Atomerőmű, 2002 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2002-09-01 / 9. szám
2002. szeptember ATOMERŐMŰ 5. oldal OSZTÁLYTABLÓ mmmm Karbantartás Technológiai Osztály Angyal Béla, KTFO Szerkesztés csoportvezetó — Mikor kerültél az erőműbe?- 1987-ben kerültem az erőműhöz tervezőként. Akkor már volt egy kis múltam, mert 1970-től dogozom. A fő irányvonalam a ipari hőerőgépészet, tehát ez a végzettségem is. A Dunai Vasműben kezdtem el dolgozni az oxigéngyárban, hűtéstechnológiával foglalkoztam. Ott öt évet dolgoztam és erőművi gyakorlatot is szereztem. Visszahúzott a szívem Szekszárdra, és 1975-től 1987-ig épületgépészeti tervezést végeztem a tanácsi tervező vállalatnál. Nagyon sokrétű feladatok voltak: lakások, házak irodaházak központi fűtés tervezése, hőközpontok tervezése, távhőellátás, szellőzés. — Mi a fő tevékenységed az erőműben?- A fő tevékenységem energetikai tervezés. Azt lehet mondani, főképpen hőcserélőkkel foglalkozom, rendszervizsgálatokkal. Mivel a csoportunk szerkezettervezést is végez, ebbe is bele kellett kóstolni. Néhány éve csoportvezető vagyok. Ezért a tervezés része nem múlt el, ha nem is mindig az én kezem nyoma, de azért ott van a gondolatom mögötte, vagy a segítés. Kis csapat vagyunk. 14 fő az egész létszám. Lelkesnek kell lenni. A lelkesedés nagyon szükséges a mi tevékenységünkhöz. A mi tervezési feladataink zömmel olyanok, hogy nem mindig máról holnapra kell létrehozni a tervet, hanem ennél sokkal gyorsabban. Esetenként a karbantartást segíti a mi tervezésűnk, tehát szervesen a karbantartást kisegítő eszközöket tervezünk . A csoporton belül van egy hármas csapat, akik az üzem közbeni tömítéseket is tervezik. Tehát a leállás nélküli nyomás alatti berendezéseken, csővezetékeken a meghibásodásokat, lyukadásokat szerszámmal takarjuk. Gyakorlatilag Kautezit és Furmanite szerszámokat tervezünk. Itt sincs semmi várakozási idő. A hibát követően szinte azonnal a felmérés következik, és rögtön tervet kell produkálni, hogy azonnal helyre lehessen állítani a hibát- A mi tevékenységünk - azt hiszem - nagyon sok pénzmegtakarítást eredményez az erőmű számára. Ha összehasonlítjuk azt, hogy egy külső tervezés mennyibe is kerül, az hiszem néhány nagy tervező munkájával felér a mi munkánk. Arról nem beszélve, hogy dolgozóink jelentősen ismerik a területet, nem kell fogni a kezüket, hogy merre keressék a berendezést.-Mi a fő hobbid, mivel foglalkozol a szabadidődben?- Korábban folytattam magántervezői tevékenységet, de amióta Pakson dolgozom, ezt a vonalat én nem folytatom. A művészetek iránt nagyon vonzódom. Sokat szeretünk utazni a családommal. Esetenként színházlátogatásra járunk.-A családról pár szót hallhatunk?- Fiam, Gábor 27 éves végzős állatorvos, nős. Lányom, Judit 26 éves, házas, ruhaipari tervezőmérnök, magánvállalkozó. Feleségem Szekszárdon, a Statisztikai Hivatalnál statisztikusként dolgozik.- Köszönöm a bemutatkozást. Wollner Pál Oláh József, vezető berendezés mérnök- Mióta dolgozol az atomerőműben ?- 1983. július 18-án kezdtem, és azóta is ez az első, egyetlen munkahelyem. Szerettem volna eredeti szakmámban, mint távközlés technikai műszerész elhelyezkedni, de akkor arra nem volt felvétel, ezért irányítástechnikai üzembe helyező műszerészként vettek fel. Tíz évig dolgoztam ebben a munkakörben. Az első átszervezésnél a MÍG Rendszertechnológiai Főosztályának Technológiai Osztályára kerültem, mint technológus.- Jelenleg mérnökként dolgozol. Milyen volt az út idáig, hogyan képezted magad?- Amikor műszaki állományba kerültem, további ismeretek megszerzésére volt szükségem. Elvégeztem több atomerőműves tanfolyamot és beiratkoztam a főiskolára. A későbbi átszervezések során irányítástechnikai előkészítési mérnökként az ITIG Irányítástechnikai Előkészítési Osztályára, majd csoportvezető mérnökként az ÜVIG Üzemfenntartási Főosztályának Munkatervezési Osztályára helyeztek.- Mióta vagy a jelenlegi területen?- 2002. január 2. óta dolgozom a KÁIG Karbantartás Technológiai Osztályán vezető berendezés mérnöki beosztásban, irányítástechnikai szakterületen.- Miből áll a feladatod?- Az irányitástechnikai berendezéseknek karbantartási, műszaki hátterével foglalkozom. A KAIG-on bevezették az ISO-t, ami nem csak szakmai hozzáértést igényel, hanem megköveteli a döntések és a folyamatok szigorú betartását, írott formában történő rögzítését. Munkámhoz tartozik ezeknek a dokumentumoknak az elkészítése is. Feladatköröm szakmai részét képezi a műszaki háttér biztosítása, a karbantartások, meghibásodások kapcsán fellépő műszaki problémáknál a döntések meghozatala, instrukciók adása a hibafeltáráshoz és a hibaelhárítás módjának a meghatározása. A Karbantartás Technológiai Osztályon a berendezés mérnökök és berendezés technológusok fő feladata a műszaki háttér és egyéb más dokumentációs, hibainformációs rendszer elemzése, a karbantartási átalakítások, felújítások problémáinak kezelése, valamint a hatóságokkal való kapcsolattartás.- Igen aktív közösségi tevékenységet végzet. Tagja vagy az Üzemi Tanácsnak, és a szakszervezeti életből is tevékeny részt vállalsz.- Az Üzemi Tanácsban végzett munkámat nem befolyásolta, hogy más igazgatóságra kerültem. Ugyanúgy ellátom ezt a feladatot, mint korábban. Tagja vagyok az Információs Bizottságnak. Feladatom, hogy az ÜT saját honlapján bemutassam az ÜT munkáját. Az érdekképviseleti munka igen változatos és sokrétű. A dolgozóknak tudniuk kell, hogy az ÜT milyen mélységű és tartalmú munkát végez. Az eredményeket a dolgozók természetesnek veszik, a siker mögötti kemény munkát azonban nem látják. A szakszervezeti vonalon a tájékoztatásban segitek. Fontosnak tartom, hogy az osztály - mint ahogy az erőmű valamennyi egységének - dolgozói megfelelő információval rendelkezzenek. Az információáramlás nem kellően hatékony a szakszervezeti területen. Bár nehéz elérni, de mindenképpen törekedni kell arra, hogy az információ mennyisége és minősége jó legyen.- Széles érdeklődési körű vagy, milyen területek vonzanak leginkább?- Korábbi munkaterületemen öszszefüggéseiben kellett látni a dolgokat, ott nem volt szükség részletekre kitelj edő, elmélyült tudásra. Amikor átkerültem új munkahelyemre, akkor jelentős szemléletváltással találkoztam. Itt az az elvárás, hogy egyegy berendezést minél jobban megismerjen az ember, és annak a berendezésnek ún. profi szakértője legyen. Az én területem a számítástechnika, igyekszem magam ezen a terén minél jobban képezni és törekszem, hogy minél több ismeretre tegyek szert. A munkámhoz kapcsolódóan a számítástechnikai és az információs, elektronikai, mikroelektronikai rendszerek érdekelnek. Teljesen más egy erőműves számítógépes adatgyűjtő-rendszer, mint egy házi vagy irodai számítógép, mindegyik más irányú tudást igényel.- Mi jelenti számodra a kikapcsolódást?- Hobbim és munkám az informatika, ezért otthon is sokat foglalkozom a számítógéppel, bár a gyermekeimmel néha meg kell küzdeni érte. Ágnes lányom ötödikes, fiam, Barnabás hatodik osztályba jár, mindketten a számítógép vonzásában élnek. Feleségem az OTP-ben hitelügyintéző, neki más hobbija van, és őt lekötik a háztartási, családi tennivalók. Szeretek sportolni, futballozni, de az utóbbi években erre egyre kevesebb idő jut. A munkahelyi sportrendezvényeken általában ott vagyok, az idei Villamos Napon családommal együtt indulok a sorverseny játékban. Szabadidőm jelentős hányadát leköti a városi közösségi élet. Fontosnak tartom városunk és jövőnk fejlődését. Közreműködöm a Civil Kerekasztal munkájában, aktív részt vállalok a civil szervezetek működésében. Lovásziné Anna Tóth Ferenc, berendezés technológia vezető- Kedves Feri! Légy szíves, mondd el, hogyan, mikor kerültél a Paksi Atomerőműbe, és mivel foglalkoztál eddig!- A Moszkvai Szerszámgépipari Egyetem gépgyártás technológia szakának elvégzése után 1989. június 12-én kezdtem el dolgozni az atomerőmű karbantartásán, a Műszaki Előkészítési Osztályon. Bár meglepő lehet, de azóta mindig ugyanazon az osztályon dolgoztam, csak annak megnevezése változott meg már négyszer is. Kezdetben előkészítő mérnök voltam. Rögtön bedobtak a mélyvízbe, és két évig a csőtartók karbantartásával foglalkoztam. Megjegyzem, az akkor általam egyedül végzett tevékenységre azóta külön előkészítő csoportot hoztak létre. 1991 óta folyamatosan a reaktor a fő területem. Igaz, kezdetben hozzánk tartozott az összes munkatervezés és hálótervezés is. Ma kollégáimmal együtt a reaktorral és a fővízköri berendezésekkel kapcsolatos összes probléma kezelése, megoldása, a karbantartási utasítások felülvizsgálata, új technológiák kidolgozása a feladatom. 1998-ban a fővízköri csoport vezető berendezés mérnökeként tizedmagammal a karbantartásról elsőként tettem hatósági jogosító vizsgát ebben a munkakörben, az új NBSZ-nek megfelelően.- Mi most a feladatod? Mennyiben más ez, mint korábbi munkáid?- 2001. március 1-től vagyok jelenlegi beosztásomban. Fő feladatom az osztályvezető-helyettesi teendők ellátása, beleértve a hozzám tartozó csoportok, tehát gyakorlatilag az öszszes berendezés mérnök tevékenységének koordinálását, felügyeletét. A hét csoportra bővült tevékenységi kör kezelése nem kis feladat. A gépész területtel nincs is gond, a kollégák a reaktorral kapcsolatos kérdésekben többször közvetlenül is megkeresnek, ami talán a jó tízéves tapasztalatnak is szól. Ám a két éve hozzánk került villamos, valamint az idén áthelyezett irányítástechnikai csoport esetében már további szakmai fejlődés is szükséges. Mivel mindenhez senki nem érthet, esetükben egyenlőre nagyobb mértékben támaszkodom a csoportvezetőkre. A berendezés mérnökök szerencsére helyzetük magaslatán állnak. Munkájuk nagy önállóságot követel, így műszakilag, szakmailag nem is felettük állok, inkább csak koordinálom tevékenységüket.- Milyenek a munkakapcsolatok nálatok?- Remélem, hogy az eltelt idő alatt elég tapasztalatot szereztem az emberekkel való bánásmód terén. A közvetlen felügyeletnek többnyire nem érzem szükségét. Úgy érzem, megmaradt a kollégákkal a jó munkatársi, baráti viszony, vezetői „ráhatásra” általában nincs is szükség.- Mi a nehézsége a mostani feladatodnak?- A nehézség abban áll, hogy a csapat eléggé túlterhelt. Ha mindenki bent van, még rendben mennek a dolgok. Ám mindenki ki szeretne venni - többnyire nyáron - legalább két hét szabadságot. Márpedig főjavítási időszakban a 3-4 fős csoportoknál már egy távoliét is jelentős többletterhet jelent a bent lévőkre. Sokszor nagy utánajárást igénylő, összetett problémát kell megoldania a kollégáknak, ami szintén megterhelő. A műszaki döntéshozói rendszerben a létező karbantartási utasítással nem lefedett probléma hozzánk fut be, annak megoldása ránk tartozik. Ez a hibaelhárítás módjának meghatározását, a szükséges dokumentáció biztosítását jelenti. A főjavítások alatt a problémák nem tűrnek halasztást, így ez a tevékenység előre nem tervezhető, és a munkaidő sem feltétlenül fejeződik be délután fél négykor. Emellett folyamatos készenlétet is adunk.- De ugye nem csak árnyoldalai léteznek jelenlegi munkádnak? Miben rejlik a szépsége?- Bár lehetne tipizálni a problémákat, de valójában nincs belőlük két egyforma - szerencsére. Ez a karbantartói tevékenység igazi szépsége: a változatosság, az új problémák megoldása.- Szabadidődet mivel töltőd?- A családdal. Szerencsémre ma már mindkét gyermekem és feleségem is rendszeresen velem tart korábban egyedül „űzött” szenvedélyemben, és együtt látogatjuk az ASE kosárcsapat mérkőzéseit. Sőt, 13 éves lányom és 8 éves fiam már jobban követi az eseményeket, mint én. Arra is büszkék, hogy az ez évi döntő után új kosárlabdájukra a paksi bajnokcsapat minden tagjának autogramját megszerezték. Másfajta időtöltést jelent, hogy tavaly családi házat vettünk. Igaz, legalább kimozdul az ember a levegőre: egy kis fűnyírás, permetezés. Csak abban reménykedem, hogy a gyümölcsfák túlélik azt az egy-két évet, amig én megfelelő kertészeti tapasztalatra teszek szert. Borók Imre, osztályvezető — Imre! Mondanál egy pár szót arról, hogyan és mikor kerültél az erőműbe?- 1972-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen végeztem, 1972-1974 a nagy beruházásokon dolgoztam két évet, majd 1974-76-ig a greiswald-i atomerőmű szerelésében vettem részt, felkészülve az itthoni atomerőműves munkákra. Ide a kivitelező cég küldött ki. Az volt a feladat, hogy a technológiával, a berendezésekkel, a szereléssel ismerkedjünk meg, és olyan információkat gyűjtsünk, amelyek itthon hasznosíthatóak. A szakértőkkel közvetlen kapcsolatunk volt. Sok dokumentum ott készült, még ma is találkozom ezekkel a munkám során. 1976-ban kerültem Paksra, és 6 évig az erőmű építésén dolgoztam, 1982-ben pedig - az 1. blokk üzembe helyezése és indításakor - az atomerőmű karbantartási területére kerültem, a karbantartás műszaki vonalához.- Milyen beosztásokban dolgoztál, milyen feladataid voltak?- Kezdetben a karbantartás tervezési csoportnak voltam a vezetője. Közben sorban jöttek a blokkok üzembe vételei 1982-1987 között. Mindeközben a karbantartó szervezet is fejlődött, alakult. A Karbantartás Technológiai Osztály vezetője 1998 óta vagyok. Az évek során folyamatosan alakult a karbantartás szervezete, és az utóbbi években, illetve az idén alakult ki a jelenlegi, folyamatra szervezett formája. Feladatunk volt a kezdetektől a karbantartás műszaki feltételeinek biztosítása, a műszaki információk gyűjtése, feldolgozása, elemzése. Folytatás a 6. oldalon.
