Atomerőmű, 2000 (23. évfolyam, 1-12. szám)

2000-09-01 / 9. szám

2000. szeptember ATOMERŐMŰ 9. oldal Nukleáris sátor a budapesti hajógyári szigeten Zene, tánc és társasági élet Megalakult a Party Club Kulturális és Sportegyesület Idén immár nyolcadik alka­lommal került megrendezésre - nemcsak a magyar fiatalság szá­mára - a Pepsi Sziget Fesztivál. A budapesti hajógyári szigeten minden év augusztus elején ha­gyományosan több százezer fia­tal fordul meg, hogy az egyhe­tes rendezvény során együtt szórakozzon. A rock­­koncertek és az igé­nyes kulturális rendez­vények mellett külön­böző társadalmi szer­vezetek demonstrációs sátrai nyújtottak prog­ramot a szigetre kiláto­gató és ott táborozó fi­ataloknak. A FINE (Fiatalok a Nukleáris Energetikáért) az idén is, immár második al­kalommal megjelent sátrával a szigeten. A Nukleáris Sátor ötletét a zöldektől kapták, akik már 1998-ban részt vettek a Sziget Fesztiválon. Ezt a FINE kihívásnak te­kintette és elhatároz­ták, hogy a korrekt tá­jékoztatás szellemében “annak a bizonyos érmének” másik oldalát is megmutatják. Hanti Ágotától, a FINE vezető­jétől az idei Sziget Fesztivál részleteiről érdeklődtem.- Milyen újdonságokkal szere­peltetek az idei rendezvényen? H.Á.: - Az idei Sziget Feszti­válon az előző évinél is gazda­gabban felszerelve álltunk elő. A látogatók figyelmét többnyi­re a sátor mellett kifüggesztett molinón látható színes emblé­ma keltette fel. Az idén is készí­tettünk Nukleáris TOTO-t, de most már három nehézségi fo­kozatban, továbbá angol és né­met nyelveken is. A legtöbb lá­togatót először valamelyik TOTO kitöltésére kértük meg. Az idén is a Nukleáris Sátor vonzerejét növelte a Geiger- Müller számlálóval, az uránérc­cel, illetve a feketekőszén min­tával végzett demonstráció, amit általában valamelyik TOTO kérdéssel kapcsolatban adtunk elő. A TOTO javítása során sok kérdés merült fel, aminek köszönhetően többnyi­re beszélgetés alakult ki. Ma­gyarázatainkat segítették az ál­talunk készített nagy, színes nyomtatványok a különböző re­aktortípusokról, az üvegházha­tásról és általában az energeti­ka problémáiról. Természete­sen ebben az évben is ajándé­kokkal honoráltuk az érdeklő­dést, FINE feliratos yo-yo-kat és “csibéket” készíttettünk.- Kik látogatták még meg a Nukleáris Sátort? H.Á.: - Sátrunk fényét még jobban emelték befolyásos ven­dégeink látogatásai. Vendégünk volt többek között dr. Rónaky József, az Országos Atomener­gia Hivatal főigazgatója, Fehér Ákos, az OAH műszaki titkára, dr. Kemenes László, a PA Rt. Tájékoztató és Látogató Köz­pontjából, aki már rutinos “szi­­getezőnek” számított, továbbá Czifrus Szabolcs és Fehér Sán­dor a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézeté­ből.- Mi volt a legnagyobb, legem­lékezetesebb “dobásotok" idén ? H.Á.: - A Nukleáris Sátor idei programsorozatának legna­gyobb akciója nyolcszáz darab léggömb felengedése volt a Nagyszínpad előtt. A demonst­ráció előtt Pázmándi Tamás a színpadról hívta fel a körülbe­lül harmincezer fős tömeg fi­gyelmét arra, hogy mindegyik lufi egy-egy millió tonna szén­dioxidot jelképez, ugyanis 800 millió tonna szén-dioxid kibo­csátástól óvja meg a nukleáris energetika évente Európát. A demonstráció beváltotta a hoz­zá fűzött reményeket: nagy saj­tósikert értünk el, az eseményt bekürtölte a legtöbb rádióállo­más és lehetőségünk nyílt egy negyed órás élő, szigeti közvetí­tés keretében is megszólalnunk az Est FM 98.6 rádióban.- Érte-e meglepetés a szervező­ket? H.Á.: - A Nukleáris Sátor idei sikere még a szervezőket is meglepte. Elsősorban a TOTO aratott meglepően nagy sikert. Az idén összesen 1591 darabot töltettünk ki. Tavaly ez a szám négyszáz alatt volt. Számos vendégünk elismerte, hogy a Szigeten a Nukleáris Sátor az egyetlen hely, ahol folyamato­san tömeg volt. Sikerünk titkát nagy erőkkel kutattuk, végül két következtetést kellett levon­nunk: * Az emberek tisztelik a szakmai tudást, és szívesen jut­nak információhoz korrekt for­rásból. Úgy érezzük, sikerült el­érnünk, hogy minket is ilyen­nek tekintsenek. * Nagyon fontos a megfelelő hangvétel megütése, ami szin­tén nagyon jól sikerült. A TOTO-k, emblé­máink és kommu­nikációink stílusát kiválóan sikerült a Sziget Fesztivál hangulatához iga­zítani. Példaként álljon itt a Nukleá­ris Sátor emblémá­ja, illetve az egyik TOTO kérdés: Milyen rejtjeles üzenettel értesítet­ték a washingtoni illetékeseket az el­ső atomreaktor si­keres indulásáról? * A kis kínai zsákolt. A Wall Streeten ma rizs a menü. * Az olasz kor­mányos most kö­tött ki az Új-világ­ban. A bennszülöttek barátsá­gosan fogadták. * A vodka rendben melegít. De nem hánytat. * A bakterház beindult. Tóthék dobozolnak.- Milyen tapasztalattal lehe­tünk gazdagabbak?- Az eddig általunk tapasztal­tak alapján valljuk és mondjuk, hogy Magyarországon megőriz­heti lakossági támogatottságát a nukleáris szakma, amennyiben felismeri a tájékoztatás fontos­ságát és megtalálja a megfelelő hangnemet. Végül, de reméljük, hogy nem utoljára ezúton sze­retnénk köszönetét mondani a Paksi Atomerőmű Rt. vezetésé­nek a Nukleáris Sátor létrejötté­hez nyújtott támogatásáért. Lejegyezte: Sipos László A lelkes szervezők örömmel tudatják mindenkivel, hogy au­gusztus 17-én megalakult Pakson a Party Club Kulturális és Sport­egyesület. Az egyesület létrehozá­sa néhány táncos kedvű paksi polgár dédelgetett terve volt. Több mint két éves az alapötlet, hogy létre kellene hozni egy olyan jellegű klubot, ahol elsősor­ban a 20-as, 30-as, és attól idő­sebb korosztály részére lehetne biztosítani zenés, táncos szórako­zási lehetőséget, vagy egyéb alkal­mat a kultúrált kikapcsolódásra és kialakítani egy rendszeres fóru­mot a társasági élet gyakorlására. A szervezők elsősorban az úgyne­vezett középkorosztályt célozták meg, de ez nem jelenti semmiféle korhatár kikötését az érdeklődők számára, hiszen a frissen megala­kított és bejegyeztetett egyesület tagjai között a huszonévestől a negyvenes korosztályig mindenki képviselve van. Az új paksi egye­sület, a Party Club szervezőitől, az alapító tagok által megválasz­tott vezetőktől a célokról, az el­képzelésekről és a lehetőségekről érdeklődtem.- Melyek a legfontosabb céljai­tok? - kezdtem kérdéseimet. Bertalanná Berek Gabriella: - Az egyébként is pezsgő paksi kul­turális életben egy teljesen új, de még hiányzó színfoltot kellene létrehozni. Szeretnénk megterem­teni egy stílusában új, elsősorban a standard (keringő, slow fox) va­lamint a latin- és divattáncokra (rock and roll, szamba, rumba, salsa, tangó, stb.) zenékre alapu­ló táncos klubot. Úgy érezzük, ez igazi újdonság a jelenleg működő discók, vagy bálok, lakodalmak hangulatához és stílusához ké­pest. Alkalmat szeretnénk terem­teni arra, hogy az emberek ezekét a táncokat ne csak színpadi pro­dukcióként láthassák, hanem ese­tenként próbára tehessék saját tu­dásukat is, vagy ha ilyen nincs, akkor elsajátíthassák a megfelelő lépéseket. Szeretnénk mindezt a későbbiek folyamán különböző kulturális és sport rendezvények öszszekapcsolásával tovább szí­nesíteni. (Pld. vendégművészek meghívásával, más táncegyesüle­tek felkeresésével, a sport lehető­ségek és a tánc összekombinálá­­sával.) Végül, de nem utolsó sor­ban egyesületünk tagjai is tovább kívánják fejleszteni a táncban ed­dig megszerzett tudásukat, rend­szeres gyakorlási és összejöveteli lehetőséget teremtve a maguk számára, valamint közösen szer­vezett sportprogramokban szere­pelni, az egészséges életmód je­gyében.- Milyen az igény és az érdeklő­dés a paksi polgárok részéről? Krausz Ádám: - Reméljük, cél­kitűzéseink elnyerik a nagykö­zönség tetszését, szívesen láto­gatják majdan rendezvényeinket. Bízunk benne, hogy hamarosan ki tudunk alakítani törzsközön­séget magunk körül, és a csak úgy “betévedő” látogatók is sű­rűn jönnek majd hozzánk. Ter­mészetesen abban is bízunk, hogy támogatókat is találunk, hi­szen - bár az Egyesület önfenn­tartó gazdálkodású - manapság mindenki tudja, hogy különböző szponzorok, pártoló tagok és egyéb támogatók nélkül az ilyen jellegű társadalmi szervezetek működése igen küzdelmes.- Milyen segítségre van szüksége­tek? Bertalanná Berek Gabriella: - Jelen pillanatban az induláshoz, első rendezvényeink megszerve­zéséhez nagy segítséget jelentene, ha helyiség biztosításával tudná valaki segíteni a klubot. Különö­sen azért is, mivel az első társas­tánc-estet szeptember végén, ok­tóber elején szeretnénk megren­dezni. Hisszük, hogy Paks társa­sági életében mi is megtaláljuk a magunk helyét, ötleteinkkel és erőfeszítéseinkkel hasznára és örömére tudunk lenni ennek a kö­zösségnek. Érdeklődés esetén az egyesü­letről és tevékenységéről részlete­sebb információ kérhető Krausz Ádámtól, tel.: 74-06, (06-20/364- 1592) és Bertalanná Berek Gabri­ellától, tel.: 60-16 (75/316-097). Ajánlotta: Sipos László Fotó: Gordon Eszter VTRÁGKARNEVÁL - 2000 Nyári programok a Városi Múzeumban Nyár elején jelent meg a tájé­koztatás, mely szerint a PADOSZ kirándulást szervez az augusztus 20-i debreceni virágkameválra. Nagyon megörültem a hímek, mert már régóta szerettem volna oda eljutni. Sokan jelentkeztünk, és bár két busszal indultunk, kb. 60 főnek mégis itthon kellett ma­radnia. Még az út előtt számos véle­ményt hallottam a kirándulással kapcsolatban. Sokan dicsérték, jó ötletnek, rendkívüli eseménynek tartották, de voltak, akik a hosszú útra és a nagy melegre hivatkozva fenntartással fogadták. Nos, a hosszú útról és a melegről annyit, hogy klímaberendezéssel ellátott, kényelmes busszal utaztunk, a műsor alatt pedig a Nagyerdő fái­nak árnyékát élvezhettük. Igaz, fá­rasztó nap volt, de megérte! Az idei, 31. Virágkamevál - cso­dálatos, ámulatba ejtő virágalkotá­sok felvonultatásával - egyben az ország kiemelt millenniumi ese­ménysorozatának részét is jelen­tette. A karneváli hangulatról a sok­sok hazai és külföldi táncegyüt­tes és zenekar gondoskodott. Minden egyes elvonuló virágko­csit zenés-táncos csoport köve­tett. Hazai színekben főként a debreceni mazsorettek szipor­káztak, a külföldi vendégek pe­dig folklórból adtak gazdag ízelí­tőt. Felvonultak jugoszláv, cseh, spanyol, japán, izraeli, német, lengyel, görög, olasz, török és ne­páli táncosok. Egy-egy csoport fergeteges hangulatú műsorát a közönség hatalmas tapsviharral üdvözölte. A virágkameváli gála a nagyer­dei stadionban zajlott. Ejtőernyő­sök, fogatosok, néptáncosok és az alföldi lovasbandérium huszárai­nak bemutatója után jött az igazi főműsor. Tizenhat virágkocsit lát­hattunk, és egyik látványosabb, pompásabb volt, mint a másik. A felvonulók sorában elsőként a SZENT KORONA kocsija tűnt fel. Lenyűgöző hatásával minden­kit ámulatba ejtett. Ez követte a KARNEVÁLI NYITÓ KOCSI, mely Debrecen címerét mutatta, és amelyet a harsonás zenei játéka egészített ki. Varázslatosan élethű alkotás volt a REGE A CSODA­­SZARVASRÓL, ahogy Hunor és Magor, a két lovas vitéz üldözte a menekülő szarvast. A PEPSI ko­csi már a jelenre utalt, ahol a félig dőlt üvegből barna, pezsgő nedű spriccelt ki, természetesen virág­ból. Á MEGELEVENEDŐ MÚLT régi idők hölgyeit, urait áb­rázolta. A debreceni virágkame­válra méltán mondják, hogy nem­zetközi érdeklődést kiváltó ese­mény. Nagy számban szerepeltek a külföldi vendégművészek, és Ja­pán képviseletében TOYAMA Prefektus egy virágkocsit is felvo­nultatott, a japán építészet jelleg­zetes jegyeivel díszítve. A DEB­RECENI ANZ1X egy hatalmas, színes gramofonra helyezte a hangsúlyt. A CSOKONAI EGY HOTOBÁGYI LAKODALOM­BAN c. kocsi gazdag életképeit vo­nultatta fel a puszta világának. Megcsodálhattuk az ifjú menyecs­két, cifraszűrben a vőlegényt, a be­tyárt és a szép csárdásnét. Volt ott templomtorony, muskátlis ablak és fészkén a gólya. Ezután ismét egy más világ következett, a FLIN­­STONE CSALÁD. A WESTEL és a Cívis Hotel közös kocsija az OLIMPIA jegyében állt elő. A CÍ­VIS KORZÓ 2000 a Nagytemp­lom tornyaira irányitotta a tekinte­tet. A TÜCSÖK ÉS A HAN­GYÁK mindenkiben a kedves kis mesét idézte. Az egyik legszínvo­nalasabb, legművészibb alkotás a DELIZSÁNSZ POSTAKOCSI volt. Szinte érezni lehetett az út porát a vágtató lovak és száguldó kocsi nyomán. A HISTÓRIA egy nomád élet­képet ábrázolt, háttérben hatal­mas jurtával. A TERMÉSZET­­VÉDELEM az állatvilágra, a TÖRŐDJÖN TÖBBET KÖR­NYEZETÉVEL! a környezetvéde­lemre hívta fel a figyelmet. Igazán sok szép, érdekes, pom­pás látnivalót kínált a virágkame­váli felvonulás és az azt követő programsorozat. Mi a csónakázó­tó árnyékos sörözőjének hűvös te­raszán pihentünk egy kicsit, majd elsétáltunk a Nemzetközi Folklór­gálára, aztán elvegyülve az utca forgatagában az árusok kínálatát nézegettük. Voltak, akik hoztak magukkal fürdőruhát és jót füröd­­tek a nagyerdei strandon, mások a városnézés mellett döntöttek és a Nagytemplom tornyából csodál­ták a kilátást, néhányan pedig Lagzi Lajcsival mulattak a Dári­­dóban. Mindenki megtalálta a kedvére való szórakozást, kelle­mesen töltötte a napot. Fáradtan ugyan, de elégedetten, jóleső ér­zéssel utaztunk hazafelé. A PADOSZ kirándulás nagyszerű­en sikerült. A DEBRECENI VIRÁGKAR­­NEVÁL csodálatos élmény! Ezt egyszer mindenkinek látni kell! Lovászi Anna Jó híre van annak a múzeu­mi szaktábornak, amelyet a Városi Múzeum szervezett jú­nius utolsó két hetében és jú­lius első hetén a paksi gyere­kek részére. Bővebb informá­ciót a múzeum igazgatónőjé­től, dr. Váradiné Péterffy Zsuzsannától kértem.- Zsuzsa ! Légy szíves rövid tájékoztatást adni arról, hogy milyen is volt ez a gyerektá­bor?- Szeretnénk hagyománnyá nemesíteni a városi múzeum­ban azt, hogy az általános is­kolás gyerekek számára nya­ranta valamilyen szaktábort szervezünk. Az elmúlt évben a római korral foglalkoztunk, idén egy millenniumi prog­ram keretében Szent István kora volt a téma. Erről a kor­ról hallgattak a gyerekek na­gyon rövid kis előadásokat valamilyen kézművességhez, szokáshoz kapcsolódóan. Természetesen megismerked­tek a gyerekek a múzeum új kiállításával is. Ezen kívül saját maguk készítettek fegy­vereket, ruhákat, ékszereket, hímeztek ereklyetartó térí­tőt, korongoztak és az elké­szített eszközöket haza is vi­hették. A tábor során egy na­pon elvittük őket kirándulni Budapestre és Esztergomba, és olyan múzeumokat tekin­tettek meg, melyek anyagai kapcsolódtak Szent István korához.- Egy ilyen program nem te­kinthető a múzeum alaptevé­kenységének, honnan volt erre energiátok és pénzetek?- Igaz, hogy a múzeumnak nem tartozik alaptevékenysé­gei közé az ilyen táborok szervezése, de szívesen csi­náljuk, hiszen a gyerekeken keresztül a szülők is megked­velik a múzeumot. Ennek kézzel fogható jelei vannak, hiszen ebben az évben meg­nőtt a látogatóink száma. Nagyon sok gyerek jön be egyénileg, és egyre gyako­ribb, hogy az iskolai csopor­tos látogatás után a gyerek elhozza a szüleit is. A tábor vezetője Kernné Magda Irén múzeumpedagó­gus volt, segítői viszont a múzeum valamennyi dolgo­zója, de elsősorban Schleicher Vera néprajzos és Szabó Krisztina rajzoló-res­taurátor, akik mindennap a gyerekekkel voltak. Nagy se­gítséget nyújtott a Bezerédj iskola azzal, hogy a rajzter­mét rendelkezésünkre bocsá­totta és az étkeztetést - ebéd és uzsonna - is náluk oldot­tuk meg. A költségeket a vá­rosi millenniumi keretből, a gyerekek befizetéséből és zömmel a múzeum költségve­téséből fedeztük.- Úgy tudom, folytatódtak az ásatási munkák is.- Két ásatás is zajlott közel négy héten keresztül. Az egyiket közösen rendeztük a pécsi egyetemmel, itt dr. Va­dai Andrea volt az ásatás ve­zetője. A másik ásatás veze­tője Beszédes József volt, aki a múzeum munkatársa. Mind­két feltárás Lussoniumban folytatódott, az egyik a kato­nai tábor területén, a másik a katonai táborhoz tartozó polgári település területén. Pontos eredményeket még nem tudunk, hiszen a feltárt leletek feldolgozása még fo­lyamatban van.- Nehéz volt diákokat tobo­rozni az ásatáshoz ?- Ellenkezőleg, túljelentke­zés volt, tömegesen jelent­keztek de anyagiak miatt li­mitálni kellett a létszámot. Volt olyan diák, aki fizetség nélkül is jött. Úgy tűnt, a gyerekeket érdekelte az ása­tás, másrészről pedig nem nagyon van Pakson más diák­munka lehetőség rajtunk kí­vül. Vannak-e terveitek Lussoniummal kapcsolatban?- Nincs még annyira feltár­va, hogy konkrét terveink len­nének. A mostani ásatásveze­tővel abban egyeztünk meg, hogy addig amíg a tábor kö­zépső, eddig teljesen feltárat­lan részéből legalább egy na­gyobb területet nem isme­rünk, és valamelyest ép falak nem kerülnek elő, addig nem nagyon érdemes terveket ké­szíteni. Viszont a terület geo­déziai felmérése - az atomerő­mű jóvoltából - az elmúlt év­ben részben megtörtént. Idén pedig olyan terepbejárási programra készülünk, amely­­lyel legalább feltérképezhet­jük, hogy mi várható még.- béri -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents