Atomerőmű, 2002 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2002-09-01 / 9. szám
2002. szeptember ATOMERŐMŰ 11. oldal Varga Tibor vitorlázó repülő A nemzeti bajnokság 2. helyezettje Varga Tibor 1988-tól dolgozik a PA Rt.-nál, vezető anyagvizsgáló az Anyagvizsgálati Osztályon. Hobbija a vitorlázó repülés, melyhez 32 éve kitartóan ragaszkodik. A múlt hónapban megrendezett vitorlázó repülő Nemzeti Bajnokságon 2. helyezést ért el. — Hogyan került kapcsolatba a vitorlázó repüléssel? — Még középiskolás koromban, Szombathelyen ismerkedtem meg ezzel a sporttal, az MHSZ repülőklubja tartott tájékoztatót az iskolánkban. Jelenleg a Dunaújvárosi DUNAFERR Repülőklub tagja vagyok. — Mennyi időt tölt a repülőtéren? — Szinte az összes szabadidőmet, főleg a hétvégeket. Egész évben folynak a kupaversenyek, és lehet versenyszerűen távokat repülni saját repülőtéren is, aminek eredményét a Repülőszövetség központjában egy társadalmi sportbizottság értékeli. Ezen kívül foglalkozom az utánpótlással is. 1982 óta oktatok, több mint száz fiatal került ki a kezem alól. Rendkívül jó érzés, amikor először repül egyedül a tanítványom, és én bízom benne, büszke vagyok rá. Nyáron a versenyek és az edzőtáborok miatt hetekig kint vagyok a repülőtéren. — A család hogy viseli mindezt? — Szerencsés vagyok, mert nagyon segítőkészek és megértőek. Fiaim (19 és 24 évesek) szinte minden versenyen ott vannak és segítenek. Nejem is többnyire legalább egy hetet mellettem tölt a versenyeken. A repülések, a versenyek alatt együtt vagyunk, és mindannyian jól érzik magukat. Annak ellenére, hogy fiaim többször kipróbálták a repülést, mégsem vonzódnak hozzá különösebben, én pedig nem befolyásolom őket.- A vitorlázó repülés alapos szellemi és fizikai felkészülést követel.- Igen, ez elég komoly sport, de meggyőződésem, hogy egyben az egyik legbiztonságosabb sport is. Fizikailag erős munkát, szellemileg jelentős koncentrációt igényel. Egy kéthetes versenyen az ember akár 5-6 kilót is lefogyhat. A technika nagyon biztonságos, de ismemi kell, és tudni kell alkalmazni. A tragédiák általában emberi hibákra, a pilóta mulasztására, kevés gyakorlatra, nem megfelelő felkészültségre vagy a képességek túlértékelésére vezethetők vissza. A 32 éve tartó repülésem alatt még apró gépsérüléseim sem voltak, ami azért néha elő fordul egy-egy reptéren kívüli leszállásnál. Nagyon lényeges az is, hogy az ember ott tudjon maga mögött egy csapatot, akire mindig számíthat. A versenyeken nekem nagyon sokat jelent, hogy gyermekeimre mindenben számíthatok. Lemossák a gépet, amikor kimerültén visszatérek, és feltöltik, előkészítik a másnapi versenyre. Előfordul, hogy a távrepülés során nem siketül a repülőtérre visszaérkezni, mezőgazdasági területre kell leszállni. Ilyenkor szét kell szerelni szállítható állapotúra és utánfutóval visszaszállítani. Nagy összetartás, kötődés jellemző a repülős sporttársak között.- Meséljen a legutóbbi versenyéről, a második hely elnyeréséről.- A 47. Vitorlázó Repülő Nemzeti Bajnokságot a Kecskemét melletti matkópusztai repülőtéren, 42 versenyző részvétel rendezték. Ezen a bajnokságon tisztán az élvonal versenyzett, csak a területi bajnokságokban sikeresen szereplők vehettek részt rajta. Két géposztályt állítottak fel. Én a szabadosztályban indultam egy több mint 20 m fesztávú géppel és sikerült a második helyezést megszereznem. Néhány külföldi versenyző is rajthoz állt, teljesítményük azonban nem befolyásolta a nemzeti bajnokság kiértékelését. A gépek fesztávban és siklószámban is különböztek, és a jó nyugati géppel versenyzőket nagyon nehéz volt gyengébb, elavultabb géppel legyőzni. így jártam én is az 1. helyezettel szemben, aki a legmodernebb nyugati géppel repült, én pedig egy olyan 20 éves géppel, amit még az MHSZ-es időszakban állítottak üzembe. Zárt pályán - ugyanarra a repülőtérre visszaérkezve, mint amiről felszálltunk - kellett sebességi értékelésű versenyszámokat repülni, több fordulópont megkerülésével. A fordulópont megkerülését műholdas adatrögzítővel figyelték, így számítógépen lehívható volt a pilóta által megtett útvonal. A versenyeken általában 80- 130 km-es átlagsebességet lehet elérni, ilyenkor 4-8 órát töltünk a levegőben akár 500-800 km-t megtéve. A levegőben rejlő energiák segítségével minél gyorsabban, minél nagyobb távot kell megtenni. Itt mindig ki kell használni a láthatatlan emelő áramlatokat. A repülés folyamatos emelkedési és siklási szakaszokból áll. Ehhez nagyon alapos meteorológiai ismeretekre, navigációs ismeretekre és komoly döntéskészségre van szükség. A verseny két hétig tartott, amit azért terveztek ilyen tartamúra, hogy az időjárás függvényében biztosan legyen benne 7-8 olyan nap, amely alkalmas a repülésre. Egy nap egy versenyszámot jelentett, és ez alkalommal öt versenyszámot kellett teljesíteni. A kéthetes versenyciklusból 9 napot nem repültünk a rendkívül rossz időjárás miatt. Az első három szám után szoros mezőny alakult ki, kevés pontszámkülönbség mutatkozott. Engem ez motivált az utolsó két versenyszámban, és sikerült fölpörgetni magam, nagyon jól teljesíteni és a 2. helyet elérni. Az 1. helyet lehetetlen volt megszereznem, mert a két gép között rendkívül nagy volt a különbség. Elégedett vagyok az eredménnyel, mert így is sikerült több nyugati, jobb teljesítményű, korszerűbb gépet elhagyni.- Milyen versenyeken vett részt, milyen érmeket gyűjtött be eddig?- 1997-ben 1. helyezett voltam a Nemzeti Bajnokságban. Sajnos az utóbbi időben, a modernebb nyugati gépek előretörésével erre egyre kevesebb az esélyem. 1998-ban klub osztályban vettem részt az Európa Bajnokságon. Tavaly ott lehettem a spanyolországi világbajnokságon, ami egy olyan speciális verseny, ahol mindenki ugyanolyan géptípussal versenyez. Létrehoztak egy ún. „világ osztályú” gépet, és itt már nincs különbség a gépek között, itt valóban pilóta versenyez a pilótával. A tavalyi 3. világbajnokságon a középmezőnyben végeztem, és ezt elég jó helyezésnek tartom a hazai viszonyokhoz képest. Sikerült megszereznem a vitorlázó repülés teljesítmény jelvényeinek legmagasabb fokozatát. A jelvények elnyerése nem versenyhez, hanem bizonyos feladatok teljesítéséhez, mint magassághoz, távolsághoz kötött. Ebből a legértékesebb a gyémántkoszorús jelvény, ami az 5000 m-es relatív magasság elérését és legalább 500 km távrepülést jelent. Erre sokan több évet, évtizedet várnak. Én 1987-ben nyertem el a gyémánt koszorús jelvényt.- Milyen tervei vannak a jövőt tekintve?- Szeretnék eljutni a 2003-ban Új- Zélandon megrendezésre kerülő „világ osztályú” vitorlázó repülő világbajnokságra. Új-Zéland éghajlata nagyon kedvező a vitorlázó repüléshez. Ehhez az úthoz nagyon sok támogatóra, szponzorra van szükségem. A spanyolországi részvételt is csak szponzorok útján sikerült megvalósítanom. Támogatott a Paksi Atomerőmű Rt., Paks Város Önkormányzata, több vállalkozó, és sokat köszönhetek egy volt szombathelyi klubtársamnak is. Az újzélandi út már csak a repülőjegy miatt is költségesebb lesz a spanyolországinál, és a távolság miatt egyszerűbb ott gépet bérelni, mint odaszállítani. Remélem, hogy idén is számíthatok a város és az erőmű támogatására.- További sok sikert, szép eredményeket kívánok! Lovásziné Anna Gyermekeink sportsikerei Boros Erika és Boros Gergely Üzemi lapunk igyekszik rendszeresen beszámolni az Atomerőmű SE különböző szakosztályaiban versenyző ifjúsági, valamint felnőtt sportolók hazai és nemzetközi eredményeiről, valamint a Paksi Atomerőműben dolgozó kollégák gyermekeinek verseny- és szabadidősport sikereiről is. A „Gyermekeink sportsikerei” rovatunkban a sikerek hátországából, a szülői házból tudósítunk. Az olvasói jelzéseket megköszönve, a sorozatot folytatva ismét egy édesanyát, Borosné Ring Máriát kérdeztük gyermekei eredményének hátteréről. Az Atomerőmű SE színeiben évek óta versenyző Boros Gergely többszörös magyar bajnok a mini-kajakos (MK-1) gyermek korcsoport kétezer méteres távján, majd az ifjúsági korcsoport K-l hajók ötszáz méteres távján. Már a magyar válogatottban is letette névjegyét, az elmúlt évben a Prága melletti Rasicében, az Európai Olimpiai Reménységek K-4 hajóegységek ezerméteres távját Gergőék elsőként teljesítették. Az eddigi legjobb, egyben legutóbbi eredményét idén augusztus elején Zágrábban az Ifjúsági Európa Bajnokságon érte el, a négyes hajók (K-4) ötszáz méteres távján szerzett ezüstérmével. Az idén érettségizett paksi nagyfiú három évvel fiatalabb testvérhúga, Boros Erika is biztonsággal üli meg a labilis versenykajakot, és egyre szebb eredményekkel hívja fel magára a figyelmet. Erika eddigi legjobb eredménye az MK-1 hajók 2000 méteres távján, az 1999. évi Országos Bajnokságon szerzett ezüstérem. A tehetséges két ifjú kajakos versenyző édesanyja Borosné Ring Mária, a paksi Herman Ottó Általános Iskola pedagógusa, édesapjuk Boros Sándor, az Atomix Kft. alkalmazottja, az atomerőmű reaktor karbantartási terület „A" műszakos dolgozója. Most is az édesanya vállalta, hogy megosztja olvasóinkkal tapasztalataikat a gyermekeik eredményének hátteréről.- Milyen út vezetett a kiváló eredmények eléréséhez? Borosné Ring Mária: - Gergő már óvodás korában Várnai Péter edző hívó szavára elkezdett kosarazni, ami egészen tízéves koráig tartott. Mivel a garázsszomszédunk Makrai Csaba, egy ismert és méltán elismert kajakos edző volt, így egy beszélgetés során felvetődött a kajakozás kipróbálása is. (Jelezném, hogy az idei szegedi Felnőtt Európa Bajnokságon ezüstérmet szerzett paksi Gyökös Lajos nevelőedzője is Makrai Csaba volt. - S. L.) Már az első évben a gyermekek Vidékbajnokságán sikerült az élen végeznie, így Gergő egy év után sportágat váltott. Erika három évvel fiatalabb, az ő érdeklődését is felkeltette bátyja sportsikere. Csaba unszolására ő is kipróbálta ezt a labilis eszközt, még a felnőttek is felfigyeltek arra, milyen jól tud navigálni szeles időben, a hullámzó Duna vízén. Gergő Makrai Csaba távozása után két évig Pruzsina István, majd Bedecs Ferenc edző irányításával készült a versenyekre. Erikát edzője Meczker András, aki igyekszik kemény munkára fogni a lányokat. Szerencsére az Atomerőmű SE Kajak-kenu Szakosztály az erőmű vezetés támogatásának köszönhetően jó lehetőségekkel rendelkezik.- Mit érez akkor, amikor gyermekei a sportban sikert érnek el? Borosné Ring Mária: - Számomra a legnagyobb boldogság az, ha elégedettnek látom gyermekeimet. Ez nem feltétlenül csak a győzelmek esetén következik be. Rendkívül kiegyenlített a nemzetközi és a magyar mezőny. Néha centiméterekkel maradnak le a dobogóról a jól felkészített versenyzők. Példaként említhetném az idei második ifjúsági Európa Bajnoksági válogató versenyen a K-l hajók 500 méteres távját, ahol egy másodpercen belül érkezett be hat hajó.-Hogyan ünnepeli a család a gyermekek sportsikereit? Borosné Ring Mária: - Nem szokásunk a nagyszabású ünneplés, de Gergőt a Zágrábból történő hazaérkezésekor a húga által feldíszített ünnepi torta fogadta. Korábban, amikor volt lehetőségünk a versenyekre elutazni, már a helyszínen gratuláltunk és otthon közösen beszéltük meg a tapasztalatokat. Férjemmel valljuk, hogy a szülők vágyát nem a gyermekeinkkel kell megvalósíttatni. A kudarcok és a sikerek egészséges feldolgozása érdekében a szülők feladata a gyermekember lelkének gondozása és segítése, az egyensúly megteremtésében. — Milyen terveket szövögetnek a jövőt illetően? Borosné Ring Mária: - Úgy érzem, a versenysport addig fontos, amíg az örömet szerez. A rendszeres mozgás az egészséges életünk alapja. Ezt szerencsére a gyermekeink is így látják, és a jövőt illetően mindketten saját maguk döntenek, ahogyan eddig is tehették. Az érettségit követően Gergő fiúnk felvételt nyert a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem gépészmérnöki karára, így az Atomerőmű SE színeiben - Gyökös Lajos példáját követve - Budapesten a tanulás mellett fog készülni a versenyekre. Szeretné, ha eredményei alapján részt vehetne a 2004. évi olimpián. Erika még négy évig tanul Pakson, a Vak Bottyán Gimnáziumban. A jövőt illetően nincs kialakult és határozott elképzelése sem a továbbtanulás irányában, sem a versenysport terén. Szülői szemmel figyelve, szerintünk még bőven van ideje ezeken elmélkedni. Számunkra csak egy a fontos, hogy kiegyensúlyozott és elégedett felnőttekké váljanak. Készítette: Sipos László Kosarasaink nyomában Debrecenben kezd a Fodor-legénység Bajnok és kupadöntős kosárlabdacsapatunk szeptember 27-én, pénteken lép először pályára a 2002-2003-as idényben. Az ellenfél a szünetben igencsak megerősödött (Lee Dombóvárról, Fodor Márton az ASE-ból) Debrecen lesz, ráadásul idegenben. Hazai közönsége előtt október 5-én a Dombóvár ellen mutatkozik be a gárda. A mieink a hazai pontvadászat és kupa mellett idén is vállalták az ország képviseletét: a második legrangosabb sorozatban, a Bajnokok Kupájában indulnak. Fodor Péter vezetőedző augusztus 5-én vezényelte az első tréninget a fiúknak. A nyolchetes felkészülési időszakban egy hetet nélkülözni kellett válogatottjainkat, akik részt vettek, húzóemberei voltak a Pannon-kupán szereplő nemzeti csapatnak. Szeptemberben a piros-kékek két tornán játszottak: Léván (szeptember 2-4.) és a Göcsej-kupán (szeptember 13-15.). Tóth János szakosztályvezető elmondása szerint a lévai emlékversenyen előbb fergeteges utolsó negyedet produkálva verték a hazaiakat (90-77), majd minden játékosnak hasonló mennyiségű játékidőt biztosítva szenvedtek vereséget a Pezinoktól (72-91). A torna harmadik meccsét a Komamo ellen játszotta lapzártánk után a Davist nélkülöző csapat. A Göcsej-kupa után a csapat még tervez néhány edzőmeccset, ám még nem dőlt el, ki ellen és mikor. A magyar bajnok a nemzetközi porondon október 1-én lép először pályára, az ellenfél a csoport favoritja, a litván BC Lietuvos Rytas lesz. A vilniusi összecsapás esélyese a hazai együttes, amelyik hazája bajnokságában maga mögé tudta szorítani az Euroliga-győztes Zalgiris Kaunast is. Csapatunk célja, hogy továbbjusson hatos csoportjából. Ehhez az első két hely valamelyikén, illetve jobbik harmadikként kell zárnia. Nemzetközi szinten nincs könnyű ellenfél, a litvánokon kívül a Kijev, a már ismert Khimki Moszkva, az észt bajnok BC Kalev és a lengyel BC Polonia Warbud kísérli meg a papíron reálisnak tűnő második helyet elérni. Az ASE mellett szól, hogy a játékoskeretet - Fodor Márton távozását leszámítva - sikerült egyben tartam. Marci helyére a soproni MAFC-ból Pojbics Szabolcsot igazolta le a vezetőség, és visszatért Kecskemétről a nagyszerű bal kézzel rendelkező, egy évre kölcsönadott Lukács Attila.
