Atomerőmű, 2002 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2002-10-01 / 10. szám
8. oldal ATOMERŐMŰ 2002. október Beier Matthias Folytatás a 7. oldalról. Tudom és érzem, hogy már itt a helyem, de azért a híradásokból igyekszem nyomon követni Németország életét és politikáját is. Ebben segít az a már tíz éve kialakult szoros kapcsolat is az Isar folyó melletti bajor atomerőmű és a Paksi Atomerőmű Rt. között, amelyben feladatom a kapcsolattartás. Az elmúlt hónapban tett látogatást Pakson a bajor atomerőmű leköszönő és új vezetője, akik megismerkedhettek Dr. Kocsis István vezérigazgató úrral. Reményeink szerint új lendületet vesz a két erőmű közötti szoros együttműködés.- Mit gondolsz a személyes és a közvetlen munkahelyi környezeted jövőjéről?- Éppen most fejeződött be a Biztonsági Igazgatóság teljes körű és független cég által történő átvilágítása. Ennek eredménye szerint igazgatóságunk szerepre alapvetően megfelel az elvárásoknak. Kisebb korrekcióktól eltekintve ugyanebben a szervezetben fogunk továbbra is dolgozni. A Nukleáris Biztonsági Osztály feladatait Szervezeti és Működési Szabályzatunk részletesen taglalja. Én inkább csak a legfontosabb területekre hívnám fel a figyelmet: felelősek vagyunk az aktív zónára vonatkozó feltételek ellenőrzéséért, az ún. Atomsorompó Egyezménnyel kapcsolatos safeguards (biztosítéki) feladatokért és részt veszünk a nukleáris biztonsági követelmények teljesítését biztosító szabályozások és üzemeltetési dokumentációk meglétének, megfelelőségének és betartásának ellenőrzésében. Legfontosabb feladatunk az üzemeltetés nukleáris biztonsági szempontú felügyelete, a biztonsági felügyeletre vonatkozó belső ügyrendek karbantartása, a napi üzemviteli tevékenység nukleáris biztonság szempontjából való felügyelete. Az átalakítások engedélykérelmeinek nukleáris biztonsági szempontból való véleményezése, a kiégett üzemanyagmozgatási műveletek folyamatos ellenőrzése jelenti a hagyományos értelemben vett rutinmunkát. Európai Uniós csatlakozásunk teljesen új helyzetet teremt számunkra a safeguards területén, ugyanis a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségtől az EUROATOM szervezet veszi majd át a feladatot, amire nekünk időben fel kell készülni. Az elfogadott teljesítménynövelés és az élettartam-hoszszabbítás terén is van bőven feladatunk. A jelzett szakmai kihívások és biztos jövőkép alapján érdemes Paksra jönni a fiataloknak. Sipos László Bajsz József Folytatás a 7. oldalról. — A jövővel kapcsolatban milyen vágyai, tervei vannak?- A legfontosabb, és talán szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy szeretnék még egy olyan sikeres húsz évben benne lenni, mint ami mögöttünk áll. Ehhez természetesen dolgoznunk kell, és az a jó, ha tudunk előre menni. Nem a múlt eseményei hozzák lázba az embert, hanem az előtte lévő feladatok és kihívások, azok a célok, amiket kitűztünk magunk elé, mint a teljesítménynövelés, az élettartam-hosszabbítás. Van egy másik nagy vágyam, reményem is. Igazából azt szeretném, ha a közeljövőben feltűnne egy hasonló „csikócsapat”. Szeretném, ha lennének olyan egyetemet végzett fiatalok, akikre szintén lehetne bízni emberpróbáló feladatokat, mint pl. az előbb említett élettartam-hoszszabbítást, teljesítménynövelést. Úgy gondolom, mi talán már megengedhetjük magunknak, hogy kissé a háttérbe vonulva támogassuk a fiatalokat, az új kollégákat. Paks speciális helyzetben van, mert Magyarországnak ez az egyedüli atomerőműve, ami önjáró módon, önállóan működik egy adott iparágon belül. A szakemberek horizontális mozgása meglehetősen korlátozott. Mindenképpen meg kell találni a megoldást arra, hogy ne keletkezzen gond, majd mikor mi nyugdíjba megyünk. Nemcsak az atomerőmű élettartamát kell meghosszabbítani, hanem biztosítani kell az operatív működéshez szükséges szakmai tudás átörökítését is. A fiataloknak feladatokat kell adni, amelyek végrehajtása során kudarcoknak és sikereknek lehetnek részesei, és amiket a későbbiek során tapasztalatként tudnak hasznosítani. Lovásziné Anna Faragó Péter Folytatás a 7. oldalról. Az első blokk indulását megelőzően, jóval előtte, 1980 augusztusában el kezdtünk műszakozni, mint leendő ügyeletes mérnökök. Egy műszak végigvitele is megterhelő volt, mellette a személyzetet irányítottuk, tanultunk, és még műszakon kívül is vállaltunk feladatokat, különböző próbákat végeztünk. Ez az intenzív munkatempó nem csupán az 1. blokk indításáig, hanem a 4. blokk befejezéséig kiterjedt.- Mi történt azután?- Elkezdődtek a főjavítások. Feladatul kaptam, hogy főjavításokkal kapcsolatos koordinációt végezzek. Ebből nőtt ki az Üzemviteli Előkészítési Osztály, majd a Termelési Főmérnökség és a Karbantartási Irányítási Főosztály. Amit valamikor egymagám végeztem, most egy egész főosztály látja el. Mindent megtettem, amire egy ember napi 24 órában képes, de természetesen ezt ma másként, több emberrel, nagyobb odafigyeléssel, magasabb színvonalon tudjuk végezni. A főjavítások mellett üzemviteli oldalról a 3. blokkon részben, a 4. blokkon teljes mértékben feladatom volt az üzembe helyezés irányítása. Ekkor már a vezetésem alatt működött az Üzemviteli Előkészítési Osztály, ami a főjavítások előkészítésével, tervezésével, koordinálásával foglalkozott.- Milyen várakozással tekint a jövőbe? — Szeretem az erőművet, szeretek itt dolgozni. Erre tettem fel az életemet, innen szándékozom nyugdíjba menni, ami sajnos nincs is olyan mesze, talán tizenvalahány év. Amíg dolgozom, a magam részéről mindent megteszek annak érdekében, hogy az erőmű minél tovább tudjon biztonságosan üzemelni, és ezáltal a következő húsz évben biztosítson munkahelyet. Ennek eredményét nyilván már mások fogják élvezni, és ha nem is közvetlenül az én gyermekeim, de sok kollégám gyermeke részére fog ez az erőmű munkát, biztos megélhetést nyújtani. Ezen kívül az is nagyon fontos, hogy maga a nukleáris ipar, az atomerőmű mennyire lesz sikeres Magyarországon az által, hogy az élettartam-hosszabbítást és teljesítménynövelést végre tudja hajtani. A világ jelenlegi energia-ellátottsági viszonyait tekintve meggyőződésem, hogy egyelőre nem lesz más jelentős alternatíva az atomenergián kívül. Még egyetemista voltam, amikor a fúziós reaktor ezredfordulóra történő megszületéséről beszéltek. Ez a mai napig nem vált valóra. Én úgy érzem, hogy az atomenergiának - természetesen növekvő biztonság, tökéletesedő technológia, technika mellett - még jó néhány évtizedig van létjogosultsága a jelenlegi formában. Lovásziné Anna DÉVAI GYÖRGY (1940-2002) Volt kollégákat, munkatársakat váratlanul ért a szomorú hír, hogy Gyuri bácsi (Sugárvédelmi Osztály) 2002. szeptember 11-én, a szekszárdi kórházban elhunyt. Mint nyugdíjas Tengelicen élte a hétköznapi életét, szerettei körében. Másfél évvel ezelőtt egészségi problémái adódtak. A várvavárt gyógyulás nem következett be. Dévai György 1989. április 1-én nyert felvételt a Paksi Atomerőmű Vállalatoz. Vezetői, munkatársai tudták, hogy a munkában mindig lehetett számítani rá. Nyíltszívű, őszinte emberi magatartásáért tisztelték és szerették. 1998 decemberben ment nyugdíjba. Sajnos a megérdemelt pihenésben nem sokáig volt része. 2002. szeptember 16-án Tengelicen temették el Dévai György földi maradványát. Gyászolja őt felesége, Ilona, akivel 38 évig éltek boldog házasságban. Gyermekei, György és Tamás valamint családtagjai, testvére, Mária és családja. Szerető hat unokája, rokonok, barátok, kollégái és munkatársai. Emlékét megőrizzük! MJ. CSARANKÓ JÁNOS (1955-2002) 2002. augusztus 3l-én Budapesten, egy kórházban váratlanul elhalálozott Csarankó János kollégánk (MÍG Gazdálkodást Támogató Csoport). A család, közvetlen kollégái tudták, hogy hosszú éveken keresztül egészségi problémái vannak. A folyamatos kezelések, a gyógyszerszedés reményt adtak a gyógyulásra. Magánügynek tekintette a betegséget, nem beszélt róla. Munkáját, rábízott feladatát mindenkor, mindig legjobb tudása szerint elvégezte. Megbízható társat, feleséget találva Nagydorogon telepedtek le. A családi házban feleségével és nevelt fiával együtt a szeretet, boldogság is mindig jelen volt. Közösen tervezték a jövőt, készültek a feleség testvéröccsének az esküvőjére. A kegyetlen sors közbeszólt. A tragikus hirtelen halál mindent megváltoztatott. Csarankó János 1981- ben került az ERBE-hez műszaki ellenőri beosztásba. 1985-től a Paksi Atomerőmű Vállalatnál vezető mérnökként folytatta munkáját. Az évek során számtalan beosztásban dolgozott. Mindenkor legjobb tudásával végezte a rábízott feladatokat. Szerette beosztását, munkáját. Kollégáival közvetlen, bensőséges kapcsolata volt. 2002. szeptember 9-én Pakson helyezték örök nyugalomra Csarankó János földi maradványát. Gyászolja őt szerető felesége, Zita, nevelt fia, Gábor, özvegy édesanyja, apósa, Vilmos sógora és annak menyasszonya, rokonok, barátok, kollégái és munkatársai. Nyugodjék békében! MJ. Főjavítás a 3. blokkon Az idén a 3. blokk főjavítása 2002. augusztus 18-án kezdődött. A sorrendben a negyedik blokk karbantartásának tervezett időtartama 34 nap volt. A főjavítási munkálatokról Zsoldos Ferenc, a Karbantartás Technológiai Főosztály vezetője ad tájékoztatást. Tervezetten fogtunk neki a 12-55 SZBV csonk javításának, aminek a 2001. év végi kisleállás volt az előzménye. Az akkori kifujás elhárítása után a főjavítási időszakra maradt a károsodások tételes feltárása, a csonk körül kialakított hézag ellenőrzése. A munkába bevontuk a SKODA cég szakértőit is. Az SZBV csonkot illetően feltöltéses hegesztéssel történő javításhoz készítettünk technológiát, amelyet egyeztettünk a cseh szakértőkkel. A hatósági jóváhagyást megelőzően imitátor-darabon elvégeztük az eljárás próbát, ami után megkaptuk az engedélyt a helyszíni munkavégzésre. Ajavítás során a reaktor kritikus útján keletkezett 2 napos előnyt tartam lehetett. A biztonsági rendszereken az Y rendszernél a TJ11W001 hőcserélő szerkezeti vizsgálata és nyomáspróbája, valamint a W rendszer blokki ágának szerkezeti vizsgálata és nyomáspróbája jelentette a két legjelentősebb feladatot. Az Y rendszeren kiemelendő a 30QD01 dízelgenerátor főjavítása. Sikeresen hajtottuk végre a 2. és 3. gőzfejlesztő hurok szerkezeti vizsgálatát, a 2. FKSZ szerkezeti vizsgálatát és motor főjavítását, az YA21,22,31,32 FET-ek külső szerkezeti vizsgálatát. A 2. FKSZ-nél a tömítőblokk leszorító tengelyanya szétszereléskor megsérült, azt raktári tartalék hiányában le kellett gyártanunk, így nyílt lehetőség a szivattyú összeszerelésére. A turbinákon a 32SA-nál a nagynyomású és kisnyomású részek endoszkópozása megtörtént a főjavítás alatt. A 31SA22 KNY turbina házban lévő 2 db RH60 megcsapoló vezeték kompenzátorán az előmelegítő-sor felőli oldalán repedéseket találtunk, a sérült kompenzátorokat kicseréltük. A szekunderkörben a 31RB szeparátorok és a hozzájuk tartozó tartályok szerkezeti vizsgálata és nyomáspróbája volt kiemelt feladat, amelyet határidőre elvégeztünk. A generátorokon kisrevízió volt, a 32SP- nél elvégeztük a gerjesztő kisrevízióját is. Kiemelendő munka volt a 6. MJO főjavítása és az 5. MJO kisjavítása. A szerelvényes területen ki kell emelni a 30RA05S801 és a 30RA10S802 Rockwellek főjavítását. Jelentős erőforrásokat kötött le a 31,32VE03 rendszerek tisztítása és a tisztítás utáni helyreállítása. Az üzemelés alatt ideiglenesen helyreállított TL03 légcsatomák ellenőrzése és végleges helyreállítása szintén jelentős feladat volt a főjavítás alatt. Mindent összevetve a főjavítás időtartama 33 nap volt, amely a felmerült műszaki problémákat tekintve jó eredménynek mondható, ezzel a teljes főjavítási időtartam 171 nap 13 óra volt a 2002. évben. A főjavításokban résztvevő szervezeteknek és munkavállalóinak elismerésünket fejezzük ki a kiemelkedő teljesítményért, amelynek köszönhetően sikeresen, az Üzleti Tervben meghatározott 172 napon belül fejeződött be a blokkok karbantartása. -ETörzsgárda tagsági elismerések mm; 2002. szeptember itlHHI 10 éves Réhm Miklós MIG MFO Rendszertechnikai Osztály, 1992. szeptember 03.; Vicsev Sztojanov Szivi MIG LFO Technológiai Létesítési Osztály, 1992. szeptember 01.; Szintai Ferencné GIG Szolgáltatási Osztály, 1992. szeptember 01. 20 éves Kállai László Tiborné ÜVIG VEFO Vegyészeti Technológiai Osztály, 1982. szeptember 15.; Csikósné Erdős Judit MÍG Reaktorvédelmi Rekonstrukciós Projekt, 1982. szeptember 28.; Szabó Benjamin István MÍG Radioaktív Hulladékok Kezelése Projekt, 1982. szeptember 01.; Schreiner Pál MÍG MFO Gépész Műszaki Osztály, 1982. szeptember 17.; Bakó Tibor MÍG MFO Villamos és Irányítástechnikai Műszaki Osztály, 1982. szeptember OL; Feil Ferenc KÁIG KAFO Villamos Karbantartó Osztály, 1982. szeptember 16.; Farkas Sándor BIG IBIFO Rendészeti Osztály, 1982. szeptember 01. Systems 2002 München BEHARANGOZÓ Az információs technika seregszemléje: október 14-18. A vásár díszvendégei a kis balti államok: Észtország, Lettország és Litvánia, valamint Csehország és Szlovákia informatikai ipara. A kiállítás minden napjára egy-egy téma kerül a fókuszba: ipari automatizálás, elektronikus kereskedelem, pénzügyek és média, egészségvédelem, valamint az informatikai munkahelyek. Ez utóbbira az ország öt városából ötszáz diákot szállít az expreszszvonat teljesen ingyen. Egy szolgáltató jóvoltából élő közvetítést nézhetnek a világhálón a fórumok eseményeiről, valamint az újdonságokat is bemutatják azok, akiknek megvan ez a lehetőségük. Több téma között csattanós válaszra készülnek a „pisai jelentés” cáfolatával, mely többek között a német oktatás minőségét is megkérdőjelezi. Négy konferenciát rendeznek a vásár ideje alatt: • tudásmenedzsment az iparban (2 napos), • beruházási költségtervezés számítógépi lehetőségei, • UTMS kongresszus, • média napok többszekciós (3 napos). Az SAP most is megtartja a szoklásos partnerfórumát. A legkülönbözőbb aktuális témából 149 előadás hangzik el. A legfelsőbb szintek is megmozdulnak: az állam miniszter kétszer, négy miniszter egyszer-egyszer tart tájékoztató vitafórumot. Ezeken kívül számtalan sajtótájékoztatón ismertetik az új és tervezett IT-eszközöket. Remélem sok új információval, a fejlődési trendek feltérképezésével, kellemes élményekkel gazdagodva térhetünk vissza a mindennapok kemény munkájába. gyulai
