Atomerőmű, 2000 (23. évfolyam, 1-12. szám)

2000-10-01 / 10. szám

6. oldal ATOMERŐMŰ 2000. október Genfi látogatás a CERN-ben Európai Nukleáris Kutatási Szervezet CERN - DELPHI kutatóbázis A Paksi Atomerőmű Rt. Mű­szakos Dolgozók Érdekvédelmi Szervezetének szervezésében szeptember 5-én szakmai tanul­mányúton ismerkedtünk a genfi CERN-ben az Európai Nukleá­ris Kutatási Szervezet kutatásai­val, különös tekintettel és érdek­lődéssel a közreműködő magyar szakemberek (fizikusok, mérnö­kök, informatikusok) eredmé­nyeire. Készülve az érdekes és izgal­mas utazásra, felvettem a kap­csolatot az Oktatási Minisztéri­um Kutatás-Fejlesztési Helyet­tes Államtitkárságon a magyar CERN referenssel, Tóthné Vízkelety Barbarával. Mit fo­gunk látni Genfben, mivel fog­lalkoznak a szakemberek a CERN-ben? -fogalmaztuk meg első kérdéseinket még az utazás előtt. - „A CERN, a világ jelen­leg legnagyobb részecskefizikai kutatólaboratóriuma, a legkor­szerűbb tudományos kísérleti berendezések használatát teszi lehetővé a magyar fizikus és mérnök kutatók számára is. 1992-től napjainkig már több mint száz magyar kutató vett részt valamilyen formában (Staff Employment, Fellowship Programme, Associates Pro­gramme, Student Programmes) a CERN-ben folyó kísérletek­ben.“ - tájékoztatott az elindulás előtt Tóthné Vízkelety Barbara, a magyar CERN referens. Magyarország 1992. július 1- jén csatlakozott az 1954-ben ala­pított Európai Nukleáris Kutatá­si Szervezet (Conseil Européen pour la Recherche Nucléaire - CERN) tagállamainak sorához. Tagságunkról kormányhatáro­zat rendelkezik, az indítékaink: * Csatlakozásunk folyamatos lehetőséget ad európai integráci­ós törekvéseink erősítésére, ugyanis a CERN-nek csak EU és EFTA országok a tagjai. * A CERN különös gondot fordit fiatal tehetségek pályaépí­tésének elősegítésére ösztöndí­jak nyújtásával (diplomamun­kák, Ph.D. és posztgraduális képzés). * A kutatóintézet éves költ­ségvetésének kb. 38 %-át a tagor­szágokból származó ipari be­szállításokra fordítja. * A kifejlesztett csúcstechno­lógiákat hozzáférhetővé teszik a tagországok vállalatai számára. Szervezett program keretében a CERN-beli know-how ingyene­sen közvetlen ipari alkalmazá­sokban, szolgáltatásokban reali­zálódhat. Magyarországgal közel egy időben vált a CERN tagjává Csehszlovákia (majd megújítva Csehország és Szlovákia), vala­mint Lengyelország, míg Bulgá­ria a közelmúltban, 1999 júniu­sában lett teljes jogú tag. A világ legnagyobb részecskefizikai la­boratóriuma 1989. után nyitotta meg kapuit a Közép-Kelet Euró­pai (KKE) országok előtt. A benne folyó munkát a húsz eu­rópai tagállam (15 EU és 5 KKE), valamint a néhány megfi­gyelői státuszban levő ország (Izrael, Japán, Oroszország, USA) finanszírozza. Az idei költségvetés eléri az 1 Milliárd CHF-et, ami 165 milliárd forint­nak felel meg. A társult orszá­gok egy része (Japán, USA) je­lentős és rendszeres pénzügyi hozzájárulást nyújt, az új Large Hadron Collider (LHC) építése és a többi kutatási program megvalósulásához, a nemzetkö­zi kutatóközpont munkájában való részvétel érdekében. Bár a CERN független kutatóhely, közvetett kapcsolata az EU-val tagállamai révén igen erős. 1992-2000 között közel 100 ma­gyar kutató dolgozott a CERN- ben (fizikusok, mérnökök, szá­mítástechnikusok), akik munká­ja révén a hazai kutatás-fejlesz­tés elismerést aratott. A CERN szakmai képzésében eddig mint­egy 30 fiatal magyar kutató (egyetemi hallgató) vehetett részt. Ez alatta maradt igénye­inknek, de számuk növelhető. A CERN 34 magyarországi válla­latot tart nyilván, mint lehetsé­ges beruházási vagy szolgáltatá­si pályázót, ezek közül kb. 10-12 vállalkozás nyert tendert. Ez az arány számunkra alacsony. A CERN 1998-as minősítése sze­rint azonban Magyarország a befizetett éves „tagdíj / pályázat­tal elnyert megrendelés“ arányát tekintve (Svájc, Csehország, Franciaország, Lengyelország és Svédország mellett) a „ki­egyensúlyozott“ országok kate­góriájába tartozik. A részecske­­fizikai főprofil mellett a tagor­szágok kutatását, oktatását és gazdaságát (elsősorban iparvál­lalatait) érintő széleskörű tevé­kenységet is folytatnak, így pél­dául: * szakmai (tovább)képzést biztosít (diplomamunka, dokto­ri, „post-doc“ kutatási lehetőség elnyerése számos, nem csak fizi­kusi szakterületen), * csúcstechnológiai fejlesztés­ben való közvetlen részvételt tesz lehetővé (számítás-, szabá­lyozás-, méréstechnika, sugárbi­ológia stb. területén), * a kutatáshoz szükséges inf­rastrukturális beruházások el­nyerése (csak a tagországok vál­lalatai pályázhatnak a tendere­ken), * a CERN működését biztosí­tó szolgáltatások pályázati úton való elnyerése (a tagországok vállalkozásai előnyt élveznek). A CERN-ben elvégzendő 200 eCHF értékhatár feletti mun­kákra tenderkiírás készül, a tag­országok, illetve esetenként az együttműködési megállapodást kötött nem tagországok vállala­tainak technikailag megfelelő ajánlatai közül a legolcsóbbat választják ki. Törekednünk kell arra, hogy Magyarország - a tag­díj ellensúlyozására - minél több tendert nyerjen. Ennek érdeké­ben folyamatban van egy új, a korábbinál megfelelőbb Indus­trial Liaison Officer kinevezése, aki kapcsolatot teremt a CERN- ben szükséges magas színvonalú gyártásra képes magyar vállala­tok és CERN között. - tájékozta­tott Tóthné Vízkelety Barbara referens. Genfben a CERN látogató központjában paksi csoportun­kat Jurcsó Péter informatikus fogadta, a bevezető előadásában kiemelte, hogy a CERN-ben fo­lyó kutatások fő célja az anyag végső építőköveinek megismeré­se, az emberiség alábbi nagy kér­désének megfejtése: - Hogyan keletkezett az univerzum? A CERN-beni kísérletek az anyag és belső kölcsönhatásai­nak minél részletesebb megis­merését szolgálják, ezzel a kozmikus tér kozmikus mére­tekben lezajló jelenségeinek földi, szub-atomi szinten vég­bemenő vizsgálatával. A mik­rofizikai folyamatok feltárása végül a kozmikus folyamatok megértéséhez vezeti el az em­bert. Az, ami valamikor az ős­robbanáskor történt, napjaink­ban másodpercenként mint­egy ezerszer lezajlik a francia­svájci föld alatt száz méter mélységben, s az egyes előidé­zett eseményeket (részecskék ütközését) érzékelő berende­zések, számítógépek százai re­gisztrálják és elemzik. Azt az energiát, amit az ősrobbanás­kor az elemi részecskék kap­tak, azt egy föld alatti 27 km kerületű, gyűrű alakú gyorsító­ban hozzák létre. (LEP - Large Electron Positron Col­lider) A 100 + 100 GeV nya­lábenergiájú, 300.000 km/sec fénysebességre felgyorsított elektronokat és pozitronokat a négy detektáló helyen (OPAL, DELPHI, L3, ALEP) ütköztetve, a kutató fizikusok a keletkező elemi részecské­ket, azok kölcsönhatásait vizs­gálják. A látogatás során volt lehetőségünk megtekinteni a száz méter mélyen lévő DEL­­PHI-t, és elcsodálkozni a mo­numentális méretek mellett a nemzetközi műszaki együtt­működés óriási eredményén. Az egyes berendezések készí­tésénél a plazmatechnikát, lé­zerrel történő finommechani­kai anyagmegmunkálást hasz­nálnak. A részecskefizikai be­rendezések fejlesztése és az űrkutatás egymással rokonjel­legű: mindkét területen óriási mennyiségű adat feldolgozása és a nagy precizitású anyag­­megmunkálás alapvető köve­telmény. A világ minden tájé­káról érkező fizikusok - a kuta­tási céljaik eléréséhez - hasz­nálják a CERN-ben a mérnö­kök, a technikusok, valamint az informatikusok által folya­matosan biztosított eszközö­ket, lehetőségeket. Ha igazán tartalmas mérnöki gyakorlatot szeretne valaki szerezni, azt Genfben biztosan meg fogja kapni, feltéve, hogy angol és/­­vagy francia nyelvtudással ren­delkezik. A mintegy 2800 fős személyzetből mindössze száz az alapkutatást végző fizikus, míg a mérnökök és alkalma­zott kutatást végzők száma 800-900 között van a mintegy 1000 fő technikus mellett. Megtudtuk, hogy különös hangsúlyt helyeznek a CERN-ben kifejlesztett technológiák átadására a tagországok kis és közepes méretű vállalatai (KKV-k) számára. E célt há­rom módon igyekeznek elérni: közvetlen emberi kapcsolato­kon, ipari megrendeléseken és együttműködési megállapodá­sokon keresztül. A technoló­gia transzfer elősegítésére kü­lön szervezeti egységet állítot­tak fel (Education and Tech­nology Transfer Division). Az egyes tagországok aktivitásán múlik, hogy ezzel a lehetőség­gel milyen hatékonyan tudnak élni. Érdeklődésünkre a láto­gatócsoportot kísérő fiziku­soktól megtudtuk, hogy a CERN egy francia atomerő­műből kapja a kísérleteihez nélkülözhetetlen villamos energiát, melynek nagysága át­lagosan 20 csúcsban 30 MW, ami Debrecen város igényei­nek megfelelő érték. Megtud­tuk továbbá, hqgy a CERN- ben épül, várhatóan 2005-re elkészül a világ messze legna­gyobb energiájú gyorsítója a Large Hadron Collider (LHC). Ez két alapvető üzem­módban fog dolgozni. 7 TeV- eos protonok 7 TeV-os proto­nokkal vagy 630 TeV-os ólom­ionok fognak 630 TeV-os ólomionokkal ütközni, vagyis a nehézion ütközések csúcs­energiája 1,26 PetaelektronVolt lesz. A végére még egy érdekes, és tanulságos információ maradt, bizonyítva, hogy az alap és al­kalmazott kutatások rövidesen megjelennek köznapi életünk­ben. Kevesen tudják, hogy az alapkutatásokhoz, az elemi ré­szecskefizikai kutatásokhoz itt a CERN-ben kifejlesztett a gyors nemzetközi információ megosz­tására szolgáló internetes meg­oldás, a World Wide Web ( W W W , vagy egyszerűen a Web), ma már a technika, a gazdaság és a kultúra minden területét szolgálja. A bővebb információt igénylők számára szeretném megadni a CERN Internet elér­hetőségét: http://www.cern.ch Sipos László Főszakács volt az atomerőműben 20 év után feleségével és fiával érkezett a Látogató Köz­pontba Radomski Roman, aki főszakácsként 1979-1983-ig sok finom ételt készített az építkezésen dolgozó lengyel vendégmunkásoknak. Kicsit meglepődött amikor korábbi munkahelyét keresve nem az étterembe és konyhába, hanem a Látogató Köz­pontba jutott. Fotókiállításunkon pedig megnézhette, ho­gyan alakították át az épületet és büszkén mutogatta mind­ezt a közben felnőtté cseperedett fiának.Mindig szívesen emlékszik a Pakson töltött évekre, sok kedves emlék köti még mindig őket és sok ismerős várja, hogy újra jöjjenek. Mi is visszavárjuk Őket! LILE Mint a Montblanc csúcsán... „Mint a Montblanc csúcsán a jég, Minek nem árt se nap, se szél... “ után, visszaérkezve Genf­­be, valamennyien megerő­síthettük az útikönyvekben leírt jelzőket, mely szerint „a szó értelmi és érzelmi tartalma szerint Genf igazi világváros“. Az európai történelemben a város a XVI. sz-ban A Genfi tó partján állva akaratlanul is Vaj­da János versének sorai jutottak eszembe, amikor a lenyugvó nap sugara rózsaszínűre festette a Mont Blanc hófödte csúcsát. A MÉSZ által meghirdetett svájci CERN-i szakmai kirándulás, számos kultúrismerettel gazdagította a résztvevőket. A 23 kantont számláló Svájci Államszö­vetség területén a kereszténység elterjedése előtti időben egy kelta törzs, a helvétek lak­tak. Innen ered Svájc ma is használt neve, Helvetia, ez a hivatalos megnevezés a pénz­nemeken, az autókon az ország jelzése CH vagyis Confederatio Helvetia. Utunk első szálláshelye St. Gallenben volt. Magyar vonatkozású a St. Benedek ko­lostor könyvtárában megtalálható XI. szá­zadból való krónika, mely egyedülálló forrás a pogány magyarok kalandozásainak szoká­sairól. Európa leghatalmasabb vízesésének - a schaffhauseni vízesésnek - látványa lenyűgö­ző. Másodpercenként mintegy hat emeletnyi magasságból zúdul le a Rajna vize. A bátrabbak kishajóval a vízesés alá ha­józtak. Feledhetetlen élmény volt látni és megérinteni abszolút közelről a 23 m széles­ségben hömpölygő vízáradatot. A szétpor­ladt vízcseppek az arcunkra fröccsentek. A szakembernek sokatmondó, a laikusnak látványosságban gazdag CERN-i program Az emberi jogok szimbóluma Genfben lép igazán színre Kálvin reformációjával. Et­től fogva Genf a kálvinizmus szellemi főváro­sává válik. A reformátor teljes diktatúrája alá vonta a várost, szigorú puritán szemléletével elnyomta az addig életvidám, francia szelle­mű lakosságot. A sors fintora ezúttal sem maradt el. A XVIII. sz. második felében innen indul világ­hódító útjára egy űj eszme. Itt született a fran­cia forradalom egyik szellemi atyja, J. J. Rousseau. Századunkban Genf a nagy nemzetközi po­litika egyik színtere lett. Másfél napos genfi tartózkodás csupán íze­lítőt ad a városról, történelmi nevezetességei­ről. Jól döntöttek azok, akik sétahajózással is­merkedtek a Genfi tó két partján látható kas­télyokkal, emlékművekkel. A több nyelven ki­adott ismertetőből megtudtuk, hogy a villát, mely előtt elhaladtunk, Napóleon építette hit­vesének, Josephinnek. Egy másik kastélyban írta lírai verseit Lord Byron. Tovább haladva impozáns épületsorok következtek: a Nemze­tek Palotája,-mely az ENSZ európai székhe-. lye, a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal, Mene­kültügyi Hivatal és a Nemzetközi Vámhivatal. Igazi világvárosi felsorakoztatás. Genf szimbólumává vált a tó közepén ékes­kedő csodálatos szökőkút, melynek szivattyú­ja 140 m magasra lövelli a vizet, a vízoszlop súlya mintegy 8 tonna. Hivalkodóan uralja a parti sétányt az öt csillagos Hotel Paix. A szállodával szemben szerény kis tábla emlékeztet a helyre. 1898- ban itt gyilkolta meg egy Luchini nevű anar­chista az Osztrák-Magyar Monarchia császár­nőjét, Sissit. * Öt nap bizonyára kevés Svájc szépségének, történelmi és kulturális nevezetességeinek megismerésére. De a látottak így is kitörölhe­tetlen emlékként maradnak meg. To por Magdolna

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents