Atomerőmű, 2001 (24. évfolyam, 1-12. szám)

2001-02-01 / 2. szám

oldal ATOMERŐMŰ 2001. február Az energiaszerkezet korszerűsítése és a paksi atomerőmű (Folytatás a 2. oldalról.) Az ily módon megépített Paksi tomerőmű, sok más, menet köz­­:n végrehajtott fontos változtatás- 1 együtt, a legszigorúbb nemzetkö­­mércével mérve-is, a világ egyik gbiztonságosabb atomerőművének ámít. legnagyobb beruházás 25 év távlatából, sok nagy beruhá­­issal a hátam mögött is azt mond­­itom, hogy az országban a Paksi tomerőmű volt a legnagyobb és a gbonyolultabb beruházás. Nemcsak azért, mert az 1983-as íruházási okiratban közel 100 mil­­ird Ft-ot rögzítettek és 10.000 em­ir építette, továbbá 100.000 t be­­nacélt építettek be. Hanem a mun­­t eladdig egyedülálló volta, össze­­ttsége, sokoldalúsága, embert pró­­iló és embert formáló volta miatt, vállalt felelősség megedzette az nbereket, a mérnököket és a mun­­isokat, a vezetőket és a kollektívát. Nagy felelősség volt, hogy a válla­­t megfeleljen a hazai és a nemzet­­izi elvárásoknak. Felelnünk kellett szállító országoknak és a bennün­­:t vizsgáló nemzetközi szervezetek­­;k, a Nemzetközi Atomenergia gynökségnek is. A gyakori tervmódosítások miatt íha különösen nehéz helyzetbe ke­litek a kivitelezők és a beruházó tllalat, de ezeket a nagyobb bizton­­ig érdekében vállalni kellett, lindennek köszönhetően végül is >rszerű és biztonságos erőművünk tt. Örvendetes, hogy minden anya­­)t, armatúrát, gépet, berendezést vizsgáltak, mielőtt beépítették vol­­i. Az ezt a vizsgálatot elrendelő 179. évi NIM rendelet a korszerű inőségbiztosítás és minőségtanúsí­­s előfutárának is tekinthető. Nagyra becsülöm Pónya József azgató hozzáértését és vezetői igé­­/ességét, hogy minden berendezést ;ak bevizsgált és kipróbált állapot­űr. Szekér Gyula felszólalása a parlamentben az első atomtörvény tárgyalásakor, 1980. március 3-án ban engedett beépíteni, meg azért is, hogy a számítástechnikában vállal­ták a hazai ipari és tudományos hát­tér csatasorba állítását. Fontos és határozott döntést igénylő feladat volt az is, hogy a vál­lalati dolgozók és családjaik számá­ra lakásokat, lakótelepet létesítsünk, és azt más véleményekkel szemben Paksra telepítsük. Szabó Benjámin tudására, szívósságára, kiváló embe­ri adottságaira Paksnak nagyon nagy szüksége volt. Az atomenergiáról szóló első tör­vényjavaslatot a Parlament 1980. március 6-án tárgyalta meg és hagy­ta jóvá. A törvényjavaslat előter­jesztője az igazságügyi miniszter volt, a kormány nevében pedig, mint a Minisztertanács elnökhe­lyettese, én szóltam hozzá. A törvé­nyi szabályozást követő jogszabály­ok elősegítették, hogy az atomerő­mű a nemzetközi normáknak meg­felelően épüljön meg. A korszerű környezetvédelemre, a nukleáris biztonságra a Paksi Atomerőmű­ben kezdettől fogva kiemelt figyel­met fordítottak. A nemzetközi szer­vezetek folyamatos vizsgálatokat végeznek, hogy mely tényezők a legfontosabbak az elvárható nukle­áris biztonságban. A környezetvédelem az emberi­ség számára mind nagyobb jelentő­ségűvé válik. Az embereknek joguk van az egészséges és biztonságos környezethez, és kötelességük ezt utódaik számára is biztosítani. A környezetvédelem egyre kevés­bé korlátozódhat szűk helyi keretek­re - bár ez is nélkülözhetetlen eleme -, országos, regionális és globális megközelítéseket igényel, és ehhez kapcsolódó normarendszerek kidol­gozását és érvényesítését is megkö­veteli. Nem kétséges, hogy a fejlődés a normák szigorítása irányában ha­lad. Az energiát illetően az emberiség számára sürgős és napirenden levő feladat új, lehetőleg kockázatmen­tes, környezetbarát energiaforrások felfedezése és használatba vétele. Az atomenergia azonban, az egyes or­szágokban elfoglalt súlyát, jelentősé­gét tekintve jelenleg nem látszik nél­­külözhetőnek. Gratulálok ahhoz, hogy az erőmű balesetmentesen üzemelt. Kívánatos, hogy tovább folytas­sák a megkezdett nukleáris bizton­ságnövelő beruházásokat, amelyre 2002-ig mintegy 250 millió dollárt fordítanak. így várhatóan teljesen meg fog felelni az erőmű az Európai Uniós elvárásoknak. Ügy vélem mindenképpen támo­gatást érdemel az erőmű élettartam­növelő beruházásáról szóló javaslat, hiszen ez a legolcsóbb energetikai beruházás. Dr. Szekér Gyula Dr. Szekér Gyula sokat tett az atomerőmű megvalósulásáért, mert 1963-71-ig a nehézipari miniszter első helyettese volt, 1971-75-ig miniszter, majd 1975-80 között az iparral és a nemzetközi gazdasági kapcsolatokkal foglalkozó miniszterelnök helyettes. Mint vegyész szakember, egyik alapí­tója a vegyészeti múzeumnak, és mint múzeum pártoló, az'' üzemtörténeti gyűjteményünket számos, az atom­­energetikára vonatkozó dokumentum­mal és fotóval ajándékozta meg, ame­lyet ezúton is köszönünk. A szerkesztőség Vállaltam és ma sem bánom! (Folytatás az 1. oldalról.) Tevékenységem szorosan illeszke­­k a rendszerváltozás megkövetelte lemények sorába. Első nagy fel­­latként át kellett alakítani a válla­­tot részvénytársasággá. Az új tulaj­­mos elvárta tőlünk, hogy új és ha­­konyabb szervezetet alakítsunk ki. gy érzem egyedüli és más utat jár­­nk be mint az összes többi társá­ig. Nem a minden áron való átala­­ilás, hanem az előbbrelépés a fon­­•s, ezért a feladatot nevében is szer­­izetfejlesztésnek neveztük. Azt írták, hogy három hónap alatt vég­hajtsuk a szervezeti változtatást, nnek nem voltam híve, mert egy omerőműben nem lehet rohanni, ;m lehet forradalmat csinálni, lapelvem volt, hogy ebbe a munká- i a dolgozókat és a vezetőket is be :ll vonni, hogy magukénak érezzék majdani új szervezetet. Létrehoz­­ik a Szervezetfejlesztési Bizottsá­­)t amelybe a tagok felét a dolgo­­)k delegálták. Pályázatot írtunk ki, pályamunkákat a Bizottság figye­­mbe vette. Végül a Bizottság által dolgozott koncepciót valósítottuk eg három lépésben. Az osztályve­­rtőtől felfelé minden posztot pályá­itok útján töltöttünk be, a pályázá­sát pedig bizottságok bírálták el. z a sikeres átszervezés alapozta eg annak feltételeit, hogy a napi nnkák mellett elindulhatott a fej­­sztési projektek egész sora. • Elindult egy stabilizálódás a lunkahelyi közérzet területén is, rrrekt együttműködés alakult ki az dekvédelem és a vezetés között, zeretném azonban megemlíteni ;t a súlyosnak tekinthető helyzetet , amely a korábbi Beruházási Igaz­­itóság körül kialakult. Óriási nyo­­lás nehezedett rám az MVM-ből, agy szabaduljunk meg tőle. Nem rgedtem, létrehoztuk a Műszaki 'azgatóságot és egy éven belül ez az igazgatóság már egy sor fontos projekt irányítását vette át. Sok szakmailag értékes munkatársunkat sikerült így "megmentenünk". Velük együtt lehetünk büszkék, hogy ek­kor fektettük le a biztonságnövelő intézkedések első, átfogó jellegű stratégiáját. Kezdeményezésünkre indult el a kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhe­lyezésére irányuló nemzeti célprog­ram. Felismertük a kiégett kazetták átmeneti tárolójának igényét és elin­­ditottuk a KKAT projektet. Erre az időszakra esett az első időszakos biztonságtechnikai felülvizsgálat, és az erőmű biztonságának újraértéke­lése. Meg kell említenem a nagy diplo­máciai képességeket is igénylő föl­drengésbiztonsági projekt indítását, az üzemanyag gazdálkodás, vagyis a zóna optimalizálási és zónafejlesz­tés területén megtett lépéseket. Fontosnak tartom a NAÜ mo dell-projekt indítását, vagyis a kar­bantartó gyakorló központ felépíté­sét. Szabadjon megemlítenem, hogy személyesen győztük meg Hans Blick urat, a NAÜ főigazgatóját a té­ma és a lehetőség fontosságáról. Hi­szen javaslatunkra egyedüli lehető­ségként itt épült eredeti reaktortar­tállyal, gőzfejlesztővel a karbantartó gyakorló központ. Elindítottuk a reaktorvédelmi re­konstrukciós projektet, amely bizo­nyos fokú belső ellenállással is páro­sult. És hogy egy negatív hozzáállást is megemlítsek: nem tartottam meg­alapozottnak a kondenzátorok át­­csövezését. Hamarjában ezek jutot­tak eszembe. Műszaki-gazdasági területen 1994 már a "LEG-ek éve" volt. Ebben a ciklusban alapítottuk a "Céggyűrű" kitüntetést és bevezet­tük az 1956-os forradalomról való megemlékezést. A műszaki-technológiai terület nagyon fontos, de hasonló súlyú vagy még annál is fontosabb terület a humánpolitika, az emberi tényező. Emberként bánni a dolgozóval, em­berként megszólítani és munkatárs­ként kezelni. Erkölcsi normákat megfogalmazni és azokat betartani. Ennek jegyében próbáltam egy új szellemiséget képviselni és azt elfo­gadtatni az atomerőműben. Ennek deklarációjaként született meg az "Etikai kódex". E legnehezebb években a gazda­sági megszorítások ellenére meg­őriztük a dolgozók reáljövedelmét. Létrehoztuk a környező települések­kel a TEIT-et, mint együttműködési formát. Hasonló együttműködést alakítottunk ki Bátaapátival és a környéken lévő településekkel. Egy egészen új PR stratégiát indítottunk el amelynek alapja: kimondani az igazat, és csak az igazat mondani. Többek között ennek elősegítésére indítottuk el a Látogató Központ megépítését is. Végül kedves szerkesztő úr enged­je meg, hogy üzenjek a dolgozók­nak, volt munkatársaimnak: "Kérem végezzék becsülettel a munkájukat, hiszen elsősorban nem a mindenkori vezetést és Kormányt szolgálják, hanem a népet, az egész nemzetet. Mindannyiunk személyes és eredményes munkája teszi lehető­vé, hogy a kis jövedelmű rétegek is viszonylag olcsóbban juthatnak az életminőségüket alapvetően megha­tározó villamos energiához. Soha ne feledjék, hogy milyen rendkívüli­en fontos szerepe van a Paksi Atom­erőmű magas szintű nukleáris biz­tonságának és rendelkezésre állásá­nak. Ez óriási felelősség, viseljék e felelősséget büszkeséggel és jóaka­rattal." Lejegyezte: Beregnyei Miklós Rendkívüli közgyűlés és munkavállalói fórum (Folytatás az 1. oldalról.) A rendkívüli közgyűlést követően, délután ve­zetői fórumra került sor, majd másnap reggel munkavállalói fórumon értesülhettünk a köz­gyűlés és az azt követő igazgatósági ülés részlete­iről. A munkavállalói fórumon dr. Mészáros György, az igazgatóság elnöke beszélt az élet­tartam hosszabbításról, az erőmű jövőképéről, és így fogalmazott: "büszke vagyok arra, hogy annak a csapatnak lehetek tagja, amely az első huszonöt évből a második huszonöt évbe viszi át az erőművet." Hangsúlyozta: a politikai aka­rat ennek támogatására megvan. A paksiak ed­dig is tudták, hogy élettartamot kell hosszabbí­taniuk, csak ezen vágyaik eddig legfeljebb a vá­rosban köröztek, ennél messzebbre nem jutot­tak, és most sikerült elérni azt az áttörést, hogy az országos politika és média is erről beszél - vélekedett az elnök. A vezérigazgatói váltást azzal indokdlta, hogy a mai változó világban menedzser típusú vezetőre van szükség, és Ba­ji Csaba ilyen vezető. Baji Csaba vezérigazgató elmondta: a tulajdo­nosi kör kereste meg azzal, hogy külső közgaz­dászt szeretnének a cég élére tenni, mert a cég fordulópont előtt áll. Három dolgot nevesítettek: az élettartam gazdálkodást, az árampiaci liberali­zációt és a vezetés egységesítését. "Az élettartam gazdálkodással kapcsolatban az érintett tárcáktól kifejezetten kértem azt, hogy a jelenlegi gazdaságpolitikai erők járuljanak hoz­zá ahhoz, hogy ez az élettartam gazdálkodási program pozitív töltetet kapjon és bólintsanak rá: ez az ügy végig vihető. Ezt az ígéretet én birom és ennek megfelelően végig kívánom vinni." Az árampiaci liberalizációval kapcsolatban el­hangzott, hogy olyan árbevételt kell elérni, amely biztosítja a fejlesztésekre fordítandó költségeket és a bérek emelését is. A vezetéssel kapcsolatban így vélekedett a ve­zérigazgató: hiszem azt, hogy csapatjátékos va­gyok, a döntés előkészités időszakában az érin­tettek véleményét ki fogom kérni, mert ebben a szakaszban van helye a vélemény-nyilvánítás­nak, a döntés után viszont mindenkitől elvárom a pontos végrehajtást. A vezérigazgató úr utalt a várható topme­nedzsmenti változásokra, mondván: olyan csa­patot akarok összeállítani, akik világosan látják a célokat, és ennek érdekében hajlandók mindent megtenni. A cég külső kapcsolatáról szólva elmondta, hogy a következő években sokkal több változás lesz mint amennyi az elmúlt 25 évben volt, és ezeket a kapcsolatváltozásokat kezelni kell. Ed­dig Paks egy erősen defenzív magatartást tanúsí­tott, ezen változtatni kell, ki kell lépni a passzivi­tásból, egy offenzívabb érdekképviseletet kell megvalósítani. Az elhangzottak megnyerték a jelenlévők tet­szését. (A részvénytársaság jövőképét a munka­­vállalók és a partnerek számára rövidített formá­ban a vezetés írásban is megfogalmazta, amely több ezres példányszámban terjesztésre került. Ez az összeállítás pontosan tartalmazza az új összetételű igazgatóság gondolatait, terveit.)- béri-Rendkívüli osztálytabló (Folytatás a 4. oldalról) Kapocs György is egyike annak a 19 munkavállalónak, akik a kezdetektől - 1976 óta - máig is dolgozói az atomeró­­műnek.- Első munkahelye a PA Rt. illetve a PAV. Saját megítélése szerint ez jó vagy rossz?-Vannak, akik azt mondják, hogy ez egy pozitív dolog, vannak akik azt, hogy nem. Országonként is különböző ennek a megítélése. Japánban köztudottan' nagyra értékelik azokat akik első mun­kahelyük iránt elkötelezettek, és a rang­létra minden fokát végigjárva kivárják, mire magasabb beosztásba juthatnak Az Egyesült Államokban ennek az ellen­kezője, a mobilitás a fontos, a személyes karrier. Véleményem szerint mind a ket­tőnek van szerepe, bizonyos szempont­ból mind a kettő fontos.- Iskoláit hol végezte?- Ahogy a pályát itt kezdő műszakiak nagy része, én is a MEI-t végeztem, 1976- ban. Amikor jelentkeztem, egészen más elképzeléseim voltak a szakmáról. In­kább elméleti beállítottságú voltam, és ott döbbentem rá, hogy ez bizony mű­szaki pálya. De ez később már nem oko­zott gondot- Hogyan kezdődött erőműm pályafu­tása?- Amikor jelentkeztem, természete­sen még az üzemvitellel kapcsolatos te­vékenység nem kerülhetett szóba, hiszen a főépület helyén csak egy nagy gödör volt Ezért abban egyeztünk meg, hogy betanulási céllal a százhalombattai erő­műhöz kerülök Ott voltam egy évig, le­tettem az ügyeletes mérnöki vizsgát Em­lékszem rá, az iparágban nagyon nagy névnek tekintett - később az ERBE-nél igazgatóként is működő - Verle Győző volt a főmérnök. Nála kellett vizsgáz­nom. Utána egy-két hónapig jártam pár­huzamosan műszakba az ottani ügyele­tes mérnökkel. Ott ismerkedtem meg fe­leségemmel, aki ekkor jogtanácsos volt A százhalombattai egy év után jöttünk le Paksra. Ekkor kezdődött egy betanulási időszak Ahogy minden műszaki abban az időben, a képzések jó részén Novovoronyezsben vettem részt Az ügyeletes mérnököknek sajnos egy elég­gé hosszú, több ciklusú képzése volt szakterületenként egy-két hónapos sza­kaszokban, ez összesen majdnem egy évet tett ki. Családosként friss házasként ez kellemetlenséget jelentett amit el kel­lettviselni. Tulajdonképpen 1979461 - tehát ami­kor megindultak az I. blokkon azok a komplexebb üzembehelyezési munkák, ahol irányitó emberre szükség volt - mű szakoztam. Faragó Pétert követően a 2. számú ügyeletes mérnöki jogosítvány az enyém volt 197M összességében 14 évig dolgoztam 3 műszakban ügyeletes mérnökként Időközben volt egy kétéves megszakítás, amikor főtechnológusként majd a szimulátor központban vezető instruktorként dolgoztam. Ez is szép idő-Kapocs György szaka volt az életemnek, mert abban a szakaszban kerültem át a szimulátorra amikor a szimulátor-fejlesztés az utolsó fázisában volt Helsinkiben, a NOKIA cégnél az üzembehelyezésben vettem részt ezt követően az oktatási folyamat megindításában, az oktatási tervek, okta­tási módszerek kidolgozásában.- Milyen emlékei varrnak a miíszako­­zás éveiből?- A műszakos időkre nagyon szívesen emlékszem vissza, mert annak ellenére, hogy az utolsó időszak bizonyos fásultsá­got jelentett, nagyon sok emberrel megis­merkedtem, és a szakmát - úgy érzem - ott és akkor tanultam meg a legjobban. Emlékezetes marad számomra, hogy az I. blokk indításakor, az első kritikussá té­telekor én voltam az ügyeletes mérnök, az én műszakomban történt- Milyen jelentősebb szakmai kihívá­sokkal került szembe pályqfütása során?- A műszakos időkben kezdődött, majd a Gépész Technológiai Osztály működése idején folytatódott az a na­gyobb munka, amelyben részt vettem, mint vezető technológus. Ez a reaktorvé­delmi rekonstrukció volt melynek során gyakorlatilag a technológiai specifikációt nekem kellett elkészítenem. Az 1. és 2. blokkon, úgy érzem, hogy nagyon sikere­sen megtörtént a rekonstrukció, azóta probléma nincs vele; az idén a 3„ jövőre a 4. blokk kerül sorra. Ez egy nagy érté­kű beruházás, amely az erőmű színvona­lát elfogadottságát úgy gondolom, min­denképpen növeli. A másik ilyen szakmai munka, mely­re szívesen emlékszem, a közelmúltban volt ez a blokkszámitógépek rekonstruk­ciója. Ennek során a kritikus biztonsági funkció monitorozás és az állapotorien­tált üzemzavar-elhárítási utasításoknak elektronikus kidolgozásában vettünk részt Az 1. és 2. blokkon, szintén a blokkszámítógép rekonstrukciója kereté­ben telepítve lettek ezek a rendszerek, és ez év második felében, mikor befejező­dik az állapotorientált üzemzavarelhári­­tás utasítások oktatása - melyben szintén részt veszünk - akkor alkalmazásra is ke­rül a rendszer. Ezek szép szakmai felada­tok voltak.- A cégen belül milyen munkakörök­ben, beosztásokban dolgozott ? • 19964Ó1 lettem vezető beosztású-az ügyeletes mérnöki beosztást inkább ope­ratív vezető beosztásnak tekintem -, ek­kor lettem a Gépész Technológiai Osz­tály vezetője - először egy év próbaidőre, majd 3 évre "itt ragadtam". Az utolsó át­szervezés során az osztály létszámának egy része más szervezeti egységhez ke­rült A feladatok bizonyos szempontból csökkentek, más szempontból növeked­tek: az osztály neve is megváltozott Rendszertechnikai Osztály lettünk.- Ha jól tudom, a szakszervezeti élethez is erős Szálak fiizték..- Igen, lényegesnek tartom, hogy a rendszerváltás környékén végbement nagy mozgolódásnak a szakszervezeti vonalon részese voltam. A műszakos dolgozóknak már hosszú évek óta prob­lémáik voltak. Úgy tűnt hogy a nagy szakszervezet amely a cégnél jelen volt a speciális érdekeket nem tudta képvisel­ni. Ezért született meg az ötlet hogy hoz­zunk létre önálló szakszervezetet Ennek az élére álltam, annak ellenére, hogy a tö­rekvés bizonyos vezetői szinten nem volt támogatott Azzal a feltétellel vállaltam et hogy az egész jogi procedúrát és szer­vezési ügyet lebonyolítom, ha megfelelő bázis áll mögöttem. Egy közvélemény­kutatás során kiderült hogy a szakszer­vezet létrehozását a műszakos dolgozók 70/U igényű. A megalakulást követően a MÉSZ szervezettségének szintje egy jól működő szakszervezet szintjét érte ef és azóta is stabil, 70% fölötti a szervezett­sége.- Családjának tagjai is kapcsolatban állnak az erőművel?- Feleségem az első időszakban, mi­kor leköltöztünk Paksra az atomerőmű nél dolgozott jogtanácsosként majd szakmai szempontból a bíróságot válasz­totta 1978461 a paksi Városi Bíróságon dolgozik. Két gyermekünk van, a fiam harmadéves itt Pakson a BME kihelye­zett Gépészmérnöki Karán, a lányom az idén érettségizik.- Hogyan ítéli meg a PA Rt jövőképül- Paks jövőképét - személy szerint - nagyon szimpatikusnak és pozitívnak tartom. A magam részéröl mellé állok és támogatom, amennyire tudom. Különö­sen a humánpolitikai blokk az, ami meg­ragadott A műszaki vonalon mindig is megvoltak azok a törekvések a cégnél, hogy a színvonal megfelelő legyen hazai és nemzetközi szinten is. Viszont a hu­mánpolitikai vonalon átütő változtatást kellene elérni. A kapcsolatok kiépítése egészen a hierarchia legalsóbb szintjéig rendkívül fontos. Most talán egy átfogó koncepcióval eredményt lehet elérni. Rendkívül szimpatikus nekem még az INTRANET-en mostanában teret hódí­tó "közvetlen stílus", mellyel a dolgozó­kat megszólítják. Remélem, hogy ez a közvetlen szókimondás a jövőben is megmarad.- Mi az ami az Ön szúrtam leg/önto sabb az életben ?- Család, következetesség, őszinteség az élet minden területén. Enyedi Bernadett

Next

/
Thumbnails
Contents