Atomerőmű, 2002 (25. évfolyam, 1-12. szám)

2002-11-01 / 11. szám

2002. november ATOMERŐMŰ 5. oldal Géderlak bearanyozódott Miként egy hónappal ezelőtti lap­számunkban már tájékoztattuk ol­vasóinkat, az Európai Virágos Vá­rosok és Falvak idei nemzetközi ver­senyének döntőjén aranydiplomá­val tüntették ki Géderlakot. A Du­na-menti település küldöttsége Hol­landiában vette át az oklevelet, egy hónappal később pedig átvette „Az év Faluközpontja” kitüntetést. Az ezeregyszáz lelket számláló Géderlak 1997 óta készül tudatosan a megmérettetésre. Négy évvel ezelőtt a Gazdasági Minisztérium különdíj­­jal tüntette ki a települést, két évvel később pedig a Békés Megyei Ön­­kormányzati Hivatal elismerő díjat adományozott Géderlaknak. A Duna­­mente egyik legszebb falujaként em­legetett virágos település tavaly első lett a falvak kategóriában, így elnyer­te a jogot, hogy képviselhesse hazán­kat a nemzetközi versenyben. Mint­egy ráadásként a Környezetvédelmi Minisztérium, a Paksi Atomerőmű Rt. és a Kertészet-Szőlészet című lap különdíját is elnyerték, Mák Gergely rózsanemesítő pedig rózsát nevezett el Géderlakról. Az Entente Florale szervezésében zajló nemzetközi verseny zsűrije és a Virágos Magyarországért mozgalom szervezőgárdája idén július 11-én lá­togatott Géderlakra. A bejárás során többek között arra is kíváncsiak vol­tak, összhangban vannak-e a község épületei és zöldterületei, együttműkö­­dik-e a település vezetése a helyi la­kossággal, illetve a falu rendelkezik-e hosszú távú fásítási, virágosítási terv­vel. Úgy tűnik, a zsűri tetszését el­nyerték a látottak, hiszen két hónap­pal később a hollandiai Alphen aan den Rijn városában Luke Griffin be­jelentette: a legvirágosabb falvak né­pes mezőnyében Géderlak veheti át az első helyezettnek kijáró elismerést. Tapsvihar és véget nem érő gratuláci­ók következtek, ami idehaza is folyta­tódott. A díjkiosztó hírére valóságos népünnepély kezdődött a Duna-parti településen. Sill László polgármester már a pezsgődurrogás közepette sie­tett leszögezni: a kitüntetés a falu minden egyes lakosát megilleti, az el­ért eredmény mindannyiuk érdeme, a közös munka gyümölcse. Tény, hogy a község lakosai sokat tettek a település - szó szerinti - felvi­rágoztatása érdekében. Esztétikusán felújított épületek, gondosan karban tartott lakóházak, csinos porták fogad­ják a Géderlakra érkezőket, nem is szólva az impozáns kinézetű óvodá­ról, a patikáról, vagy a Millenniumi Emlékparkról. Felújították az általá­nos iskolát, a községháza épületét, va­lamint a templomot és az előtte lévő szobrokat. Teljes egészében korszerű­sítették a közvilágítást, a templomot és a sportcsarnokot pedig díszvilágí­tással látták el, korszerűsítették az egészségház tetőszerkezetét. A géder­­laki önkormányzat segély helyett munkát ajánl a rászorulóknak, s lehe­tőség van arra is, hogy - aki ezt igény­li - ledolgozza a kommunális adót. Október 15-én újabb kitüntetést ve­hettek át a géderiek: a Bács-Kiskun Megyei Falufelújítási és Műemléki Alapítvány „Az Év Faluközpontja 2002” díjjal tüntette ki a települést. A 40x60 cm-es, kültéren is elhelyezhe­tő dombormű átadási ünnepségére október 15-én került sor. Sill László polgármester lapunkat arról tájékoz­tatta, hogy noha a kitűzött célt elér­ték, a virágosítási, szépítési munka folytatódik, magyarán: eszük ágában sincs a babérjaikon pihenni. Csokonai Vili Falugondnokok és pedagógusok tanácskoztak Ordason Egészségházat adtak át Dunaszentbenedeken újított egészségház előtti téren Füri Bálint (újraválasztott) polgármester ismertette az épület történetét. Hangsúlyozta: a mostani rekonstruk­cióhoz a TEIT jelentős összeggel, hatmillió forinttal járult hozzá, a me­gyei önkormányzat pedig - az úgyne­vezett céljellegű decentralizált támo­gatási keret terhére - félmillióval se­gítette az építkezést. A mintegy hat és félmillió összköltségű felújítás során az épületet teljesen új tetőszerkezettel látták el, emellett különböző korsz­erűsítési, karbantartási munkálatokat is elvégeztek. A nemzetiszínű szala­got Füri Bálint és a térség országgyű­lési képviselője, dr. Bagó Zoltán vág­ta át, majd az újonnan megválasztott képviselőtestületi tagok bevonásával faültetésre került sor az egészségház szomszédságában, ezáltal téve még emlékezetesebbé a jeles eseményt. Csokonai Vili Dunaszentbenedek lakossága ün­nepi műsorral tisztelgett az ‘56-os forradalom és szabadságharc emlé­ke előtt. E jeles alkalomból adták át a falu központjában található, kívül-belül felújított új egészség­­ügyi intézményt. A Faluházban lezajlott ünnepségen előbb dr. Bagó Zoltán, a térség or­szággyűlési képviselője idézte fel a negyvenhat évvel ezelőtti eseménye­ket, majd másfél órás ünnepi műsor kezdődött. A bajai Bácska Banda kí­séretében felléptek a helyi általános iskola irodalmi színpadának tagjai és a néptánccsoport két tagozata. Hosz­­szas tapssal jutalmazta a közönség a Dunaszentbenedek Községért Díjjal kitüntetett Hagyományőrző Asszony­kórus műsorszámát is. A program a települj központjá­ban folytatódott, ahoJíá/fimrég fel-Leg-leg-leg: Úszód bekerülhet a Guiness Rekordok Könyvébe Két jelentős konferencia is zajlott a közelmúltban Ordason. Előbb a fa­lugondnoki szolgálatot ellátó szak­emberek és polgármesterek, majd a Bács-Kiskun Megyei Kisiskolák Közművelődési Egyesületének tag­jai tanácskoztak a Duna-menti tele­pülésen. A falugondnoki szolgálat idén ősz­szel kezdte meg működését Ordason. Ezt megelőzően az önkormányzat si­keresen pályázott a Szociális és Csa­ládügyi Minisztériumnál, melynek eredményként több mint hárommillió forintot nyert. A saját önrész hozzá­adásával az összegből a falugondnoki szolgálat munkáját segítő kisbuszt vásároltak. A Wartburgot leváltó jár­mű jó szolgálatot tesz, hiszen a falu­gondnok munkaköre meglehetősen összetett, amely az ebédhordástól a gyógyszerbeszerzésig teljed. Az öt megye településeit felölelő, Tartalmas, gazdag múltból táplál­kozva, a jövőbe vetett töretlen hit­tel ünnepelte fennállásának ezer­éves évfordulóját Kalocsa. Az ün­nepségsorozat részeként a kalocsai iskolák diákjai korhű jelmezekben idézték meg a város és az ország múltját. A városi programsorozat valójában már hónapokkal ezelőtt elkezdődött. Asbóth Miklós és Nagy Erik szer­kesztésében a XIV. Dunamenti Folk­lórfesztivál nyitónapján jelent meg „Az ezeréves város” című könyv, el­készült a város honlapja (www.kalocsa.hu), május 16-17-én pedig „1000 éves város, 100 éves ve­zetékes energia-szolgáltatás” címmel Kalocsán tartotta Közvilágítási An­kétjét a Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Ugyancsak az ünnep ré­szeként adták át szeptember 19-én a sétálóutca szomszédságában kialakí­ötéves múltra visszatekintő Duna-Ti­­sza Közi Falugondnoki Szövetség je­lenleg ötvenöt tagot számlál. A telepü­lések vezetői és falugondnokai min­den alkalommal más-más helyszínen tanácskoznak, választásuk ezúttal Or­dasra esett. A közel negyven telepü­lésről érkezett hatvan küldöttet Szabó Zsolt polgármester vezette körbe a fa­luban. A tanácskozás első felében a küldöttek beszámoltak az eddigi ta­pasztalatokról, áttekintették az aktuá­lis pályázatokat, egyúttal bemutatkoz­tak az új falugondnoki szolgálatok is. Egy másik konferencia, a Bács-Kis­kun Megyei Kisiskolák Közművelő­dési Egyesületének tanácskozása is Ordason zajlott. A szakmai fórum so­rán a helyi pedagógusok a gyakorlat­ban mutatták be az összevont osztá­lyokban zajló tanítási-tanulási folya­matot. Ezáltal a Bács-Kiskun megye különböző településeiről érkezett hat­vanhét pedagógus átfogó képet kapott tott tömbbelsőt, melynek neve - a ka­locsai képviselőtestület szeptember 12-i ülésén hozott határozata alapján- mostantól Negyvennyolcasok tere. Ugyanezen a napon avatták fel az Al­földi Kiképző Központ foktői úti lak­tanyájából a Negyvennyolcasok teré­re áthelyezett Kossuth-szobrot, adták át a sétálóutcában elhelyezett millen­niumi ivókutat, s idézte meg ötszáz diák a város és az ország elmúlt ezer évét. Ez utóbbi előkészületi munká­latai már tavaly novemberben meg­kezdődtek, a próbákat Keleti Sarolta, a Szent István Gimnázium igazgató­­helyettese koordinálta. Nem kis fel­adatra vállalkozott, nemkülönben a város kilenc iskolájának diákjai, akik- mintegy élő panoptikumként - kor­hű ruhákban idézték meg az elmúlt ezer évet. A Szent István király út - Grósz József utca sarkáról induló menet élén a Speciális Általános és Szakiskola nebulói (valójában hon­az ordasi tanítók által alkalmazott szervezési, tanulásirányítási módsze­rekről. Világossá vált, hogy nem mindegy, milyen „útravalót” kap a kis­iskola diákja, s mennyire sikerül meg­alapozni azokat a készségeket, ame­lyekre a későbbiekben építhet. A kisis­kolák - speciális helyzetükből adódó­an - több égető gonddal is kénytelenek szembesülni, amelyek közül talán a megmaradás a legégetőbb. A délelőtt bemutató tanítással telt, amelynek értékeléséhez Sasné Antal Gabriella, az egyesület elnökségi tagja, a szakmai munka megtervezője nyújtott előzetesen segítséget azzal, hogy kije­lölte a konkrét megfigyelési szemponto­kat. Az 1-2. osztályban Kozákné Szent­­gyöigyi Ilona, a 3-4-ben pedig Varga Attiláné mutatta be, hogyan lehet ered­ményeket elérni a kis létszámú iskolá­ban. A bemutató utáni konzultáción a nevelők elmondhatták észrevételeiket, javaslataikat, véleményüket. Cs.V. foglaló vitézek) haladtak, őket a Nagyasszonyunk iskola tanulóinak csoportja követte (a kereszténység felvételének és az érsekség alapításá­nak időszaka), majd a Kossuth Zsu­zsanna középiskola százfős „török­hada” következett. A Belvárosi isko­la tanulói a barokk egyházi város kezdeti időszakát elevenítették fel, a mögöttük menetelő Eperföldi iskolá­sok pedig a századforduló polgári vi­lágát idézték meg. A Szent István Gimnázium tanulói az egyházi taní­tás jelentősebb korszakait mutatták be, a Kertvárosi iskolások Kalocsa és a szállások világát, a műszakisok pe­dig az egykori kalocsai mestersége­ket jelenítették meg. A díszes mene­tet a Dózsa szakközépiskolásokból verbuválódott úttörőcsapat zárta. A program a városi sportcsarnokban folytatódott, ahol az egyes csoportok az adott korra jellemző jeleneteket mutattak be. mpi Alighanem Úszód büszkélkedhet a világ legnagyobb gyertyájával. A londoni székhelyű Guiness bizottság magyarországi képviselője novem­ber 1-én este rögzítette az adatokat. A 208 centiméter magas gyertya eséllyel pályázik arra, hogy bekerül­jön a rekordok könyvébe. A gyertya több mint egy teljes napig égett. Talán még az ötlet kiagyalója sem gondolta három esztendővel ezelőtt, hogy az isteni szikrának köszönhető­en Úszód nevét hamarosan megisme­ri a világ. Pedig így történt. Igaz, a kezdet korántsem volt egyszerű. Bedi Gyula polgármester előbb a környék­beli mestereknél érdeklődött, ké­pesek lennének-e egy óriásgyer­tyát készíteni. A legtöbb helyen el­utasító választ kapott, mígnem Fe­jes József keceli gyertyaöntő mes­ter előbb három nap gondolkodási időt kért, majd vállalta a nem ép­pen hétköznapi feladatot. A 2000 novemberében fellobbanó (első) óriásgyertya másfél méter magas volt, amelyről sokan már akkor azt állították, hogy ez az egyik, ha nem „a” világ legnagyobb gyer­tyája. Bedi Gyula polgármester idén nyáron úgy döntött, elejét ve­szi a további találgatásoknak, és személyesen néz utána, vajon mekkora lehet a világ hivatalosan is bejegyzett legnagyobb gyertyá­ja. Gyanúja beigazolódott, ugyan­is kiderült, hogy az uszódi viasz­monstrum eséllyel pályázik „A vi­lág legnagyobb gyertyája” meg­tisztelő címért. Fejes József mes­ter a hír hallatán kijelentette: ha lúd, hát legyen kövér, ő bizony néhány arasszal megtoldja az egyébként is méretes gyertyát! Az idei halottak napjára végül a korábbiaknál is nagyobb gyertyát készített. Végül a Guiness rekordok magyarországi hite­lesítésére (is) szakosodott Hotelinfo Kft. munkatársa, Sebestyén István projektmenedzser és a jelenlévők kö­zül találomra kiválasztott két függet­len személy egy 208 centiméter ma­gas és 73 centiméter kerületű, hatka­­nócos gyertyát vett nyilvántartásba. Az adatokat regisztrálták és rövid időn belül továbbították a londoni központba. Amennyiben az ottani adatbázisban nem szerepel ennél na­gyobb gyertya, Úszód nevét szerte a világon megismerhetik. Csokonai Vili Felvételünkön Fejes József mester, a gyertya keceli készítője látható Kalocsai millennium sok látnivalóval

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents