Atomerőmű, 2000 (23. évfolyam, 1-12. szám)

2000-08-01 / 8. szám

2000. augusztus ATOMERŐMŰ 5. oldal Bay Zoltán (1900-1992) fizikus az 1938-ban alapítottAtomfizika Tanszék első professzora (Folytatás az 1. oldalról.) Remélem, az olvasóink tudják, Bay Zoltán kísérleti fizikus, a Tungsram Kutató Laboratóriumának hajdani ve­zetője, a budapesti József Nádor Mű­szaki és Gazdaságtudományi Egyete­men 1938-ban alapított Atomfizika Tanszék első professzora volt, és nevé­hez fűződik a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal által 1983-ban elfo­gadott „fényre-szabott“ méter-definíció megalkotása. Számtalan tudományos eredménye közül legismertebb: - 1946- ban Budapestről a Hold „radarozásá­­val“ igazolható méréssel állapította meg a Föld - Hold közötti közel 400 000 km-es távolságot. Bay Zoltán kísérleti fizikus, hírközlé­si mérnök éppen száz éve született. Röviden az alkotó emberről: Bay Zoltán 1900. július 24-én Békés megyei Gyulaváriban született. Középiskolai tanulmányait Debrecenben, a reformá­tus főgimnáziumban végezte. Az érett­ségi után a budapesti Tudományegye­tem hallgatója, ahol Eötvös Loránd ha­tására választotta a kísérleti fizikusi pá­lyát. 1923-ban kapott középiskolai ta­nári oklevelet, s alma matere elméleti fizika tanszékének lett oktatója, majd 1926-tól 1930 őszéig Németországban járt tanulmányúton. Szellemi gyarapo­dást jelentett számára, hogy Max Planck, Albert Einstein, Max von Laue, Erwin Schrödinger és esetenként még Niels Bohr és Werner Heisenberg előadásait is hallgathatta, társaságukat élvezhette. Ebben az időben a hidro­gén, valamint a nitrogéngázban végbe­ment kisülés vizsgálatával foglalkozott. 1930-tól a szegedi Tudományegyetem professzora, 1936-ban lett az akkori Egyesült Izzó ipari kutató laboratóriu­mának vezetője. Ebben az időben tér­tek rá a Tungsram gyárban Bródy Imre találmányán alapuló kripton töltésű iz­zólámpa tömeggyártására, és fejlesztet­tek ki több korszerű adócsövet. A bu­dapesti Tudományegyetem még 1936- ban az „atomfizika“ tárgykörből ma­gántanárrá habilitálta. Bay egyetemi ta­nárként színvonalas, korszerű kísérle­tekkel alátámasztott oktatást vezetett be. Oktatómunkáját három jegyzete - Atomfizika, A rádióhullámok tovater­jedése, Atommagfizika - segítette. Az Egyesült Izzó által 1938-ban alapított műegyetemi atomfizika tanszék vezeté­se, valamint oktatómunkája mellett is folytatta ipari kutatásait. A második vi­lágháború alatti radarkísérletek irányí­tója volt. A háború befejezése után az újra megépített berendezésekkel - me­lyek a Tungsramban készültek - meg­kezdték a holdradar kísérleteket, mely­nek eredményét 1946. február 6-án hozták nyilvánosságra. A nemzetközi hírnév ellenére 1948-ban kénytelen volt elhagyni az országot, az USA-ban, a George Washington egyetem profesz­­szora lett. Ionizációs kísérletekkel, majd fénysebesség méréssel foglalko­zott, s megalkotta a „fényre-szabott“ métert. Ennek alapján a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal az ő új mé­terdefinícióját fogadta el 1983-ban.- Melyek is voltak Bay Zoltán legje­lentősebb tudományos eredményei? 1. 1929-ben Berlinben kimutatta, hogy a kémikusok által aktív nitrogén­nek nevezett gáz nitrogénatomokból áll. Sikerének titka az volt, hogy a gáz­kisülési csőre kívülről helyezte rá a gyorsítótekercset, ugyanúgy ahogyan Gábor Dénes tette az elektron fókuszá­lásakor. 2. 1937-38-ban Budapesten az addig csak elektronikus erősítésre használt elektronsokszorozót alkalmassá tette egyedi fény- és gammafotonok, elektro­nok és alfarészecskék detektálására. (Az MTA levelező tagja lett 1937. 04. 29-én.) 3. 1946 február 6-án radarvisszhan­got észlelt a Holdról, ezzel elindítva a radarcsillagászatot. (Az MTA rendes tagja, a „Mikrohullámok visszaverődé­se a Holdról“ című székfoglalóját 1946. november 18-án mondta el.) 4. 1955-ben Washingtonban kimu­tatta, hogy a Compton-effektusnál a rugalmatlanul szórt gamma-kvantum és a megkötött elektron egyidőben re­pül szét, bizonyítva az impulzus- és az energiamegmaradás érvényessé­gét. 5. Washingtonban 1965-töl kezdve haláláig folytatta a fénysebességre vo­natkozó vizsgálatait. Kimutatta a fény­­sebesség állandóságát, frekvenciafüg­getlenségét, az optikai rezgésszám frekvenciaáthelyezés (lebegés) segítsé­gével végzett meghatározásával igen pontosan mérte a fénysebességet. Eredményei alapján javasolta, hogy a méterszabványt a fénysebességre ala­pozzák. Bay Zoltán 1992. október 4-én Wa­shingtonban távozott az élők sorából, hamvait végső kívánsága szerint szülő­földjén helyezték el. Szellemi örökségét a Bay Zoltán Al­kalmazott Kutatási Alapítvány ápolja. Ajánlotta: Sipos László Boncasztalon az energiapiac Rányomja a bélyegét az uborkaszezon az ener­giapiaci hírek „for­galmára“ is. Újdonságok­kal nem, de az előző hó­napban már megjelent publikációkkal ismét ta­lálkozhattunk az újságok hasábjain. Talán amit érdemes megemlíteni a nemzetkö­zi hírekből az, hogy a né­met energiaszektorban újabb mega fúzió jött lét­re. Két nagy energiaszol­gáltató, az RWE és a VEW- amelyek egyben Európa vezető közmű­szolgáltatói is- egyesült. Az ehhez szükséges jóvá­hagyást megadta a Né­met Gazdasági Verseny­­hivatal. A fúzió a magyar cégek közül érinti a Buda­pesti Elektromos Műve­ket, az Émászt és a Mát­rai Erőművet, a Tigázt, a Fővárosi Vízműveket és néhány nagyváros kom­munális hulladékgazdál­kodását is, amelyekben korábban érdekeltségeket szerzett az RWE, illetve a Fővárosi Gázművek és DDGáz, amelyekben a VEW érdekelt. A külföldi jelentésekből még mindig vezető hírnek számít Csernobil, már ami az idei bezárással kapcsola­tos híreket jelenti. Az EU tagországok 715 millió dollárral támogatják az atomerőmű leállítását, va­lamint biztonságossá téte­lét, az új védőszarkofág megépítését. A hazai atomerőművet érintő hirek közül az újsá­gok még mindig vezető helyen említik a 35 milli­árd forintos hitelt, amit a PA Rt a harmadik ne­gyedévben fog felvenni. A tízéves hitel szervezésé­ben a CIB Bank Rt., a Magyar Fejlesztési Bank Rt., a Magyar Külkereske­delmi Bank Rt., az OTP , valamint a Raiffeisen Bank Rt. alkotta konzor­cium vesz részt. Kicsit könnyedebb, de ugyanakkor nagyon fon­tos téma, az atomerőmű honlapjához kapcsolódó megjelenések. A május­ban megkezdett beharan­gozó még július végére is tartogatott meglepetése­ket. Még nyár közepén is találkozhattunk a nagysi­kerű internetes lappal fog­lakozó írásokkal. Mint azt már oly sokszor emlí­tettük a Tájékoztató és Látogató Központ mun­katársai és Dr. Aszódi At­tila csapata által megvaló­sított egyedülálló virtuális oldal, olyan kuriózumnak számított a magyar sajtó­ban, ami valóban csak az igazán egyedülálló érde­kességekről mondható el. A TLK sikeres munka­végzéséhez kapcsolódnak azok a pozitív hangvételű cikkek, melyek, mint ked­velt kiránduló helyet em­lítik a Paksi Atomerőmű látogató központját. Az írások egyenesen úgy szá­molnak be az itt eltöltött órákról, mint amit nem lehet elégszer megismé­telni. Szintén érdekességnek számit, hogy az atomerő­műbe való belépéskor az alkoholszondáztatás mel­lett a kábítószer-mentes­séget is ellenőrizni fogják az üzem területén dolgo­zóknál, illetve az oda be­lépni kívánó személyek­nél, külső munkatársak­nál, Talán a fenti okok is közrejátszhattak abban, hogy a lakossági elfoga­dottság a felmérések alap­ján a most megkérdezet­tek közül 17 százaléka lát­ja úgy, hogy Paks a leg­megbízhatóbb erőmű (e tekintetben a gáz és a megújuló energiák előzik meg), ám csak 9 százalék véli azt, hogy a nukleáris energia jár a legkisebb környezetkárosító kocká­zattal. Ami pedig a hazai mul­tinacionális vállalatok ár­bevételi sorrendjét illeti, ott is szépen szerepelt az atomerőmű. A tavalyi 30. helyről, idén a 24. helyen végzett a 80,9 milliárdos árbevételével a PA Rt. Összehasonlításképpen 1999-ben is első MÓL Rt. 742,5 milliárdos bevétel­lel büszkélkedhet. Összefoglalásként csak annyit: mind mennyiség­ben, mind pedig hirérték­­ben alulteljesített az ener­giaszektor, legalábbis ami a cégek médiaaktivitását jelenti. Azonban ami ked­vező eredmény, hogy a PA Rt. megtartotta a do­mináns vállalat szerepét a sajtóban. Jelezve azt, hogy a „kedvezőtlenebb“ hónapokban is odafigyel a saját kommunikációjá­ra. Vágvölgyi Mihálj’ marketingkommunikációs tanácsadó Késik a kiégett fűtőelemek központi elhelyezése az USA-ban Nukleáris hírek a nagyvilágból Tovább folyik a harc a temetini atom­erőmű ellen A csehországi temelini atomerőmű létének első per­cétől kénytelen „az életéért küzdeni“. Már az építés ide­je alatt számos tiltakozás, demonstráció tárgya volt. Jú­lius hónapban a nukleáris üzemanyaggal való feltöltés engedélyezése adott alkalmat a zöldeknek újabb de­monstrációra. Egy csoport tüntető jelent meg a cseh nukleáris biztonsági hatóság székhelye előtt Prágában, akik jellemző módon több országból érkeztek tüntetni. Végül a rendőrség több tüntetőt letartóztatott. A zöl­dek már népszavazást is követeltek a temelini atomerő­mű megindításának kérdésében. Ezt a kormány azzal utasította el, hogy az építés befejezése idején, a projekt ilyen előrehaladott állapotában ez már értelmetlen do­log lenne. A zöldek nem hagyták abba propagandate­vékenységüket és bíznak abban, hogy a parlament ki fog állni a népszavazás megtartása mellett. A temelini 1. blokk hálózatra kapcsolását ez év őszére tervezik. * Uj brazil energiatermelő reaktor A régóta várt második brazil atomreaktor, az Angra-2 elérte a kritikus állapotot. Tévedés ne essék, ez jó hír. A szokásos szóhasználattal ellentétben ez csak annyit jelent, hogy a reaktorban a nukleáris ha­sadási láncreakció önfenntartóvá vált. A nyomottvizes reaktorral működő, 1229 MW teljesít­ményű blokk, melyet a német Siemens cég gyártott, szeptemberben elkezdi az üzemszerű termelést. Épí­tése 1981-ben kezdődött, 5 évvel azután, hogy a Siemenenssel megkötötték a szerződést az Angra-2 és az Angra-3 megépítésére. Az 1980-as évek közepén gazdasági visszaesés következett be, amelyet a villa­­mosenergia-igény csökkenése követett. Ekkor az Angra-3 építését teljesen leállították, az Angra-2 épí­tését minimumra csökkentették. A helyzet gyökere­sen megváltozott 1995-ben, amikor a kormány zöld utat adott az Angra-2 építésének: kell a villamos ener­gia a gyorsan fejlődő Sao Paolo-i régiónak. Ha a jelen­legi 1850 MWó/év fejenkénti fogyasztással számo­lunk, az Angra-2 mintegy 5 millió lakost tud ellátni villamos energiával. Technikai színvonala és biztonsá­gos volta garantáltnak látszik: referencia-üzeme az 1982 óta üzemelő német grafenrheinfeldi atomerőmű volt, de felh. nálták újabb német atomerőművi blok­kok tapasztal '* is. Tervezése és építése alatt folya­mi ötté ellenőre t trazil nukleáris biztonsági hatóság (CNN) és a német biz­tonsági hatóság (GRS). A biztonsági berendezések minőségbiztosítási kérdéseiben a német műszaki fel­ügyelet, a TÜV is részt vett. Orosz tervek a kiégett nukleáris üzemanyag importjára Az orosz energiaügyi miniszter bejelentette, hogy a tervek szerint 20 ezer tonna kiégett üzemanyagot sze­retnének importálni az elkövetkező 10-15 évben, és ennek reprocesszálása 21 milliárd USD bevételt je­lenthet. Az előlegként felvehető 2 milliárd USD összeget arra használnák, hogy tökéletesítsék a hazai kiégett fűtőelem tárolókat, újakat építsenek, és mo­dernizálják a biztonsági és környezeti monitorozó rendszereket. A miniszter most azt is bejelentette, hogy a várt teljes összeg 35 %-át a nukleáris létesítmé­nyek környezetében fennálló környezeti problémák kezelésére, illetve az egész orosz környezetvédelem ja­vítására fogják fordítani. A miniszter szerint: „Ez a projekt lényege: ne dramatizáljuk a fennálló problé­mákat, hanem oldjuk meg azokat.“ Az első 200 ton­na kiégett fűtőelemet beérkezés után a meglevő krasznojarszki tárolóban fogják elhelyezni, de a to­vábbiakban 3000 tonna kapacitású új tárolót is kell építeni, és a szállító rendszert is modernizálni kell. A végleges elhelyezés vagy geológiai mély rétegekben történik majd, vagy konténerekben, felügyelet alatt fogják tárolni, attól függően, hogy melyik megoldás mutatkozik hatékonyabbnak és biztonságosabbnak. Az előlegekből remélt 20-21 milliárd dollár 10 szá­zalékából speciális pénzügyi alapot képeznek, 5 %-os kamatot számítva ez elegendő lesz nemcsak a tárolás költségeinek fedezésére, hanem még megtakarítás is érhető el a plutónium és uránium kivonása utáni reprocesszálás későbbi finanszírozására. Ugyanez az alap segíteni fogja új atomerőművek építésének finan­szírozását is. Erre pedig szükség lesz: épülnek az új atomerőművek. Elkezdődött a Balakovo-5 és Bal­­akovo-6 blokkok építése. A beruházásra fordított ösz­­szegek jelentősen fogják fejleszteni a regionális inf­rastruktúrát is. A 2000. év első felében az atomerőművek Orosz­országban 10 %-kal több villamos energiát termeltek, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Az atom­energia részaránya a villamos energia termelésében 15,5 % volt. Vinnay István Az 1982-ben elfogadott Nukleáris Hulladékke­zelési Törvény kötelezte az USA Energiaügyi Mi­nisztériumát, hogy létesítsenek központi kiégett fűtőelem tárolót, amelynek 1998. január 1-től kel­lett volna fogadni az atomerőművek kiégett fűtő­elemeit. A törvény szerint a termelt villamos energia alapján fizettek, kilowattóránként 1 mill (a cent tizedrésze) összeget. Noha az 1987. évi törvénykiegészítés már egyértelműen beszél a Yucca Mountain (Nevada) helyszínről mint a tá­roló telephely-jelöltjéről, a törvény által előírt dá­tum úgy múlt el, hogy még mindig nincs tároló. A telephely részletes értékelő jelentése 1998. de­cemberében született meg, és alapjában alkalmas­nak nyilvánította a telephelyet, bár rámutatott né­hány kérdéses részletre. Jelenleg e problematikus kérdések tisztázásán dolgoznak, hogy 2001. júliu­sig benyújthassák az elnöknek a formális hely­szín- ajánlást. Minden eddigi vizsgálat eredmé­nye, beleértve az 1999-ben elkészült környezeti hatástanulmányt is, a telephely alkalmasságát mutatja. A baj az, hogy a késlekedés és a szolgáltatás kezdési dátumának még mindig fennálló bizony­talansága az ipar számára költséges, és a költség­­tényezők bizonytalansága is zavaró tényező, külö­nösen a dereguláció és az erősödő versenyhelyzet időszakában. Az USA Energiaügyi Minisztériu­ma (DOE) és az áramtermelők között megkötött törvényes szerződések megsértését is jelenti ez a késlekedés, ami szintén sok pénzbe kerül. A problémák részleges orvoslására megalkot­ták a 2000. évi hulladékkezelési törvény kiegészí­tést, amelyben a kormány kötelezettséget vállal a kiégett fűtőelemtároló létesítési ütemének és költ­ségeinek szorosabb ellenőrzésére. Bár ezt a tör­vényt a szenátus 64:34 arányban elfogadta, 3 sza­vazat hiányzott ahhoz, hogy hatálytalanítsa az el­nök korábbi vétóját. Ebben a törvényi patthelyzetben több áramter­melő kártérítési pert nyújtott be a szolgáltatás el­maradása miatt. A bíróság elmarasztalta a DOE- t, de a jogi helyzet komplikáltsága miatt ajánlja a feleknek, hogy peren kívüli egyezségben rendez­zék a problémákat. Amennyiben a program me­nete továbbra sem lesz kielégítő, várhatólag újabb kereseteket is benyújtanak. A közbenső tárolás kérdései Időközben az USA atomerőművei olyan jó eredményeket értek el, mint még soha. Nem en­gedhették meg maguknak, hogy a kiégett fűtőele­mek központi tárolásának késlekedése befolyásol­ja a termelést. Kénytelenek voltak nagyobb mér­tékben támaszkodni a helyszíni tárolási lehetősé­gekre, ami a tároló kapacitások bővítését is jelen­tette. Ez a becslések szerint mintegy 5 milliárd USD költséget jelentett. Végeredménye viszont az, hogy jelenleg rendelkezésre állnak a kiégett fű­tőelemek tárolására szükséges kapacitások az atomerőművek telephelyén, megfizethető árakon. Ennek eléréséhez fontos lépés volt a sokcélú kon­téner (MPC) kifejlesztése és engedélyezése, amely szállításra és tárolásra egyaránt alkalmas. Valójában ez a típus végső elhelyezésre is alka­lmas, de ilyen irányú értékelésére még nem került sor. Anyagi következmények A jelen helyzetben tehát a kiégett fűtőelemek kezeléséhez csak a telephelyi infrastruktúra kialakítására van szükség, és arra, hogy a tárolási kapacitásigénynek megfelelően szükség szerint megvásárolják a tároló betonmodulokat. Tapasztalatok szerint a helyi tárolás jóval 100 USD/kg költség alatt megoldható. Az eddig meg nem épült központi tárolóval kapcsolatos kötelezettségei miatt a DOE-nek vállalnia keil e helyszíni tárolókkal kapcsolatos pénzügyi ter­heket. Eddig 15 ilyen helyszíni száraz tároló kért és kapott működési engedélyt, és legalább még 20 további ilyen lesz, mielőtt a központi tároló ren­delkezésre fog állni. A helyszíni tárolók kénysz­erű megépítése lehetővé tette, hogy az áramter­melők függetlenítsék az üzem működését a központi tároló ütemezésének bizonytalansá­gaitól, és eredményesebben foglalkozhatnak olyan kérdések megoldásával, mint a erőmű tel­jesítményének növelése, vagy az élettartam meghosszabbítása. Ugyanakkor a helyszíni tárolás megoldása nem jelentett elviselhetetlen költségeket. Mindamellett fennáll az igény a központi tároló mielőbbi megépítésére. Az elkövetkező évtizedben ugyanis új, nagy teljesít­ményű üzemanyagfajták belépése növelni fogja a száraz tárolás bonyolultságát, illetve költségeit, és a leállított reaktorok leszerelését is akadályozza, hogy a nagy aktivitású radioaktív hulladék központi tárolója még nem áll rendelkezésre. Az áramtermelők a központi hulladéktárolás kilowattóránkénti 1 mül díja gyanánt már eddig 16 müliárd doüárt fizettek be, beruháztak a helyszíni tárolás megoldásába, tehát méltatlankodva várják a központi tároló megépítését és káruk megtérítését.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents