Atomerőmű, 2002 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2002-09-01 / 9. szám
8. oldal ATOMERŐMŰ 2002. szeptember Esemény kivizsgálás és emberi-szervezeti tényezők A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) a Paksi Atomerőműben tartott egyhetes munkaértekezletet az esemény kivizsgálási módszerek alkalmazásáról, amelyen belül az emberi viselkedést és a szervezeti tényezőket kiemelt figyelemmel vizsgálták. A helyszín és a kiváló szervező ismét a Karbantartó és Gyakorló Központ, illetve annak munkatársai voltak. A mondás szerint az okos ember más kárán tanul. Igaz, tudjuk, az sem buta, aki saját hibáiból képes okulni. Szélesebb értelemben az atomerőművek, így a PA Rt. is használja ezt a megközelítést. A hibák elkerülése érdekében fontos biztonsági tevékenység a külföldi tapasztalatok hasznosítása, valamint a saját üzemi események kivizsgálása. Ez utóbbi terén nyújtott kézzelfoghatóan hasznos segítséget a NAÜ említett tanfolyama. A két meghívott előadó, a brit David Stimpson és az amerikai Jim Gallman, konkrét módszerek bemutatásával és megtörtént esettanulmányok feldolgozásával készítették fel a közép-keleteurópai résztvevőket az üzemi események kivizsgálására. A metodika a kivizsgálás általános és kezdeti végrehajtásából indult ki, ám középpontjában az emberi viselkedés és a hozzájáruló szervezeti tényezők elemzése állt. Az általános részben a résztvevők is kipróbálhatták az INPO (az amerikai Nukleáris Üzemeltetők Intézete) módszerén alapuló esemény-ok séma készítést, felfrissíthették ismereteiket az legalapvetőbb kivizsgálási technikákról. Nagyon hasznosnak mondható az inteijúkészítés fortélyainak bemutatása. Az emberi viselkedés témakörében az egyén, a szervezet, az általános értelemben vett vezető, valamint az emberi hiba megelőzése szerepelt. Kiemelt fontosságú az emberi tevékenység jellegének (tudás, szabály vagy készség alapú) felismerése a hiba értelmezése és a szükséges intézkedés megtétele érdekében. E témában is gyakorlatokra került sor a hibák, események bekövetkezését részben előre meghatározó nem kívánt előzmények, feltételek kiderítése, a sérült védelmek azonosítása, vagyis az eleve potenciálisan hibához vezető helyzetek és következményeik meghatározására. Mint elhangzott, egyrészt a feltételek nagy része befolyásolható, kivéve a mintegy „beprogramozott” emberi természetet, viselkedést. Másrészt a feltételek léte vagy elmaradása mögött általában szervezési-szervezeti körülmény vagy hiányosság áll. A javító intézkedések meghatározásához is kaptak útmutatást a hallgatók. A feladatok meghatározásánál mindenképpen szükséges, hogy azok konkrétak, gyakorlatiak legyenek, amelyek fontossági sorrendje meghatározásra, tartalmuk és határidejük pedig egyeztetésre kerüljön. Az egyhetes munka végére igaznak tűnt a többször hivatkozott James Reason véleményének fontossága, miszerint: „Az ember nem változtatható meg, azonban megváltoztathatók azok a feltételek, amelyek között az emberek dolgoznak.” Az előadók szerint remélhető, hogy az események tapasztalatainak hasznosítása révén, a hibák elkerülése miatt egyre többször mondhatjuk: „Nem történt semmi, unalmas volt ez a nap!” Hadnagy Lajos Borászat az erőmű közelében ■ Leber Ferenc: Vannak sikereink, de feladataink is Előző számunkban hírt adtunk arról, hogy a Sárgödör Téri Présháztulajdonosok Egyesülete (STPE) vendégül látta a helyi média munkatársait. Az estebéd helyszíne Leber Ferenc présháza volt, melynek felújításával idén készültek el a mesteremberek. De vajon miért vág bele egy atomerőműben dolgozó ügyeletes mérnök a szőlőtermesztésbe? A válasz egyszerű: családi hagyomány Leberéknél a szőlő, a bor szeretete. Még megvan az az adásvételi szerződés, mely 1916-ban köttetett, ez a legrégebbi írásos emlék arról, hogy Ferenc ősei bizony behatóan foglalkoztak a hegy levével.-A családi présház volt a kapcsolat köztem és a szőlő között - eleveníti fel gyermekéveinek tapasztalatait Leber Ferenc. - Sokat jártam ki apámmal a szőlőbe, amiben tudtam, segítettem neki. Szőlőgondozás, borkészítés. Mindig is csak saját fogyasztásra termeltük a bornak valót, a rokonság, az ismerősök, barátok vendégül látására. S hogy a borászkodás így sem olcsó mulatság, azt mutatja, hogy Ferencék mennyit fordítottak a présház felújítására. Tavaly júliusban előbb a földdel tették egyenlővé az épületet, majd nekiláttak, és fél év alatt az eredeti állapotnak megfelelően felépítették a házat. Ez még úgy is milliós nagyságrendet jelent, hogy nincs benne a közművekre való rákötés költsége (Feriék közelében sem ivó-, sem szennyvízvezeték nincs).-Az épület 2001 nyarára életveszélyessé vált. A homlokzat elvált az oldalfalaktól, s azzal fenyegetett, hogy előredől. Ekkor léptünk közbe, és a szükséges engedélyek beszerzése után nekiláttunk a teljes felújításnak. Pályáztunk az önkormányzatnál, és ők támogatták is a homlokzat kijavítását. Ma minden úgy néz ki, mint annak idején, emellett azonban megteremtettük a lehetőségét a tetőtér beépítésének, és van a házban vizesblokk is. Az első adandó alkalommal rákötünk a majdani rendszerre. Ezen kívül már csupán a pincét kell kicsinosítani, a tetőtér hasznosítása még várhat. Ferenc az STPE felügyelő bizottságának elnöke, így rálátása van az ügyekre, a tennivalókra. Azt mondja, a tagságnak van egy tizenöt fős magja, amelynek tagjai odaadóan tevékenykednek. Lapunk megjelenésekor is éppen részközgyűlést tartottak, ahol tájékoztatták a tagságot az egyesület munkájáról, az eredményekről és az elképzelésekről.- Örömmel látom, hogy egyre több vendégünk van, szemmel látható az előrelépés. Erre jók is az esélyeink. Júniusban Karlsruhéban töltöttem két hetet, és a neckarwestheimi atomerőműben tett látogatásunk alkalmával volt szerencsém a környékbeli borászokkal találkozni. A német erőmű közelében igen nagy terülten termelnek szőlőt, és a gazdák nagy bevételre tesznek szert az értékesítésből. Büszkék a boraikra, akárcsak mi. Van már összehasonlítási alapom a borokat illetően, és úgy gondolom, a mieink legalább olyan finomak, mint az ott kóstoltak. Csak hát az eladásban jár előttünk a szövetkezet. Ez a szerveződési forma arrafelé jól működik... Leber Ferenc hozzátette: a paksi termelők profitálhatnak az erőmű közelségéből, az odalátogatók számára kedvelt kikapcsolódási lehetőséget biztosíthat a Sárgödör tér.- Ez a folyamat már elindult, és ha megvalósulhatnak terveink, akkor még szebb környezetben fogadhatnánk vendégeinket. Vöröss Endre Infopen Cio Forum 2002. Apácai Konferencia Központ (volt Bányász mozi gyönyörűen átalakítva) április 24-én adott otthont az informatikai vezetőknek szánt rendezvénynek. Az első kerek-asztal beszélgetés az informatika döntéshozói - Chief Information Officer (CIO) nehéz helyzetén kíván segíteni. A GORDIO Tanácsadó Csoport és a Mimox Kft (Csudutov Csudinka) fejvadászainak felmérése, elemzése, munkáltatói és munkavállalói elvárásokat ütköztetve tátja fel a problémákat, s ezek ismeretében ajánl módszereket, hogy a cégek megtarthassák informatikai munkatársaikat, s bennük elégedettségi érzést generáljanak. Az informatikai munka minősége rendkívül erősen függ a motiváltságtól. Fontos az anyagi megbecsülés, de legalább olyan fontos a sikertényező - akár csak egy apró dicséret formájában. Mivel ez az egyik legdinamikusabban fejlődő szakma, rendkívül fontosak a továbbképzések. Noha az egyik legkönnyebben transzformálható tudás - ezért könnyű a munkahelyváltás, a tudás egy része a helyismeret - vállalati célok, kultúra, infrastruktúra ismerete. A Dreher Sörgyárak Rt. felismerve, hogy ez a tudás nem vásárolható meg a munkaerőpiacon, kiemelt hűségjutalmat ad a kulcspozícióban lévő informatikusainak. A teljes birtoklási költség (TCO) - mibe kerül egy cégnek az informatika - alakulása, alakítása témakörét beszélték ki a másik kerékasztal beszélgetés résztvevői Dr. Komái Gábor (AAM) provokatív kérdései hatására. Kiderült, hogy a meghívott nagy cégek költségeinek 1-1,5 %-át fordítják az informatika fenntartására, üzemeltetésére és fejlesztésére. A létező mintegy 160 különböző tudású és árú számítógépes program, mely ezeket a költségeket gyűjti, elemzi és nemzetközi összehasonlítási lehetőségeket kínál fel - egyik cég sem használja. A beszélgetésen a PA Rt képviseletében Takács Tibor informatikai főosztályvezető vett részt. gyulai Törzsgárda tagsági elismerések 2002. július 10 éves Varga Ferenc ÜVIG ÜVFO Turbina Osztály, 1992. augusztus 18.; Girst János ÜVIG ÜVFO Külső Technológiai Osztály, 1992. augusztus 03.; Kovács Attila ÜVIG ÜVFO Külső Technológiai Osztály, 1992. augusztus 11.; Dr. Pós István MIG NUFO Reaktorfizikai Osztály, 1992. augusztus 17.; Schmidt Béla MIG LFO Technológiai Létesítési Osztály, 1992. augusztus 12.; Prancz Zoltán KÁIG Üzemfenntartási Főosztály, 1992. augusztus 18.; Kern Attila KÁIG ÜFFO Automatika Osztály, 1992. augusztus 05.; Bányai Józsefné GIG Szolgáltatási Osztály, 1992. augusztus 03.; Dóczi Sándorné GIG Szolgáltatási Osztály, 1992. augusztus 03.; Régi Jenőné GIG Szolgáltatási Osztály, 1992. augusztus 03.; Bana János BIG IBIFO Balesetelhárítás, 1992. augusztus 15. 20 éves Molnosi István ÜVIG ÜVFO Irányítástechnikai Üzemviteli Osztály, 1982. augusztus 11.; Ács György MÍG MFO Rendszertechnikai Osztály, 1982. augusztus 03.; Valentiny István MÍG MFO Gépész Műszaki Osztály, 1982. augusztus 02.; Szemes Pál KÁIG KAFO Villamos Karbantartó Osztály, 1982. augusztus 11.; Fekete Zoltán KÁIG ÜFFO Biztonsági Rendszer Osztály, 1982. augusztus 25.; Magassy Gyula GIG LOGFO Raktározási Osztály, 1982. augusztus 02.; Mukli Péterné BIG Sugárvédelmi Osztály, 1982. augusztus 16.; Parlagfű-mentesítő készülékek kölcsönzése az Alapítványtól Két db SM gyomirtó kenőkészülék kölcsönzését biztosítja az „Együtt a parlagfű ellen” Alapítvány mindazoknak, akik termi akarnak az allergén gyomok ellen. Ezzel az új találmánynyal a gyomirtószer nem kerül a levegőbe, nincs elsodródás, csak a lekent növényeket irtja ki. Különösen sikeresen alkalmazható közterületeken, árokparton, útszélen, virágágyások mellett, a gyom 20 cm-nél magasabb állapotában. A készülék használata egyszerű: oda-vissza történő mozdulattal gyomirtószert kenünk a növényre. A készülék zárt rendszerű. A felhasználó elkerüli a növényvédőszerrel való szennyeződést. A készüléket elsősorban gyorsan felszívódó, nem mérgező glifozát hatóanyagú gyomirtó szerek használatára fejlesztették ki. A készüléket az Alapítvány térítésmentesen biztosítja, de a gyomirtószer költségét a kölcsönvevő fizeti. A Sóbarlang nagy kedvezményekkel vehető igénybe az allergiások nagy számára való tekintettel! Az „Együtt a parlagfű Ellen” Alapítvány a sóbarlangi kedvezményen még további kedvező lehetőséget nyújt, mint pl. bioptron lámpázást, légzőtoma foglalkozásokat és étkezési tanácsadásokat allergiásoknak és asztmásoknak. Az „Együtt a parlagfű Ellen” Alapítvány várja a Tisztelt lakosság bejelentéseit a parlagfűvel fertőzött területekről a 80/200-537-es az ingyenes zöldszámon.
