Atomerőmű, 2001 (24. évfolyam, 1-12. szám)

2001-04-01 / 4. szám

2001. április ATOMERŐMŰ 7. oldal Anna „Urántollas" lett Mint már korábban említettem, ez évben is az ASE Turista Szakosz­tály rendezhette a Túrabajnokság nyitó versenyét. Előzetesen több nevezés érkezett, mint ahány részt­vevő volt tavaly. Hétfőn kiköltöz­tünk a Szekszárd melletti Sötét­völgybe pályákat tervezni. Először a vadonatúj térké­pet vetettük össze a terep­pel. Nem igazán hasonlí­tottak egymásra. Többszöri bejárás után találtunk olyan területeket, melyeket felhasználhattunk ellenőr­ző pontok elrejtésére. Ki­tűztük az irányokat, lemér­tük a távolságokat, ellen­őriztük a láthatóságokat, körbejártuk a szerkeszten­dő helyeket. Saját bőrün­kön éreztük az átjárhatósá­got a bozótosban. Nagyjából kész! Már csak 120 térképet kell be­rajzolni, meg ugyanannyi menetutasítást kinyomtat­ni. Addig bíbelődtünk ve­lük, míg péntek délután lett. Kiraktuk a bójákat, bé­lyegzőket, bízva, hogy éj­szaka nem járnak műgyűj­tők. Este elalvás előtt ma­gam elé képzeltem a jelene­tet, amint két vaddisznó ta­nakodik a piros-fehér izé előtt, hogy tegnap még nem volt ott, és nem is ehető. Szombat kora reggel. Az időmé­rők kimennek helyeikre. Nyolc óra. Az első csapat rajtideje. De hol van? Mi van? Elaludtunk sporikáim? Na végre! Beténfereg az első. De az is időt kér. Aztán csak-csak elballag­nak. Kilenc felé bezúdul a tömeg. Sorban állás. Három percenként in­dulnak. Tizenegy, mikor az utolsó - a 85-ik - is elmegy. Szusszanhatnak egyet a rendezők. Benn a konyhán glédában áll kétszáz zsíros kenyér, a köcsögökben ötven liter üdítő. Me­leg tavaszi nap. Dél. Érkeznek a legkorábban indulók. Fogy a menü. Folyik az értékelés. Páran típushi­bákat vétettek. Bekapták a legelső tévesztő bóját. Van néhány nagy mellémenés. Ez egy ilyen sport. Ha egyet tévesztesz, és nem tudsz idő­ben javítani, elbuktad az egészet. A nagymenők jól veszik az akadályo­kat, alig hibáinak. Azért nekik is szolgál egy kis „csemegével” egyik időmérő párosunk. A kötelező útvo­nal egyik pontját kissé áthelyezik. Talán komolyabb fejtörésre akarták késztetni a verseny­zőket, vagy csak hülyeség volt ?! Szerencsére időben kide­rült, nem értékelték hibának. Meg egyébként is. Ha nem csinálnánk melléfogásokat, miről mesélnénk a klubunk­ban. Fél három. Elfogynak a menetlapok. Kész a végered­mény. Képzeljék! Egyetlen óvás sincs. Még vita is csak beszélgetés szinten. Pedig közel kétszáz versenyző ide­gesítette a vadakat. Eredményhirdetés. A győztesek boldogok. A nye­retlenek tapsolnak. Búcsúz­kodás. Jövőre jövünk. A ren­dezők lebontják a közeli pontokat. Az asztalnál végre fújhatunk egyet. Vasárnap reggel beszedjük a maradék pályát. Szó sze­rint a maradékot. Ugyanis valaki szorgalmasabb volt. Máskor is tűnt el egy-két da­rab, de most hét hiányzik. Nem gondolom, hogy vala­melyik rókavárat, vagy vad­disznófészket díszíti. Talán egy „simabőrű” járt arra. Csak azt tudnám, mi a fenére használja. nagyi Március idusán kilencedik alka­lommal került átadásra az atom­erőmű által alapított „Urántoll” ki­tüntetés. Ebben az évben Lovászi Zoltánná, az Atomerőmű újság szerkesztőségének tagja kapta a dí­jat kimagasló színvonalú sajtó­munkájáért, amelyet az elmúlt ti­zenöt évben a lap emberarcúvá ala­kításának érdekében végzett. Anna különösen maradandót al­kotott az ESZI-ben, ahol sokáig szerkesztette az iskolai évkönyve­ket. Ezek az évkönyvek igen fontos dokumentumai a város legnagyobb oktatási intézményének. Eddigi szerkesztői munkásságának csúcsát jelenti - számomra - „A város mosolya” című, 1998-ban megjelent gyönyörű album a virágos Paksról. Sem előtte, sem azóta nem jelent meg ilyen szép kiadvány a városról. Egy másik - korábbi, 1993-as - kiadvány is páratlan a maga nemé­ben, ez pedig az „Atomos adomák”. Több kötetnyi könyv jelent meg a XX. század legnagyobb ipari beru­házásáról, ám egyik sem foglalko­zott a mindennapi élet apró öröme­ivel, a humorral, az adomákkal. A füzet előszavában ezt írja Anna: „szeretném, ha egy kis időre kisi­mulnának a homlokráncok, eny­hülnének az arcvonások”. Igen, ez a szinte ars poeticának is felfogható szemlélet nyomon kö­vethető Anna mindazon írásaiban, amelyek az Atomerőmű újság szá­maiban jelentek meg - és remélem, ezután is megjelennek - az elmúlt közel tizenöt év alatt. Szívből gratulálunk és várjuk írásaid!- Beregnyei -Március 23-án 18 órakor nyílt meg Acsádi Rózsa kisplasztikái kiállítá­sa a Városi Művelődési Központ könyvtárgalériájában. A megjelent érdeklődőket, barátokat és ismerő­söket Gutái Istvánné, a könyvtár vezetője köszöntötte. Az üdvözlő szavak után Decsi-Kiss János mon­dott megnyitó beszédet. A kiállítás egy újabb oldaláról mutatta be Acsádi Rózsa művésze­tét, érzékenységét az emberek iránt, a világ felé. Eddig költészetéről hall­hattunk, olvashattuk írásait, verses­kötetekben megjelent gondolatait. S immár a képzőművészetben is talál­kozhatunk alkotásaival. A természe­tes anyagot formázta, az agyagból gyúrt emberalakot, tele érzésekkel, gyengédséggel. A kisplasztikái kiál­lítás egy új színfoltot, kellemes meg­lepetést, és varázslatos, szép él­ményt jelentett az érdeklődő közön­ségnek. LA dezvény jótékony turisztikai hatásait. L. Németh Erzsébet, a Ma­gyarok Világszövetsége Paksi Csoportját képviselve tovább­ra is igyekszik támogatni a paksi turizmust, ugyanis a „te­nyérnyi országunkból” eltávo­zottak visszavárása során a fel­tételek megteremtésében van még mit tennünk. Pokorni József, a „MAG” Környezet- és Természetvédel­mi Alapítvány képviseletében lobbizik, hogy Paks konferen­ciaváros lehessen. Ehhez na­gyon sok adottsággal rendelke­zünk, de bőven van még mit tennünk ezek bemutatásában. Céljuk, hogy minél több tudo­mányos egyesület idehozza szo­kásos évi rendezvényeit, ami a vendéglátás oldaláról a Pakson élők számára konkrét megélhe­­tőségi forrássá is válik. Következő számunkban meg­ismerhetik az olvasóink a „MAG” Környezet- és Termé­szetvédelmi Alapítvány által szervezendő, immár ötödik Ta­vaszi Találkozó részletes prog­ramját. Ajánlotta: Sípos László A PAKSI TURIZMUSÉRT A paksi turizmus népszerűsítése érdekében Ferenci Richárd, a Paksi Turizmusért Egyesület (PATE) vezetője, az Atomerőmű SE Sport Éttermében megjelent öt paksi civil szervezet képviselőjé­vel a közelmúltban írt alá együttműködési megállapodást Féhr György, a Német Nemze­tiségi Kisebbségi Önkormány­zat képviseletében önkritiku­san fogalmazott, miszerint a korábbi időszakban Paksra lá­togató külföldi vendégeink fi­gyelmét eddig nem igazán sike­rült felhívni turisztikai értéke­inkre. Ebben feltétlenül segít a PATE által elkészített hétnapos programtervezet, a kölcsönös előnyökön nyugvó aktív mun­kakapcsolat és a most aláírt megállapodás. Riczkó Józsefné, a Paksi Vá­rosi Igazgatói Munkaközösség nevében hangsúlyozta azt, hogy a PATE alapszabályához kap­csolódva a gyermekek szabad­idejének változatossá tételében közösen készített pályázatok­kal, és konkrét eredményekkel szeretnék a mai szerződést tar­talommal megtölteni. Ignits Miklósné, az Együtt a Parlagfű Ellen Alapítvány ol­daláról kiemelte a „Virágos Paksért” projekt előttünk álló lehetőségeit és az „Irtó jó fej” című vetélkedő idei beneve­zett városaiból Paksra látogató fiatalokat megmozgató ren­Kiállítás a rendelőben nagyszerű, mert így azok a munka­társak, érdeklődők is láthatták a képeket, akiknek másként nem állt volna módjában. Helybe jött a kiál­lítás! Nagyszerű ez azért is, mert a közvetlen környezetünket díszítet­te, s mert egy természetes közeg­ben, napi tenni valóink során él­vezhettük a képek nyújtotta kelle­mes látványt, élményt. A kiállított képek között láthattunk tájképeket és csendéleteket. Rátalálhattunk a régi, már ismerős ecsetkezelésre, és felfedezhettük az új, stílusbeli ele­meket is. Előtérbe került a pasz­tell, amellyel a kisebb képek ké­szültek. Ez a technika viszonylag nagyobb türelmet igényel. A képet jobban meg kell tervezni, I mint az olajnál. Itt a színe-I két nem lehet korlátlanul, Hl 1 több rétegben egymásra ! tenni, mert beszürkül a ' kép, elveszíti frissességét. \ Fontos a papír megfelelő kiválasztása, és figyelembe ’ kell venni a készítendő kép j tónusát. A képeket húsvé­­■ tig lehetett megtekintetni | az I. sz. orvosi rendelő vá- I rótermében. Jó volt látni a festménye­­, két, a természetes színeket, a I képekben megjelenő szépsé­­| get. Magával ragadó élményt * nyújtott a kiállítás! Kedves I Józsi! Gratulálunk, és várjuk s az újabb alkotásokat! LA Nagy örömünkre ismét találkoz­hattunk Györffy József festőmű­vész kollégánk kiállításával. Rend­hagyó módon most nem kiállító te­remben, hanem a PA Rt. I. sz. orvo­si rendelőjének várótermében lát­hattuk a festményeket. Dr. Ótos Miklós főorvos úr ötlete, hogy a rendelőben legyen a kiállítás, igen Az idén is Bakancsos

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents