Atomerőmű, 2002 (25. évfolyam, 1-12. szám)

2002-08-01 / 8. szám

8. oldal ATOMERŐMŰ 2002. augusztus DDRT Találkozó Az ASE Természetjáró szakosztá­lya szervezte és rendezte meg a II. Dél-Dunántúli Regionális Természet­­barát Találkozót Paks-Cseresznyés­­pusztán, 2002. július 25-28. között. Több mint 120 természetbarát jött el a környező megyékből, Tolnából, So­­mogyból és Baranyából. Gazdag prog­ramot kínáltunk a Paksra látogatóknak. Csütörtökön az érkezés után sza­lonnasütés volt a tűzoltóság felügye­lete mellett - mivel tűzgyújtási tila­lom van. Este Farkas Sándor diáit nézhettük Paks környékének növé­nyeiről. Pénteken hajókirándulással a gemenci erdőt nézhették meg az ér­deklődők, majd délután az erőműláto­gatás következett. Éjszaka az „Ürge Kupa” éjszakai tájékozódási csapat­­verseny keretében ismerkedtek a résztvevők a környékkel. Szombaton igazi erőpróba következett azoknak, akik a hosszú túrára neveztek be. A meleg mellett még a laza homokos ta­lajjal is meg kellet birkózni. A túra út­vonala: Cseresznyés - németkéri Lá­tó-hegy - bikácsi Ökörhegy - Györ­­köny, összesen 26 km. A túra után Györkönyben, a pincefaluban töltöt­tkáposztás vacsorával lehetett pótolni az elveszett energiát. Levezetéskép­pen pedig az éjszakába nyúló turista­bál volt a program. Vasárnap délelőtt az Árvalányhaj kupa egyéni „Svédpá­lyás” tájékozódási túraverseny tette próbára benevezetteket. Akik a lazább programokat válasz­tották, azoknak is gazdag választék állt rendelkezésre, a városnézéstől, az ingyenes strandoláson keresztül a sé­takocsikázásig. Vasárnap kora délután került sor a versenyek eredményhirdetésére, majd a találkozó ünnepélyes hagyományos bezárására. A résztvevők és rendezők kelleme­sen elfáradva és gazdag élmények birtokában vettek búcsút egymástól. A találkozó elérte célját. Sikerült megismertetni Paks környékének szép­ségeit és újabb barátságok születtek a környező megyék természetkedvelői között. Wollner Pál Twirling tábor Nem vitás, hogy Paks sportszerető város. A jelek azt mutatják, hogy egy újabb sportág fog meghonosod­ni városunkban. A Pakson május­ban megrendezett nemzetközi twirling versenyt júliusban egy nemzetközi twirling tábor követte. Július 22-től 26-ig tartott a III. Nem­zetközi Twirling Edzőtábor, melynek helyszíne az ESZI volt. Három ország­ból (Horvátország, Románia, Magyar­­ország) 38 fő vett részt a táborban. Ha­zai érdeklődők az ország legkülönbö­zőbb pontjairól jelentkeztek. Jöttek Sá­rospatakról, Gyomaendrődről, Szegha­lomról, Bátaszékről, Dunaföldvárról, Szekszárdról és természetesen Paksról. A10-16 éves lányoknak sűrű edzés­ben volt részük. Délelőtt, délután is gyakoroltak, de kedvük töretlen volt, mert este még a kollégium előtti park­ban is megmutatták ügyességüket. A csapatvezetőkre esténként „előzetes” pontozóbírói képzés várt. Az „előzetes” jelző itt annyit jelent, hogy megkapták ugyan a képzés anyagát, amit tanulmá­nyozhatnak, de hivatalos pontozóbíró képzésre csak jövőre kerülhet sor. Ki­tartó, szorgos munkájukért a tábor résztvevői, a gyermekek és kísérőik dunai hajókiránduláson vehettek részt, ami valamennyiük számára emlékeze­tes élményt nyújtott. A paksi Báb-Mazsorett Egyesület Twirling Csoportjának jövőbeli elkép­zeléseiben szerepet játszik a mostani rendezvény eredményessége. Terveik szerint az elkövetkező évben csak sportklubok tagjait fogadják az edző­táborban. A nagyszámú jelentkezés és megfelelő hely biztosítása miatt kény­telenek korlátozni a létszámot. Jövőre újabb országokból is csatlakoznának a táborhoz, mint például Lengyelor­szágból. Lovásziné Anna Előadás az Asztma klubban Az Asztma-allergia klub egyik klubfoglalkozásán Dr. Kárpáti Ist­ván főorvos „Irányítson Ön, ne az asztmája, allergiája” címmel tar­tott előadást. Előadásának fő té­mái: az asztma-allergia kialakulá­sának lehetőségei, az asztma-aller­gia öröklődése, az asztma-allergia kezelésének módjai, az asztma-al­lergia helyes gyógyszer és eszköz­­használata. Az előadás után megkértem a főor­vos urat, adjon tájékoztatást újságunk­nak az asztmáról, mint betegségről. Szeretettel köszöntőm az Atomerő­mű Újság olvasóit. Ma már az asztma egy olyan betegség, amely nagyon jól kézben tartható, különösképpen a friss betegek esetében, akik nem szenved­ték el az orvosi, éppen általunk haté­konynak hitt medicina korábbi, sok mellékhatású gyógyszereit. Ma az asztma kizárólag légutakon át beszí­vott gyógyszerekkel igen jól karban­tartható. Minden embernek megvan a saját tüneti asztmája, van aki eső előtt, van aki eső után fullad, ezért meg kell adni a betegnek a sanszot gyógysze­rekkel, vagy irányt mutatni, hogy ez megelőző, ez pedig arra való, hogy akkor alkalmazza, amikor fullad. Mégis azt tudjuk a betegektől, hogy nagyon sok asztmás, kb. a fele nem használ állandóan gyógyszert. Egy­szerűen kitapasztalta, hogy mikor kell neki megelőzés céljából befújnia, mi­kor nem. Ezek a technikák attól füg­genek, hogy a négy stádium közül az illető hányadik stádiumban van. Az első az enyhe, az epizodikus, amely havonta egy-két alkalommal, főleg terhelés vagy izgalom, vagy egy kacaj, humor kiváltotta asztmás ro­ham. Az első stádiumban adunk egy gyógyszert, legyen a zsebében, s csak akkor használja, ha epizodikus. A másodiknál már gyakrabban for­dulnak elő panaszok. Itt nagyon nagy szerepe van az évszakoknak. A beteg kitapasztalja, hogy melyek azok az év­szakok, napok, amikor neki naponta kell megelőzés céljából befújnia. A megelőzési technika reggel és este be­­légzés, s magánál tart egy olyan gyors­hatású szert, amely - ha mégis fellép­ne a megelőző gyógyszerek mellett a fulladás - azonnal tud segíteni. A harmadik stádiumi asztma és a negyedik a két súlyossági fok, amikor mentőt is szoktak hívni, tehát a beteg életében nagyobb mennyiségben sze­repel a mentő. Kortörténetében ezek súlyosak, a 3. stádiumban már rend­szeresen kell szedjen gyógyszert (3-4 fajtát), s bizonyos életmódokra is ki kell oktatni. Kapnak felvilágosító, gyógyszergyártó cégek általi szóró­anyagot. A háziorvos felé mi minden alkalommal adunk szakvéleményt, és a tüdőgondozói, vagy az egyéb tüdő­osztály javaslatára a jelenlegi helyi törvény értelmében fél évig a házior­vos is felírhatja az ún. egészségügyi támogatást. Tehát 90 %-ot a társada­lombiztosítás, 10 %-ot a beteg fizet. dr. Kárpáti István főorvos A legsúlyosabb a 4. stádiumú aszt­ma, itt már többször is megfordulnak egy évben kórházban. Ott már jobb szívtér elégtelenség is van, súlyos tü­dőtágulás, ami nem gyógyítható és egyéb mellékhatások. Ma nyugat felé nyitottak vagyunk, az asztma nem politikai kérdés, a leg­fejlettebb államokban ugyanúgy jelen van, mint nálunk vagy a fejlődő or­szágokban. így aztán vannak is világhírű cégek, amelyek erre specializálódnak. Még emellett is lesz allergia és asztma, bár nagyon nagy hatású gyógyszerek van­nak, igen kevés mellékhatással. Köszönöm a tájékoztatást! Wollner Pál „A zene a lélek szava... ” (Calinescu) X. jubileumi fesztivál "■■■■■ Blues, 2002. Az idén tizedik alkalommal fogadták július 5. és 7. között Pakson, az ESZI csarnokban a blues, jazz, rock és a gasztronómia híveit, szerelmeseit. A belépőjegy az idén is elérhetőnek bizonyult, egy-egy napra 2000 Ft. Azonban, ha az ember Török Adámra és együttesére éppoly kíváncsi volt, mint például a Németországból érkező Fast Eddy’s Blue Band-re, de Ferenczi & Herfli Davidson fergeteges koncert­jéről sem akart lemaradni, vásárolha­tott bérletet 5000 Ft-ért. A jobbnál jobb együttesek színvo­nalas produkciója remek hangulatot teremtett mind a három napon, de ter­mészetesen mindegyikre jellemző volt, hogy az idő múlása egyenes arányban növekedett a látogatók szá­mával. A teljesség igénye nélkül - csak a legnagyobbakról szót ejtve - a bluest kedvelőknek lehetőségük nyílt meg­hallgatnia olyan zenészeket, mint pél­dául Ripoff Raskolnikov, a fesztivál közönségének régi kedvence, vagy mint Rudán Joe és csapata, a Coda. Természetesen más külföldi előadók­kal (lengyel, finn, német, osztrák, ro­mán) is találkozhatott az ESZI Sport­csarnokba ellátogató nagyérdemű. A hangulat minden estére a tetőfok­ára hágott, pénteken a Blues Company és a Finnországból érkező Sentimeters nevű csapat fantasztikus koncertje alatt számlálhattuk volna a legtöbb embert, ha esetleg lett volna olyan kó­bor lény, aki ilyen neves koncertek alatt inkább a „fejek” számlálásával foglalkozott volna. De nem volt... Aki azonban a Magyar Atom és vendége, Jukka Tolonen kitűnő szá­mai, a nagyszerű magyar csapat, a Latin (Tátrai T. & Szűcs A. G.) vagy akár a Deák Bili Blues Band számai alatt mégis egy kis sörre, üdítőre, po­gácsára, meleg ételre vágyott, bent padokra leülve, vagy akár kint is elfo­gyaszthatta, amit csak kívánt. Az egész hétvégén át tartó prog­ramra ellátogató, zeneszerető embe­rek között megtalálhattuk szinte min­den korosztály képviselőit. Mindegy volt, hogy az illető 14 éves vagy 70, a lényeg, amiért eljöttek ide - esetleg a csarnok mellett sátorozva is - az a ze­ne szeretete, a zene iránti hihetetlen nagy vonzalom. Azt mondhatjuk, hogy fantasztikus zenészeket láthattunk az idei Nem­zetközi Gastroblues Fesztiválon, azonban meg kell említenünk az egész rendezvény főszervezőjét, Gár­dái Györgyöt is, aki immár sokadszor gondoskodott arról, hogy ez a három nap minél több embernek felejthetet­len maradjon... Baksay Adrienn ANIMALS II. Pakson A koncert napjának délutánján a Gastroblues Klubban beszélgettem az ANIMALS II. tagjaival. Meglepő volt számomra nyugodtságuk. Bár érthető, hiszen nem ma kezdték a ze­nélést, a színpad természetes közeg számukra, sőt mitöbb lételemük is.- Egy kicsit sem izgultok?- Nem, egyáltalán. Egész délelőtt pihentünk a szállóban, de most már nagyon várjuk a koncertet, és kíván­csiak vagyunk a közönségre is.- Az Animals története meglehető­sen régre nyúlik vissza. Az eredeti együttes pályafutása 1963-ban indult, most pedig 2002-t írunk. Kérlek, me­séljétek el, mi is történt ez alatt a hosszú időszak alatt!- Igen, valóban. ’63-ban kezdődött az Animals pályafutása az angliai Newcastle-ban -avarnak be a srácok. Egy év sem kellett hozzá, s máris hír­nevet szerzett magának a zenekar a „The House of the Rising Sun” (A Felkelő Nap Háza) című kislemezzel. Ezután léptem be a csapatba Alan Price helyére - mondja Dave. Aztán ’66 végén feloszlottunk, de három al­kalommal azért még összeverődtünk, majd újra összeálltunk - folytatja. 1983-ban világkörüli turnéra men­tünk és készült erről egy koncertle­mez is „Greatest Hits Live" címmel. Majd újra elkezdett koncertezni az új felállás a régi műsorral. A volt front­emberrel, Eric Burdonnal nem sike­rült megegyezni, és ekkor került a ró­mai kettes a név után. 2001-ben ala­kult ki a végső formáció: Tony Liddle - ének, Dave Rowberry - billentyűs hangszerek, Steve Dawson - gitár, Jim Rodford (apa) - basszusgitár, Steve Rodford (fia) - dob.- Hol éltek most?- Rodfordék és Dave Londonban, Dawson és én pedig Newcastle-ban lakunk - mondja Tony.- Mit szóltok Pakshoz, mi a benyo­másotok?- Nagyon kedves, barátságos em­berek élnek itt. Ami viszont feltűnt, hogy az üzletek nagyon korán bezár­nak, nem úgy, mint nálunk Angliá­ban. A fesztiválok, bulik viszont sok­kal tovább tartanak itt Magyarorszá­gon. Angliában 11 és éjfél között ki­ürülnek az utcák. Ja, és nagy itt a hő­ség - tette hozzá Dave. Steve Dawson, a gitáros arra kért, hogy tanítsak neki néhány magyar szót. Jókat derültem a kiejtésén, de nagyon kitartó volt, és többszöri pró­bálkozás után azért sikerül a magyar­hoz hasonló hangsorokat produkál­nia. Nagyon tetszett nekik, hogy a kö­rülöttünk lévő emberek is jókat szóra­koztak, mikor az angolok szájából hallottak magyar szavakat. Többek között a „thank you” magyar megfe­lelőjére is kíváncsiak voltak, amikor szerették volna nekem megköszönni ezt a kis rögtönzött magyarórát... .. .Eltelt egy pár óra, s a világszerte ismert ANIMALS immár a színpa­don. Természetesen az első sorból kö­vettem végig a koncertet. Már az első szám alatt fergeteges volt a hangulat, rengetegen gyűltek össze. Az embe­rek kívülről tudták a dalok szövegét, óriási üdvrivalgás fogadta őket. Az egész terem izzott, a tapsvihartól szinte semmit sem lehetett hallani, még azt sem, ami mikrofonon keresz­tül jött. De egyvalamit kristálytisztán értettem, és szerintem még nagyon sokan: „Kössz!” - hangzott Steve szájából. Akik meghallották, elmoso­lyodtak és még erősebb tapssal jelez­ték azt, hogy bizony nagyon jó érzés, ha egy magyar idegen nyelvűt hall a saját nyelvén megnyilvánulni. És ez valóban így van, de nekem ez sokkal többet jelentett. Ott álltam a rajongók között, és rögtön átvillant az agya­mon, hogy ezt én tanítottam nekik. Fantasztikus érzés volt ezt tudni! Már délután említettem nekik, hogy a koncert után felkeresem őket.- Milyennek találtátok a közönsé­get ma este?- Kitűnő volt, nagyon szuper. Lát­szik, hogy szeretik a jó zenét. Hozzájá­rultak a nagyszerű hangulathoz. Élvez­ték az emberek a koncertet és mi is.- Játszottatok már valaha itt ná­lunk Magyarországon vagy ez az első alkalom?- Jim és Dave 3 évvel ezelőtt egy TV show-ban vettek részt a Darshan Kávézóban, Budapesten.- Sokhelyütt zenéltek még a nyár folyamán? Merrefelé?- A jövő héten utazunk Franciaor­szágba, ott három koncertet adunk. Az­tán Németország felé vesszük az utun­kat. Angliában majd később játszunk. Októberben Budapestre látogatunk. Új dalokkal várunk mindenkit! Baksay Adrienn

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents