Atomerőmű, 2000 (23. évfolyam, 1-12. szám)
2000-08-01 / 8. szám
2. oldal ATOMERŐMŰ 2000. augusztus * Észrevételek, javaslatok bejelentése Válaszok az Integrációs Bizottság tagjainak kérdéseire Mint már emlitettük, az ülés első részében Nagy Sándor vezérigazgató és Dr. Rónaky József, az OAH főigazgatója tájékoztatta a bizottságot az atomerőmű és a nukleáris hatóság helyzetéről. Az előadások után kérdések hangzottak el a bizottsági tagok részéről, amelyekre szintén Dr. Rónaky és Nagy Sándor urak válaszoltak. A kérdések természetesen a neuralgikus témákra irányultak, mint a kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezése, az erőmű élettartama, a nukleáris pénzügyi alap működése, az RHK Kkt. működése, az atomenergia helye a magyar villamosenergia-koncepcióban. Ezekre a kérdésekre az OAH főigazgatója válaszolt, ám a válasz előtt Dr. Solymosi József Tolna megyei országgyűlési képviselő úr hozzászólásából idézek, amely összegezte a többi megyei képviselő vélekedését. Dr. Solymosi: Mi, akik itt élünk ebben a megyében, másképp éljük meg ennek az üzemnek a működését, mint az ország. Az első kapavágástól együtt élünk ezzel az üzemmel. Némi büszkeséggel szeretném megjegyezni, hogy mi nagyon büszkék vagyunk erre az üzemre, bár nem csak a miénk, hanem az egész országé. Nagyon jó szívvel hallgatjuk az üzem tevékenységével kapcsolatos beszámolókat, és úgy érezzük: valamennyiünk érdeke, hogy az üzem stabilitása és pozíciója a jövőben is biztosított legyen. Az egész ország számára alapvető érdek lenne, hogy annak a bizonyos másodlagos hulladéknak elhelyezési problémája végleg megoldódjon. Dr. Rónaky József válaszai a feltett kérdésekre: Az élettartam növeléssel kapcsolatos kérdésre a válaszom: most kell a kérdéssel elkezdeni foglalkozni. Az atomerőmű jó korban lévő középkorú hölgyre hasonlít, amelyről az üzemlátogatás során meggyőződhetnek. Nagyon vonzó, de a tervezett élettartamának a derekán van, ilyenkor kell a hölgyeknek sűrűbben járni a kozmetikushoz. Az erőműben pedig folyik a biztonságnövelő program, amely az erőmű műszaki állapotának nagymértékű javulásával is jár. A világhírű reaktorvédelmi rekonstrukció eredményeként egy teljesen digitalizált védelmi rendszert helyeztek üzembe az 1-es és 2-es blokkokon, majd következik - 2002-ig - a 3-as és 4-es blokk is. Az atomerőmű indításának engedélyezési okirataiban nem volt korlátozva az élettartam. Az atomtörvény úja elő, hogy a reaktorokat 10 évenként időszakos biztonsági vizsgálatnak kell alávetni. Ez a vizsgálat az 1. és 2. blokk esetén megtörtént, további tíz évre kapott üzemelési engedélyt 1999-ben. A 3. és 4. blokk felülvizsgálata folyamatban van. (Időközben ez az engedély is megszületett. Szerk.) Ez azt jelenti, hogy minden élettartam hosszabbításhoz hasonló biztonsági felülvizsgálatra van szükség. Az élettartam meghosszabbítás elsősorban gazdasági kérdés, és a tulajdonosnak - jelenleg a magyar állam - kell eldönteni: gazdasá-A sajtó képviselői gos-e vagy sem. Ezt a kérdést 5-10 éven belül kell napirendre tűzni. A nukleáris pénzügyi alap működésével kapcsolatban elmondható, hogy ezt az alapot döntő többségben a PA Rt. által befizetett pénz képezi. Ebből az összegből gazdálkodik az alap, és hogy az értéke ne vesszen el, minden év december 31-én az alap aktuális pozitív egyenlegét megnöveli a költségvetés - a költségvetés terhére - a jegybanki alapkamattal. A fel nem használt pénz viszonylag jó forrás az államnak. A kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezésével kapcsolatos kérdésekre kimerítő választ adott Rónaky úr, hiszen az 1993-ban elkezdődött potenciális telephelyek megkeresésétől napjaink helyzetéig vázolta a fejleményeket. (Ezek a napi sajtóból ismeretesek. A tájékoztatót hallgató elcsodálkozhatott azon, hogy egy ilyen fontos országos gazdasági kérdést 2-3 fő megtorpedózhat a támogató szakembergárdával szemben.) Arra a kérdésre, hogy ha lenne energiakoncepció, mi lenne a helye ebben az atomenergiának, Rónaky úr így válaszolt: Megítélésem szerint az atomenergiának helyet kell kapnia több okból a születendő magyar energia koncepcióban. A legfontosabb érv: azért, mert van. A másik a diverzifikáció elve. A magyar villamosenergia-ellátás féllábú törpe, illetve az egész energiarendszerünk, mert túlzott mértékben hagyatkozik a gázra. Európában egyedülálló mértékben függünk a gáztól, és az egyetlen helyről, Oroszországból szerezhető be. Környezetvédelmi szempontból is nyomós érvek szólnak az atomenergia mellett, mert ha a klímavédelmi egyezmény követelményeit teljesíteni akarjuk, akkor nem szabad az atomenergiáról lemondani sem Magyarországon, sem a világban. A nukleáris technika léte nagy mértékben csökkenti a globális felmelegedés kockázatát, lassítja ezt a folyamatot. Nagy Sándor vezérigazgató úr az erőmű biztosításával kapcsolatos kérdésre válaszolva elmondta: a PA Rt. három külön biztosítást kötött, nevezetesen a nukleáris anyagok szállítására, nukleáris kárfelelősségi és vagyonbiztosítást. A biztosító társaságok képviseletében a Hungária Biztosítóval 1999-ig volt szerződése, 2000-től csatlakoztunk az atomerőművet üzemeltetők viszontbiztosítójához, egy EMANI nevű céghez, amelynek eredményeként 150 millió Ft-tal sikerült csökkenteni a biztosítás öszszegét. A karbantartással kapcsolatos kérdésre válaszolva elmondta: az igazgatóság az elmúlt év végén olyan döntést hozott, hogy 2000- ben a KAIG-ot költségközpontként kívánja működtetni. A következő évben profitcenterként és 2001 év végén fogja áttekinteni a karbantartási terület működését és a döntés csak ez után fog megszületni. A mohi atomerőművel kapcsolatban Nagy Sándor elmondta: Ausztria tiltakozott a legélesebben és tiltakozik a temelini atomerőmű ellen is. A mohi atomerőmű korszerű, sok tekintetben korszerűbb, mint a vele egy generációs reaktorok, hiszen a tiltakozó megmozdulások miatt minden biztonságnövelő intézkedést végrehajtottak. Azokat is, amelyeket mi most végzünk, és a magyar hatóság 2002. december 31-ig írt elő számunkra. Ma a mohi erőműről a nyugat-európai vélemény az, hogy teljes mértékben kiélégítik azokat a biztonsági előírásokat, amelyeket a nyugat-európai hatóságok a náluk üzemeltetett reaktorokra előírnak. Dr. Szájer József bizottsági elnök megköszönte a válaszokat, majd így összegezte véleményét: valamennyiünket meggyőzött arról, hogy volt értelme ennek a tanácskozásnak, érdemes volt lejönni és a helyszínen tájékozódni. Lejegyezte: Beregnyei Honeywell @ssetMAX programbemutató Földrengésre méretezve Oros Zsolt a Honeywell Szabályozástechnika Kft. termékfelelőse a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Paksi Területi Szervezete meghívására 2000.augusztus 1-én a TLK nagytermében tartotta meg 20- 22 főnyi szakmai hallgatóság előtt végig nagy figyelemmel kísért igen érdekes előadását. E neves cég jól ismert már a mérés- és szabályzástechnikai berendezéseiről, a számítástechnika sem ismeretlen terület számára, de ez a szimulációra épülő karbantartási rendszere a jelen integráltságában világújdonság. (Teljes kiépítésében még sehol nem alkalmazzák.) Az amerikai kormány által támogatott ASM (Abnormal Situation Management) kutatása hozta létre a termelő egységekben rejlő rejtett kapacitások kiaknázása érdekében. Még 95 %-os kihasználtságú rendszerekre is 3-5 % javulást ígér. A régi szisztéma szerinti tervszerű javításoknak csekély hatása volt a kellően összetett berendezések megbízhatóságára, s ezért új utakat kerestek. Az egyes üzemi jellemzőkre épülő (rezgésdiagnosztika) állapotfiiggő karbantartások bizonyos üzemállapotra történő kiértékelése esetenként bonyolult és bizonytalan. Viszont ha a berendezés adatait egy szimulációs rendszerbe fogjuk, könnyebben áttekinthető, értékelhető az üzemállapot. Erre a felismerésre jutott a Honeywell, s vezető világcégek: * Flowserve - szabályzószelep gyártó és diagnosztizáló, * Bently Nevada - forgógépek rezgésdiagnosztája, * PSDI (Project Software Development Inc.) - számitógépes karbantartási rendszerek fejlesztője, szakértője bevonásával alkotta meg az @ssetMAX (Enterpicse Asset Management - vállalati termelőeszköz kezelés) programrendszerét. A preventív (megelőző) prediktív (tervezett) valamint a reaktiv (hibaelhárító) karbantartási stratégiák közötti optimális mérték megtartásával az üzem rendelkezésre állását maximális biztonság mellet a legmagasabb szinten biztosítsa. A programcsomag rendkívüli jelentősége, hogy több vezető karbantartás-irányítási programmal együtt tud működni, így az SAP-vel is, azt alulról támogatja. Nem tetszik viszont, hogy a szimulációs modell zárt a felhasználó számára, s azt csak a fejlesztő állíthatja be. A primer és szekunder köröket járva, szorgos hegesztői munkát végző személyeket figyelhet meg az érdeklődő. A munkálatok az üzemi főépület földrengésállósági megerősítésével függnek össze, amely munkáknak egyik tervezője és irányítója Hajmási Péter, az IPARTERV Rt. okleveles építőmérnöke. Arra kértem, adjon rövid tájékoztatót a munkálatokról.-Mi indokolta a fóldrengésállósági megerősítéseket ?- Amikor az atomerőművet tervezték, a 70-es évek elején, akkor büszkén és emelt fővel emlékezhetünk arra, hogy az ipari termelés kategóriában egy jó minőségű és színvonalas tervezői munka folyt, melynek nagyon szép példája az atomerőművi szerkezet. Az a tény, hogy a tervezők az akkor hatályos és érvényes magyar szabványi előírásokat és a technológiát szállító szovjet fél összes előírásait figyelembe vették, jól mutatja az, hogy a több mint két évtizede álló épületszerkezettel soha nem volt probléma. Azt azonban tudnunk kell, hogy földrengésre való méretezésre kötelező érvényű magyar szabvány a tervezés időszakában nem volt. Tehát ezt az épületet földrengésre nem méretezték. Mikor a földrengési kérdés a nemzetközi érdeklődés homlokterébe került, és itt Pakson is fontossá vált, megindultak a kutatási munkák, és 1998-ban jutottunk el odáig, hogy választ kaptunk a gyorsulási értékekre. Megállapították, hogy 0,29 g vízszintes gyorsulásra kell méretezni az üzemi főépületet. A tervezéssel a Siemens cég lett megbízva, ám helyismeretük nem volt, ezért bevonták az ERŐTERV-et, mint az atomerőmű generál tervezőjét és az IPARTERV Rt-t, mert mi terveztük a vázszerkezetet, annak statikáját, A megújult belső INTRANET hálózat kezdőlapján a „Közérdekű információk“ menüpontot megnyitva a „Bejelentések“ könyvtárban olvasható:- A PA Rt. lehetőséget biztosít munkavállalói részére a minőséget, biztonságot, környezetet befolyásoló problémák nyílt feltárására. Ha Önnek ilyen jellegű javaslata van, és úgy gondolja, hogy felvetése javulást eredményezhet a társaság életében, lehetősége van azt különböző információhordozókon keresztül, szervezett formában megtenni! Bejelentés a következőképpen tehető: Telefonon (67-19) Levélben (PA Rt. FI és F2 portáján elhelyezett postaládába) E-mail-en (BEJE@npp.hu) Ha a bejelentő úgy gondolja, hogy a bejelentéshez a nevét nem kívánja közölni, lehetőség van a bejelentés bizalmas kezelésére. Az MBO feladata a beérkezett bejelentések gyűjtése, feldolgozása és továbbítása az ügyben illetékesek felé. A továbbított bejelentéseket az illetékesek egy hónapon belül megvizsgálják, majd a hozott intézkedésekről az MBO-t értesítik. Az eredményről az MBO tájékoztatást küld a bejelentőnek. Bejelentéseiket előre is köszönjük! Bővebb információval Kajári Attila MB mérnök szolgál. Telefonszám: 79-63 Tanulmányozva a megjelent dokumentumot, Kajári Attilától a bejelentési rendszer tapasztalata felöl érdeklődtünk.- Korábban a 102. számú vezérigazgatói utasítás, jelenleg az ELJ-BIZT-00-05jelű eljárásrend, az „Észrevételek, javaslatok bejelentési és kezelési rendszere" című dokumentum szabályozza az alkalmazottak ösztönzésére a problémák feltárására és azok megszüntetésének kezdeményezése érdekében több éve működő folyamatot. építészetét és gépészetét. A tervezési és konzultációs folyamat közel fél évig tartott, mire kialakult a megerősítés elképzelése.- Hogyan kell elképzelni ezeket a megerősítéseket ?- Az üzemi főépület négy fő részre osztható (lásd a rajzot) és úgy kell a megerősítéseket és a tömbök egymáshoz történő rögzítését elvégezni, hogy végül statikaüag egy egységes és merev tömböt alkossanak. A reaktorépület és a lokalizációs torony tömbjei nagy Milyen korábbi tapasztalatokról tud beszámolni?- A rendszer 1998 eleje óta működik. A bevezetést követő időszakban kevés bejelentést kaptunk, ami nagy valószínűséggel azzal magyarázható, hogy nem mindenkihez jutott el az információ ezen rendszer lehetőségéről. Úgy gondoltuk, hogy a meglévő bejelentéstételi lehetőségeket kibővítjük, így már nem csak levélben, telefonon és E-mail-en, hanem Intranetén keresztül is lehet. Ezen kívül az Intranet rendszeren belül, az újdonságok között is szerepeltettük, hogy minél több ember szerezhessen róla tudomást. Ennek köszönhetően a bejelentések száma növekedett. Azonban ez még mindig kevésnek mondható az elképzeltekhez képest. Továbbra is úgy gondoljuk, hogy a rendszer aktívabbá tételéhez további ismertetésre, propagálásra lenne szükség.- Miben változott a korábbi szabályozás?- A jelenlegi ELJ-BIZT-00- 05 eljárásrend tartalmát tekintve néhány dologban változott a korábbihoz képest. Az előző utasítás még nem tartalmazta az Intranet-rendszeren keresztül történő bejelentés lehetőségét, ezen kívül kiegészült egy folyamatábrával és formalapokkal.- Mivel tudják ösztönözni a jobbító szándékú bejelentőket?- Önmagában ennek az eljárásnak nem célja az ösztönzés. A jelenlegi rendszer csak az információadást könnyíti meg, ösztönzésként lehetőséget kínál magunk és mások munkájának probléma mentesebbé tételéhez. Mindenki számára tudatosítani kellene ennek fontosságát. Ezen kívül szükségesnek tartanám azon bejelentések közzétételét vagy jutalmazását, amelyek kapcsán jelentős eredményekről lehetne beszámolni. Sipos László falvastagságú, rendkívül merev tömbök, de az ezekhez kapcsolódó acélszerkezetű csarnokok földrengésre nem megfelelően méretezettek. Az volt a megerősítés alapelve, hogy ezeket az acélszerkezetű csarnokokat olyan módon kapcsolják a reaktorépület tömbjéhez, hogy a földrengéskor keletkezett vízszintes, illetve kis mértékű függőleges erőhatásokat ennek a tömbnek adják át. Vagyis egy merev dobozszerkezetté alakítják át az egész épületet. Ez statikai, tartószerkezeti szempontból Magyarországon egy teljesen egyedülálló feladat, hiszen ilyen nagy jelentőségű és tömegű épület utólagos földrengésállósági megerősítésére még nem volt példa.- Gondolom nehezítette a tervezést és a kivitelezést is, hogy a villamosenergia-termelést nem lehet szüneteltetni.- Igen, az még nagyobb jelentőségű, hogy ezt a munkát - mely 2- 2,5 évig tart - egy teljes kapacitással működő atomerőmű körülményei között kell elvégezni. Tervezési és kivitelezési munkát nehezítő tényező, hogy a merevítő rendszer elemeinek elhelyezését nagyban befolyásolja a zsúfoltság, a már beépített egyéb rendszerek. Kétirányú merevítési elképzelés valósul meg, egy hosszirányú és egy keresztirányú. A két lokalizációs tornyot öszszekötjük egy hídszerkezettel, melyhez csatlakoztatjuk a reaktorcsarnok keresztirányú megtámasztását. B.M. Az üzemi főépület egy blokkjának 3 dimenziós modellje______________
