Atomerőmű, 2001 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2001-10-01 / 10. szám
WELCOME TO PAKS THE INTERNATIONAL PARTICIPANTS OF OS ART TEAM! Itt az OSART! hetséges megoldását megbeszélni. Próbáltuk magunkat olyannak (olyan jónak!) bemutatni, amilyenek szerintünk vagyunk. Vajon sikerült-e? Az OSART vizsgálók már el is kezdték összeállítani jelentésük tervezetét. Bár talán egy-két kérdés részletének egyeztetése hátra van, a rólunk szóló kép kezd kialakulni. Reméljük, nem dolgoztunk hiába. Október 5-én este az OSART team vezetőjét, valamint tagjait és a megfigyelőket a PA Rt. vezetése köszöntötte a tolnai Thelena Szállóban, mely majd' három hétig a NAÜ csoport „otthona” lesz. A hivatalos megnyitón mindkét fél kifejezte abbéli reményét, hogy a vizsgálat objektív és a küldetés sikeres lesz. Hát végre eljött az OSART! A kemény munka, a felfokozott várakozások után elkezdődött a megmérettetés, amely a vizsgákhoz hasonlóan talán egyfajta magasabb szintű, de nyugalmi állapottal jár. Tudjuk, hogy felkészültünk, és most váijuk, hogy ezt mások is elismerjék. Mire ez a lap megjelenik, már jócskán túl vagyunk az első kapcsolatfelvételen, az első megilletődöttségen, az első kölcsönös benyomásokon. Lezajlott a nemzetközi team oktatása, a legszükségesebb információk átadása. Kialakult a napi munka rendje, a partnerek közti rendszeres kapcsolat. Megtörtént sok bejárás, ellenőrzés, bemutató és interjú. Közvetlenül vagy közvetve, de tudunk több számunkra kedvező vagy esetleg kevésbé hízelgő véleményről, észrevételről. Igyekeztünk a nem egyértelmű kérdéseket tisztázni, a problémák leA paksi atomerőműben hosszú távra tervezhetnek A paksi atomerőmű élettartam hosszabbítási tervei bírják a kormányfő támogatását. Mindezt maga Orbán Viktor miniszterelnök is meg erősítette. Orbán Viktor avatta fel szeptember 20-án a felújított dunaföldvári hidat. A miniszterelnök a szalag átvágása, és a hídavatási szertartások elengedhetetlen hordógurítása után a hídon sétálva válaszolt a paksi sajtó képviselőinek néhány kérdésére. Az atomerőmű élettartam növelésével összefüggésben a kormányfő elmondta, hogy mivel a paksi erőmű az ország villamos energia ellátásának negyven százalékát adja, hazánk egyik legjelentősebb üzeme, éppen ezért fontosnak tartja, hogy jó kezekben legyen, biztonságosan működjön, különös tekintettel arra, hogy a liberalizálásra váró piacon meg kell állnia a helyét a magyar tulajdonban lévő erőműveknek. Már pedig Paks magyar kézben marad - hangsúlyozta Orbán Viktor, s hozzátette - amikor az erőmű új vezetésével - mind a vezérigazgató úrral, mind az elnök úrral - tárgyaltam, s tudni akarták, hogy milyen hosszú időre szól a megbízatásuk, én elmondtam, hogy hosszútávra tervezhetnek, mert a paksi atomerőműben lesz élettartam hosszabbítás. ÖKOTECH 2001. A Nemzetközi Környezetvédelmi Szakkiállítást első alkalommal rendezték meg október 2-5. között. Az MVM Rt. és a PA Rt. közös standon képviseltette magát. A kiállítás megnyitója előtt Túri Kovács Béla környezetvédelmi miniszter is meglátogatta standunkat, nagy kerékpárversenyt vívott Katona Kálmán elnök-vezérigazgatóval. A TLK szervezésében két paksi általános iskola - a Deák Ferenc és a Herman Ottó - 7-8. osztályos tanulói közül 50-50 gyerek jutalomként látogatott el a rendezvényre. A helyszínen vetélkedőn vehettek részt, sok-sok nyeremény talált gazdára és természetesen ebédet is kaptak a gyerekek. A jó hangulatú vetélkedőt Bíró György, az MVM Rt. környezetvédelmi főtanácsosa vezette, a nyereményeket pedig Katona Kálmán és Baji Csaba adta át. A kiállítás megtekintése után a gyerekek városnézésre mentek és a Csodák Palotája vendégei voltak. Emlékeim 1956 őszéről Az első jelentős történelmi esemény - melyet kiskamasz eszméléssel magam is megéltem, amely borzongást, várakozást, valami különöset jelentett, az - 1956 októbere volt. Nem tudom, már 23-án vagy csak a következő napon kezdődött, hogy a rádióban semmi híradás, csak a Himnuszt és a Szózatot játszották felváltva, szakadatlanul. A szüléink ebből már tudták, hogy valami rendkívüli dolog történt valahol, talán egészen közel hozzánk. Izgalmuk ránk is átragadt. Gyermekként is figyeltünk, hallgattuk az érkező pesti események hírét, de inkább az töltött el bennünket izgalommal, ami a mi kis életünkben történt, amit a paksi eseményekből láthattunk, hallhattunk, megélhettünk: Elmaradtak az oroszórák, helyette németet tanultunk; ...míg nyáron az iskolában keményen agitálták édesanyánkat, hogy a saját érdekünkben ne írasson bennünket hittanra, most a tantestület kíséretével vonult az egész iskola szentmisére. Bár szigorúan ügyelt arra a család, hogy felnőtt kísérete nélkül az utcára ne mehessünk, mégis sikerült leszaladni egy óvatlan pillanatban a Könyök utcán a Fő utcára, hogy saját szemünkkel láthassuk a tanácsházáról az útra szórt papírfolyamot, melyet a beszolgáltatások ellen is haragvók dobtak ki az ablakon. Enyhe borzongással meséltük egymásnak - gyerekek - az elkapott hírt, hogy a Sóderjóskát (szovjet emlékmű) vöröscsillagostól meg sem tudta mozdítani a hatalmas személyhajó, melynek az obeliszk ledöntése lett volna a feladata. Aztán, nem sok idő múlva megismertük a mártírok, a bebörtönzöttek, a hivatalukból eltávolítottak nevét. Néhány év múlva a középiskolában és a főiskolán ellenforradalomról tanultunk, s így tanítottuk - ki hangosabban, ki visszafogottabban - az októberi eseményeket... Ma már a kiskamasz is objektív tényeket olvashat 1956 paksi eseményeiről a helytörténeti tankönyvből, én magam pedig mindig ott állok gyermekkori emlékeimmel - ha tehetem - a múzeum udvarán, ünnepi szívvel, az ünneppé emelt október 23-i megemlékezésen. Herczeg Agnes
