Atomerőmű, 2001 (24. évfolyam, 1-12. szám)

2001-01-01 / 1. szám

ATOMERŐMŰ 2001. január oldal Látogatás Bajorországban, az ISAR-2 atomerőműben \ Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) ;si Területi Szervezetének huszonnyolc fős döttsége december elején három napos, szak- i csemegékkel bővelkedő kiránduláson ismer­­ett a villamosenergiaellátás bajorországi le­­őségeivel, a több alkalommal termelési világ­­csőt elérő ISAR-2 atomerőművel, az Isar tó­partján található szépséges Landshut város­ai, és a világ legnagyobb műszaki múzeumá­­a müncheni Deutsches Museum-mal. ilkészülés \mikor értesültem Taba József MEE paksi tit­­tól és Boa Andrástól, látogató csoportunk veze­tői a program-tervezetről, korábbi németorszá­­tazásaim emlékei törtek fel. Pár éve volt szeren­­m a Híradástechnikai Tudományos Egyesület rE) szervezésében meglátogatni az északon ta­­iató 1430 MW-os Grohnde és a bajorországi 1 MW-os ISAR-1 atomerőműve­­a MEE korábbi titkára Lóczy ta barátunk -emlékét örökre őriz­­:- szervezésében, a szintén bajor ndremmingenben működő 14 MW-os forralóvizes atomreak­­:, így nagy várakozással tekintet­­í az idei MEE utazás elé, tudva . hogy december 6-án várnak műnket az Isar folyó partján fef ilt, a Paksi Atomerőmű imottvizes reaktorblokkjaihoz .onlatos 1455 MW-os atomerő­iben. Természetesen az is moti­­t, hogy a jelen társadalmat építő i magyar mérnökök, techniku­­: sok érdekes és tanulságos ta­­íztalattal gazdagodhatnak, ha nyi­­: szemmel tájékozódnak bármely s országban. tazás Münchenbe A hosszú és kissé fárasztó autóbuszos kirándu­­tnk első esti állomása Bajorország fővárosa, inchen volt. Éjszakai szállásunk az 1972-es L Nyári olimpiai játékok kapcsán felépült ka­­-kenu és evezős pálya sportcentruma volt, a vá­­északi peremén, ahol immár télen-nyáron üze­­:lő teniszparadicsom is létesült Boris Becker lalkozói tehetsége révén. Tervezett esti mün­­:ni sétánkat a technika ördöge - az egyik levegő­ibe bújva - ugyan meghiúsította, de az utazás­­t meggémberedett lábainknak jót tett rövid íszségügyi séta és egy laza sörkóstoló után "ko­­í" elfoglaltuk a kényelmes szállásainkat lelkileg íészülve a másnapi erőműves vizitre. SÁR ■ 2 Atomerőmű és andshut Másnap korán reggel Münchenből utaztunk Landshut közeli Essenbachba, az Isar folyó partján felépített ISAR-2 nevet viselő atomerő­műbe, ahol kellemes meglepetés fogadta csopor­tunkat. A Paksi Atomerőmű kollektívája nem csak együttműködő partnerként, hanem jó ba­rátjukként van feltüntetve, a nemzeti büszkesé­gükként nyilvántartott ISAR-2 bejáratánál elhe­lyezett egyik Paksról készített tablón. Az ISAR- 1 és az ISAR-2 atomerőművek együttes tájékoz­tató központjában Johann Seidl úr, az informá­ciós szolgálat vezetője tartotta a felvezető, belpo­litikai életüket is elemző előadást. Szívélyesen köszöntötte az igazgatójuk, Hans-Jürgen Beuerle úr nevében a paksi küldöttséget, egyben kimentette főnökét, aki aznap éppen akkor kül­földön tartózkodott. Megtudtuk, hogy a berlini szövetségi (vörös-zöld) kormány atomerőmű-el­lenes nézetét Bajorországban a politikusok nem osztják, és köztudott, hogy biztonságos és igen gazdaságos erőműveket üzemeltet a Bayemwerk AG, az Isar-Amperwerk AG és a Stadwerke München tulajdonosi társaság. A bajor kor­mány azt javasolta a közelmúltban, hogy vigyék végig a korábban szövetségi forrásból megkez­dett - a kiégett fűtőelem tárolást szavatoló - kuta­tásokat, és azt követően - az eredmények ismere­tében - vizsgálják felül a politikailag elhamarko­dott és gazdaságilag nem megalapozott leállítá­sokat. Rövid tájékoztató előadás és filmvetítés után a villamos szakterület egyik szakembere, Schuhmacher úr kalauzolta érdeklődő csopor­tunkat immár az atomerőműben. Praktikus megoldásként minden látogató kapott egy vevő­­készüléket, a zajosabb üzemi épületekben is hal­lottuk kísérőnk, és alkalmi tolmácsunk Scheidler János értékes szavait. Megtudtuk, az elmúlt 12 év alatt két alkalommal is sikerült a vi­lágon egy év alatt a legtöbb villamos-energiát elő­állítaniuk, amire nagyon büszkék. Betekinthet­tünk a vezénylőtermükbe, a gépházba, a villa­mos elosztóhelyiségekbe és a dízelgépházba. Mi­vel a Siemens KWU volt a beruházó, így hibrid megoldásokkal nem találkoztunk, minden a megszokott német precízségnek megfelelően, át­tekinthetően működik. Bámulatos teljesítmény az 5 MW-os dízelgépek 10 mp alatti felfutása, va­lamint az, hogy a generátor és a turbina mellett tudtunk beszélgetni...Bővebb információt igény­lők számára az Internet elérhetőség: www.bay­­emweik.de. Az atomerőművi látogatás után Landshutba utaztunk, ahol két órás szabadprogram keretén belül ismerkedtünk a város nevezetességeivel. Az Isar folyó partján található idegenforgalmi központ látványosságaiból sajnos csak az óváro­si részben volt időnk - a karácsony előtti vásárlá­­sos hangulatban - szemlélődni, talán majd legkö­zelebb. Müncheni Deutsches Museum Buszsofőrünknek köszönhetően korán reggel ébredtünk, már "hajnali" negyed hétkor az abla­kaink alatt túráztatta a motort. A kötelező reggelit követően, az egy hete tartó borús időt lezárva, végre kisü­tött a nap, így jó hangulatban utaztunk München belvárosába. A Deutsches Museum alapítója egy tehetséges mün­cheni mérnök, Oskar von Miller volt, az alapítás időpontja 1903, tehát közel száz éve. A múzeum máig érvényes cél­ja, hogy ismertesse az új és korábbi mű­szaki koncepciókat és segítse megérteni a bonyolult tudományos folyamatokat, egyben fölkeltve és kiszolgálva a társa­dalom technika iránti érdeklődését. A technika és a természettudományok történetének nem holt múzeuma, ha­nem valódi kipróbálható "játszótere" került megvalósításra, amit az éves más­félmilliós - amiből egy millió tanuló és gyermek - látogatói adatok is igazolnak. A csupán kétórás látogatás során elsősorban az energetika, az elektronika, a fizikai, az erős­áram, az informatika, a telekommunikáció és a méréstechnika látványokban gazdag termeire koncentrálhattunk, de többünkben megfogal­mazódott igény, hogy ide feltétlen visszajövünk a gyermekeinkkel. Összegzés Összegezve a szakmai jellegű kirándulás ta­pasztalatait - terjedelmi okok miatt csak a lénye­gesebb momentumokra térhettem ki - úgy gon­dolom, élményekben gazdagodva sikeres progra­mokat tudhatunk magunk mögött és talán így is sikerül felhívni a többi szakmai szervezetünk (ETE, HTE, NJSzT) tagságának figyelmét egy, az egyesületi tagságot is összekovácsoló jói meg­szervezett és így tartalmasnak megélt külföldi ki­rándulás motivációs értékeire. Köszönet illeti egyesületünk és az atomerőmű vezetőit, akik re­mélhetőleg a továbbiakban is támogatják az ak­tív kezdeményezéseket. Sipos László vezető mérnök Energiapiaci figyelő Árak az európai áram tőzsdéken (2000. december) A táblázatban a brit, a német és a skandináv országok (Nord Pool) energia tőzsdéin október hónapban megkötött - nem a csúcs­­időszakra vonatkozó - ügyletek jellemző (min-max) árai láthatók Ft/kWh-ban. Következő Egy hétre Februárra 2001 I. napra előre n.évre UK 6,82-10,36 7,00-9,07 7,95-10,20 7,86-8,74 Németország 5,04-7,55 4,24-6,29 5,83-6,96 4,64-4,97 Nord Pool 3,83-6,53 3,40-3,69 Az árak alakulását a szokásosnál enyhébb időjárás és az év végi ünne­pek befolyásolták. Jelentős változá­sok nem voltak tapasztalhatók, leszá­mítva a Nord Pool árait, ahol a hónap második felében az egymást gyorsan követő ellentétes időjáráselőrejelzé­sek "hintáztatták" meg az azonnali kötések árait. Az izgalmas hírek ezúttal a tenge­rentúlról, Kaliforniából érkeztek. Az ottani villamosenergia-rendszer de­cember hónapban többször került az összeomláshoz közeli állapotba. A je­lenség hasonló volt ahhoz, amit a nyá­ri hónapokban lehetett tapasztalni, de ezúttal a piacnyitás minden problé­mája megmutatkozott. Csak hajszá­lon múlott, hogy a nagyvárosok kará­csonyi fényei az idén is ragyogni tud­tak. Mindenesetre az állam két szol­gáltató cége - a Pacific Gas & Electric és a Southern California Edison - a fi­zetésképtelenség állapotába került. Az események megértéséhez 1996-ig kell visszamennünk, amikor az energiapiac nyitása megkezdődött. Akkor a két áramszolgáltatót arra kö­telezték, hogy adják el termelő kapa­citásaikat. Hogy befagyott költségeik egy részét visszapótolják számukra, törvényben rögzítették a felhasználók által fizetendő villamos energia ára­kat. Az volt az elgondolás, hogy a ter­melői - nagyfogyasztói árak jelentősen csökkenni fognak, és a termelői és fo­gyasztói ár közötti (pozitív) különbö­zet biztosítja azt a többletbevételt, amire a szolgáltatóknak veszteségeik rendezéséhez szükségük van. 1996-ban az államban jelentős többlettermelői kapacitás létezett, ami a gazdaság fejlődése és a népes­ség bővülése miatt mára hiánnyá vál­tozott. A december közepén beköszön­tött hideg időjárás a nyáron megszo­kott rekordokat meghaladó fogyasz­tást eredményezett. A rendszer tarta­lékai többször a vészhelyzeti 2,5 % alá csökkentek. Az állami teherelosztó annak érdekében, hogy a szomszédos államokból többletenergia importját biztosítsa, eltöröltette a nagykereske­delmi árakra vonatkozó plafont. Ez érdemben nem bővítette a forrásokat (a szomszédos államok sem állnak jól, mert a száraz időjárás miatt az oregoni és washingtoni vízerőművek tárolói üresek), azonban az egekig emelte a termelői árakat. Volt olyan időszak, amikor a nagykereskedelmi ár meghaladta az 1,5 USD/kWh (450 Ft/kWh) értéket! Természetesen a szolgáltató cégek ezt nem tudták to­vább terhelni a fogyasztókra. A két cég december végére 8 milliárd dollá­ros veszteséget hozott össze, és gya­korlatilag a fizetésképtelenség állapo­tába került. Ma már nem jutnak köl­csönökhöz, és ott tartanak, hogy a szolgáltatandó villamos energiát sem tudják a termelőktől megvásárolni. Vannak, akik szerencsésebbek: Az észak nyugati régió aluminiumkohói a helyzetet látva decemberben be­szüntették termelésüket, hogy jelen­tős felárral érvényesítsék kedvező áramvásárlási opcióikat. Az ügyletek révén a cégek többsége nagyobb nye­reségre tesz szert, mint egész évi ter­meléssel. Mára nyilvánvaló lett, hogy a kali­forniai energiakrízis rendezése politi­kai és szövetségi kérdéssé vált. A két szolgáltató részvényeinek értékveszté­se a nyugdíjalapok működését veszé­lyezteti. A politikusok egy része leg­szívesebben az egész liberalizálási fo­lyamatot visszafordítaná az 1996 előt­ti állapothoz. Kérdés, hogy ez lehetsé­gese? Ennél izgalmasabb kérdés a törté­nések fényében az, hogy a szabadpiac - elsősorban rövidtávon (néhány év) ható - tényezői képeseke annak a vil­­lamosenergia-ipamak a hosszú távú zavartalan fejlődését biztosítani, amelynek meghatározó jellemzője ál­lóeszközeinek hosszú (15-20 év) amortizációs ideje? Bújsz József Boncasztalon az energiapiac A humánstratégiáról Először is boldog új évezredet ránok minden kedves Atomerő­­í újság olvasónak ! A boldog új­­helyett tudatosan mondom az ezredet, nemcsak azért mert át­­>tünk a XXI. századba, hanem ;rt úgy gondolom, az atomszfé­­tan mégiscsak ezresekben kell ndolkodni. Bár úgy tűnik nem mindenki ndolja így, itt legfőképpen a kör­­ezetvédelmi bizottság elnökére ndolok. Illés Zoltán, az atom- Dgram lefaragását kezdeménye­­politikus állítása szerint: törvé­­esen jár el a parlament, amikor éré csökkentette a radioaktív lladékok eltüntetésére szánt nzt. Az atomhulladék-program­­az eredetileg javasolt 10 milliárd int felére csökkentésével nem hosított az atomtörvénynek az lírása, amely szerint biztosítani II a Nukleáris Alapban lévő pénz ékállóságát - mondta Maróthy iszló, a Radioaktív Hulladékokat ;zelő Közhasznú Társaság JJK Kht.) ügyvezető igazgatója, szakember szerint ez a döntés leg az adófizetőket sújtja, mert assítja a kis- és közepes aktivitá­­radioaktív hulladékok Üveghu­­•a tervezett tárolójának előkészí­­>ét. Azért pozitív lépések is történ­­t az év utolsó hónapjában. Ka­­sztrófavédelmi együttműködés I állapodott meg Bakondi yörgy, a Belügyminisztérium Or­­ágos Katasztrófavédelmi Főigaz­gatója és Rónaky József, az Orszá­gos Atomenergia Hivatal főigazga­tója. Az együttműködés alapja: kölcsönös tájékoztatás a nukleáris és a sugárzó anyagokkal kapcsola­tos balesetekről, a védekezéshez szükséges adatokról, továbbá infor­mációátadás a "normál helyzeti" mérések eredményéről. Érdekes kérdést feszegetett Balczó Zoltán, a MIÉP frakcióve­zető-helyettese. Balczó Orbán Vik­tor miniszterelnökhöz interpellált, amiben feltette azt a kérdést, hogy lehetővé teszi-e a kormány külföldi társaság tulajdonszerzését a ma­gyar állam tulajdonában lévő erő­művekben. Ezzel összefüggésben Balczó utalva a miniszterelnök azon kijelentésére, melyben felve­tette a Paksi Atomerőmű 50 száza­lékos tulajdoni hányadig történő eladását, megkérdezte: Előfordul­­hat-e a Fidesz vezette kormány működése során, hogy a magyar ál­lam tulajdonában lévő erőműben külföldi társaság tulajdonrészt sze­rez ? Mindenesetre egy külföldi be­fektetőnek biztosan jó üzlet lehet egy ilyen jól prosperáló mamut tu­lajdonrészének megvásárlása, de itt szeretném megjegyezni, hogy a nevezetes negyvenpontos Fidesz vállalások közül a 6. így szól: "Le­állítjuk az energiaszektor privatizá­cióját annak érdekében, hogy a stratégiai energetikai cégek nemze­ti tulajdonban maradhassanak." KM A korszerű humánerőforrás me­nedzsment alapjainak megteremté­sét tulajdonképpen a 2000. évben el­indítottuk. Elkészült és a társaság igazgatósá­ga által is elfogadásra került a PA Rt. humánstratégiája és a bevezetés, megvalósítás ütemterve. Célkitűzésként az Atomerőmű biztonságos, gazdaságos, megbízha­tó üzemeltetéséhez, karbantartásá­hoz és kiszolgálásához megfelelően kiválasztott, képzett, a munkaköri követelményekben meghatározott készségekkel és jártassággal rendel­kező munkaerő-állomány biztosítá­sát határoztuk meg. Stratégiánkat öt fő pillérre építettük fel, 3-5 évet szán­va a megvalósításra. Melyek ezek a fő pillérek? 1. Munkaerőgazdálkodás fejlesz­tése, rugalmas foglalkoztatáspolitika kialakítása és fenntartása egyrészt az­által, hogy a munkaerő belső és kül­ső forrásból történő biztosítását rendszeres létszámelemzésre alapoz­za; másrészt azáltal, hogy megterem­ti a belső munkaerőmozgás feltétele­­it (pl. minőségi cserék) és a munka­­viszony megszüntetése esetén humá­nus megoldásokat alkalmaz, melyek­kel elősegíti, hogy a munkavállalók aktív szereplői maradjanak a munka­erőpiacnak. 2. A bérezési és ösztönzési rend­szer korszerűsítése érdekében a telje­sítményen alapuló hatékony bérezési és ösztönzési rendszeri-kidolgozása és alkalmazása, valamint a jóléti és szociális juttatások reálértékének megőrzése. 3. Integrált humán erőforrás rendszer létrehozása és működte­tése, amely magában foglalja a korszerű munkakörelemzést és ér­tékelést; kiválasztást; teljesítmény és magatartásértékelést; karrier­­tervezést és életpálya menedzse­lést; valamint ezek kapcsolatát az ösztönzési rendszerrel. 4. A magas színvonalú szakmai képzés fenntartása mellett az in­tegrált humán erőforrás rendszer követelményeinek is megfelelő oktatás, képzés működtetése. 5. A szervezeti kultúra fejlesz­tése érdekében a vezetési színvo­nal, értékrend, kommunikáció, munkahelyi légkör, lojalitás, elkö­telezettség erősítése. A 2001. évben a fő stratégiai feladatok közül a munkakörelem­zés és értékelésre, a teljesítmény­tervezés és értékelési rendszer ki­dolgozására, a korszerű ösztönzé­si rendszer bevezetésének előké­szítésére helyezzük a hangsúlyt. Ez a három nagy projekt teszi lehetővé számunkra, hogy a jövő­ben rugalmasabbá tegyük az em­beri erőforrás szükséglet tervezé­sét, kiválasztását és áramlását. Az integrált humánerőforrás rend­szer bevezetésével tesszük tervez­hetőbbé a vezetőképzési rendsze­rünket, az utánpótlás felkészítését, « alakítjuk ki a karriertervezési progra­munkat. Mikor indul a munkakör-elemzési és értékelési projekt? Terveink szerint a projektet 2001. januárban indítjuk és 2001. június 30-ra fejezzük be. Külső tanácsadó igénybevételére sor kerük? Mindenképpen szükséges a külső tanácsadó közreműködése a projekt szakmai, módszertani előkészítésé­hez, lebonyolításához. A SZELEKTOR-GM-et, Dr. Gaz­dag Miklós Vezetési Tanácsadó Iro­dáját választottuk ki többek között az atometőműves ismeretei, a SZELEK­TOROM munkakörelemző és mun­kakör-értékelő módszer komplexil­­itása és a hazai nagy vállalatoknál szerzett bevezetési tapasztalatai miatt. Munkájukhoz jó alapot biztosíta­nak a szervezetfejlesztést követő tré­ningek, melyeket a KAIG-on és a lTUIG-on tartottak az elmúlt évben, illetve a jelenleg folyamatban lévő pro­jekt, amely 25 hatósági vizsgára köte­lezett munkakörrel kapcsolatos pszi­chológiai alkalmassági vizsgálat fej­lesztésére, a munkaköri jellemzőknek és követelményeknek megfelelő vizs­gáló eljárások és módszerek kidolgo­zására irányul. Mi a lényege a SZELEKTOR­OM munkakörelemző és értékelő módszerének? A módszer egyidejűleg háromféle eljárást alkalmaz a munkakörökre: a globális rangsoroló elemzést és érté­kelést, az analitikus kategorizáló pontozó elemzést és értékelést, vala­mint a bérezésben (a pótlékolt bér­arányokban) kifejeződő inplicit rej­tett értékelést. Milyen eredmények várhatóak a munkakör-elemzési és értékelési pro­jekt végrehajtásától? Elsősorban négy eredményességi tényező teljesülését várjuk a rendszer alkalmazásától, ezek:- a meglévő munkakörök elemzé­sével, áttekintésével a munkaerő­többletek és hiányok feltárása, az át­fedések és párhuzamosságok meg­szüntetése- munkakörcsaládok kialakítása, a munkaköri megnevezések csökken­tése és logikus, jól áttekinthető mun­kaköri struktúra kialakítása- a teljesítményt tükröző besorolá­si rendszer kialakítása, a bérezési és juttatási rendszer korszerűsítése- a teljesítményértékelési és karri­ertervezési rendszer bázisának meg­teremtése. A projekt eredményes végrehajtá­sához a humán szervezet munkatár­sainak erőfeszítése mellett nagyban meghatározó a társaság vezetőinek, a projekt teamekben közreműködő munkatársainak elkötelezettsége és támogatása. Munkatársainkat a PA Rt.-nál rendelkezésre álló kommunikációs eszközök útján folyamatosan infor­máljuk mind a munkakör-elemzési és értékelési projekt végrehajtásáról, mind a humánstratégia megvalósítá­sáról. Búza Katalin

Next

/
Thumbnails
Contents