Atomerőmű, 2001 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2001-05-01 / 5. szám
10. oldal ATOMERŐMŰ 2001. május CEBIT 2001 HANNOVER Bár a belépőjegyek a tömegközlekedési eszközökre is érvényesek, beleértve a Hannover környéki vasutat is, a vásárba vezető gyorsforgalmi utakat egyirányúsítják a nyitás és zárás időpontja körül, mégis hatalmas közlekedési dugók alakulnak ki. A látogatók többsége (90 %) szakmai érdeklődésű, így érthető, hogy egyre növekszik a Job-börze. A nagyobb cégek standjaikon is kialakítottak „munka - karrier” tanácsadó pultot, ahol nemcsak megfelelő kvalifikált munkát, de ösztöndíjas képzést is ajánlanak az érdeklődőknek. A vásár területileg jól elhatárolható 11 téma köré szerveződik. Ezek a területek szinte évről-évre azonosak, akár a pavilonokon belül is. A kiszámítható állandóság mellett számtalan váratlan újdonsággal lepik meg látogatóikat a kiállító cégek. A mobiltelefon kezdeti problémája a területi lefedettség, a térerő volt. Az egyik japán kezdeményezésnek - műholdas mobil kapcsolat - a közben a köztudatba került sugárártalmak vetettek véget. Az ártalom csökkentésére két út is indult: a headset vezetékes és a Bluetooth vezeték nélküli változata. A SONY golyóstoliba építette be a vezeték nélküli egységet, mely a mobiltelefonban tárolt számokat sorban lehívhatja, és az így elért számokkal a golyóstoll mobiltelefon kapcsolaton keresztül folytathat beszélgetést. Tavaly csak egy, idén már több cég is ajánlott karóra méretű mobiltelefont. Legkisebb és legtöbbet tudó az IBM standján kiállított Linux karóra volt. A méretek csökkenésére jellemző a szivar vastagságú átfutásos színes szkennerek megjelenése. Már egészen kicsik, viszont nagy felbontásúak és nagy fényerejűek a kivetítők. A monitorok mérete viszont nőtt. A szoftverpiacon az e-businesst támogató programok mellett megjelentek a különböző szintű hálózatos oktató programok. Az oktató programok tartalommal, vagy anélkül szerezhetők be. Igen tartalmas, érdekes oktatási anyagokat lehet velük előállítani, akár saját használatunkra is a multimédiás platformon. Az oktatási anyagba szerkesztett ábrára kattintva az megelevenedik, és bemutatja a berendezés működési elvét, vagy végigjátssza a munkafolyamatot akár a munkavégző szemszögéből. Mindig végigjárom a karbantartási programokat ajánló cégeket. Idén zömmel az építmények felmérése, nyilvántartása CAD-es formában, statikai állapot, felújítások, újrafestések számontartása voltak a slágertémák. (Volt közöttük atomerőműves alkalmazás is). Érdekes fotogrammetriai alkalmazást mutatott be egy drezdai cég. Egy forgó tálca, egy kék háttér, egy digitális fényképezőgép és természetesen egy számítógép speciális programmal, aminek eredménye az elektronikus piaci katalógusban a tárgyak minden oldalról való szemrevételezésének lehetősége. A fejlesztők szerint CAD-es kimenetet is szolgáltathat a program. Páratlanul érdekes volt az amerikai standon kiállított kanadai mobil 3D-s szkenner. A tárgyat egy síkban pásztázó lézerfény világítja meg, mint a vonalkódolvasóknál. Ezzel egy síkmetszetet képez a tárgyon, melyet 2 CCD-kamera lát. Ezek képét dolgozza össze egy távmérő adataival, és a számítógép képernyőjén látható a szkennelt felület. A takart felületre vissza lehet állni, és az újabb szkennelés kiegészíti a képet. Feldolgozás után akár CAD formátumban kapható meg a felület, mely akár egy kautezites szerszám kiinduló méretét jelentheti. A feldolgozás pontossága 0,5 mm. A speciális eszközök között érdekes helyet foglal el a saját írását szkennelő toll, mellyel a „nagyértékű” aláírások A világ legnagyobb informatikai szakvásárán látszólag nagy - 420.000 m2 - nettó kiállítási területen, szinte valamennyi országából mintegy 8.000 kiállító zsúfolódott össze. A számos egyéb csatornán elérhető információtól függetlenül a vásár látogatottsága ismét nőtt a korábbiakhoz képest, meghaladva a 850.000-es számot valódiságának dinamikai paramétereit értékelik ki. A speciális papír egy vonalkóddal számozott milliméterpapír, mely osztás csak infravörös fényben látszik. Az aláírást a papír osztásával együtt dolgozza fel. Mobiltelefonok piacán többen kínálnak különböző kiegészítőket a készülékhez. Digitális fényképezőgépet, kamerát. Háztartási eszközök, garázskapuk távműködtetésére is alkalmassá tehető a mobiltelefon. A Siemens beindított egy egészségvédő programot, melyben a telefonhoz illeszthető eszköz adatait központilag értékelik, és minden élethelyzetben figyelmeztetik, ha a mért adatok veszélyes értéket közelítenek meg. Digitális aláírásra sokan alkalmaznak a nem kellően pontos (90 %) biometriai azonosítással együtt elektronikus eszközöket is - pl. chipkártyát. Igen kézenfekvő ötlet a számtalan hitelkártya helyett a mobiltelefon alkalmazása elektronikus eszközként. Az SAP „továbbképző központot” működtetett a vásár ideje alatt, a standja fölött kialakított jól felszerelt 7 oktatótermében. Az érdeklődő 322 előadást hallgathatott volna végig, ígéret szerint a teljes anyagot elküldik CD-n. Akiállítással egyidőben 13 konferencia zajlott, köztük többnaposak is. Cég- és termékismertető 1000 előadáson 11 teremben vehetett részt bárki a vásárlátogatók közül. Több mint 350 sajtótájékoztatót tartottak. Információban tehát nem volt hiány. Számtalan dolgot nem említhettem a cikk terjedelme miatt, sokat nem is láttam idő hiányában, pedig áldozatkész kollégákkal együtt az első napi csúcsforgalom elkerülése érdekében inkább lemondtunk a reggeliről, hogy időben beérjünk a vásárra. Ezúton is megköszönöm cégünk vezetésének, hogy lehetővé tette számunkra ezt az utat. Gyulai János GIG INFO RAO A Nobel-díias Hevesy György (1185-19(6) itthon talált végsí nyugalomra A Paksi Atomerőmű Rt. Látogató Központja előtti parkban található Farkas Pál alkotása, a „Paksi disputa” címet viselő kompozíció, ahol két Nobel-díjas, Hevesy György és Wigner Jenő társalog Neumann Jánossal, Szilárd Leóval és Teller Edével, a maghasadást jelképező gránittömb körül. Köztudott, hogy Wigner Jenő volt a világ első reaktormémöke és Hevesy György radioaktív nyomj elzéses vizsgálati módszertana és az ez alapján kifejlesztett diagnosztikai eljárások ma már emberek millióinak gyógyítását teszi lehetővé. Kidolgozta az izotóphígításos és a neutronaktivizációs analitikai eljárások alapjait. A közelmúltban, 2001. április 19-én Budapesten a Fiumei úti Nemzeti Sírkert akadémiai parcellájában helyezték végső nyugalomra Hevesy György kémikust, az 1966. július 5-én Freiburgban elhunyt Nobeldíjas természettudóst, a nukleáris medicina megteremtőjét. Pálinkás József akadémikus, az Oktatási Minisztérium államtitkára a ravatalnál mondott beszédében huszadik századi géniuszként jellemezte Hevesyt, Marx György fizikus pedig megemlékezett arról a történelmi tényről, hogy a 28 éves kutató publikálta a világon először, hogy az ólom atommagjának lehet stabil és instabil változata, valamint a radioaktív óra megteremtésével elsőként határozta meg a Föld korát. Hevesy György hamvai immár Szilárd Leó hamvai mellett nyugszanak. Hevesy György jómódú családban született Budapesten, 1885. augusztus 1-én. A Piarista Gimnáziumban kitűnő eredménnyel érettségizett (1903), egyetemi tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen kezdi, majd egy év után a Berlini Műegyetemen folytatja. 1908-ban szerzi meg Freiburgban doktorátusát fizikából, mely oklevelet honosítja Budapesten is. Érdeklődése ez idő tájt egyre inkább a fizikális kémia felé fordul, ezért Zürichbe megy, ahol a magas hőmérsékletű kémia legszakavatottabb képviselője, Richard Lorenz mellett tanársegéd a Technische Hochschulén. Jó döntésnek bizonyult, amikor 1911-ben Rutherford világhírű laboratóriumát választja tanulmányai színhelyéül, az angliai Manchesterben. Egyrészt Rutherford olyan kutatási feladattal bízza meg Hevesyt, amely elvezeti őt ahhoz a témához, ami később a Nobel-díjat eredményezi számára, másrészt olyan alkotó légkör vette itt körül, amely mély hatást gyakorolt gondolkodására, kutatási módszereinek kialakítására. Rutherford laboratóriumában anyagszerkezeti vizsgálatok folytak, és itt olyan fundamentális felfedezések születtek, mint pl. a radioaktív sugárzás alfa és béta komponenseinek felismerése, az alfasugárzás természetének feltárása és mindezek közül a legjelentősebbnek tekinthető az atommag felfedezése. Hevesy itt dolgozik együtt és köt életre szóló barátságot Niels Bohrral, aki 1922-ben kapott Nobel-díjat. Hevesy György az első világháború kitörése miatt félbeszakítja manchesteri kutatásait, és magyar katonaként teljesít szolgálatot a Monarchia hadseregében. A világháború befejezését követően rövid ideig kutatásokat végez a budapesti Állatorvosi Főiskola kémiai tanszékén, majd Kármán Tódor - a később Amerikába emigrált világhírű fizikus - felkérésére, elvállalta a Műegyetem fizika-kémia tanszékének vezetését. 1919 nyarának végén bekövetkezett politikai fordulat és azzal együtt a felelősségre vonások ideje. Bár Hevesy sohasem volt kommunista, aktív szerepvállalásért és ellenlábasai nyomására 1920 tavaszán megvonják tőle az előadói jogot. Ekkor kapóra jött számára a régi jóbarát, Niels Bohr meghívása az újonnan alapított koppenhágai laboratóriumába. Jellemző tulajdonságaik alapján a kémiai elemeket már a múlt század végén sikerült logikus rendszerbe foglalnia Mengyelejevnek. A periódusos rendszer óriási jelentősége abban is megmutatkozott, hogy a könnyebb áttekinthetőség mellett lehetővé vált a még hiányzó helyekre várományos elemek kémiai sajátosságait megjósolni, illetve eredményesebb kutatásokat folytatni felderítésükre. A táblázat fokozatosan megtelt, ám a 72- es sorszámmal jelölt helyre kitartó kutatással sem sikerült megtalálni a hiányzó elemet. A vegyészek úgy vélték, hogy ez az elem a lantanidák (ritka földfémek) csoportjába tartozik, ezért olyan ásványokban nyomoztak utána, amelyekben gyakori volt az ilyen elemek előfordulása. Hevesy a Bohr-féle atommodellből kiindulva arra a következtetésre jutott, hogy a lantanidák sora a 71-es elemmel lezárul, vagyis a következő 72-es rendszámú elem az ún. titáncsoportból kell, hogy kikerüljön. Hevesy, bízva elgondolása helyességében, úgy döntött, hogy elkezdi a hiányzó elem keresését, mégpedig cirkónium, ill. tórium tartalmú ásványok vizsgálatával. Igen szerencsésen a cirkónium tartalmú ásványokkal kezdte. A koppenhágai ásványtani múzeumtól, Norvégiából és Grönlandról származó anyagokat kapott kutatási céljaira. Hevesy az oldható részeket eltávolította, majd munkatársa, Coster röntgenspektroszkópiai felvételeket készített a mintáról. Már az első lemezeken megjelentek azok a színképvonalak, melyek csakis az új elemtől származhattak. A felfedezés helyéről, Koppenhága régi latin neve után hafnium névre keresztelték. Niels Bohr - akinek atommodelljét a hafnium megtalálása fényesen igazolta - a felfedezés híre éppen azon a napon ért utol, amikor átvette Stockholmban a Nobel-díjat. A tudományos közvélemény táviratokban és lelkes levelekben reagál Hevesy és Coster sikeréhez. Hevesynek egy sor állást ajánlanak fel, amelyek közül a hozzá mindig közel álló Freiburg egyetemének fizika-kémia tanszékvezetői posztját fogadja el. További kutatásait a Rockefeller Alapítvány támogatta jelentős anyagi hozzájárulással. Termékeny évek következnek: kifejleszti a röntgen-fluoreszcenciás analitikai módszert, a ritka földfémek vizsgálata közben fölfedezi, hogy a szamárium radioaktív alfa-sugarakat bocsát ki, de itt kezdi a radioaktív izotópok alkalmazásával a növények és állatok anyagcsere-folyamatainak vizsgálatát is. Ez utóbbi módszer lényege, hogy kis mennyiségben hozzákeverik a radioaktív izotópot a vele kémiailag azonosan viselkedő elemhez, amely bármely szervezetbe juttatva sugárzással jelzi a megtett útvonalat. A mai orvostudomány ma már elképzelhetetlen lenne e módszer alkalmazása nélkül. Hevesynek ebből a tárgykörből közel kétszáz dolgozata jelent meg. A világ számos egyeteme választja díszdoktorává, a Royal Society tagja lesz, és amire különösen büszke volt: megkapta a Copley Medált. A második világháború kitörése után még egy ideig zavartalanul tud dolgozni, azután családjával áttelepül Stockholmba. A háborús évek alatt, 1940 és 1943 között nem adják ki a Nobel-díjakat, de 1944-ben a „radioaktív izotópok indikátorként való alkalmazásáért a kémiai kutatásban” indoklással Hevesy Györgynek ítélik oda a kémiai Nobel-díjat. A világ huszonhárom tudományos társulatának volt tiszteletbeli tagja, a Magyar Tudományos Akadémia 1945-ben választja tagjai sorába. Összesen 397 tudományos publikációja jelent meg a világ valamennyi jelentős szaklapjában. 1966-ban megnyitó beszédet mond a Pápai Tudományos Akadémia sugárhematológiai ülésén Rómában, amikor a pápa külön audencián fogadta őt. Nyolcvanéves korában, 1966. július 5- én halt meg Freiburgban. Készítette: Sipos László
