Atomerőmű, 2001 (24. évfolyam, 1-12. szám)

2001-02-01 / 2. szám

2001. február ATOMERŐMŰ 11. old Atomos adomák Csattanós, vidám történetek az atomerőmű-építkezés kezdeti időszakából Részletek Lovászi Zoltánné "Atomos adomák" c. gyűjtemé­nyéből Téves kapcsolás A kezdeti időszakban az atomerőmű híre, léte kevésbé volt ismert, az emberek ide­genkedtek, tartottak tőle. Az építkezés területén sok ki­­sebb-nagyobb vállalat dolgo­zott, és emiatt magas volt a telefonhívások száma. Gyak­ran csörgött a telefon, néha tévedés is történt. Amikor hívás érkezett, felvették a te­lefont és bejelentkeztek: - Atomerőmű! - Megtörtént, hogy ekkor riadt hangon fel­kiáltottak a vonal túlsó vé­gén: - Jaj, Istenem! - és ijed­ten, gyorsan letették a kagy­lót. Praktikus aláírás A jegyzőkönyvek, iratok aláírásánál feltűnt az egyik paksi munkatársnak, hogy az orosz üzembe helyező főnök, mindig a lap alján, annak alsó sarkában ír alá minden iratot. Meg is kérdezte, hogy miért teszi ezt. A válasz: - Ha baj van, könnyű letépni! Inkognitóban A vállalat akkori elsőszámú embere, jó szokásához híven "kisétált" az erőműbe, hogy körülnézzen. Mint Mátyás ki­rály, inkognitóban ment. Beté­vedt valamelyik munkahelyre a munkakezdést követő ne­gyedórában, ahol is egy jót tré­­cselő, ücsörgő társaságot ta­lált. A maga módján rájuk szólt, hogy a munkaidő már megkezdődött, miért nem dol­goznak. Azok közül valaki há­­nyavetin felpillantott és vissza­szólt: - Még te dumálsz, hisz még át sem öltöztél! Kommentár nélkül A voronyezsi erőműbe való belépéshez engedélyt, belépőt kellett készíteni. Ahhoz képre is szükség volt. A kép úgy ké­szült, hogy leültek a kis falusi fényképészmühelyben a gép elé. A lencséről lehúzta a mes­ter a takarót, három másodper­cig teátrális átmenet követke­zett az ügyfél részéről, nem volt szabad megmozdulni, majd ez­után visszakerült a takaró a gépre. Egy személyről több fel­vétel készült, így maradt min­denkinél néhány darab, amiből egyet-egyet hazaküldtek a csa­ládnak. Otthon aztán volt meg­lepetés! Nem értették, hogy a szeretett férj, családapa miért éppen munkatársának fotóját küldte el nekik. Az történt ugyanis, hogy mire a fényképek hazaértek, a borítékokban he­lyet cseréltek. Mi történhetett? Szent Szamovár! Akik otthonuktól hosszabb időre távolba szakadnak, azok mindig éhesek a jó hazai kosztra, így volt ez Voronyezsben is. A szobákhoz nem tartoztak kony­hák, egyetlen igazi főző alkalma­tosságot találtak - amiből min­denki vásárolt egyet hazavitelre-, a szamovárt. (Köztudott, hogy a szamovárt az orosz nép a teafő­zés szertartásához használja, ab­ban forralja a vizet. Számukra ez egy népi ereklye.) No, a lelemé­nyes magyarok kitalálták, hogy abban a vízen kívül mást is lehet forralni. A mesterszakácsok főz­tek is benne halászlevelet, ma­gyaros leveseket, jól bezöldségez­­ve. Már eléggé természetessé vált az ilyen jellegű főzőcskézés, mikor is egy orosz takarítónő ép­pen akkor nyitott be, amikor a szamovárban Totyogott a leves, a tetején úszkált a sárgarépa, ka­nállal kevergették, és az illatok is szálltak. A takarítónő meglátta és teljesen magán kívül lett a lát­ványtól. Végigszaladt a folyosón, közben kétségbeesve kiabálta a bozsemojt, és vetette a kereszte­ket! A nagybeteg Az egyik kolléga együtt élt kis családján kívül még az anyósával is, aki nagyon szere­tett utasítgatni és mindenbe beleszólt. Viszont rettenete­sen félt a sugárbetegségtől. Gondolt egyet a kolléga, és le­térten, "betegen". tért haza. Anyósa szaladt hozzá: - Hol fáj, mi a baj, ragályos-e? Ő kö­zölte, hogy sugárbeteg, és az idősebb korosztályra gyorsan és veszélyesen átterjedhet. A csel bevált. Az asszony más­nap a másik lányához költö­zött. Persze a történet nem ért véget. Időközben az anyós is az atomerőmű dolgozója lett. Mindenféle oktatáson vett részt, a sugárveszéllyel kap­csolatban visszaemlékezett a korábban történtekre. Cso­magjaival megjelent a vőnél, és közölte, hogy a sugárbete­geket ápolni kell, és hát ki len­ne erre a legalkalmasabb, mint ő maga. Latin vér - latin tánc "La Have del nuevo mundo" - az Újvilág kulqsa, mondta Kolumbusz India, azaz hogy Kuba partjaira lépve. Szentül hitt ben­ne, hogy Ázsiát fedezte fel. Valójában Kubát hódította meg, a gazdag trópusi természet csodálatos világát. A ra­gyogóan sütő napot, a csábító tengerpart fö­venyét, a virágokat, a pálmafákat, és az indi­án őslakókat. De a Karib-tenger egzotikája nemcsak ezekből a természeti szépségekből táplálkozik, hanem az indiai, európai, afri­kai és kínai emberek kultúrájának egyvelegé­ből. Miközben mi itthon, az ünnepek lázában égtünk, Vájer Szilvia, a paksi Koktél Tánc­­együttes táncpedagógusa a kubai örök nyár­ban teljesen azonosult a latin mozgásvilág­gal. A kétmilliós Havannábban, ahogy a kuba­iak hivják a fővárost, nyüzsög az élet. Itt minden pálmafán muzsikus és táncos terem. De Szilviának - akárcsak a szigetlakoknak - a zene és a tánc iránti igénye korlátlan. Beszélgetésünk kezdetén, máris a kezem­be adja a latin gitár miniatűr változatát egy parány hangszertokban. Nyisd ki bátran - mondja, de vigyázz rá, mert a doboz aljában valódi tengerparti homokot hoztam! És előkerül minden ereklye. Az itthoni táncórák színesítésére hozott ritmusütő fa, az afrikai dob és a latin zenekarok legfonto­sabb kelléke, a rumbatök. Szilvi igazi beleéléssel meséli, hogy látta a leghíresebb kubai popsztár fellépését, - és lélekben ismét Kubában jár. Az európai koncertek elbújhatnak a kubai színpadi kosztümök kavalkádja, a díszlet és a fények mögött. Ott nem székben ülve nézi a közön­ség az előadót, hanem táncol. A szigeten őshonos vérpezsdítő salsát, rumbát és cha-cha-cha-át itt mindenki tán­colja. Nem tudják rosszul csinálni, ezért nincs is semmilyen gátlásuk. A zene és a tánc életük része. És, hogy az élmény még valósághűbb le­gyen, Szilvi salsa zenét tesz fel, és máris együtt táncolunk. Lazán - mondja, engedd, hogy belülről in­duljon minden mozdulat. A csípőmozogá­­son van a lényeg. Láttam - mosolyodik el -, hogy a forga­lomirányító rendőr a kereszteződésben eny­he csípőmozgással lejti a salsa lépéseit, hogy a felszolgálólány halkan dúdolja a legújabb latin slágereket, melyek ritmusvilágukban és hangszerelésükben ma is őrzik az ősi kultú­rák nyomait. Figyeld csak meg - és rámutat a maga ké­szítette videofelvételre -, ez az ugráló moz­gás az indián rituális táncokból ered, az ott egy afrikai életkép, és látod azokat a keleties kézmozdulatokat? A tánc minden mozgáselemével az ener­giamezőjüket töltik fel. Megnyílnak a csakrák és magukba szívják az éltető energi­át. Nem véletlenül ilyen vidámak a kubaiak. Probléma itt is sok van, de mindig mosolyra áll a szájuk, mert úgy gondolják, hogy így legalább nem vesznek magukra még egy gondot: a rossz közérzetet. A tánctól pedig annyira túlteng bennük a szexuális energia, hogy a házastársi kö­telességet nem csak hétvégékre redukál­ják, hanem azt nap mint nap magukénak érzik. A kubai tánctanárok magas szintre fej­lesztették itthon megszerzett salsa tudáso­mat- summázza elégedetten. írásos bizonyít­ványt ugyan nem kaptam tőlük, de az az egy mondat, amivel útnak engedtek, nekem min­dennel felér: "Úgy táncolsz, mint a kubai­ak!" A salsa művészetét itthon szeretném át­adni a leendő paksi latintánc-klubban - zárja le a beszélgetést Szilvia. Jankai Noémi Harvard Business manager, magyar nyelven A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdasá; és Társadalomtudományi Kar Ipari Menedzsment és Vállalkozó gazdaságtan Tanszékén működik a Harvard Business manager mi gyár nyelvű folyóirat szerkesztősége. (Cím: 1111 Budapest, Mű egy tem rkp. 9. T. épület. Tel: 463-1624, Fax: 463-1606) A folyóirat évei te négy számmal, kiadásonként kilencven oldalon, 2500 példányba jelenik meg, tartalmában és kivitelében is az eredetivel megegyez színvonalon. Hasonlóan az amerikai és a német változathoz a mi gyár nyelvű Harvard Business manager remélhetőleg a sikeres ház: vezetők, menedzserek és mérnökök íróasztalának természetes tarti zéka lesz. A magyar olvasók a kiadvány jóvoltából bekapcsolódba nak a menedzsment világméretű szellemi vérkeringésébe, lépést tar va az elmélet és módszertan szakadatlan fejlődésével, önmaguk, o gük és az egész magyar nemzetgazdaság hasznára. A 4/2000-c számban megjelent nyolc részletes, elemző szakcikk tömörítvény bői az alábbi négyet az érdeklődő olvasóink figyelmébe ajánlunk: Organigráfok - a vállalatok valódi működésének ábrázolása HENRY MINTBERG, LUDO VAN DER HEYDEN A vállalatok szervezeti felépítésének ábrái csupán a neveket és címeket mutatják. A szervezeten belüli emberek és működések ál rázolásának van azonban egy új, sokkal mélyebbre hatoló módja, a organigráf. Ez egy térkép, amely áttekintést nyújt a vállalati funke ókról és azokról a módokról, ahogyan az emberek a munkájuk s< rán szerveződnek. Az organigráf segíthet a menedzsereknek, hog felfedezzék a még kiaknázatlan versenylehetőségeket. A hagyom nyos hierarchiák eltűnésével és az újmódi szervezeti formák térny résével egy időben az emberek küszködve próbálják megérteni, h< gyan is működik a vállalatuk. Mely részek kapcsolódnak egymá hoz? Kinek az ötletei kell, hogy eljussanak és hová ? Az organigr fok, a maguk rugalmasságával és realizmusával, új utakat nyitnak menedzserek számára, hogy ezeket a kérdéseket megválaszolják. Tegyük megfoghatóvá a környezetvédelmet FOREST L. REINHARDT A menedzsereknek választ kell keresniük arra, hogyan hozhatjá összhangba a részvénytulajdonosok iránti felelősségüket a termész ti erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodás érdekében rájuk nehez dő nyomással. Megkülönböztethetik termékeiket, és magasabb ár; kérhetnek értük. Saját rendszabályokat vezethetnek be, vagy a joga kotókkal együttműködve alakíthatják a jogszabályokat. Megkisére hetik a költségek csökkentésével egyidejűleg védeni a környezetet, vállalatok többsége képes arra, hogy növelje a kockázatmenedz ment eredményességét, és ezzel csökkentse a balesetekkel, perekh és bojkottokkal kapcsolatos kiadásait. Egyes vállalatok akár sziszt matikus változásokat is el tudnak érni, ami újradefiniálja a versen; a piacon. Mit jelent valójában zöldnek lenni? ART KLEINER Manapság egy vállalatot akkor tartanak környezettudatosnál ha nem éri be csipán a környezetvédelmi előírások betartásává Ahhoz, hogy vállalatunk "zölddé" válhasson, három kérdésre ke válaszolnunk: Milyen termékekkel lépünk a piacra? Mennyi kö nyezetszennyezéssel kapcsolatos információt hozzunk nyilváno ságra? Hogyan csökkenthetjük a veszélyes hulladékok kibocsát sát a keletkezés forrásánál? Ezeket a kérdéseket nem lehet megv laszolni anélkül, hogy a menedzserek ne ragaszkodnának a fen: tartható növekedéshez Egy drága környezetvédelmi beruházó olyan, mint egy komoly K&F beruházás: mindkettő türelmes b fektetőket és érett menedzseri hozzáállást feltételez. A környeze védelem olyasmire kényszeríti a vállalatokat, ami nekik is jó: gyá tási folyamataik részletekbe menő felmérésére és kézben tartás ra. Hogyan (ne) válasszunk menedzsert ? CLAUDIO FERNANDEZ-ARAOZ Az igazgatói szintű munkakörökbe történő egyetlen téves felvéti miatt előfordulhat, hogy vakvágányra fut a vállalat. Az újonnan fe vet igazgatók 30-50%-a hamarosan elbocsátással vagy felmondáss; távozik. Miért siklanak tévútra oly gyakran a felvételek? A cikk ti gyakori felvételi csapdát és több megtörtént esetet mutat be péld. ként. Miként javíthatnak lényegesen az igazgatók a folyamat kimí netelén? A szerző javaslatokat tesz, hogyan mérhetők fel szisztem: tikusan a vállalat szükségletei, illetve miként határozható meg, hog ezek a szükségletek mennyiben illeszkednek a betöltendő állás műi kaköri leírásához, még mielőtt a jelöltekkel személyesen találkozni nak. A bővebb információ érdekében feltétlenül kézbe kell venni a ajánlott kiadványt. Megrendelhető a Managerpress Kiadó Kft-tő (Címe: 1116 Budapest, Építész u. 16. Tel/fax: 204-5974) Az éves ei< fizetési díj: 14.820,- Ft, kiadványonként: 3.705,- Ft. Ajánlotta: Sipos Lászi Paks 2001 - Turisztikai kalauz Paks Város Önkormányzata, Tblna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a térségi tu­risztikai információs, és marke­tingiroda közös kiadásában meg­jelent a Paks 2001 - Turisztikai kalauz. Pakson a Szent István tér 2. szám alatti tourinform irodá­ban térítésmentesen hozzájutha­tunk a magyar, angol és német nyelvű szines kiadványokhoz, melyben részletes térkép segítsé­gével eligazodnak a városunkba érkező hazai, valamint külföldi lá­togatók. Paks nevének hallatán szinte mindenkinek a finom pak­si halászlé és az atomerőmű jut elsőként eszébe. A Paksi Atom­erőmű tárt kapukkal várja az ér­deklődőket, látogató közpon­tunkban mindenki megismerheti az erőmű működését. A paksiak azonban az erőmű és halászlé mellett büszkék a Makóvecz Imre *___: x.r.n templomra is. Ma már nemcsak hazánkban, hanem külföldön is tudnak erről a csodálatos, organi­kus stílusú építészeti alkotásról. A Turisztikai kalauz elő- és hát­lapját nem véletlenül díszíti a templom kétoldali képe, rövid is­mertetőt olvashatunk az építésé­ről, valamint az alkotóművész ál­tal alkalmazott jelképrendszerről. Az ajánlott kiadványban termé­szetesen megtalálhatók a paksi vendéglők, szórakozó helyek, szállásadók, pincék, fesztiválok, ajándék üzletek és szolgálható helyek is. Érdemes, tehát felkeresnünk a paksi tourinform irodát, ahol naprakész felvilágosítást kapha­tunk Paks és térsége turisztikai in­formációiról, látnivalóiról, szol­gáltatásokról, programokról, és a rendezvényekről. Telefonszámuk: 75/421-575. Internet elérés: www.tourin­form.hu Biztonsági mutatók, a biztonság növelése 2. (gj Automatikus CV-I működések átlagos sxáma ÜV-1 működés/bfokk OvO\©\OvOvÜ\©\©\©v©N©sCh©\0\0\©\0\©

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents