Atomerőmű, 2001 (24. évfolyam, 1-12. szám)

2001-08-01 / 8. szám

10. oldal ATOMERŐMŰ 2001. augusztus 35 éve a C-1 hajók 10.000 m. távján lett világbajnok SV£KM£K£//\JK SPORTSIKSRSt Hajba Antal, az Atomerőmű SE vezető edzője Harmincöt éve, 1966. augusz­tus 20-án Berlin-Grünau-ban a C-1 hajóegységek 10 000 méte­res távján lett világbajnok Haj­ba Antal kenus, aki közel húsz éve az Atomerőmű SE Kajak­kenu Szakosztály vezető edzője. A Duna-parti vízisport-telepen mindenki által Tónióként ismert és tisztelt kollégánk negyvenöt éve kezdte kenus pályafutását egy birkózóversenyen szerzett sérülés eredményeként. Tíz év alatt a vízen is a csúcsra jutott, majd azt követően az edzői tevé­kenysége elismeréseként mes­teredző lett. Az ASE vezetőinek húsz éve elhangzott hívó szava igazi kihívás volt számára, az eltelt időben sikerült bizonyíta­nia, hogy vidéken is lehet ered­ményeket elérni. A paksi kajak és kenu versenyzőink kiváló ha­zai és nemzetközi eredményei szakmailag felkészült, jó érzék­kel rendelkező vezetőedző nél­kül nem jöhetnek létre. Érdeklő­dő olvasóink számára szeret­nénk bemutatni Hajba Antal mesteredzőt.- Foglalkozása?- 1969-től - az Egyetértés SC- ben kezdtem - főfoglalkozású edző. 1972-1982 között a Bp. Honvéd Kajak-kenu Szakosztály kenu szakág vezetőedzője vol­tam. A Testnevelési Főiskola szakedzői szakán 1972-ben vé­geztem, eredményeim elismeré­seként 1977-ben mesteredzői cí­met kaptam, így magamat profi edzőnek tarthatom. 1982-ben kerültem Paksra, így közel húsz éve az ASE Kajak-kenu Szak­osztály vezető edzője vagyok.- Egyesületei?- Tizenöt évesen kezdtem a versenysportot. A Bp. Honvéd birkózója voltam 1953-1960 között, ahol ifjúsági válogatott­ságig vittem 1958-ig. Akkori­ban még a téli birkózás mellett lehetett nyáron kenuzni, így a Kossuth Kajak-kenu klub tagja voltam 1957-1959 között. A Magyar Honvédelmi Sportszö­vetségben 1959-1968 között kenuztam, majd az Egyetértés SC és később a Bp. Honvéd kö­vetkezett.- Jelentős kenus versenyzői, illetve edzői eredményei?- Tízszeres magyar bajnok­ként, 1960-1969 között a ma­gyar kajak-kenu válogatott tag­ja lehettem és 62 esetben álltam rajthoz nemzetközi versenyen. A Tokiói Olimpián, 1964-ben negyedik helyezést értünk el Soltész Árpáddal, a C-2 hajó­egységek ezer méteres távján. 1966. augusztus 20-án Berlin- Grünau-ban a C-1 hajóegysé­gek 10 000 méteres távján - iz­guló szüleim szeme előtt - let­tem világbajnok, ami egy soha el nem feledhető és megható ér­zés volt mind a szülők, mind a fiatal versenyző számára. Arra is büszke vagyok, hogy kenu egyesben, a kenuzás 60 éves időtartama alatt kilencen va­gyunk magyarok, akik nyerni tudtak olimpián vagy világbaj­nokságon. Világversenyeken öt alkalommal értem el negyedik helyezést, szoktam is mondani, hogy nekem a fűre építették a dobogót. Négy olimpia esemé­nyein voltam jelen, Tokióban versenyzőként, Moszkvában, Szöulban és Montreálban edző­ként. Budapesti tanítványaim - Budai Tamás és Frey Oszkár — olimpiai bronzérmesek és vi­lágbajnokok lettek, valamint sok-sok értékes helyezést értek el. A paksi tanítványaim közül Hoffmann Ervin nevét említ­hetném. Amikor én idekerül­tem, Ervin még csak a 7. osz­tályba járt. Ő volt az, aki ifi vá­logatott lett és az ifi világbaj­nokságon 1987-ben három ara­nyat is nyert. Nagyon jó volt a Balezer Gábor — Szabó Tamás kettős is. Nálam kezdett Viktor Endre, Prancz Zoltán és Fehér Imre, ők is a válogatott szintig eljutottak.- Sportági kitüntetések és szakmai elismerések?- A Sportérdemérem arany fokozata: 1976, 1980, ezüst fo­kozata: 1964.-A Magyar Nép­­köztársaság Érdemes és kiváló sportolója: 1969. — A Magyar Honvédelmi Sportszövetség Kiváló munkáért arany fokoza­tú érme: 1964. - Magyar Spor­tújságírók díja, Az év legjobb­jának: 1978. - Kiváló utánpót­lás nevelésért: 1986. — Koreai Kajak-kenu Szövetség elismerő oklevele és plakettja: 1987. Az aktív sportpályafutásomat har­minckét évesen fejeztem be, és közben elvégeztem a testneve­lési főiskola edzői szakát. 36 évesen az egyik legfiatalabb mesteredző lettem. Közben ta­nultam angolul, németül, oro­szul és spanyolul, mert a verse­nyeken elengedhetetlen volt, hogy a külföldi versenyzőkkel szót értsek. Az elismerések kö­zé tartozik, hogy felkérésekre Kanadában, Indiában, Cseh­szlovákiában, Spanyolország­ban, Nagy-Britanniában és Kí­nában előadásokat tartottam, edzőképző tanfolyamokat ve­zettem. Edzőként dolgozhattam Kanadában (1972), Dél-Koreá­­ban (1987-1988) és Hongkong­ban (1995-1996) is. Dolgozata­im magyar és angol nyelven is megjelentek az alábbi témakö­rökben: — Résztávos edzések — Technikai elemek - Edzés faj­ták - Felkészülés szakaszai - Kezdők oktatása - Rövid és hosszú távú felkészítés.- Mit szeret jobban az egyé­ni, vagy a csapatversenyt?- A kettő nagyon összefügg egymással. Ha neked nincs egy-két igazi nagymenő, húzó embered, akkor csapatod sem lesz. A hajóban egyedül ül a versenyző, az edzéseken egy jó hangulatú és segítő társakból álló csapat nélkül a nagymenők sikere sem érkezik meg. Én ma is csapatjátékos vagyok, a veze­tőedzői foglalkozásom igazából az ügyek (gazdasági, szervezé­si) intézőjét is takarja, úgy szoktak hívni: „Hallja kend! El tudná intézni, hogy ...” Igyek­szem segíteni ügyes-bajos dol­gaikban felkészült edző kollé­gáimat, ugyanis a sikerünk-ku­­darcunk közös.- Mi a kajak-kenu sportág­ban a legvonzóbb?- Régebben elsősorban csak győzni akartam, ugyanis már gyerekfejjel élsportoló szeret­tem volna lenni. Most azonban az tetszik nekem, hogy a kaja­kos és kenus fiatalok egészsé­ges tartásukon, eleven mozgá­sukon lehet látni, hogy ők a sportolók. Kiválóan úsznak és futnak, rendkívül jó felépítésű­ek, majd szétcsattannak az egészségtől. Ezek a fiatalok nem ismerik a körzeti orvost. Lehet, hogy Pakson nem lesz mindenki élsportoló, de az biz­tosan állítható, hogy több száz fiú és lány egészséges ember­ként tudja élni az egész életet.- Hogyan tűri a kudarcokat?- Nehezen, ugyanis rendkívül bosszant a kudarc. Nem adom fel, mert nem tanították meg ne­kem azt, hogyan is kell feladni.- Kedvenc időtöltése edzői munkán kívül?- Túrák szervezése a vízen, a heti kétszeri teniszezés és a kertészkedés. Szerencsére van igény a túrákra. Azok a felnőt­tek, akiknek a gyermekei lejár­nak az edzésekre, előbb-utóbb kipróbálják a Dunát, a Rábát, illetve ahová érdemes elmenni.- Segítői, támogatói az edzői munkában?- A PAKSI ATOMERŐMŰ Rt. KOLLEKTÍVÁJA - csupa nagybetűvel és az Atomerőmű SE vezetése. Kollégáim közül a felnőtt csapat gazdája Sziklenka László mesteredző, az utánpót­lással pedig az ifjú, tehetséges és szakmailag képzett edzők Bedecs Ferenc, Pruzsina István, Meczker András foglalkozik egyre eredményesebben. Nem feledkezhetek meg Gyöngyiké­ről, aki az otthoni nyugodt hát­teret biztosítja.-Hogyan tovább?- Remélem, lesznek még vi­lágbajnokaink Pakson. A vidé­ki egészséges fiataloké a jövő. Amíg bírom erővel, addig segí­tem fiatal kollégáimat és a ránk bízott gyerekeket. Sipos László Pelle Anikó és Pelle Balázs Az Atomerőmű újság rendszeresen beszámol a paksi Atomerő­mű SE különböző szakosztályaiban versenyző ifjúsági, valamint felnőtt sportolóink hazai és nemzetközi eredményéről, a Paksi Atomerőmű Rt. alkalmazottainak és gyermekeinek verseny- és szabadidősport sikereiről. A most elindítandó rovatunkban az eredmények, a sportsikerek hátországából, a szülői házból igyekszünk tudósítani. Elsőként egy kollégát, a Paksi Atomerő­mű Rt. vezérigazgatóságán dolgozó édesanyát, Pelle Gábornét kérdeztem gyermekeik eredményének hátteréről. A budapesti Vízilabda Európa Bajnokság női döntőjében és a Fukuakában rendezett Világbaj­nokságon kitűnően szerepelt (egy arany- és egy ezüstérem) felnőtt lányok között egy ismerős név, Pelle Anikó neve többször is ki­emelkedett. Testvére, Pelle Ba­lázs a Honvéd Dominó vízilabda csapatával ebben az évben felnőtt magyar bajnokságot nyert és a vá­logatott keretnek is tagja. Koráb­ban ifjúsági EB-t, és junior EB-t, illetve junior VB-t nyert. Édes­anyjuk Pelle Gáborné (Klári) 1992-óta a Paksi Atomerő­mű Rt. Vezérigazgatói Tit­kárság önálló mérnöke, édesapjuk Pelle Gábor, a Magyar Villamos Művek Rt. Minőségügyi Osztály veze­tője, Gábor Dénes Díjjal ki­tüntetett és elismert mérnök. Elsőként a kollégát, az itt Pakson dolgozó édesanyát, Pelle Gábomét kérdeztem gyermekeik eredményének hátteréről. — Milyen hosszú út veze­tett a kiváló nemzetközi eredmények eléréséhez? Pelle Gáborné: - Anikó 5, Balázs 7 éves korában kezdett úszni tanulni, majd két év múlva már „béka” versenyen indultak az FTC versenyzőiként. Hamar elváltak útjaik, mert Balázs unalmasnak találta a faltól-falig úszást és át­ment a vízilabdásokhoz. Anikó továbbra is szorgalmasan rótta a kilométereket a napi kétszeri edzésen. Meg is lett az eredmé­nye, mert utánpótlás versenyeken jól szerepelt, 50 m gyorson pedig országos serdülő bajnok lett. Bátyja akkor már korosztályos válogatott volt, a csapat 1993-ban ifjúsági EB-t nyert Hollandiában. A siker után Anikó is kedvet ka­pott a játékhoz és 1993-ban a BVSC csapatában kezdett vízi­labdázni. Egy év múlva már a fel­nőtt csapatban játszott és a válo­gatott keretbe is bekerült. 1995- ben a felnőtt bécsi EB-n 2. helye­zett, majd a Világ Kupán 3. helye­zett csapat tagja volt. 1998-ban Perthben, a világbajnokságon ke­reste meg Anikót egy amerikai edző és hívta Los Angelesbe ját­szani és tanulni. Jelenleg a Dél- Kaliforniai Egyetem ösztöndíjas hallgatója, közgazdaságtant és nemzetközi kapcsolatokat tanul. A vízilabdázás is jól megy, 1999- ben megnyerték az amerikai egyetemi bajnokságot, 2000-ben Anikót választották meg - az edzők szavazatai alapján - Ame­rika legjobb női vízilabdázójának. A magyar válogatottnak folyama­tosan tagja volt, de igazán bizal­mat és lehetőséget a jelenlegi szö­vetségi kapitánytól, dr. Faragó Tamástól kapott, és úgy hiszem élt is vele, mert jó játékával, gól­jaival ő is hozzájárult a válogatott sikereihez. Balázs is szép eredményeket ért el mind a sportban, mind a tanu­lásban. 1994-ben junior Európa bajnok, 1995-ben junior világbaj­nok lett, majd behívták a felnőtt válogatott keretbe. Azóta is folya­matosan tagja a keretnek, részt vett az olimpiai felkészülésben is, azonban a Sydneybe utazó csapat­ba nem válogatta be a kapitány. Az FTC csapatával Magyar Kupa győztes, nemzetközi kupa (KEK) győztes volt és ebben az évben a Honvéd Dominó csapatával ma­gyar bajnokságot nyert. A magyar egyetemisták válogatott csapatá­val kétszer (1995 és 1997) máso­dik, egyszer (1999) 3. helyezést szereztek a Főiskolás Világbajnok­ságokon (Universiade). A napi két edzés mellett Balázs elvégezte a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolát, jelenleg a Közgazdasági Egyetem kiegészítő szakára jár.- Mit érzett akkor, amikor gyer­mekei a sportban sikert értek el? Pelle Gáborné: - Lelkes szur­kolók vagyunk, a férjemmel min­den meccsre kimegyünk itthon, de elkísértük a fiú csapatot az if­júsági EB-re, a junior világbaj­nokságra, a lányokat Bécsbe és persze a budapesti Európa Baj­nokságon is nagyon izgultunk. Elmondhatatlan, torokszorító ér­zés, amikor az első helyezett csa­patnak játszák a magyar Him­nuszt és gyermekeink a dobogó legtetején állnak.- Hogyan ünnepelte a család a győzelmeket? Pelle Gáborné: - A kedvenc éte­leiket szoktam elkészíteni mire ha­zajönnek, vagy elmegyünk együtt egy jó vendéglőbe vacsorázni, de a parfé torta sosem maradhat el.- Milyen terveket szövögetnek gyermekeik a jövőt illetően? Pelle Gáborné: -Anikó és Ba­lázs is a magánéletben sikeresen szeretné befejezni tanulmányait és megszerezni a diplomát. A vízi­labdában a közeli cél mindig a kö­vetkező bajnokság megnyerése, a távlati pedig - mindkettejüknek - az Athéni olimpián való részvétel és természetesen a győzelem. Sipos László

Next

/
Thumbnails
Contents