Atomerőmű, 2001 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2001-01-01 / 1. szám
2. oldal ATOMERŐMŰ 2001. január Az ember a feladat közben fejlődik A közgazdászok mindig háttérben voltak Lakosa József (1973. október 15. - 1979. február) Vicsek Ferenc a Népszava gazlasági rovatának a vezetője 1978 avaszától az 1. blokk párhuzanos kapcsolásáig kísérte figyeemmel a nagy beruházást. A negyedszázados évforduló talán elég ndok arra, hogy megemlékezíiink könyvéről, és néhány kérlést feltegyek a szerzőnek.- Azt hiszem kézenfekvő az első kérdésem: hogyan kerültél kapcsoátba az építkezéssel?- Nagy mázlim volt. Gazdasági ijságíró voltam a Ma;yar„Hírlapnál, és miniig arra vágytam, hogy sgy kicsit nagyobb léegzetű dolgot csinálak. Abban az időben lályázatot írt ki a neíézipari miniszter a íagy magyar beruházáiokról szóló írásokra. \ bauxitról szerettem 'olna írni, de azt elvitte :gy protekciós. A nehéziparról :orábban írt cikkeim alapján úgy iöntöttek, hogy Paks lehet az ínyem. Akkor kerültem közveten kapcsolatba Szabó Benjáminíal, vele kötöttük meg a szerzőlést.-A kéziratot 1983-ban leadtad a :iadónak, ám a könyv csak 1988- lan jelent meg. Mi volt a nagy kéede lem oka?- Nem vagyok túl gyors, de ;nnyire nem vagyok lassú ! Akar fejeződött be az építkezésnek i krónikás számára fontos első íagy fejezete. 1982-ben átadták lz 1. blokkot, és magam számára :zt a határpontot húztam meg, >tt van vége. A kézirat bekerült a Magvetőhöz és hihetetlen pánik őrt ki. Onnan bekerült a pártözpontba, és ott tologatták ideida, nem merte senki elvállalni, logy a könyv megjelenjen. Ma már ezt tudom, hogy így olt, akkor ezt nem tudtam, jrdögh Szilveszter például stiláis javaslatokat adott a könyv átrására. Fektetve volt a könyv, nindenképpen el akarták tagadli a megjelentetést, és csak 1988- a puhult fel annyira a magyar lemokrácia és a publikációs szaiadság, hogy már lehetett ilyen - ácsit kockázatosabb - könyveket > megjelentetni. Addigra viszont nár érdektelen volt a téma, nem olt akkora poén.- Azért jelentek meg a Mozgó rilág 1986. évi első három számában részletek, hogy szondázzátok ' reagálást?- Igen. Jóban voltam a vezető zerkesztővel, ő tudta, hogy iram egy könyvet és kért tőlem egy anyagot. Sajnos a publikálással még egy kicsit ártottunk a könyvnek, mert elég nagy volt a visszhangja. Az építés ügyetlenségei - aki olvasta a könyvet, tudja mire gondolok, aki meg ott volt, az még jobban azt sugallta, hogy mi most atomerőművet barkácsolunk. Ennek ellenére azért mégis ez volt az akkori magyar építési, beruházási és szerelési technikai tudásnak a legfelsőbb szintje. De az orosz tudással kellett összeilleszteni, az meg nem nagyon ment. Úgyhogy az őszintesége miatt lett a könyvnek nagy a kockázata. Leleplezte a kommunikációs gyakorlatot mely szerint egy ilyen erőműről csak szépet lehetett írni, egy ilyen veszélyes dologról csak felhőtlen képet lehetett festeni. Ezzel szemben ez a könyv megpróbált őszinte lenni.- Milyen volt a könyv fogadtatása?- A könyv máig szivárgó siker nekem. Megjelent, de nagy propagandája nem volt. Botrány nem lett belőle, amit kavarni kellett volna ahhoz, hogy nagyobb legyen a népszerűsége. Ahogy telnek-múlnak az évek, majdnem minden évben van valaki, aki odajön hozzám teljesen ismeretlenül gratulálni, hogy ő annak idején olvasta a könyvet, és hogy az milyen jó könyv volt. Számomra az volt a kihívás, felkerülhet-e a könyv a magyar szociográfia évszázadok során telepakolt könyvespolcára. Talán valahol az alsó sorban megtalálható. Nekem nagyon izgalmas volt az az öt év. Az ember a feladat közben fejlődik, erről szól végül is a könyv. Az ország teljesítőképessége felső határán olyasmit csináltak, amit soha korábban ezen a tájon senki. A legkorszerűbb, a legfrissebb aktuális tudás kellett hozzá. Én pedig a könyvírást tanultam.- Mint mérnökembernek milyen ma Paks számodra?- Én elfogult vagyok Pakssal. Észrevettem többször magamon, hogy azokban a vitákban, amelyekben korlátlan vagy közhelyes az atomerőmű ellenesség, én az atomerőmű pártján vagyok. Tényleg elhittem azt, amit írtam. Ha én nem lennék atompárti, vagy nem gondolnám azt, hogy az atomerőmű jó megoldás a mai magyar viszonyok között az energiaproblémánk megoldására, akkor egy nagy szemét lennék, mert azt kellett volna írnom a könyvben is. Egyelőre nem vagyok tudathasadásos állapotban. Ezt az áldozatot el kellett vállalnom. Áldozatot abban az értelemben, hogy nem kavartam műbalhét az atomerőmű körül. Ismerek kollégákat, akik óriási jövedelmeket vettek volna fel ugyanezzel a témával azon a módon, hogy ráhazudnak az atomerőműre olyan kockázatot, amelyek nincsenek benne. Én erről lemondtam és ma is tartom magam ehhez. Életemnek az az öt éve, amelyet Pakson töltöttem, hihetetlenül nagy idő, főleg akkor, amikor az ember elindul a pályán. Súlyos szavak, de így igaz: engem azzá aki vagyok, jelentős részben Paks tett. Az önbecsülésem részben ott szereztem meg. A kudarcokkal együtt is. Újságíróként az egyik legnagyobb produkcióm a könyv. Az újságírónak nagyon nagy dolog ha ilyen könyvet írhat és azt kiadják.- berí -Teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma Lakosa József elég korán elkerült a PAV-tól, ezért az erőművel kapcsolatos húsok és kiadványok nem említik nevét. Találkozásunk alkalmával meg is jegyezte: Ön az első, aki megkérdi a közgazdasági vonalat, engem még soha nem kérdeztek meg Paksról. A közgazdasági rész az mindig egy szükséges rossz volt, a műszaki rész volt új Magyarországon, mi csak úgy voltunk.- Hogyan és honnan került aPAV- hoz?- Régen a villamosipar egy nagy család volt, nagyjából ismertük egymást. Én a villamosenergia-ipart 1959-ben ismertem meg, amikor Ajkára kerültem. Ekkor folyt az erőmű bővítése, ebben a beruházásban vettem részt, és Szabó Benjámin is Ajkán volt, először mint villamosmérnök, majd ő lett az igazgató. Közben én Százhalombattára kerültem 1963. október 15- én, szintén az erőmű építésére, és itt le is húztam tíz évet Amikor újra indult a paksi atomerőmű építése, Szabó úr felkért, hogy vállaljam el a gazdasági rész irányítását. A felkérést örömmel teljesítettem, és 1973. október 15-én elhagytam Százhalombattát. Örömmel jöttem Paksra, mert anyai ágon rokonaim éltek itt, többszörjártam Pakson, és közgazdaságilag is újat jelentett Paks, tehát szakmailag is meg volt a motiváció. Ajkát és Százhalombattát akkor nyilvánították várossá, amikor oda kerültem, ezért mondtam is Pakson: jöttem hozzátok, mert ez a település is város lesz! Ajkán csizmában jártunk, elég sáros vidék volt, Százhalombattán már kalucsni volt, és Pakson már cipőben lehetett járni, mivel homokos volt a terület. Tehát a vállalat megalakulásáig az MVMT állományába kerültem, a budapesti beruházási titkárságra, amely a minisztériumban székelt. Amikor megalapították a vállalatot hármunkat ki is neveztek és megkezdtük a munkánkat Pakson.- Hogyan indultak el a vállalat szervezésével ?- Gyakorlatilag teljesen nulláról kellett szervezni a vállalatot, bár a titkárságon volt néhány fiatal, akik azért voltak ott, mert már eleve Paksra vették fel őket így Szabó József és Balogi Jenő. Pónya József inkább a műszaki szervezéssel foglalkozott, nekem a gazdasági stábot kellett sürgősen felállítanom. Ebben a munkában természetesen támaszkodtam az iparági ismereteimre, és az ember igyekezett olyan személyeket Paksra csábítani, akiket már ismert, akikkel szívesen dolgozott együtt.- Pénzügyi vonalon sem voltak függetlenek?- Nem, hiszen az MVMT-nél az volt a gyakorlat, hogy megbízta az Erőmű Beruházási Vállalatot, amely kezdetben a teljes beruházást bonyolította. Ebből aztán sok probléma származott, mert volt gazda az MVMT, az ERBE, az ERŐTERV és maga a PAV is. Az érdekek nem voltak teljesen azonosak, mert a mi érdekünk az volt, hogy jól készüljön el, az ERBE érdeke az volt, hogy főleg határidőre és lehetőleg költségen belül. Az ERŐTERV érdeke pedig az, hogy minél kisebb tervváltoztatással valósuljon meg a beruházás. Ebből aztán voltak konfliktusok. Paks esetében sikerült először Pónya úrnak elérni, hogy megváltunk az ERBE- től, bár én már akkor nem voltam Pakson.- Milyen volt a kapcsolatuk a helyi emberekkel?- Pakson két kérdéssel kellett megbirkózni, egyrészt - ami talán a legkönnyebben ment - elfogadják az erőművet, bár én nem tapasztaltam különösebb félelmet az atomtechnikával szemben. Ugyanakkor volt egy betelepült mag, és volt egy paksi mag, kettőből kellett egyet gyúrni. Pakson jelentős problémát jelentett az odatelepült feleségek elhelyezése, ez a probléma végig jelen volt a városban.- Úgy tudom, hogy üzemet akartak Paksra telepíteni- Fölmerült többször, hogy a feleségek részére kellene valamilyen könnyűipari üzemet telepíteni. Paksért külön harcot kellett vívni, mert a megyei vezetés azt szerette volna elérni, hogy a lakótelep Szekszárdon legyen, Pakson csak egy készenléti telep épüljön. Mikor a beruházási javaslatot készítettük, a megyei vezetés részéről komoly megrovást kaptunk, mert a javaslatban az állt, hogy Szekszárd 30 kmre van az erőműtől, a megyei vezetés azt mondta, csak 27 km-re. Az is feszültséget okozott köztünk, hogy a szekszárdi húskombinátot egy kalap alá vették az atomerőmű beruházással, a megyei vezetés szerint a két beruházás azonos súlyú volt.- Volt munkaerőelszívó hatása az erőműnek?- Kezdeti időszakban ez a probléma fordítva jelentkezett, ugyanis a feleségeket próbáltuk elhelyezni a paksi üzemekben. Később,-amikor már álltak a TMK műhelyek, attól kezdve napi probléma volt a munkaerőelszívás. Az eleién viszont a speciális képzések miatt nem tudtunk paksiakat felvenni. Bár arra emlékszem, hogy az első felvételt nyert paksi Kováts Balázs volt.- Meddig volt Pakson és miért jött el?- Nagyon korán elkerültem Paksról, 1979. februárjában, miután aláírtam a mérleget. Nyálból puskás ember lettem, mert a Pénzügyminisztériumba kerültem, a bevételi főigazgatóságra. A váltásomba belejátszott, hogy Szabó Benjámint kinevezték kormánybiztosnak és elkerült a vállalat éléről. Ezen kívül Pónya úr egy nagyon határozott egyéniség, akinek a maga módján igaza van, de ő azt az elvet követte, hogy a cél szentesíti az eszközt. Tehát első az atomerőmű, az összes többi csak utána. Én mint közgazdász, mindig hozzáteszem: nem mindegy, hogy mennyiért és hogyan. Ebből eredtek a nézetkülönbségeink. Kapcsolatom nem szakadt meg Pakssal, hiszen van ma is olyan osztályvezető, akinek főnöke voltam a PM-ben. De hát az a gárda akivel én dolgoztam együtt, az már elment nyugdíjba.- Ön mikor ment nyugdíjba?- 1991-ben kerültem a PM-től nyugdíjba és akkor ismét kapcsolatba kerültem az atomerőművel, mert engem kértek fel a vagyonértékelés elkészítésére. Elvileg én lettem volna az erőmű első könyvvizsgálója is, de ez meghiúsult, mert egyszemélyben nem lehettem vagyonértékelő és könyvvizsgáló. Viszont tanácsadóként működtem Pakson az elmúlt évig. Mint könyvvizsgáló még mindig dolgozgatok itt a fővárosban és vizsgáztatom a könyvvizsgáló jelölteket. Kívánom, hogy mindenki annyit éljen meg mint én, és úgy váljon el Pakstól mint én.- béri-A vállalat alapításának évében felvett dolgozók névjegyzéke Tsz Név Beosztás Belépés dátuma 00013 Szabó Benjamin igazgató 1976.01.01. 00026 Pónya József műszaki igazgató 1976.01.01. 00039 Lakosa József gazdasági igazgató helyettes 1976.01.01. 00052 Kappéter Géza műszaki-gazdasági tanácsadó 1976.01.01. 00065 Ajtay Aladár karbantartási főosztályvezető 1976.02.01. 00078 Balogi Jenő üzemviteli főosztályvezető 1976.02.0Í. 00091 Szabó József műszaki fejlesztési főosztályvezető 1976.02.01. 00104 Maróthy László reaktor osztályvezető 1976.02.01. 00117 Széchenyi János kalorikus osztályvezető 1976.02.01. 00130 várszegi Ágnes * beosztott üzemmérnök 1976.02.01. 00143 Bakács István beosztott mérnök 1976.02.01. 00156 Faragó Péter * beosztott mérnök 1976.02.01. 00169 Vajda Sándor beosztott mérnök 1976.02.01. 00182 Knizner István villamos osztályvezető 1976.04.01. 00195 Pákái László * üzemvezető 1976.04.01. 00208 Dr. Páli Etelka * igazgatási osztályvezető 1976.04.01. 00221 Cserháti András * beosztott mérnök 1976.04.05. 00234 Damjanovits András* beosztott mérnök 1976.04.05. 00247 Csonka Katalin számviteli előadó 1976.04.15. 00260 Kapocs György * beosztott mérnök 1976.04.15. 00273 Lajkó Sándor személyzeti osztályvezető 1976.04.15. 00286 Leber Mária gyors- és gépíró 1976.04.15. 00290 Lehoczky Attiláné munkásellátási előadó 1976.04.15. 00312 Horváth L. Béla * karbantartás élők.techn. 1976.04.29. 00325 Dallos Tiborné személyzeti előadó 1976.05.01. 003:38 Dáchert Imre * gépkocsi előadó : 1976.05.01. 00351 Pámer Zoltán beosztott közgazdász 1976.05.01. 00364 Dr. Tigyi István pénzügyi osztályvezető 1976.05.01. 00377 Bódi Mihály terv és statisztikai osztályvezető 1976.06.01. 00390 Hujber József gépkocsivezető 1976.06.01. 00403 (Lubikné) Hum Mária * sokszorosító 1976.06.01. 00416 Tallósy János csoportvezető mérnök 1976.06.01. 00429 Véghseő István gépkocsivezető 1976.06.01. 00442 Vadai Mihályné tb. ügyintéző 1976.06.16. 00455 Vadai Zsuzsanna anyagkönyvelő 1976.06.22. 00468 Kern József építészeti osztályvezető 1976.07.01. 00481 Szigethyné Dr. K. Erzsébet önálló mérnök 1976.07.01. 00494 Varga Tiborné gondnok 1976.07.01. 00507 Adorján János gépkocsivezető 1976.07.20. 00520 Donkó András műszaki-gazdasági tanácsadó 1976.08.01. 00533 Fazekas Lajos műszaki ellenőr 1976.08.16. 00546 Fazekas Lajosné munkaügyi csoportvezető 1976.08.16. 00559 Frast Fer.encné takarítónő 1976.09.01. 00572 Bódi Mihályné számviteli előadó 1976.09.01. 00585 Dáchert Imréné * technikus 1976.09.01. 00598 Tóth Vendel * gépkocsivezető 1976.09.01. 00611 Ssintai Péter * beosztott mérnök 1976.09.01. 00624 Dr. Germán Endre * önálló mérnök 1976.09.01. 00637 Barakonyi Gyöngyi titkársági előadó 1976.09.01. 00650 Perémi Ferenc üzemtechnikus 1976.09.13. 00663 Perémi Ferencné idegennyelvi gyors- és gépíró 1976.09.16. 00676 Buday Gábor beosztott fizikus 1976.09.15. 00669 Almagambetov Galij beosztott mérnök 1976.09.16. 00702 Hornok István hőközpont kezeld 1976.10.01. 00715 Nagy Istvánná beosztott közgazdász 1976.10.01. 00728 Bakács Istvánné beosztott mérnök 1976.10.01. 00741 Bán Istvánné gyors- és gépíró 1976.10.01. 00754 Kuczkó Sándor raktári kiadó 1976.11.01. 00767 Szabó Erzsébet (Kern Jánosné) * gyors- és gépíró 1976.11.01. 00780 Jámbor Géza villanyszerelő 1976.11.01. 00793 Prisztás Éva (Jámbor Gézáné) * műszaki rajzoló 1976.11.01. 00806 Németh Ilona (László Andor Zoltánná) * hivatalsegéd 1976.11.02. 00819 Dr. Erdősi Nándor műszaki-gazdasági tanácsadó 1976.11.01. 00832 Fábián Sándorné takarítónő 1976.11.09. 00845 Valentin Ferenc anyag- és szállítási osztályvezető 1976.12.01. 00858 Németh András * esztergályos 1976.12.16. 00871 Dr. Támuly Éva nemzetközi kapcsolatok csoportvezető 1976.12.15. 00884 Kenyeres Józsefné tolmács 1976.12.28. * Ma is a cég munkavállalói
