Atomerőmű, 2002 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2002-09-01 / 9. szám
2. oldal ATOMERŐMŰ 2002. szeptember Miniszteri szemle a Duna partján Folytatás az 1. oldalról. Árhullám a Dunán A 2002. augusztus 20-án tetőző árhullám az erőmű eddigi üzemelése alatt a legnagyobb volt, 62 cm-rel haladta meg az 1991-es 93,00 mBf (méter a Balti tenger felett) szinttel tetőző eddigi legmagasabb Duna szintet. Az erőmű tervezésekor meghatározott mértékadó árvízszintet mintegy 1,7 m-re, az erőmű terepszintjét mintegy 3,5 m-re közelítette meg. A gyorsan levonuló árhullám problémát nem okozott, a töltések, valamint az erőmű személyzete jól vizsgáztak. A Közép- Dunántúli Vízügyi Igazgatósággal (KDT VÍZIG) és szerződéses partnerünkkel, a Szekszárd-Paks Vízgazdálkodási és Környezetvédelmi Kft.-vel (SZPVK Kft.) a kapcsolattartás és a munkamegosztás kiváló volt. Az árhullám változása és az észlelt események Az első intenzív Duna vízszintnövekedés augusztus 9-én volt tapasztalható. A kismértékű apadás után megérkezett - augusztus 20-i tetőzéssel, 93,62 mBf szinttel - a második árhullám. Az intézkedési tervnek megfelelően a paksi vízmérce alapján KDT-VÍZIG 14-én 8.00-kor elrendelte az I. fokú, majd 18- án 6.00-kor a II. fokú árvízvédelmi készültséget. A Duna tetőzése kb. 40 cmrel elmaradt a várakozásoktól. A tetőzés során a mentett oldalon a MASZ teleptől (evezős sporttelep) a hidegvíz csatorna torkolatáig fakadó víz jelentkezett, amely hasonló áradásoknál megszokott, illetve a MÁSZ teleptől kb. 230 m-re a hidegvíz csatorna felé ujjnyi vastagságú csurgás jelent meg, ami az apadás kezdete után megszűnt. A fakadóvíz, illetve a csurgás problémát nem okozott. A rövid ideig tartó (kb. 3 órás) tetőzést intenzív apadás követte. A II. fokú árvízvédelmi készültséget 22-én 22.00- kor, az I. fokú készültséget 23-án 18.00- kor vonták vissza. Az erőmű árvízvédelmi adottsága A mértékadó árvízszintet az Országos Vízügyi Hivatal a létesítendő erőmű telephely környezetében 95,31 mBf-ben állapította meg 1976-ban, az elmúlt 100 éves magas vízállások alapján (1941. február 18. 95,13 mBf, 1956. március 12. 95,00 mBf, 1965. április-augusztus 94,28 mBf). A Paksi Atomerőmű Rt. árvízvédelménél már a tervezés során figyelembe vették, hogy a töltéskorona szintek a mértékadó árvízszintet legalább 1 m-rel meghaladják, magasságuk 96,4 mBf felett van, továbbá az erőmű kijelölt helye a hideg- és melegvíz csatorna során kitermelt földdel lett feltöltve az árvízvédelmi töltéskorona szint fölé 75 cm-rel, így a telephely szintje 97,15 mBf. A PA Rt. árvízvédelmi területe a 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet (mely az árvíz és- belvízvédekezésről szól) alapján a Paks-Bölcskei árvízvédelmi szakaszon, a Duna jobb parti töltésének a MÁSZ teleptől az 59+591 tkm-től a csónakházig 59+093 tkm-ig tartozó része (tkm = töltéskilométer). A PA Rt. szempontjából érintett védtöltés a Duna jobb parti töltésének a Paks- Dombori közti része is, mivel ezen szakasz biztosítja a kiegészítő létesítmények és a közlekedés biztonságát. A paksi vízmércén az I., II., és III. fokú árvízvédelmi fokozatok sorrendben a + 650-800-900 cm-es szintekhez vannak hozzárendelve, ami az erőműben a 91,50-93,00-94,00 mBf szinteknek felel meg. Az árvízvédelmi fokozatok elrendelése az országos védekezési törzs vezetőjének a feladata, aki az árvízvédelmi fokozatok elrendelésénél az előre meghatározott határértékektől eltérhet. Az erőmű vízkár-elhárítási intézkedési terve tartalmazza mindazon műszaki és információszolgáltatási feladatokat, melyek az előre tervezhető körülményekre biztosítják, többek közt magas vízállások esetén, az erőmű telephelyének és üzemeltetésének előírt biztonságát. Néhány fontosabb adat:- telephely alapszintje: 97,15 mBf- töltéskorona szintje: min. 96,40 mBf- mértékadó árvízszint: 95,31 mBf- 1941.02.18-i jeges árvíz: 95,13 mBf- 1956.03.12-i jeges árvíz: 95,00 mBf- 1965.04.-08. havi több árhullám tetőzése: 94,28 mBf- 2002. 08. 20-i tetőzés: 93,62 mBf Fenyvesi Csaba, Aradi János Ezeréves múlt előtt tiszteleg Kalocsa Szoborleleplezés Úszódon Folytatás az 1. oldalról. Amikor felvetődött a nagyszabású ünnepségsorozat megszervezésének a gondolata, már a jubileum pontos évszámának a megállapítása is nehézséget okozott, hiszen a történészek körében több évszám ismert. Végül a kalocsai születésű Katona István (1731-1811) kanonok, történetíró által említett 1002-es dátumot vették alapul, s döntöttek a 2002-es millenniumi év mellett. Ajubileumi rendezvénysorozat idén április 13-án kezdődött Kecskeméten a szellemi hittanverseny döntőjével. Egy hónappal később, május 15-én Kalocsán nyílt meg a Katona István egykori lakóházának első emeletére átköltöztetett Kalocsai Érseki Kincstár új, állandó kiállítása. Ugyanekkor tekinthette meg a nagyközönség a kalocsai érsekség ezer évét bemutató millenniumi tárlatot, amely időrendi sorrendben mutatja be az elmúlt évezred fontosabb eseményeit. Az ünnepségen adták át a dr. Bábel Balázs érsek által tavaly alapított, Kunszt József egykori kalocsai érsek nevét viselő pedagógusdíjakat. Az oktatás és a tudomány bőkezű mecénásának emlékét őrző díjat idén Szilágyiné Kosa Erzsébet, a kiskunhalasi Szent József Katolikus Általános Iskola igazgatója, Szabóné Adóiján Erika, a kecskeméti Piarista Általános Iskola pedagógusa, valamint Németh Sándor, a kalocsai Dózsa György Szakközépiskola tanára vehette át. Rubin diplomával tüntette ki az érsek Glorióza nővért, aki az ifjúság körében végzett több évtizedes fáradhatatlan oktató munkájáért részesült elismerésben. Szintén az egyházmegye millenniumának egyik legkiemelkedőbb momentumaként fogja számon tartani az utókor a dr. Bábel Balázs érsek kezdeményezésére újraöntetett két harang június 29-i felszentelését és toronyba emelését. A második világháború utolsó napjaiban rekvirált Szent Pál és Szent István harang pótlására a Deo gratias és az Asztrik harangot öntette az utókor. Július 21-én - a Duna Menti Folklórfesztivál programjának részeként - német, illetve horvát nyelvű szentmise várta a híveket a főszékesegyházban. A Magyar Rádió által is közvetített augusztus 20-i ünnepi szentmisén pedig megjelent Magyar Bálint oktatási miniszter, a misét követő délelőtti városi ünnepség szónoka is. Három nappal később jubileumi ifjúsági találkozónak adott otthont a város, majd augusztus 24-én este a dunapataji ÁMK dráma tagozatos diákjainak előadásában „1000 év a Duna partján” címmel a magyar állam és a magyar egyház kezdetét bemutató színdarab volt látható az érsekkert szabadtéri pódiumon. Az ünnepségsorozat csúcspontjaként került sor augusztus 25-én a szabadtéri szentmisére, amelyen részt vettek az egyházmegye és a környező országok magyar nyelvterületének püspökei, delegátusai; Paskai László bíboros, valamint megjelent Mádl Ferenc köztársasági elnök, Szalay László, a Miniszterelnöki Hivatal egyházi ügyekért felelős államtitkára és Orbán Viktor ex-miniszterelnök is. A jubileumi program a szeptember 8-i vodicai (máriakönnyei) nagybúcsúval folytatódik és a szeptember 22-i ünnepélyes terményáldással zárul. mpi Úszód önkormányzata bensőséges keretek között emlékezett meg augusztus 20-ról és a falu szülöttéről, Benedek Péter népi naiv festőről. Az ünnepségen dr. Nyírő Ferenc plébános méltatta Szent István tetteit és máig ható tanításait. Ezt követően az általános iskolások műsora fokozta az ünnepi hangulatot. A műsor után Bedi Gyula polgármester ismertette a képviselőtestület határozatát, amely szerint Úszód szülöttjének, Benedek Péternek posztumusz díszpolgári címet adományozott. A kitüntető címet a művész lányai: Éva néni és Margit néni vették át. Végül a polgármester úr méltatta Benedek Péter munkásságát. Benedek Péter 1889. június 29-én született Úszódon. Nem szeretett iskolába járni, ezért sokszor megfenekelte a tanító, ám ő tűrte a testi fenyítést és inkább rajzolgatott, festette a híres emberek portréit. Első kiállítása 1923- ban volt Budapesten, az Alkotás Művészházban. Már a kiállítás megnyitása előtti napokban nagy sikere volt művészkörökben, nagy elismeréssel szóltak alkotásairól Rippl-Rónai József, Vaszari János, Csók István, Szabó Lőrinc és Tersánszky Józsi Jenő. Kállai Ernő műkritikus az alábbiakat írta róla: „ez a parasztsorból lett autodidakta festő a lehető legharmonikusabb módon oldotta meg a természet és képszerűség kérdését..1929- ben a bécsi Künstler Hause-ban is bemutatták képeit, ahol József főherceggel személyesen is találkozott. 1949-ben a Képzőművészeti Tanács Cegléden vásárolt neki családi házat, amely ma emlékház, az uszódi háza műemléki védelem alatt áll. Életének 95. évében halt meg 1984- ben, shja az uszódi temetőben van. A lányai által leleplezett szobra a település főterén áll, amelyet Kotormán László készített. A szobor megszületéséhez anyagi támogatást nyújtott a PA Rt. és az Úszód Község Ifjúságáért és Kultúrájáért Alapítvány. Az ünnepség után a nagyszámú érdeklődő megtekintette Benedek Péter azon alkotásait, amelyeket a helybeliek ajándékoztak a községnek. -B-
