Atomerőmű, 2001 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2001-12-01 / 12. szám
8. oldal ATOMERŐMŰ 2001. december Hozzászólások Dr. Kaderják Péter válasza Pavics Lázár (a Levegő Munkacsoport szakértője) Tulajdonképpen az energia olyan kérdés, amit az energetikusok nem dönthetnek el, csak a politikusok. Ez olyan mint a háború, a háború indítását nem a katonák döntik el, hanem a politikusok. Köztudott, hogy Magyarországon a jövedelmek rendkívül alacsonyak, ha a villamos energia árát nagyon felemelem, akkor annyian sem jutnak hozzá, mint jelen pillanatban. Gyakorlatilag az a helyzet, hogy a környezetvédelem és a lakossági jövedelem nagyon szorosan összefügg. A Világbank legutolsó jelentésében arról olvashatunk, hogy Magyarországon a szolgáltatások költségei - erőmű, csatorna stb. — kétszerese a nyugati országokéhoz viszonyítva. Tehát a környezetvédelem itt az ár kérdése is. Sok mindent lehet mondani, de a források, a jövedelem, a korlátok miatt nem. A másik kérdés a verseny. Hogy lehet igazán versenyről beszélni - közgazdasági értelemben - vezetékes energiahordozók esetében? Sőt, például gáz esetében csak egy forrás van, az orosz. Mi a verseny, a piac matematikai képlete? Végtelen sok termelő, végtelen sok fogyasztó és végtelen sok helyettesíthető termék, ami nincs! Itt egy rendkívül korlátozott verseny van, mondhatnám azt is, hogy valakik érdekében van verseny. Ezt nagyon jól látjuk a külföldiek energiaszektorban elfoglalt helyzetéből. Az ő viselkedésük és a maradék magyarral szembeni viselkedés, hogy lehet ezt teljesen bekebelezni. Látjuk az államnak is a puha szerepét ebben a kérdésben. Én szoktam tiltakozni a Fővárosi Elektromos Műveknek bizonyos intézkedései miatt, bepereltem őket és megnyertem a pert. Egyszerűen nem vagyok hajlandó monopolisztikus külföldi követeléseknek eleget tenni. A biztonság kérdésével kapcsolatban én fordított dolgot szűrtem le szeptember 11. után: nevezetesen, hogy többet kell ráfordítani. Más megközelítésben: az államnak nincs ezentúl joga a terrorizmust úgy támogatni, hogy a Pakstól elvont pénzt odaadja a külföldieknek. Nem lehet Magyarország biztonságát azzal veszélyeztetni, hogy a külföldi tőkét támogatom. Azt viszont meg kell követelni, hogy a támogatási pénzt Paks igen is komoly tanulmányokra és komoly kutatás-fejlesztésre használja. Megnéztem a kutatás-fejlesztésre fordított összegek kimutatását és sehol nem találkoztam az atomerőművel kapcsolatos kutatásokkal! Uraim, ehhez a pénzt oda kell adni! Kőhalmi István (Városi Biciklizés Barátai Egyesület) Egy véleményt mondanék és egy kérdést tennék fel. Láthattuk képekben és szavakban is elhangzott, hogy milyen komoly részt képez a közlekedés a C02 kibocsátása terén. Ugyanakkor elhangzott, hogy milyen fontos az energiatakarékosság, mintegy lehetőség, hogy hogyan is lehetne az energiával bánni. Hogy ez a kettő hogy függ össze és miért is említettem? Akik budapestiek, azért tudják, hogy miközben ez a két dolog szorosan összefügg egymással, de ha kimegyünk az utakra, azt látjuk, hogy az emberek ezen a rendkívül magas áron is képesek megvenni a gépjárművek üzemanyagát. Eszükbe jut, hogy mennyire veszélyeztetik a környezetet? Ez volt a vélemény. A kérdésem pedig az, hogy milyen markáns, nagyon fontos különbség van a loviisai erőmű és a paksi erőmű üzemeltetésében? Lukács András reagálása A közlekedésnek rendkívül nagy a részaránya az energia felhasználásában, Európában közel 30 %. Ha viszont mindent figyelembe veszünk, az útépítéstől az autógyártásig, akkor az összes energiafelhasználás felét a közlekedés eszi meg. Ezért mondom, hogy nagyon fontos csökkenteni a közlekedés energiafelhasználását. Rendkívül fontos lenne a tömegközlekedés, a villamos motor meghajtású közlekedés javítása. Ezek hatékonysága tízszer, húszszor jobb, mint az egyéni járműveké, vagy a közúti járműfúvarozásé. Kőhalmi István kérdezte: miért autóznak annyian, hiába növelik az árakat? Nem igaz, hogy az árak növekednek, az üzemanyag árak az elmúlt tíz évben reálértéken csökkentek. Dr. Katona Tamás válasza Két dologra válaszolnék, az egyik egy megjegyzés volt: miért nem lehet látni a nemzeti statisztikákban a Paksra vonatkozó témákat. Nálunk már több mint tíz éve megvalósult a piacosítás, a központi forrásokból mi igen keveset kapunk. A minket kiszolgáló, vagy akár opponáló műszaki tudományos háttér is igen keveset kap kutatás-fejlesztési témáira. Döntően vagy azért, mert érdekeinket szolgálja, vagy azért mert kötelezettségünk valamilyen értelemben, mi finanszírozzuk ezeket a kutatásokat. A loviisai és a paksi atomerőmű közötti különbségről sok részletet lehetne említeni. Szeretném, ha maguk elé idéznék a két korábban vetített képet, az egyik kép két cilindrikus (henger alakú) építmény szerkezetet mutatott, a másik kép négy dobozt. A különbség valójában elhanyagolható, ha a technológiát vesszük figyelembe, ugyanis teljes mértékben ugyanaz a technológia. Az optikai különbség oka pedig az, hogy a loviisai atomerőműben egy nyugati típusú konténment van, a paksiban egy más típusú konténment, de ugyanazokkal a funkciókkal. Ott egy jégkondenzátor csökkenti a nyomást szükség esetén, nálunk egy nagy buborékoltató kondenzátor csökkenti. A miénk sokkal több betonba és vasba került, mert alacsonyabb a tervezési nyomása, de tulajdonképpen funkcionálisan e két erőmű között nincsen különbség. Vagy egy sajátossága azonban Loviisának, amit dicséretére meg kell említeni, hogy a loviisai blokkokat nálunk kicsivel hatékonyabban, de sokkal kevesebb ember üzemelteti. Rósa Géza (a PA. Rt. ipari biztonsági főosztályvezetője) Engem régóta foglalkoztat ez a magas hálózati veszteség. Most előjött Ámon Ada előadásában, mintegy lehetséges megtakarítás, a teljes energiafelhasználás 7 %-aként vette számításba. Amikor érdeklődtem, hogy Magyarországon miért ilyen nagy a hálózati veszteség, akkor baráti fórumon azt a választ kaptam, hogy itt számolják el az áramlopásokat. Szeretném, ha most itt hivatalosan is elhangzana, mert ha igaz, akkor Amon Ada állításával vitába lehet szállni, mert az ellopott áram nem veszteség a fogyasztás szempontjából, hanem veszteség piaci vagy árbevétel szempontjából. Az elmúlt évi villamosenergia-szektorbani költség felülvizsgálat kapcsán ezt a kérdést meglehetősen alaposan körbejártuk. A Műegyetemet kértük fel, vizsgálja meg, mennyi a műszakilag indokolt hálózati veszteség. Azt találták, hogy ez az érték az összes villamosenergia-fogyasztás 8 %-a. Való igaz, hogy ezen felül az áramszolgáltatók általában a kereskedelmi veszteségüket, illetve a szabálytalan vételezést ebben a tételben szeretnék visszakapni. Nagy küzdelem volt a szabályozó és a szolgáltató között, végül az idén januárban induló árakban átlagosan 10,5 % hálózati veszteség elismerésére került sor. Én úgy gondolom, hogy az említett 7 % megtakarítás sok, szerintem 4-5 % van a rendszerben. Bíró György az MVM Rt. kömy. véd. főtanácsadója Ámon Adától azt kérdezte, hogyan érti azt a 42 % megtakarítást? Ámon Ada válasza Én a teljes villamos energia vertikumra vonatkozóan vizsgáltam ezeket a számokat. Valószínűleg van benne bizonytalanság, mert különböző tanulmányokból és különböző szakemberektől származnak. Ezt a 42 %-ot én jelzésértékűnek gondoltam. Én azt gondolom, ha ki akaija valaki váltani ezt az atomerőművet, akkor 2017-re az első blokkot viszonylag könnyedén, de meg lehet csinálni. Azt akartam jelezni, hogy 2024- re - vagy akárhányra - a negyedik blokkot is ki lehet váltani a rendszerből. Amennyiben akkor a társadalom, a hatóságok úgy döntenek, hogy nem akaiják ezt az atomerőművet tovább működtetni, akkor lesz lehetőség rá. Ha a társadalom és a hatóságok úgy döntenek, hogy ez az atomerőmű tovább működjön, akkor meg el tudjuk adni, azt az energiát ami rendelkezésre áll. Én csak azt akartam jelezni, hogy ez egy adott lehetőség, reális, és nem egy lehetetlen dolog 1500 MW körüli kapacitást előállítani ebben az országban. Dr. Aszódi Attila (Műegyetemi oktatóreaktor vezetője) Egy egyszerű tiszteletkörrel kezdem, ugyanis számomra nagyon örömteli, hogy a zöld szervezetek képviselői eljöttek Paksra, és különösen nagyra értékelem Lukács Andrásnak azt a bevezető mondatát, hogy a legfontosabb a párbeszéd, hogy a véleményeket kicseréljük. Ez a fórum nagyon jó a párbeszédre, és nagyon örülök, hogy a zöld szervezetek magához a párbeszédhez és az atomerőművel kapcsolatos kérdéshez pozitívan állnak hozzá. Számomra az a fő üzenet szűrődött le ebből a néhány előadásból, hogy a szakma úgy érzi, hogy mind műszakilag, mind gazdaságilag az atomerőmű élettartam-hoszszabbítása a világtrendnek megfelelően Magyarországon is megvalósítható, és a zöld szervezetek az én olvasatomban azt mondták, hogy ők is látják a gazdasági racionalitását ennek, látják a műszaki lehetőségeit is. Nem zátják ki annak a lehetőségét, hogyha Magyarország tényleg meg tudja valósítani gazdaságosan ezt az élettartam-hosszabbítást, akkor ezt meg lehessen csinálni. Én azt gondolom, ez egy borzasztó fontos konklúziója ennek a mai délelőttnek. Két dologra hadd reflektáljak. Ada tulajdonképpen megszólított minket is, mikor azt mondta, hogy az élettartam-hosszabbítás szempontjából az emberi tényező látszik a szűk keresztmetszetnek. Azt szeretném erre mondani, hogy egyetértek ezzel anynyira, hogy ezt a problémát mi már korábban is felismertük és dolgozunk ennek a problémának a megoldásán. Ha lehet a közvéleményt megnyugtatni ebben a tekintetben, akkor azt szeretném mondani, hogy a problémát látjuk, tudjuk és a megoldást is tudjuk, dolgozunk a megoldáson. Egy másik konkrét dolog, amit Lukács Andrásnak szeretnék mondani a bemutatott két táblázatával kapcsolatban, amelyek a Greenpeace honlapjáról származnak. Ott szerepelt egy adat, amely 1980-as USA dollár árfolyamon számolja a költségeket. Számomra ebből az tűnik ki - nem láttam ezt a Greenpeace oldalt - hogy az 1980-ban készült adatokat óvatosabban kellene kezelni, mert attól tartok, hogy ez egy 20 évvel ezelőtti Greenpeace gondolatvilágot takar, nem pedig a szeptember 11- i események után készült vizsgálatot. Amellett az ott látott áldozatok számát, mind pedig a költségeket borzasztóan túlzónak érzékelem, mert szerintem a realitás teljesen mást takar. A Zenit TV környezetvédelmi műsorának vezetője Valamikor 1992 folyamán energiamegtakarítási kérdésekről volt szó és akkor azt mondták, hogy az a 130 MW, amit be akarunk építeni, ennél sokkal olcsóbb és egyszerűbb, ha mindenkinek lecseréljük az öreg fekete-fehér tévéjét színesre, mert a színes kevesebbet fogyaszt. Nekem erre csak az volt a válaszom, hogy ez mind szép, de akkor én színes TV helyett mikrosütőt veszek, és akkor hogy állunk ezzel a kérdéssel? Tehát nekünk azt kell nézni, hogy Magyarországon is mindig biztosítva legyen a 230 V és 50 hertz. Ehhez az államnak nem egy teljesen szabadjára engedett piacot kell produkálnia, hanem valóban államként kell viselkedni és biztosítania az igényeinket. Baji Csaba hozzászólása Úgy érzem az a szándék, amely a Környezetvédelmi Klub meghívása mögött meghúzódott, teljesülni látszik, mert megindult egy olyan párbeszéd, amely korábban nem jellemezte a környezetvédő mozgalmakat és a Paksi Atomerőművet sem. Számomra öröm volt végighallgatni az előadásokat, mert ilyen nézőpontból megközelíteni az élettartamhosszabbítási és teljesítménynövelési programot még nem tapasztaltam. Szeretném, ha ezek a vélemények a későbbiek folyamán akár a nagy nyilvánosság előtt is elhangzanának. Néhány apró megjegyzéssel szeretném színesíteni az eddig elhangzottakat. Az egyik fontos információ az, hogy a Paksi Atomerőmű árában minden költségtényezőnek a fedezete benne van. Úgy hívják ezt, hogy Központi Nukleáris Pénzügyi Alap, amelybe idén 15 milliárd forintot kell befizetni, jövőre pedig több mint 17 milliárdot. Igaza van a zöld mozgalmaknak abban, hogy határozott lépéseket kell tenni a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek elhelyezésének végleges megoldása felé. Amennyiben ezek a szándékok megvalósulnak, egy valós felvetés létezési alapja szűnik meg. A másik fontos kérdés, ami többször felvetődött, a biztonság kérdése. Ennek a kérdésnek az állandó napirenden tartása számunkra ildomos, hiszen ez sarkallja is a szakembereket és a vezetést is arra, hogy ezzel folyamatosan foglalkozzunk. Nagyon hasznosnak éreztem ezt a mai összejövetelt, fontos volt ez az információcsere és kontaktusfelvétel, hiszen a vélemények ütköztetése a demokráciának az egyik alapja. Remélem lesz folytatás, ebben mi partnerek vagyunk. Katona Kálmán zárszava Nem foglalom össze a ma elhangzottakat, csak néhány gondolatot emelek ki. Múltamból eredően a városi biciklizőkkel nagyon egyetértek, és arra hívnám fel a figyelmet, hogy a vasútfejlesztés tulajdonképpen erről szól. Nem véletlen, hogy az EU egy fillért sem adott autópályára, ellenben adott három vasúti projektre támogatást. Ha sikerülne egy rendes vasúti reformot végrehajtani, akkor az áruszállításban és a nagy távolságú személyi közlekedésben óriási jövő áll a vasút előtt. Mibe kerül a paksi atomenergia villanya? Jogosak azok az észrevételek, amelyek azt mondják, hogy az építéstől a bezárásig kell minden költséget számolni, de felhívom a figyelmet, hogy ezt mindenhol így kell tenni. Abban nekem nincs kétségem, hogy Paks akkor is győzne. A költségalapú ár bevezetésében is igazat adok a felvetőknek, ám ezzel óvatosan kell bánni, mert ha úgy cselekszünk mint a víz esetében, akkor bizony megroggyannának azok a családok is, akik most egy növekedő pályára álltak. Paks élettartam-hosszabbítása nekem ma nem kérdőjeleződött meg, mert azt is el kell mondanom, hogy van egy stabil 1 -2 %-os fogyasztásnövekedés. Köszönöm a részvételüket, bízom a folytatásban. A résztvevők egy csoportja Pavics Lázár Kőhalmi István Rósa Géza Bíró György Dr. Aszódi Attila
