Atomerőmű, 2002 (25. évfolyam, 1-12. szám)

2002-01-01 / 1. szám

A PA Rt. 2001. évi villamosenergia­­termelési eredményeinek rövid értékelése A PA Rt. helye a hazai villamos­­energia-termelésben és a hazai villamosenergia-termelés tüzelő­anyagok szerinti megoszlása A Paksi Atomerőmű Rt. 14,126 TWh villamos energiát termelt 2001- ben. Ebből a jelentős termelési érték­ből az 1. blokk 3,74, a 2. blokk 3,47, a 3. blokk 3,24, a 4. blokk 3,67 TWh­­val vette ki a részét. A termelési érté­ket tekintve ez a harmadik legjobb év az erőmű indulá­sa óta. Az 1. blokk első párhuzamos kapcsolása óta az erőmű által termelt összes villamos energia mennyisége 2001 végére elérte a 226,21 TWh-t. Ez a villamos energia menynyiség az or­szág jelenlegi igé­nyét kb. 6 évre biz­tosítaná. Az orszá­gos villamosener­­gia-termelési adato­kat, és a termelt vil­lamos energia tüze­lőanyagok szerinti megoszlását vizs­gálva megállapíthatjuk, hogy az el­múlt évben a bruttó hazai termelés 34,89 TWh-ról, 36,14 TWh-ra (+ 3,58 %), a rendszer csúcsterhelése pedig 5742 MW-ról, 5962 MW-ra nőtt (+ 3,83 %). Az importált villa­mos energia mennyisége viszont 3,43 TWh-ról, 3,16 TWh-ra (- 7,87 %) csökkent a 2000. évhez viszonyítva. A hazai termelés tüzelőanyag típu­sonkénti elemzése azt mutatja, hogy a szénhidrogén tüzelésű erőművek részesedése 30,9 %-ról, 33,6 %-ra nőtt, a széntüzelésű erőművek része­sedése viszont 26,5 %-ról 25,2 %-ra csökkent. A nukleáris energiával megtermelt villamos energia részará­nya 40,6 %-ról, 39,1 %-ra változott. Az egyéb módon (üzemi, vízerőmű­vekben, valamint az egyéb, nem ko­operáló erőművekben) megtermelt villamos energia részaránya 2,0 %­­ról 2,1 %-ra nőtt 2001-ben. A teljesítmény-kihasználási té­nyezők (TKT) alakulása Az erőművek másik jellemző para­métere a teljesítmény-kihasználási té­nyező, amely a blokkok rendelkezés­re állásával van összefüggésben. A Paksi Atomerőmű blokkjainak teljesít­mény-kihasználási tényezőit vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az 1. és 2. blok­kon nőtt, a 3. és 4. blokkon csökkent a 2000. évi értékekhez viszonyítva. A szám­szerű értékeket te­kintve a blokkok tel­jesítmény kihaszná­lási tényezője 2001- ben az alábbiak sze­rint alakult: 1. blokk 91,4%; 2. blokk 84,6 %; 3. blokk 80,4 %; 4. blokk 89,1 %. Összegzésképpen elmondható, hogy a 2001. évi termelési mutatóink a nemzetközi összehasonlításban is megállják a helyüket. Demeter Károly Tíz éves a Paksi Képtár Addig, amíg az országban - szakmai körökben - már fogalommá vált a Paksi Képtár, a helyiek túlnyomó többsége számára csak rácsodálko­­zás, ha meghallja ennek az intéz­ménynek a nevét. A Paksi Képtár lógója és felirata 1991. november 29-én jelent meg a volt Erzsébet, majd Béke Szálló homlokzatán, ugyanis ekkor nyílott meg az emeleti szobákban és folyo­són - a volt Ifjúsági és Úttörőház megüresedett termeiben - az állan­dó kiállítás. Halász Károly már 1980-tól gyűjti a kortárs magyar művészek alkotásait, és azóta re­ménykedett egy képtár megvalósu­lásában. A Dunakömlődön szerve­zett nyári alkotótáborokat 1980-tól Pakson szervezi, amelyek rangos eseményei voltak a város - sokszor fülledt - nyári életének. A cél érde­kében különböző egyesületeket szerveztek, így jött létre a Paksi Képtár Egyesület, a Paksi Alkotók Egyesülete, a Fiatal Alkotók Köre, a Paksi Képtár Képzőművész Körei és a Paksi Vizuális Kísérleti Alkotóte­lep. Ez utóbbi műhely 1980-1986 kö­zött működött és lényegében az ala­pozta meg a mai képtár anyagát. A Paksi Képtár, mint kortárs művé­szeti múzeum, szakmai körökben nagy megbecsülést vívott ki, ennek köszönhetően kerülhetett sor de­cember 17-én a képtár kibővült ál­landó kiállításának megnyitójára. Az esemény fontosságát jelzi, hogy a kiállítást Rockenbauer Zoltán, a Nemzeti Kulturális Örökség mi­nisztere nyitotta meg, méltatta a képtár jelentőségét és Közép-Kelet Európa egyik legrangosabb gyűjte­ményének nevezte. Elhangzott a megnyitón az is, hogy Paksnak jobban kellene élnie a képtár adta lehetőséggel, a városi progra­mokban többet kellene szerepeltetni. A képtár új teremmel való bővü­lését - ahol a Pécsi Műhely kapott helyet - szponzori támogatás tette lehetővé, nevezetesen a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériu­ma, a Nemzeti Kulturális Alap­program, a Paksi Atomerőmű Rt., a Soros Alapítvány, a Tolna Me­gyei Önkormányzat Közgyűlés­ének elnöke és a Graphic Center. Folytatás a 2. oldalon. Nyugdíjasaink köszöntése A cég vezetése szép gesztussal élt a nyugdíjasok felé, december 20-án ünnepélyes keretek között, az ASE étteremben köszöntötte a 2001-ben nyugdíjba vonult kollégákat. Az Atomerőmű újság novemberi számában név szerint közöltük a 2001-ben nyugdíjba vonultak listáját, ám a lista még a következő szemé­lyekkel bővült (név, szervezet, PA. Rt.-os munkaviszony, összes munka­­viszony: Nyirati Lászlóné, GIG SZP, 9 év, 21 év Dömötör Imréné, MIGEMO, 16 év, 32 év Kótai Jánosné, GIG SZVO, 18 év, 36 év Cseri László, GIG BSZO, 18 év, 26 év Az ünnepségre 66 fő és partnere - házastárs, gyermek, barát - kapott meghívót, amelyen közel 120 fő je­lent meg. A nyugdíjba vonultak iránti tiszteletet jelezte az is, hogy az ünne­peltek volt igazgatói és főosztályve­zetői is megjelentek a rendezvényen. Az ünnepeiteket Baji Csaba vezér­igazgató és dr. Mészáros György el­nök köszöntötte, majd nagy sikerű operettműsort adott Berkes Gabi és Szolnoki Tibor az állófogadás előtt. Karácsonyi ajándékként minden ün­nepelt 10.000 Ft-os TESCO vásárlási utalványt, csoki függőket és egy PA Rt. emblémás cserépcsengőt kapott. A nyugdíjasok körében jó volt a visszhangja a találkozónak, hangoz­tatták: végre eljutott a cég oda, hogy a nyugdíjasok megünneplésére és megjutalmazására is gondol. A cég vezetése elhatározta, hogy hagyo­mányt teremt ezzel a rendezvénnyel. Az erőmű mindig jogkövető volt Miniszteri szemle az atomerőműben December 15-én az erőműbe látoga­tott Túri-Kovács Béla környezetvé­delmi miniszter. A program sajtótá­jékoztatóval kezdődött, majd üzem­­látogatással fejeződött be. A sajtótájékoztatón a miniszter úr a következőket mondta jövetele céljá­val kapcsolatban: A mai látogatásom alkalmával sze­retném megtekinteni a kiégett fűtőele­mek átmeneti tárolóját. Nyilván nem az én tekintetem fogja eldönteni, hogy mennyire biztonsá­gos. Természetesen a mi felügyelősé­günk tájékoztatott engem erről a kér­désről, és most sze­retnék meggyőződni arról, hogy ez való­ban így van-e? Való­ban olyan megnyug­tató helyzetben van­­e, amint az a tájékoz­tatóban elhangzott. A másik téma amiről szeretnék tá­jékozódni, az a kis- és közepes aktivi­tású radioaktív hulladékok helyzete, ennek a tárolása megoldott-e itt? Ebben az esetben nyilván csak át­meneti megoldásról van szó, a végle­ges elhelyezésre folynak az előmun­kálatok, és azt gondolom, a jövő év­ben fel is gyorsulhatnak. Két dologban biztosan megnyugta­tó a helyzet: az egyik, hogy az eltelt hosszú üzemeltetési idő alatt mindig jogkövető magatartást tanúsított a Paksi Atomerőmű, az előírásokat be­tartotta, bírságra egyetlen egyszer sem került sor. Ez azt mutatja, hogy kiemelkedően fontosnak tartják itt is a környezeti kockázatok minél kisebbre szorítását. A másik, ami szintén nagyon fon­tos: az erőmű életében talán ez egyik legfontosabb esemény következik, nevezetesen elindulnak az erőmű élet­tartamának meghosszabbítását célzó munkálatok. Úgy tudom, ebben előre­haladott és kiegyensúlyozott kapcso­lat van a felügyeletet ellátó igazgató­ságunk, valamint az erőmű vezetése között. Reméljük, sőt elvárjuk, hogy már a tervezés kezdeti stádiumától fo­lyamatosan bevonják a munkákba az igazgatóságunkat. Ugyanis, ha kez­dettől fogva együtt tudunk dolgozni, akkor a környezeti hatásvizsgálatok úgy folytathatók le, hogy arra kellő idő áll rendelkezésre, arra megfelelő kontroll van és kisebb ellenállás mu­tatkozik a jövőre vonatkozóan. Az megnyugtató számomra, hogy a folyamatban lévő biztonságnövelő munkálatok 2002-re befejeződnek és az erőmű európai igényeknek megfe­lelő szinten tud működni. Szeretném nyomatékkai hangsú­lyozni, hogy környezetvédőként ter­mészetszerűleg a magam részéről az alternatív energiát tartom rendkívül fontosnak a jövő szempontjából. Aje­­len szempontjából pedig azt tartanám nagyon fontosnak, hogy próbáljuk meg az energiafelhasználást vissza­szorítani, minél kevesebb energiával működtetni a gazdaságot. Az utolsó tíz évben jelentős eredmények voltak, nem kell megállni, ezt lehet folytatni. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a magyar energiahelyzeten belül a paksi erőműnek meghatározó szerepe van. Tehát ezt ennek a szerepnek megfele­lően kell kezelni nekünk is, akik a kör­nyezetért felelősséget vállaltunk. Alapvetően fontos, hogy az eddig végzett összes ellenőrzés szerint a cég környezeti kockázata minimális. Azok a kibocsátások, amelyeket rendszeresen és pontosan mérnek, messze elmaradnak más erőművek kibocsátásaitól, annak töredékét te­szik ki. Ám mindannyian tudjuk, hogy az igazi kockázat nem ebben van, hanem a biztonsági kockázat­ban. Az igazi kockázat az, hogy biz­tonságosan képes-e működni az erő­mű, avagy pedig vannak olyan koc­kázatok is, amelyek valójában csak akkor következnek be, ha a működés közben baleset áll elő. Mi úgy ítéljük meg, és remélem igazunk van és igazunk lesz, amíg a paksi erőmű működik, a maximális lehetőség kihasználásával történik az ellenőrzés. Végezetül gratulálok az erőműnek, hiszen egyik dolgozójuk kiváló ered­ményt ért el egy új technológia meg­valósításával (Hetzmann Albert igaz­gató Gábor Dénes-díjat kapott - szerk. megj.). Én azt hiszem, ez a jö­vő, hogy egy ilyen erőmű ne csak az­zal foglalkozzon, ami éppen pillanat­nyilag van, hanem próbáljon olyan új technológiák kutatásában és kifej­lesztésében részt venni, amely a biz­tonságot növeli.

Next

/
Thumbnails
Contents