Atomerőmű, 2000 (23. évfolyam, 1-12. szám)
2000-01-01 / 1-2. szám
8. oldal ATOMERŐMŰ 2000. január - február Amerikai élményeink Családi meghívás volt az amerikai utunk. Húgom él kint a családjával New Jersey államban, New York-tól mintegy 80 km- re délnyugatra. Már korábban 1993-ban másfél hónapot töltöttem az Egyesült Államokban, most egy hónapra mentünk a feleségemmel. Az utazás a SAS légitársasággal -koppenhágai átszállással - nagyon kellemesen telt. így láthattuk felülről az új hidat, amely Dániát Svédországgal köti össze. Tíz órás repülés után megpillanthattuk a kivilágított hatalmas várost, New York-ot, amely az esti fényben még szebb volt, mint nappal. A számunkra szervezett programok közül különösen tetszett a Szabadság szobor megtekintése. Az oda vezető úton a hajóról és a szigetről csodálatos panoráma tárult elénk. Nagyon szép volt a város a felhőkarcolókkal, amelyek tükröződtek a vízen. A szobor monumentális méretű, még a fáklyába is fel lehet menni. Nagy élmény volt az 50-60 emeltes házak között sétálni. Hatással volt még ránk a Deleware folyó partján egy rokonunknál eltöltött néhány nap. Itt készítettem vázlatokat, és ezekből már el is kezdtem festeni. A látványon kívül az ott élő emberek mindennapjait is megtapasztalhattuk, amelyről csak egész röviden annyit, hogy egy más világ. Munkahelyek nemcsak városokban vannak, hanem behálózzák az egész államot (NJ). így nem fordulhat elő, hogy egy város élete lehetetlenné válik, ha egy cég bezár. A munkahelyre akár száz, de előfordul, hogy kettőszáz kilométert is autóznak naponta. Ehhez rendelkeznek kiválóan megépített úthálózattal, megfelelő autóval, és az üzemanyagot is meg tudják fizetni. Az emberek sokkal mobilabbak, akár ötezer kilométerre is elköltöznek, ha megfelelőbb munkát találnak. Természetesen a pénzért ott is meg kell dolgozni. Az áruházak, bevásárló központok szintén nemcsak nagyvárosok közelében vannak, hanem mindenfelé. Munkaidő után este, nyugodtan el lehet menni vásárolni, nyitva vannak az áruházak. Számtalan példát lehetne még felsorolni. Nagyon sok szép élményben volt részünk az üdülés során. Győrffy József Vulkán túrán jártam Olaszországban Hogy milyen volt? Attól eltekintve, hogy mit jelent egy vulkánkitörés, 1000 m szintkülönbség és egy 70 literes hátizsák súlya, a túra előtt fogalmam sem volt csak elképzeltem. A képzelet és a valóság nem egyezett. A valóság viszontagságosabb, embert próbálóbb, de csodaszép volt. Nápoly nagyon déli, nagyon meleg és nagyon nyüzsgő, a közelében emelkedő Vezúv pedig csak bemelegítés a ránk váró kalandok előtt. Vulcano szigete csodás panorámájával, békés hangulatával a „mennyország”ból, a sziget megmászásra váró vulkánja a kénköves „pokol”ból nyújtott Ízelítőt számunkra a 35 - 40 fokos szicíliai nyárban. Stromboli egy isten háta mögötti hely valódi működő tűzhányóval. Megmászása után (nem kis erőpróba volt, hol négykézláb sziklába kapaszkodva, hol térdig érő lávatörmelékben botladozva) az éjszakát a kráter közelében töltöttük. Gyönyörködtünk a Föld fülsiketítő robbanásokkal kísért tűzijátékában. Taormina mediterrán varázsát senki sem. feledheti, aki barangolt már szűk sikátoraiban. Az itt töltött pihentető napokat az Etna megmászásával tettük „változatossá”. Hogy milyen volt? Vannak dolgok, amik annyira gyönyörűek, hogy már borzasztó és vannak dolgok, amik annyira borzasztóak, hogy már gyönyörű. Ez a túra ilyen volt. Éva Mátraházán nyaraltunk Kis hazánknak ezt a vidékét átutazásaink során, mindig időzavarral bajlódva eddig csak az autó belső kényelméből csodálhattuk meg. Alaposabb ismeretszerzés céljából rendes évi szabadságunkat a mátraházi Bérc Hotelben töltöttük el. Európa legnagyobb fiatal vulkáni övezete a Dunazugtól a Bodrogig húzódó Északi-középhegység. Ennek szinte a közepén, a Zagyva és a Tárná völgyével határolva, a szomszédos hegységektől elkülönülten áll a Mátra, hazánk legmagasabb pontjával, az 1014 m magas Kékessel. Hegyvidéki sajátosság, hogy alacsony a páranyomás és magas a nedvességtartalom, ami vonzza a kikapcsolódni, pihenni vágyókat. A Mátraházához tartozó szállodák - a Bérc Hotel Mátra, a Református üdülő, a Hotel Ózon, a Magyar Tudományos Akadémia üdülője, a Hotel Pagoda - mellett az ország egyik szanatóriuma is az ideális feltételeket biztosító környék legszebb épületei. A kedvező természeti adottságok, a gyönyörű panoráma arra ösztönöztek minket, hogy az egy hetet, ami nem túl sok, a lehető legérdekesebb programokkal tegyük emlékezetessé. Kirándulásaink során voltunk a parádsasvári üveggyárban, láttuk a régi fényében pompázó Károlyi-kastélyt, ami ma Kastélyhotel Sasvár néven, ötcsillagos szállodaként várja a látogatókat. A siroki vár falai között hagyomány a várjáték, ám enélkül is megragadó látványt nyújtott. Taron felfedeztünk egy kis “Indiát”, a buddhista sztupát a Dalai Láma szentelte fel 1992-ben. Családi gyalogtúrát szerveztünk a Kékesre és a Galyatetőre, ami a másnapi izomláztól eltekintve valódi élményszámba ment. Vakációnk ars poeticája - Kaán Károly szavait idézve: „ El fog jönni, mert el kell jönnie az időnek, amikor az erdő minden magyar kultúrember szemének és szívének is egyik legkedvesebb tárgya lesz, és azt nemcsak azért fogja nagyra becsülni, mert testét-lelkét üdíti, és megnyugtatja, szépérzékét pedig gyönyörködteti - de mert a magán- és közgazdasági érdekek nézőpontjából is benne a nemzet egyik legszebb és legértékesebb kincsét ismeri fel.” K.D. Nyaralás Rab szigetén Rab sziget Július elején egy baráti társasággal két hetet töltöttünk az Adria egyik gyöngyszemén, Rab szigeten. A kanyargós tengerparti út és a sziget kompkikötőjének kopár, kietlen sziklafalai nem sok jót ígértek, de a sziget védett, déli részén fekvő igazi dalmát kisváros rácáfolt előérzeteinkre. Az ókort idéző kikötő és a belváros a sikátoraival hazánkban nehezen fellelhető élményeket nyújtott. A köves, sziklás, helyenként homokos tengerpart - a Duna-parti ember szemszögéből - hihetetlenül tiszta vize kellemes felüdülést adott az állandóan vízben lévő gyerekek és a motorcsónakázási lehetőséget kihasználó felnőttek számára. A Szaharát idéző napsütés elsősorban a kreol bőrű ősökkel bírók számára volt isteni, a fehér bőrű északeurópai egyedeknek a délszaki növényzet árnya és a hideg sör nyújtott vigaszt, míg a kissé latinos panzió körülményeit a rendkívül barátságos, nemzetiségi hovatartozástól független vendéglátás ellensúlyozta. Az igen nagy számú német, olasz és magyar vendég idejének múlattatására és gasztronómiai igényeinek kielégítésére rengeteg különféle étterem között választhatott, amelyekben helyi és tengeri étel különlegességek, gyors kiszolgálás, valamint korrekt, precíz számlázás (magyar vendéglátósok figyelem!) várta őket, igaz, a nyugat-európaihoz közelebbi árszínvonalon. A városban több alkalommal helyi rendezvénynek (1. dalmát folklór) lehettünk tanúi, amelyek nagy tetszést váltottak ki belőlünk és a nemzetközi vendégseregből (még egy luxushajónyi amerikaival is találkoztunk). Az elutazásunk napján a bora - tájfun európai kiadásban - is bemutatkozott, igazolva a helyiek kissé legendásnak tűnő, a viharral kapcsolatos igen-igen tiszteletteljes elbeszéléseit. A napozáskor szerzett égési sebeink már begyógyultak, élményeink azonban tovább élnek, s a fényképeket nézegetve néha talán már a szigetre való újbóli visszatérésről álmodozunk. Ajánlhatom mindenkinek, aki egy kis igazi napsütésre, sós tengervízre és a miénktől eltérő, más stílusú életvitel megismerésére vágyik a következő nyáron. Eck József „Úgy kellene utazni, Ahogy a tűz teljed, S elemészteni azt, Amin az ember átment És ne maradjon más Mint rom és hamu... Vagy otthon maradni S még az ablakon Se nézni ki...” (Hamvas Béla) Hol van már a nyár...? Reggel nem sötétben ébredsz vagy ha igen, csak a kaland kedvéért. Napfelkeltét a munkahelyed felé zötyögő busz helyett a kiválasztott helyen nézheted. Mert már fél éve kiválasztottad, eltervezted, összeszedted a pénzt. Az útikönyvek, térképek mind a fejedben vannak. Nem gondolsz rá, hogy csak pár nap szabid van és karácsony előtt megint te ücsörögsz majd egyedül az irodában. Lázasan pakolsz, reggel ezer bőrönddel vagy csak egy szál hátizsákkal indulsz a cél felé. Van a természet, vagy te, van a hátizsákod és vannak az érzéseid, a vágyaid. Ilyen egyszerű, más nem kell. Korlátot csak saját határaid jelentenek. Ez az amit úgy hívnak: szabadság. Egyre nehezebb rátalálni, egyre messzebbre kell menekülnöd a hétköznapokból, hogy megtaláld. De még vannak helyek, ahová menekülhetsz, ahol olyan más minden. Lapunkat szemlézi: »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. Atomerőmű A Paksi Atomerőmű Részvénytársaság havilapja Az Rt. vezérigazgatója: Nagy Sándor Főszerkesztő: Czinege Mária Szerkesztőség: Paksi Atomerőmű Rt. Tájékoztató és Látogató Központ Paks, Pf. 71. 7031 Telefon: 75/507-919 Telefax: 155-72-80 InterNet: http://www.npp.hu Kiadja az ASM Tolna Megyei irodája Irodavezető: Dr. Murzsa András Levélcím: Szekszárd Pf: 71.7101 Nyomás: Déli Nyomda Kft. 7630 Pécs, Engel János u. 8. Felelős vezető: Futó Imre A Bérc Hotel