Atomerőmű, 2002 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2002-10-01 / 10. szám
2002. október ATOMERŐMŰ 3. oldal Szüreti nap 2002. Szeptember harmadik hétvégéjén került megrendezésre a Gerjeni Szüreti Nap, mely az 1991-es újjáélesztése óta a falu látványos és a régi hagyományokat ápoló rendezvénye lett. Szombaton, a LUXIN Kft. jóvoltából ismét a geijeni kézművesek kiállításával és kirakodó vásárával kezdődött a program. Újra megcsodálhattuk kézműveseink - Kozák Eva, Imreh Agnes, Antus László és a Luxin dolgozók- keze munkáját, kerámiáit, csuhé babáit, festményeit és szőtteseit. Új elem volt idén a felvonulás előtt a közönséget, s főleg a gyerekeket szórakoztató bűvész. Három órakor megérkezett a bírói - Weller Viktória, Szebényi Zsolt - és jegyzői — Kincses Mariann, Kuricz Ferenc — pár, hogy megtekintse az ilyenkor szokásos nyitótáncot kilenc fiatal pár előadásában. A learatott taps után elindult a felvonulás a falu utcáin, elől a falu zászlajával, az ilyenkor elmaradhatatlan szőlőkoronával, és a hintókkal, melyen a bírói és jegyzői pár foglalt helyet, és fogadta a falubéliek köszöntését. A hintókat a lovaskocsik lányokkal, legényekkel, valamint egy csacsifogat követte az ünneplőbe öltözött helybéli cigányokkal. A zenekari kocsit a fiatal táncosok és a népviseletbe öltözött férfiak és nők, gyerekek és ifjak követték. A keresztutaknál a menet megállt és a remek talpalávaló zenére ropták a táncot a felvonulók. Meglátogatták a bíróné, jegyzői és jegyzőnéi házat, ahol minden finomsággal várták az embereket. Végül a bíró házához érkezett a menet, ahol ismét remek hangulatban táncoltak fiatalok és idősek. Este a bálon is folytatódott a jó hangulat a remek zene. Ennek mi sem jobb bizonyítéka, hogy hajnali öt órakor úgy kellett „elzavarni” a vendégeket. Kerti parti az iskoláért Szeptember 16-án múlt két éve, hogy a geijeni oktatási intézmények felvették a gerjeni születésű 1848-as hajóskapitány és hajózási szakember, Kenessey Albert nevét. A „születésnap” alkalmából az Iskolai Szülői Munkaközösség a Diákönkormányzattal és a pedagógusokkal karöltve kerti partit szervezett az iskola udvarán. A meghívottak, a dunaszentgyörgyi általános iskola igazgatója és helyettese, a geijeni képviselőtestület tagjai, a helyi vállalkozók és mindenki, aki a rendezvény sikeréhez valamilyen módon hozzájárult, a szülők és a diákok délután 4 órától gyülekeztek az addigra már hangulatos kerthelyiséggé varázsolt iskolaudvaron. A csalogató illatok a palacsintasütő-sátorból áradtak szerte a faluban, hívogatva a vendégeket. A frissen főtt virsli is sok vendég éhségét csillapította. Az ünnepi megemlékezés Bánné Tóth Erika igazgatónő köszöntőjével kezdődött, majd Molnár József polgármester méltató szavait hallhattuk. Az irodalmi színpadosok „időutazásával” betekinthettünk a névadónk —korabeli Geijenbe. A múltidéző játékot Máténé Túri Katalin írta és rendezte. Az „hivatalos rész” ezzel véget is ért, és kezdődhetett a mulatság, a finom illatokat árasztó babgulyás kóstolása, amelynek elkészítése Házi Józsefet dicséri. Az udvaron felállított asztaloknál mindenki részesült az ünnepi lakomából. A hűvös este ellenére, Szalai Péter zenéjére mind többen perdültek táncra. A nap várva várt csúcspontja, a tombolasorsolás izgalmait sokan átélték és nyereményekkel térhettek haza. Kossuth-év 2002. m Emléktáblát avattak Patajon Dunapatajon avatták fel 1894-ben az ország második Kossuth-szobrát. Az akkori ünnepség már csak azért is emlékezetes maradt, mivel az avatáson megjelent Kossuth Lajos fia, Ferenc is. Száznyolc év elteltével - a szobor valamikori helyén - egy tábla őrzi a neves államférfi emlékét. A Kodály Zoltán Általános Iskola helyén állt az 1894-ben emelt Kossuth-szobor. Helyén szeptember 27-én emléktáblát avattak. Kossuth Lajos már életében legendának számított. A szabadságharc befejezésekor kezdődött és azóta is tartó kultusz részben annak köszönhető, hogy alföldi toborzóútja során az egykori mezővárosban, Dunapatajon is megfordult. Hívó szavára több száz alföldi önkéntes vett részt a heroikus honvédő küzdelmekben. Köztük volt a dunapataji születésű Szabó Sándor is, aki „Kossuth-apánk” zászlaja alatt szállt harcba az ellenséggel. Sírja a pataji református temetőben áll, fejfáján saját verssoraival: „El ne felejtsd ráírni, édes fiam a fejfámra, én voltam egy magyar honvéd, a szabadság katonája ”, Az akkori katonai, politikai erőviszonyok megakadályozták ugyan a szabadságharc győzelmét, a forradalom azonban győzött. S bár mind a mai napig sokan vitatják a kiegyezés szükségességét, senki se vitatja, hogy ennek köszönhetően érezhetően jobb lett Magyarország helyzete a Monarchián belül. Kossuth nagy érdeme, hogy harcolt az átalakulásért, élére állt a történelmi változásért folytatott küzdelemnek. Idén, születésének kétszázadik, halálának száznyolcadik évében változatlanul érezhető a személyét övező szeretet és tisztelet, amely főleg a kisebb településeken érhető tetten. „Dunapataj város közönsége” például még halálának évében, 1894-ben szobrot emelt a tiszteletére, másodikként az országban. Talapzatán a felirat: „Te leborultál a nemzet nagysága, mi leborulunk emléked előtt.” Az utókor szívesen idézi fel az akkori szoboravatást, hiszen az ünnepségen maga Kossuth Lajos fia, Ferenc is megjelent. Most, száznyolc esztendő elteltével a Kodály Zoltán Általános Iskola falán — a Kossuth-szobor eredeti helyén - avatta fel Dunapataj közössége a Kossuth-emléktáblát. A bensőséges hangulatú ünnepség a Református Gyülekezeti Teremben folytatódott, ahol a Dávid János vezette Dunapataji Népdalkor a reformkor hangulatát idéző dalokkal vezette fel a délutáni programot. Ezután Vesztergám Miklós tárogatójának Az iskola építésekor elköltöztették a Kossuth-szobrot, s eredeti helyétől néhány méternyire állíttatták fel. dallamára Molnár Gábor toborzótáncot mutatott be, majd Kossuth életútjához, munkásságához kötődő előadásokat hallhattak az érdeklődők. A szervezők - stílszerűen - Kossuthkiflivel, Kossuth-kenyérrel és Kossuth-koszorúval látták vendégül a megjelenteket. Miklós Imre XSSittsXSSz Ui óvoda készül Úszódon jának építési munkálatairól. * Az Úszód Község Önkormányzata által kért műszaki szakvélemény szerint a község óvodáját „... gazdaságosan helyreállítani, vagy átalakítással nem lehet tovább fenntartani...” A képviselő-testület egy új, a jelenlegi és várható gyermeklétszámhoz igazodó kétcsoportos óvoda építése mellett döntött. A beruházást az RHK Kht.től - TEIT keretben - kapott támogatás is segítette. A 278 nm-es épület építési engedélye 2001. augusztus 29- én vált jogerőssé. Az új óvoda alapkövét 2002. március 9-én helyezték el, a kivitelezési munkálatok 2002. április 24-én kezdődtek. Az építkezés folyamatát a www.koros.net/uszod honlapon lehet megtekinteni. Vidám szüreti sokadalom Hencsén Idén hetedik alkalommal rendezték meg Pusztahencsén a Szüreti Napot. A falu apraját-nagyját, sőt a környező településekről is sok látogatót megmozgató eseményt a Pusztahencse Jövőjéért Egyesület szervezte. Idén a korábbiakhoz képest meglehetősen kései időpontban, október 5-én került sor a látványos felvonulásra. Szerencsére az időjárás kegyeibe fogadta a felvonulókat, így a menet délután egy órakor szikrázó napsütésben indulhatott el, hogy végigjárja a kistelepülést. Nyolc helyen álltak meg, a Vadvirág Néptáncegyüttes tagjai az egyesület saját (!) népi viseletében énekeltek, táncoltak, a talpalávalót ezúttal is a Rekettyés zenekar szolgáltatta. A kisbíró, Németh Szabolcs mindenütt kihirdette az idei szüreti nap versbe foglalt aktuális híreit, majd a leendő bíróné Pozsonyi utcai háza előtt Ábrahám Róbert nagy érdeklődés közepette kikérte Bor Barbarát. A díszes felvonulás zárásaként idén is lába kélt a szőlőnek, noha sokan vigyázták útját... Kakstetter Ferencné, a rendezvény főszervezője és Szabó Istvánné, a civil szervezet vezetője elmondta: rekordlétszámú bejelentkezést regisztrálhattak a csikós bemutatót illetően, hiszen Szedrestől Németkérig, Dunaszentgyörgytől Paksig nagyon sokan akartak részt venni a látványos műsorban. Ezt követően az eseményhez illően berendezett művelődési házban folytatódott a mulatság, ahol a néptáncegyüt-tes valamennyi korcsoportja bemutatta tudását. Az ünnepi program hajnalig tartó bállal vált teljessé. -vöröss-Szlovák vendégek az erőműben Szeptember utolsó napjaiban tettek látogatást Pakson a Mochovcei Atomerőmű kommunikációs vezetői és a térség polgármesterei. Májusi látogatásunk során hívtuk meg az érintetteket Magyarországra, hogy kellő ismereteket szerezhessenek az itteni civil szerveződésekről. A látogatás első napján Kováts Balázs főosztályvezető és e sorok írója ismertette a társasággal az erőmű fontosabb műszaki-termelési adatait, a közvéleménykutatási eredményeket és a regionális kapcsolatokat. Ezt követően került sor Szabó Attila, az RHK Kht. kommunikációs munkatársának előadására. A vendégek áttekinthették a radioaktív hulladékok keletkezésével, kezelésével, átmeneti tárolásával, és majdani végleges elhelyezésével kapcsolatos információkat. A délutáni program során vendégeink bejárták a 4. blokki látogató útvonalat, megnézték a KKÁT bővitési munkálatait és az RHK Kht. Látogató Központját. A koraesti órákban került sor Gerjenben a Társadalmi Ellenőrző és Információs Társaság, valamint a Nyugat-mecseki Társadalmi Információs Társaság polgármesterei és a szlovák delegáció találkozójára. Török Gusztáv, a TEIT elnöke és Molnár József, Geijen polgármestere köszöntötte az egybegyűlteket. Részletes tájékoztatást kaptak vendégeink a társulások munkájáról, az erőművel való együttműködésről. A szlovák fél részéről Nagy Teodor, Verebély polgármestere, és egyben a Települési Érdekvédelmi Szövetség elnöke számolt be a látogatásunk óta eltelt időszak eseményeiről. Rastislav Petrech úr, a Mochovcei Atomerőmű kommunikációs vezetője tartott még beszámolót a társadalmi kapcsolatokról. A következő napon vendégeink látogatást tettek Bátaapátiban. Krachun Szilárd polgármester, a Társadalmi Ellenőrző és Tájékoztató Társaság elnöke ismertette azokat az eredményeket, amelyeket a lakossági elfogadtatás terén értek el. Ezt követően Bagdy László, Paks alpolgármestere számolt be a lakossági kapcsolatokról és a korábbi kutatási fázisokról. Előadásának második részében a kis és közepes aktivitású hulladékok elhelyezési koncepcióit ismertette. A végleges elhelyezés terepi munkáiról, a lehetséges technológiákról és a költségekről Tungli Gyula geológus, a munkákat végző cég vezetője tartott előadást. A falu határában berendezett magminta tárolóban Bállá Zoltán programvezető ismertette azt az értékelési tevékenységet, amelynek végén döntés születhet a végleges tároló megépítéséről. Varga József
