Atomerőmű, 2001 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2001-01-01 / 1. szám
„Paks életem szerelme volt és ma is az!” A Paksi Atomerőmű Vállalat 1976. január 1-i megalapításával egyidöben kinevezésre került a vállalat három vezetője, Szabó Benjámin igazgató (képünkön), Pónya József műszaki igazgatóhelyettes és Lakosa József gazdasági igazgatóhelyettes. A negyedszázados évforduló kapcsán arra kértem a volt első számú vezetőket, hogy elevenítsék fel emlékeiket és osszák meg velünk - hacsak gondolatban is - egy vállalat megindulásának gondjait.- Egy vállalat megalapítása nem egyik pillanatról a másikra történik, Te hogyan emlékszel a megalapítás körülményeire?- A Paksi Atomerőmű Vállalat (PAV) alapításával kapcsolatban két kulcskérdést emelnék ki. Először: az említett dátum a jogi értelemben vett indulást jelenti, hiszen már az 1972-es újraindulásnál úgy vettük fel az embereket, hogy a majdan megalakítandó vállalat meghatározott posztjaira fognak kerüli. Én magam is úgy vállaltam a munkát, hogy én leszek az igazgató. Másodszor: az MVMT 1972- től biztosított, egy létszámkeretet, bár nem voltunk még vállalat. A létszámkeret terhére felvett fiatal embereket kihelyeztük tanulni a KFKJ-ba, az ERBE-hez, vagy kiküldtük a Szovjetunióba. Ez azt jelentette, hogy 1976. január elsején a vállalat létszáma több tíz fő volt, és év végére már 63 főre emelkedett. Tehát a vezetés magja már jóval az alapítás előtt megvolt, ők tárgyaltak a szovjetekkel és vettek részt a műszaki tervek elfogadásában.- Sok konfliktusról hallottunk már a kezdetektől. Mik voltak ezeknek a forrásai?- Elsősorban abból adódott, hogy Paks eltért minden korábbi erőmúépítési gyakorlattól. Magyarországon az volt a gyakorlat, hogy az erőmű vállalatot csak az első blokk indulását megelőző 1,5 - 2 évvel hamarabb alapították meg. Mivel 1980 volt kitűzve - bár mi már akkor tudtuk, hogy ez nem valósul meg - mi ragaszkodtunk ahhoz, hogy térjünk el a szokástól, és hamarabb alapítsuk meg a vállalatot. Ezt rendkívül nehéz volt elérni, mire végül sikerült a beruházási javaslatba betenni, amelyet aztán 1975-ben elfogadott a kormány. Ma is az a véleményem, ahhoz, hogy Paks ilyen színvonalasan irányította a beruházást és az üzemeltetést, annak az volt a kulcskérdése, hogy 1976-ra megalakuljon a vállalat. Ennek a hasznát sok minden bizonyítja, többek között az, hogy 1978-ban már minden technológiai berendezést a PAV vett át, mi hajtottuk végre a revíziókat, nem egy külső vállalat. Ez már akkor pénzt jelentett a vállalatnak, mert ha nem mi csináljuk, akkor az ERBE-nek más vállalkozónak kellett volna kiadnia.- A konfliktusok eredőjét valahol a tudat alatt kell keresni, mert minden felsőbb szervnél megvolt a Paksiói való idegenkedés, Paks igazi megértésének a hiánya.- Mindig irritált bennünket az, amikor azt mondták, hogy két nagy beruházás van Tolna megyében: a szekszárdi húskombinát és a paksi atomerőmű. A minisztérium azt mondta: két nagy beruházás van az energetikában, az inotai gázturbina, meg a paksi atomerőmű. Tehát a paksi beruházás egy volt a sok közül, szerintük. Holott kezdettől fogva folyamatosan bizonyítottuk, hogy ez nem így van, hogy ez az évszázad beruházása. Ennek a megértése csak 1978-ban indult el, ettől kezdve lehet halványan érzékelni. Nekem az életem ezért kemény konfliktusokból állt. Sokszor személyemben sértettek meg, és gondolkoznom kellett, hogy szabad-e ilyen feltételek mellett tovább csinálnom. Erre a korra jellemző volt, ha volt egy kormányülés ahol elfogadtak valamit és azt lehetett hinni, hogy másnap minden simán megy. Nem, kezdődött minden újra elölről.-Hogyan emlékszel az induló csapatra, sikerült az elvárásoknak megfelelni?- Én nagyon jól emlékszem és jó emlékeim vannak erről az időszakról, mert ez egy nagyon tudatos - általam kiválasztott - csapat volt. Én 1967-ben úgy vállaltam el a beruházás koordinálását miniszteri biztosként, hogy én leszek az igazgató. Ha ezt nem ígérik meg, el sem vállalom. Én netn beruházó akartam lenni, hanem erőműves, nekem a szerelmem mindig az erőmű üzemeltetése volt és nem pedig a beruházás. Sajnos a sors másképp akarta ! Azt hiszem, nagyon jól kiegészítettük egymást és jó csapat volt. Az volt a fő szemlélet, hogy egy erős üzemeltetői gárdát hozzunk létre időben, és nem az utolsó pillanatban. Abban is közös volt a gondolkodásunk, hogy a beruházási munkálatokból az erőmű jobban vegye ki részét és jobban szóljon bele, mert mi fogunk itt élni és nem a beruházók.- Hogyan érzed, bizonyított az erőmű az eltelt 25 év alatt?- Bizonyított és nagy öröm ez számomra, és az a bánatom, hogy 1983-tól nem vagyok az üzemeltetők között. Pónya József neve fogalommá vált Pakson, és ha belátogat az erőműbe, az emberek ma is örömmel és tisztelettel veszik körül. Tudják, hogy mindene ez az erőmű. Őt is arról kérdeztem: Hogyan emlékszik a vállalat megalakulására?- Nem volt nagy szenzáció, hogy megalakultunk, mert addig is a tröszthöz tartoztunk, az fizetett minket. Először a papírmunkákat intézték, és számomra az volt a döbbeneNEHÉZIPARI MINISZTÉRIUM 22/41/1975. ALAPÍTÁSI határozat Az 1959. IV. tv. 32. § /l/ bekezdése, valamint a 11/1967. /V.13./ Kom. számú rendelet 1. és 2. §-a alapján - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - az alapítási határozat 1, és 2. számú mellékletében foglaltak figyelembevétele mellett az alábbi vállalat alapitását rendelem el: A vállalat elnevezése: Paksi Atomerőmű Vállalat /PAV/ A vállalat székhelye: Paks A vállalat tárgya: Az erőmüvi termelő és egyéb berendezések üzembe helyezésének előkészítése, átvétele, karbantartása, illetve javítása; felkészülés az üzemvitelre, ezen belül a szakemberek képzése; villamosenergia fejlesztése, hőenergia /(|5z| forróviz/ termelése és értékesítése; az energia elóálíitásával kapcsolatban keletkező melléktermékek értékesítése, illetve a kondenzátorok hűtővizének hasznosítása ipari vagy egyéb célokra; a friss nukleáris Üzemanyag külföldről történő beszerzése, illetőleg kiégett nukleáris üzemanyag külföldi értékesítése, valamint ezek tárolása; a berendezések és létesítmények üzemvitelét és annak biztonságát szavatoló fejlesztési tevékenység végzéséhez atomerőmüvi feladatok ellátására szolgáló gép-, épitő-, szerelő- és műszeripari; anyagvizsgáló, számítógépi, laboratóriumi és egyéb kapacitások és szolgáltatások üzemi célra le nem kötött részének melléktevékenységként vállalaton kivüli hasznosítása. A vállalat alapitója: nehézipari miniszter A vállalat alapításának Időpontja: 1976. január 1. A vállalat fióktelepe: Budapesti Kirendeltség Budapest, V., Markó u. 16. A vállalat a Magyar Villamos Müvek Tröszt keretében működik. Budapest, 1975. november 24. A kiadmány hiteléül: Szabó Piroska Dr. Simon Pál sk. miniszter Én 1966-ban kerültem Pakssal kapcsolatba, nekem az életem szerelme volt és ma is az, nagyon örülök Paks minden eredményeinek.- Mi a véleményed a talán már csitulni látszó atomerőmű ellenességről ?- Az egész atomerőmű ellenességet - környezetvédelmi alapon - egy politikai törekvésnek érzem és nem tényeken alapuló műszaki érvnek. Bárhol megvizsgálhatjuk, az évek során akár a svédeknél, akár a németeknél, mindenütt a politikai harc zászlajára van tűzve és nem műszaki kérdésként kezelik. Én meg vagyok győződve róla, hogy az atomenergetika pár év után vissza fog kerülni zenitjére. Európában is és az egész világon nagyobb tért fog hódítani, mint ahogy most szerepel. Nincs leírva az atomenergetika.- béri -tes, hogy jött a következő hónap és nem kaptunk fizetést. A tröszt segített ki bennünket, kifizette a bérünket, és ez után gondoltuk végig, hogy mit kell itt csinálni, hogy éljen és tényleg tudjon fizetni a vállalat. Az adminisztráció minden gyermekbetegségét elkaptuk. Terveket kellett késziteni a felvételekre, elfogadtatni egy vállalati sémát, amely 1430 fő volt. Ütemezni kellett az éves felvételi létszámon túl az oktatást is. Végül csak nem az lett amit terveztünk, mert minél jobban ismertük az erőművet, annál magasabb lett a létszám. Ez örök vitát eredményezett, mert a bankok azzal vádoltak bennünket, hogy mi minden növekvő létszámhoz lakást kérünk. Ezzel szemben mi a létszám 70 %hoz kértünk lakást. Akkor egyébként nem volt könnyű előteremteni a szükséges létszámot. Ma nem is lehet elképzelni, milyen nehezen mozdultak meg az emberek. Ahol eddig dolgoztak, ott jó munkájuk volt, az aszszonynak szintén munkahelye, a gyerek a megszokott iskolába járt. Sokszor úgy kellett udvarolni az embereknek, hogy jöjjenek Paksra, mert kezdetben csak az atomerőműnek mint névnek volt szakmai vonzása. Az volt az elképzelésünk, hogy erőműveseket, nagyüzemben dolgozókat kell Paksra hozni. Olyanokat, akik már láttak turbinát és generátort, majd ezek maguk köré gyűjtik a fiatalokat és betanítják őket. Ez volt az elfogadott szemlélet a villamosiparban, bár volt amikor megorroltak ránk a százhalombattaiak és az olajosok, mert sok embert csábított el Paks. Visszagondolva ezekre az időkre, azt kell mondjam, hogy jó gárdát sikerült összeszedni, amelyet alátámaszt az a tény, miszerint a kilépők száma százalékosan alig fejezhető ki.- Mi az, amire nagy örömmel gondol, ha nem is minden nap, de ha szóba kerül az erőmű, akkor beugranak ezek az emlékek?-Nem emlékszem egy jó emlékre sem az erőmű beindulásáig, hiszen le volt az ember terhelve, az nyomasztott, hogy milyen lesz itt ? Az, hogy külföldre jártunk, ebből még nem tudhattam, hogy mi lesz. Nem tudhattam, hogy mi van ezeknek az embereknek a fejében, hogy tanulnak-e vagy sem. Ez terhet jelentett számomra, és nem örömet. Amit a Szabó Béniék átéltek az építkezésnél, számomra az nem jelentett élményt. Egyszerűen nem érdekelt engem, hogy mennyi betont építettek be. Én attól kezdve figyeltem, amikortól a berendezéseket kezdték szállítani. Én tudtam, hogy ez a lényeg, nekem semmi dolgom a fallal, az ajtóval és a betonnal, viszont hallatlanul érdekelt, hogy működik-e a berendezés és milyen a minősége. Tudtam, hogy mindenki el fog menni és csak mi maradunk itt üzemeltetők, és én erre összpontosítottam minden idegszálamat. Örömöm igazából azért nem volt, mert én magam sem tudtam, hogy hol tartunk. Talán az jelentett megnyugvást, amikor nullrevízióztunk, kézbe vettük a berendezéseket és mindent átnézhettünk és üzembe helyeztük. Ezáltal olyan csapat jött létre, amely már ismerte a berendezéseket, és azt hiszem itt tanultuk meg mi a szakmát. (Folytatás a 7. oldalon.) A Paksi Atomerőmű vlllamosenergia-tormalésa lOOOGWh 'ei ftnyvtár Nagyon eredményes lett ez a cég
