Atomerőmű, 2001 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2001-02-01 / 2. szám
oldal ATOMERŐMŰ 2001. február Dr. Páli Etelka a PAV egyik alapító ga, 1976. április 1. óta dolgozik az jmerőmünél. Kevesen vannak, akik m ismerik, vagy nevével, aláírásával találkoztak volna.-Az atomerőmű az első munkahelyed, gy máshol is dolgoztál előtte?- A jogi egyetemet 197(kben végezn, Budapesten. Az ügyvéd és jogtanáosi szakvizsga letételéig ott dolgoztam y állami nagyvállalatnál. Jó kezdés lt, mert jó képességű jogász munkatárk dobtak bele nap, mint nap a mély 'be. Nekik köszönhettem, hogy ez idő itt akkora peres gyakorlatra tettem ért, hogy évekig tetemes előnyben voltra e téren kortársaimhoz viszonyítva. szakvizsga után férjhez mentem, ajd Paksra költöztünk. Korábban is érklödtünk az erőmű iránt, és mivel férn paksi, így könnyen figyelemmel kirtük az erőmű ügyének előrehaladá- L Az átmeneti "megtorpanás" ideje itt a helyi ÁFÉSZ jogtanácsosa voltra. Újabb szakterületet, a szövetkezeti ?ot ismerhettem meg, mégis boldogan zdtem a munkát a PAV-nál, mint jogi igazgatási osztályvezető.- Mesélj kicsit a kezdetről és arról gV hogyan élted ezt meg.- Érdekes, izgalmas és göröngyös volt cezdet, hiszen sok minden volt szüksés ahhoz, hogy a vállalat jogilag talpra jón. Örülök, hogy tevékeny részese lettem a vállalat alapításához kapcsoló), és azt követő kötelező jogi előírások jesítésének. A szakmai irányítást az VMT és a Nehézipari Minisztérium azgatási Főosztályától kaptam. Hiába rlgoztam évekig Budapesten, a miniszriumokat csak kívülről láttam, így vazslatosnak éreztem, amikor oda bementem, és szakmai oldalról velem megiszélték a soros teendőket. Mivel az elévben vezetőink Budapesten voltak, en alkalmakkor kaptuk meg tőlük a unkát, vagy éppen adtuk át az előzőleg adott és teljesített feladatokat. Pár hóipig tömegközlekedési eszközzel járnk fel, nem ritkán végig állva majd az ész utat mégsem voltunk fáradtak.- Melyek voltak az első és később a ■dvenc feladataid?- A kezdeti hónapokban alig voltunk irmincan, főleg vezetők. Fel kellett nni az osztályokra az embereket és elzdeni a munkát. Az osztály első két dgozója, akkori nevükön Németh Ilo- i és Hum Marika (ma is itt dolgoznak) izreműködésével alakítottuk ki a válla[ első adminisztrációs rendszerét Elszítettük az első iratkezelési szabályzat, kialakítottuk a titkos ügyiratkezelés, ittározás rendjét beindítottuk a postargalmat Ezek apróságoknak tűnnek, : mellőzhetetlenek voltak. Ez valójára akkor mutatkozott meg, amikor pár ipot késett a posta, mert rendezetlen ilt a jogi háttér. Az igazi nagy munkát első kollektív szerződés és az első ervezeti szabályzat jelentette. Ma is nlékszem, hogy a feladat kiosztása án felírtam egy lapra: PAV Szervezeti Működési Szabályzata. Abban a perein fogalmam sem volt arról, hogy hoan lehet ezt majd kivitelezni, hiszen a fír. Páli Etelka szervezet még nem állt fel, és rengeteg jogi előírást kellett egy még nem termelő vállalatra alkalmazni. Tíz évvel később is kaptam e téren feladatot. Akkor, azt kérdeztem magamtól, hogy a csudába lehet azt a számtalan jogi normatívát érvényesíteni a több ezer fős cégünk esetében? Több évig dolgoztam a tröszt jogi osztályával az üzemi és környező földterületek ingatlan ügyein. A munkaügyi perekkel, fegyelmi és kártérítési ügyekkel, üzemi balesetekkel 7 évig, a szerződések jogi véleményezésével 9 évig foglalkoztam. Ekkor kerültek a vállalathoz azok a jogászok, akik ma is itt dolgoznak. E területeken is akadt néhány húzós ügy ezekben az években, de szerencsére nem sok. A cégbírósági, cégjegyzési ügyeket közel 25 évig intéztem. Voltak feladataim a társasággá alakuláskor is. Nagy szakmai élményként éltem meg a bérlakás kiutalás rendszerének kialakítását Nagyobb "ügyfélforgalmat'' bonyolítottunk, mint egy kerületi lakásügyi osztály. Munkatársaimmal rövid idő alatt több száz lakásbérleti szerződést kötöttünk. Mindig nagy boldogságot éreztünk, amikor egy család megkapta a kulcsot Az is igaz, hogy a lakások nem voltak mindenben kifogástalanok, így ezek jogi ügyeit is bonyolítani kellett 1976-1990 között több ezer bérleti és csereszerződést kötött meg az osztályom. Mindegyiken szerepel az aláírásom, így nem csoda, hogy olyan sokan ismernek a cégnél. Ki hálás szívvel, ki haragosan gondol rám. Itt is szeretném elmondani, hogy a jogi dolgok rendezője igen, de a döntések meghozója nem én voltam, vagyis a legkevésbé sem függött tőlem, hogy ki kapott lakást és ki nem. Természetesen ez alól kivételt képezett az a kevés eset amikor saját osztályom munkatársa került ebbe a szerencsés helyzetbe. Hálás feladat volt 1989- ben a lakások eladásának előkészítése, majd a bonyolításban való részvétel. Nagy örömmel szerveztük és vezettük le 1999 tavaszán az utolsó, közel száz lakás árverés útján történő eladását. Szólnék még a nagy élményről, amit a Balatonfüreden lévő Rehabilitációs Központ telkének adásvételi szerződéses ügye okozott. Amikor a hivatalos eljárások miatt megjelenhettem a helyszínen, álmomban sem gondoltam volna, hogy ilyen csodálatos építmény díszíti majd.- Úgy tudom a lakáscélú munkáltatói kölcsön ügyeket is a ti osztályotok bonyolította- Közel 24 évig kötöttük, kezeltük ezeket a "hosszú lejáratú" szerződéseket. Ez is nagyon szép munka, mert minden ügy egyedi, egy önálló jogi tényállás, ezért sok mindenre kellett figyelni. Főnökeink és a bérlők elé egy viszonylag rövid, letisztázott, sablonosnak tűnő szerződés került Ez így van rendjén, hiszen már az elején kialakítottuk a típusszerződést. Talán nem is volt olyan dolgozó, akivel kölcsön miatt ne találkoztunk volna legalább egyszer, de inkább többször, mivel a tulajdonosváltozás, soron kívüli törlesztés, vagy valamilyen, a családjog körébe tartozó esemény mindmind befolyásolta a szerződés teljesítését. A bérleti szerződések kapcsán megismertünk sok családi problémát rendezendő jogi helyzetet s mindez fokozottabban igaz az ingatlan tulajdonhoz tapadó kölcsönszerződésekre.- Egy időben még egy üzem is tartozott az osztályhoz.- 1983-ban kaptam megbízást a nyomdaüzem létrehozására. Akkor már volt egy fénymásoló csoport a műszaki fejlesztési osztályon. Több éve működtettek néhány sokszorosító gépet de az igazi nyomdai gépek dobozban voltak. Először a hely "alakult" ki. Munka-, tűz- és érintésvédelmi előírások, továbbá mérgek, vegyszerek kezelésére, szerzői jogok védelmére vonatkozó előírások töltötték be akkor napjaimat. Az előbb említett négyfős csoportot áthelyezték az osztályomra, majd rövidesen néhány újabb munkaerő felvételére került sor. A nyomdaüzem vezetőjével akkor alkudtam meg felvétele ügyében, amikor az üzem kialakítása, a munka beindítása ezt feltétlenül megkövetelte. Hamar összeállt a dolog, ügyes volt a csapat Igazán szép munkák készültek már akkor is. Szerencsére a hét év alatt, amíg az üzem át nem került a szolgáltatás területére, nem történt üzemi baleset (úgy tudom később sem).- Mit érzel most a 26. év küszöbén?- Elsősorban őszinte hálát hogy itt lehettem. Sokat kellett dolgozni. A hangulatjó volt Mindenki - a saját posztján állva - egyet akart megvalósítani azt ami itt elkezdődött. Mindenki segített mindenkinek. Gyönyörű, "virágos" volt az első nyár. Még piros pipacsok között lépkedtünk a "gödör" felé. Nem ismertünk mindenkit mert naponta új arcok jelentek meg az építkezésen. Óriási ebédlőkben zajlott az étkeztetés, néha a 60. voltam a sorban, de gyorsan ment Minden napot gyarapodás, új hír, új feladat jellemezte. A 25 év? NEGYEDSZÁZAD! Boldog vagyok, hogy ezt leélhettem. Sokaknak életből sem adatik meg ennyi! Számomra ez a mai napig IGAZ ÜGY, aminél csak a családom volt a fontosabb. Szeretnék - ha eljön az ideje - innen, ezzel az érzéssel a szívemben nyugdíjba menni, sokáig őrizni ezeket az emlékeket mert ez az idő nekem is történelem volt- Gratulálok, és sok sikert kívánok! Lovásziné Anna Cserháti András műszaki főosztályvezető a Paksi Atomerőmű Vállalat alapító tagja, belépője a 17. sorszámot viseli. Az elmúlt évben "Céggyűrű" kitüntetésben részesült. Az atomerőmű az első és egyetlen munkahelye.- Hogyan is kezdődött, mi történt 25 évvel ezelőtt?- Végzettségem révén kerültem a paksi atomerőműhöz, okleveles mérnök-hőfrzikus vagyok (időközben a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen közgazdász szakokleveles mérnök diplomát is szereztem). Alighogy a Moszkvai Energetikai Intézet atomerőművek és nukleáris berendezések szakán befejeztem az egyetemet, pár nap múlva, 1976. április 5-én munkába álltam a PAV-nál. A szakmán túl a lakás ígérete is vonzott ide. Emlékszem, amikor Pákái Lászlóval és Kapocs Györggyel március vége felé az akkori Nehézipari Minisztériumban együtt várakoztunk, majd egyenként kerültünk a felvételi beszélgetésen Szabó Benjámin és Lajkó Sándor (az alig pár héttel korábban felvett személyzetis) színe elé. Ott volt ugyanis a nagyberuházás titkársága, de mivel szűkében voltak a helynek, betanulásra és munkavégzésre engem már az ERŐTERV atomtechnikai főosztályára delegáltak. Akkoriban volt csúcspontján az erőmű generáltervezése, ott koncentrálódtak a létesítést megelőző erőfeszítések, és ebbe a folyamatba kapcsoltak be, felhasználva szakmai ismereteimet és orosz tudásomat. Tervezői konzultációkon tolmácskodtam, kisebb feladatokba kóstoltam bele és közben sok mindent megtanultam. Másfél év múltán a KFKl-ba irányítottak reaktorfizikusi beosztásba. Közben a sorkatonai szolgálatot is letöltöttem, ahol "atomfizikus"-nak csúfoltak, de tiszteltek is, és talán emiatt részem volt bizonyos előjogokban.- Itt, Pakson milyen feladatot kapott?- A reaktorfizikán kezdtem dolgozni, majd végigjártam az ottani "szamárlétrát". 1 i-25 év igen hosszú idő. Gondolom, ezalatt több beosztásban volt- Hogyne. A külső delegálások után 1979-től - ahogy az előbb szó esett róla - reaktorfizikus, csoportvezető és vezető fizikus beosztásban dolgoztam. 1985-ben, addigi munkám alapján felkértek a műszaki fejlesztési osztály vezetésére, amit örömmel vállaltam. Gyakorlatilag a műszaki fejlesztési szakterületet vittem különféle beosztásokban (osztályvezető, főosztályvezető, majd ismét osztályvezető) tíz évig, tehát 1995-ig, amikor is műszaki tanácsadó lettem a biztonsági igazgató mellett. 2000. elejétől a műszaki főosztály vezetője vagyok.- Ebben a beosztásában milyen feladatokat lát el irányít?- A műszaki főosztály egy jókora szervezet. Van egy rendszertechnikai osztálya, amelyik rendszerek szintjén, technológiai megközelítésben foglalkozik az erőművel. Ezen túl van három műszaki osztálya: a gépész, az összevont viUamos-irányítástechnikai és az építész, amelyek szakmánként elsősorban berendezés szinten kezelik az erőműben felmerülő kérdéseket. A fejlesztési és elemzési osztály pedig jövőre irányuló tevékenységeket végez és szolgáltatásokat ad. Tehát egy eléggé komplex terület. Felöleli mindazt a műszaki tevékenységet ami az erőmű állapotelemzésére, bizonyos műszaki problémák felismerésére és azok kezelését megalapozó tevékenységre (pl. átalakítások vagy célirányos karbantartás kezdeményezése) irányul. Hát ezt kell nekem egyengetnem, és ehhez igyekszem a Cserháti András munkatársaim számára feltételeket biztosítani. A kellően végiggondolt előkészített feladatok már átlépnek a létesítési vagy végrehajtási szakaszba, de ezek már más főosztályok feladatkörei az igazgatóságon belül vagy azon túl.- Az erőműnek nem csak a műszaki, hanem az emberi hátterét is igen jól ismeri, hiszen FB-tagsága révén sok munkatárssal került kapcsolatba.- 1995-ben - az akkori átszervezést is követő, meglehetősen dacos közhangulatban - választottak be a munkavállalói oldal egyik képviselőjének az Rt. Felügyelő Bizottságába. Ma is jóleső számomra a dolgozók bizalma. Végigvittem egy hároméves ciklust majd a második ciklus második évében - kissé fájó szívvel - lemondtam. Megszerettem ezt a sok konfrontációval, vitával terhelt munkát. Mégis úgy éreztem, miután kineveztek főosztályvezetőnek, hogy elég nehéz a munkavállalói érdekeket felvállalni és egyidejűleg a munkáltatói szerepkört gyakorolni. Helyesebbnek, korrektebbnek Ítéltem, hogy az éves FB munka lezárását jelentő közgyűlésre lemondjak, még ha ez akkor személyes presztízsben, informáltságban, sőt jövedelemben is érzékelhető hátrányt jelentett számomra.- Igen széleskörű ismeretekkel rendelkező, jól képzett szakembere a cégnek. Sok külföldi tanulmányúton vett részt vagi' tartott előadást.- Munkám révén számos országban megfordultam, és legalább 20 atomerőmüvet láttam a világ legkülönbözőbb szegleteiben. Természetesen kezdetben inkább magam okosodtam, betanulásokon, különféle kurzusokon, tanfolyamokon vettem részt Már az egyetemen hozzászoktam az idegen nyelvi közeghez, és a nyelvtudásom (orosz, angol, egy kevés német) bár nem ideális, de elegendő ahhoz, hogy megértessem magam és én is megértsek mindenkit, így a külföldön való tartózkodás nekem soha nem okozott különösebb gondot. Mindenkinek ezúton is ajánlom a nyelvek minél jobb szintű elsajátítását.-A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség munkájában is aktívan közreműködik.- Hazai munkáimra alapozva az évek folyamán a NAÜ-nél bizonyos területeken ugyancsak "bedolgoztam magam", és egyre többször hivnak a paksi gyakorlatot tapasztalatokat bemutatni, előadást tartani, tanácsadó testületben részt venni. Ilyen területek az időszakos biztonsági felülvizsgálat, vagy újabban az atomerőművek szervezeti kérdései. Tudom, néhányan a hivatalos külföldi utazást inkább kellemes időtöltésnek vélik, de elég ritkán lehet rá mondani, hogy pihenés jellegű, mert alaposan megdolgoztatják az embert.- Munkahelyi elfoglaltsága mellett még más szakmai és közéleti tevékenységet is ellát.- A Magyar Nukleáris Társaságnak alapító tagja és alelnöke vagyok, ezen túlmenően gondozom a társaság weblapját, amely az atomerőmű Intranet hálózatán is megtekinthető. Évtizedekkel korábban beléptem az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesületbe, a közelmúltban pedig, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaságba. Öt éven át oktattam a szekszárdi Gábor Dénes Főiskolán az informatika gazdasági aspektusai és a mesterséges intelligencia tárgyakat. Ismerősökkel, kollégákkal lassan három éve alapítottuk és változatlan hevülettel működtetjük a "CsaTolna Egyesület a Tolna Megyei Internet Fejlesztéséért" nevű civil szerveződést, ami egy kellemes virtuális és egyben valóságos közösség. Amúgy nemrég még nekem volt az országban a legjobb Psion zsebszámítógépes honlapom, de a frissítését idő hiányában abbahagytam. Magam is csodálkozom, hogy még most is kb. napi 5-10 olvasót mutat a statisztikája, ráadásul nem csak magyarok keresik fel, hanem egész világról, Kan&i dától Új-Zélandig.- Két nagyfa van, ők is műszaki beáll lítottságúak?- Nem, egyikük sem. András 20 éves, egyetemista, közgazdásznak készül. Ákos 17 éves, ő humán érdeklődésű, a Garay János Gimnáziumban tanul. Mindketten szeretik az idegen nyelveket, sok-sok nyelvvizsgájuk van, jó a nyelvérzékük. Nyilván feleségemtől, Adrienntől örökölték, aki németet tanít, most éppen a szekszárdi Ady Endre Szakközépiskolában.- Szabadidejében mivel foglalkozik szívesen?- Ahogy a korábbiakból talán kiviláglott, az utóbbi 5-6 évben az Internet a nagy hobbim, de emellett szőlészkedem is. A helyi vélekedés szerint "egy szekszárdi ember nem ember, ha nincs szőlője", igy nekünk is lett. Feleségemmel együtt műveljük, és bár nem nagy a terület, azért akad vele munka Amit lehetett, gépesítettünk, így könnyebben gondozható.- Milyen érzéssel tekint vissza az erőműben eltöltött időszakra?- A biztos megélhetésen túl is nagyon sokat kaptam az atomerőműtől,-anukleáris szakmától és munkatársakon tói. Máig van bennem jó adag lelkeset1 dés, és eleven ennek a műnek a szeretőte, bár azt is meg kell mondani, hogy voltak, akiknek tetteikkel, szavaikkal ezt sikerült olykor-olykor egy időre kikezdeni. A munkámat a legtöbbször érdekesnek találtam, ritkán jöttem be rossz érzéssel dolgozni. Nem túlzók, ha azt mondom: ez szakmai pályafutásom "nagy kalandja". Remélem, a kaland még sokáig folytatódik...- Köszönöm a beszélgetést! Lovásziné Anna (Folytatás a 6. oldalon.) Az atomerőmű vezérigazgatói az igazgatóság elnökei Szabó Benjámin 1976.01.31 -1978.11.15. Pónya József 1978.11.15 -1991.12.01. Dr. Petz Ernő 1991.12.01 -1994.12.09. Szabó József 1994.12.09 -1998.12.04. Nagy Sándor 1998.12.04 ■ 2001.01.25. Bakács István Maróthy László Popovics László Fazekas Péter 1991.12.31 -1994.12.09. 1994.12.09 -1998.05.14. 1998.05.14 -1998.12.04. 1998.12.04 - 2000.10.17. Dr. Mészáros György 2000.10.17 -Baji Csaba -2001.01.25-Az erőmű jövőképe 4. JÖVŐNK ♦ A termelési szint fenntartása önmagában is nagy kihívás, a berendezések öregedésére tekintettel, de az atomerőmű céltudatos öregedés kezelési programot folytat, ami lehetővé teszi, hogy a blokkokat még hosszú ideig üzemben tartsuk. * 5Ü5 Ft/kWh reál áramár (2000 éves szint) felett már gazdaságosabb ésszerű élettartam gazdálkodással az atomierőművet üzemben tartani, mint leállítani. Ezzel a kritikus áram árszinttel egy új kombinált ciklusú gázerőmű csak abban az esetben lenne versenyképes, ha a 2000. novemberi földgázáremelést megelőző, rendkívül nyomott gázárnál még 30%-kaI alacsonyabb földgáz árral számolnánk. ♦ Az élettartam gazdálkodási program megvalósításának, sem szakmai, sem szabályozási akadálya nincs. Az ország és a régió javát szolgálja. Társadalmi elfogadottsága egyértelmű. OSZTÁLYT1 f\BLÓ
