbbi esetleges verzióváltás mérlegeléséhez hasznos információ­kat nyerhetünk segítségével. A prog­ram teljesen új termék, a nyár folya­mán dobták piacra. gyulai Szoftvertechnológiai Konferencia 2002. november 06. Lurdy Ház Statisztikai adatok szerint az infor­matikai fejlesztési prog-ramok csu­pán negyede sikeres, fele kudarcba fullad, a többi vagy jelentősen túllé­pi az előirányzott költségkeretet, vagy funkcionálisan sérül. Ezen az áldatlan helyzeten kíván segíteni a Microsoft módszertana, a Microsoft Solution Framework (MSF). A keretrendszer meghatá­rozza a projekt szereplőit, csapat­­modelljét, a fejlesztői munka mene­tét, a kockázatok felismerését és ke­zelését. Egy előadássorozat nyitá­nya volt ez a konferencia. gyulai A magyar munkacsoport a földalatti laboratórium bejáratánál SAP Felhasználói Klub 2002. november 06. Budapest, Thermal Hotel

Next

/
Thumbnails
Contents