Atomerőmű, 2000 (23. évfolyam, 1-12. szám)
2000-07-01 / 7. szám
2000. július ATOMERŐMŰ 5. oldal AKTUÁLIS INFORMÁCIÓK 2000 július közepétől - augusztus közepéig Július 14-23.: - Fadd- Dombori Nyári Fesztivál Újra itt a nyár és vele együtt a vakációzok és szórakozni vágyók hagyományos sport, családi- fesztivál programja, melyet a szekszárdi Fesztivál és Vásárszervező Iroda július 14. és 23. között Fadd-Domboriban, a szabadstrandon rendez. Tel.: 74/529-950 Július 15.: - Duna-parti esték Pakson Július 15-én szombaton 16 órától a Duna-parti esték Pakson sorozat keretében a Vízi-színpadon nóta és népdaléneklési bemutató tekinthető meg. A bukovinai székely népdalkor műsora 17.30 órakor kezdődik, majd 19 órától a nótaesten fellép Szántai Ildikó, Tarnay Kiss László és Miklóssy József. Kísér: Oláh Kálmán zenekara. Július 17.: - Negyedszázados kapcsolat Huszonöt éve, 1975. 07. 17-én az első szovjet-amerikai űrprogram keretében sikeresen összekapcsolták a világűrben a Szojuz-19 és az Apollo-18 űrhajókat. Július 19.: - Az önuralom napja „Ne vitatkozz a vajas-kenyereddel!” - vallja agy angol közmondás, és kiegészíthetjük egy mai jó tanáccsal: Tanulj meg engedni, vagy legalább is hallgatni, ha a közvetlen megélhetésedről van szó a vitában. Július 23.: - Nasszer pucscsal megszerzett hatalmának napja „Baj van olyankor, mikor egy liter tej azt ambicionálja, hogy betöltsön egy ötliteres fazekat.” Miért? - Addig forralja magát, amíg végül kifut és leég. Sajnos a világ tele van egyliteres emberekkel. Július 24.: - Száz éve született Bay Zoltán A Békés megyei Gyulaváriban 1900. 07. 24-én született Bay Zoltán fizikus, mérnök. Számtalan tudományos eredménye közül legismertebb, hogy Budapesten 1946-ban a Hold „radarozásával” elsőként állapította meg igazolható méréssel a Föld - Hold távolságot. Tudjuk, hogy a Tungsram Kutató Laboratóriumának hajdani vezetője a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 1938-ban alapitott Atomfizika Tanszék első professzora volt, nevéhez fűződik a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal által 1983-ban elfogadott fényreszabott méterdefiníció megalkotása. Július 29.: - Duna-parti esték Pakson Július 29-én szombaton 16 órától a Duna-parti esték Pakson sorozat keretében a Vízi-szinpadon az idei nyári ruhákat felvonultató divatbemutató tekinthető meg, majd 19 órától kezdődik a Hello Dolly musical show, Koós Réka és Homonnai Zsolt, a budapesti Madách Színház művészeinek műsora. Augusztus 1.: - Száz éve kezdődött a Szépművészeti Múzeum építése Éppen száz éve, 1900 augusztus 1-én kezdődött meg a budapesti Szépművészeti Múzeum építése, amely elkészültekor (1906) Európa legkorszerűbb múzeuma volt. Augusztus 6.: - A nukleáris fegyverek betiltásáért folyó harc világnapja A Béke Világtanács elnöksége 1978. július 13-i moszkvai ülésszakának javaslatára augusztus 6-át - Hirosima atombombázásának évfordulóját - a nukleáris fegyverek betiltásáért folyó harc világnapjává nyilvánították. Augusztus 15..- Nagy boldogasszony, a legnagyobb Máriaünnepnap Az egyház e napot hivatalosan Szűz Mária mennybemeneteleként ünnepli. Magyarországon Szent István király kora óta nagy egyházi ünnep annak emlékére, hogy a szent király az országot Szűz Mária oltalmába ajánlotta. Augusztus 18.: - Duna-parti családi napok Pakson Augusztus 18-án - péntek -18 órától a Duna-parti családi napok Pakson sorozat keretében a Vízi-színpadon a Városi Big Band együttes nyitómüsorával kezdődik, majd 19 órától “Kató néni meg a politika” - Ihos József népszerű humorista kabaréjával folytatódik a hagyományteremtő rendezvény. Várhatóan fél kilenctől kezdődik a “Randevú Ádámmal és Évával” - Csepregi Éva és Végvári Ádám művészek műsora. Augusztus 19.: - Duna-parti családi napok Pakson Augusztus 19-én - szombat - 10 órától a Duna-parti családi napok Pakson sorozat keretében, az Erzsébet Szálló mögötti parkban kézműves foglalkozások gyerekeknek, valamint a „Lala és az orvos-bohócok” - bohócműsorral kezdődik az egész napos rendezvény. Az „Állatkerti séta” - Makrai Pál, Sz. Nagy Ildikó és G. Szabó Sándor gyermekműsora 11 órától tekinthető meg. A Fortuna rádió immár hagyományos a „Játék határokkal” című műsorát 12-14 óra között rendezik. A Vízi-színpadnál 11-13 óra között lesz a Dunaátuszás, majd eredményhirdetés és víziparádé. A Mazsorett bemutató 14 órakor kezdődik, azt követően a Baby Sisters együttes „Jó estét nyár, jó estét szerelem” műsorát tekinthetjük meg. A paksi Koktél Táncegyüttes bemutatója 16 órától kezdődik, majd Illényi Katica és Farkas Bálint “Te rongyos élet” című operett műsora következik. A Paksi Örökifjak Táncegyüttes 18 órától lép fel, majd az Irigy Hónaljmirigy együttes paródiája fogja szórakoztatni a nagyérdeműt. Dunai Tamás és a Budapest Dixiland Band műsora 20 órakor kezdődik, fél tízkor lampionos felvonulás a Dunán, a tűzijáték 22-kor következik, majd utcabál veszi kezdetét hajnalig. Augusztus 20.: - A Magyar Köztársaság állami ünnepe, vallási ünnep Államalapító Árpád-házi Szent István ünnepe, az' új kenyér napja, magyar nemzeti ünnep. Az Országgyűlés 1991. március 5-i döntése értelmében 1991-től augusztus 20. a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe. Augusztus 20.: - Duna-parti családi napok Pakson Augusztus 20-án - vasárnap - 6 órától a Duna-parti családi napok Pakson sorozat keretében, a Síksori kubik gödröknél horgászversennyel kezdődik az egész napos rendezvény. A halászléfőző verseny 10 órától kezdődik. A Jézus Szíve templomban 9 órakor kezdődik az Ünnepi Szentmise, majd a templom mellett 10 órakor kezdődik a Szent István-napi Városi Ünnepség. A Víziszínpadon 14 órakor kezdődik a „Holiday Inn” akrobatikus rock and roll műsor, majd fellép a Csillag Táncegyüttes. Korda György és Balázs Klári műsora fél négytől, a Roger Schilling Fúvószenekar pedig fél öttől kezdődik. Azt követi Szulák Andrea „New York - New York” című összeállítása. A paksi Tűzvirág táncegyüttes 19-20 óra közötti fellépése zárja a napot. Összeállította: Sipos László Gábor Dénes üzenete: „Találjuk fel a jövőt!” 2000. június 5-én a Magyar Tudományos Akadémián ünnepeltük a világhírű magyar mérnök-fizikusunk, Gábor Dénes születésének századik évfordulóját. Budapesten az V. kerület Fáik Miksa utca 30. alatti - a Magyar Szabadalmi Hivatal és a Novofer Alapítvány által elkészíttetett - emléktábla jelzi, hogy e házban töltötte ifjúságát Gábor Dénes (1900-1979) Nobel-díjas tudós, mérnök-feltaláló, a holográfia megalkotója, humanista gondolkodó. A kiváló természettudós és feltaláló, aki a holográfiái módszer feltalálásáért és fejlesztéséhez való hozzájárulásáért kapta az 1971. évi fizikai Nobel-díjat, számos maradandót alkotott az információelmélet, az elektronoptika és a plazmafizika területén is. Gábor Dénes korai természettudományos és műszaki érdeklődése adta az indíttatást műegyetemi tanulmányainak megkezdéséhez. A stúdiumot a Műegyetem gépészmérnöki szakán 1918-ban kezdte, majd 1920-tól Berlinben a charlottenburgi műszaki főiskolán elektromérnöki szakágon folytatta. A mély matematikai ismereteinek alapjait olyan neves szakemberektől sajátította el, mint Fejér Lipót, Kürschák József és Rados Gusztáv. Kortársai, barátai és a vitapartnerei közé tartozott Neumann János, Szilárd Leó és Wigner Jenő. Berlinben, ahol századunk első harmadában a fizika fellegvára volt, Einstein előadásait hallgatta. 1924-ben szerezte meg az elektromérnöki diplomáját, első munkahelye egy nagyfeszültségű távvezeték tervezésével foglalkozó kutatóintézet volt. 1927-ben már a Siemens & Halske cég alkalmazásában készítette el a doktori értekezését, melynek témája a katódsugárcső. 1932-től kezdett foglalkozni a plazmajelenségek elméletével. A plazmák, vagyis az erősen ionizált, villamos szempontból csaknem semleges gázok tanulmányozása a plazmalámpa megalkotására ösztönözte. 1934-ben Angliába települt, ezt követően tizennégy esztendőn át a Thomson Houston Társaság kísérleti laboratóriumában dolgozott. Fő munkaterülete az elektronoptika volt, azonban foglalkozni kezdett a híradástechnikai információelmélet kérdéseivel is. Az elektronoptikai leképezés tudományos vizsgálata vezette a holográfia feltalálásához. Felismerte, hogy a tökéletes leképezéshez a tárgyakról visszavert hullámoknak valamennyi információját fel lehet használni, így nem csak a hullámintenzitást - mint azt a hagyományos eszközök teszik -, hanem a hullám fázisát és amplitúdóját is, ugyanis ha ez megvalósul, akkor a tárgyról teljes (holo) térbeli kép (gráf) nyerhető. Az optikai holográfia elméletét 1947 és 1951 között dolgozta ki, ugyanebben az időben már a londoni Imperial College-ben elektronoptikát oktatott, majd 1967-ig az alkalmazott elektronika professzora volt. A hatvanas években foglalkozott televízió képcső fejlesztésével is, olyan lapos képcsövet konstruált, amelyben a többszörösen megtört elektronsugár útjának zömét a képernyővel párhuzamos sikban teszi meg. 1971-ben fizikai Nobel-díjat kapott a holográfia feltalálásáért. „Most már hosszú évek óta - tizenöt éve - kettős életet élek: fizikus vagyok és föltaláló. Ez az egyik életem, a másik pedig: szociális író vagyok. Régen rájöttem arra, hogy nagyon nagy veszedelemben van a mi kultúránk.” - vallotta egyik írásában és élete utolsó évtizedeiben mintaadó szociális érzékenységgel elemezte a globális problémák technikai gyökereit és leküzdésük ga?dasági:társadalmi eszközeit. Gábor Dénes több mint fél évszázados munkássága-máig mozgósítja a műszaki tudományok legkiválóbb művelőit. Szellemi örökségének gondozására és budapesti születésének méltó centenáriumi megünneplésére megalakult a nevét viselő emlékbizottság, amely az elmúlt időszakban kialakította államiságunk millenniumi évfordulójának szentelt hazai rendezvénysorozatba illeszkedő programját. Az Emlékbizottság szorosan együttműködött a londoni Imperial College - Gábor Dénes sok évtizedes professzori munkásságának szintere - vezetőivel. A centenáriumon túl ennek aktualitást ad az, amiről Gábor Dénes egyik késői önéletrajzában vall, hogy bár idős korában is foglalkoztatja a műszaki innováció, utolsó éveit mégis új érdeklődés köti le: az ipari civilizáció jövője. Ellentmondásokat lát a technikai fejlődése és a társadalmi intézmények között, ezért szerinte elsőrendű prioritást kell adni a társadalmi innováció kérdéseinek. Negyedszázad múltán is időszerű téma. Hires mondása - Nem tudjátok megjósolni a jövőt, de képesek vagytok feltalálni azt! - mai helyzetünkben is igaz. Összeállította: Sípos László XII. Nemzetközi Karbantartási Konferencia 2000.06.5-7 Veszprém Kell egy kis humor Híres emberekkel kapcsolatos anekdoták A mindig rangos előadásokat felvonultató konferencia színvonalát és a baráti hangulatot a Veszprémi Egyetem és Dr. Gaál Zoltán rektor, egyetemi tanár biztosítja. Itt mindig áttekintést kaphat a téma iránt érdeklődő az újdonságokról. A mostani konferencia a tudásbázisú karbantartást tűzte zászlajára. Történelmileg különböző karbantartási módszereket alkalmaztak:-TMK (fix időciklusonként karbantartás), -teljesítmény, üzemidő alapján számított ciklusok, -állapotfuggő (berendezés üzemi paramétereiből következtet az állapotára pl. rezgésmérés),-A fenti módszerek szerint számítógéppel támogatott karbantartási rendszerek. Példa kedvéért vegyünk egy gépkocsi karbantartását, mely különböző szintű feladatokból áll: -Ellenőrzések vagy szemlék (pl. műszaki vizsga) -Alkatrészcsere (olajcsere vonzata az olajszűrőcsere)-Állapotfüggő (kopott gumik cseréje)-Nagyjavítás (motorgenerál)-Újratervezés, tuningolás (más típusú porlasztó beépítése)-Meghibásodásig üzemeltetés (szélvédő, villogó búracsere)-Mely berendezés, alkatrész melyik csoportba sorolandó, hogy a gépkocsi minimális költségráfordítás mellett optimális üzemi kondíciót éljen el - ez jelenti a tudásbázisú karbantartást. Karbantartási módszerek kutatása során kimutatták, hogy a tervszerű nagyjavítás csekély hatást gyakorol az összetett berendezések megbízhatóságára, még akkor is, ha annak létezik domináns hibamódja. Az amerikai légitársaságok ennek megfelelően tervezett karbantartással az ellenőrzések során megbontandó berendezések számát 50-ed, karbantartási munkaidő ráfordítást 70ed, tartalékalkatrész-bázist az felére csökkentették. A San Diegoi Villamos Művek atomerőműveiben 1984-ben vezették be ezt a karbantartási módszert, és a francia EDF nukleáris létesítményeiben is alkalmazzák. A konferencián a részletkérdésekkel is több előadás foglalkozott.-A kenőanyag-gazdálkodási feladatot szépen oldották meg a miskolci SZINVA TREND Kft. programozói. A MÓL ezt a programot a vele szerződésben állók részére költségmentesen bocsátja rendelkezésre.-Rezgésdiagnosztikáról már sokat hallhattak a karbantartással foglalkozók, mégis érdekes volt az ATTEC Kft. dugattyús kompresszorok vizsgálati módszereiről és megbízhatóság növeléséről szóló beszámoló.-Figyelemre méltó színfolt volt a Honeywell jelentkezése a karbantartást támogató programok között. Számos berendezéscsaládra monitorozó rendszert tud kiépíteni és szimulációs modell segítségével a mért adatok alapján üzem közben képes tájékoztatást adni a berendezés állapotáról. Végre egy karbantartást támogató program, amely nem csak a munkautasítások valamilyen szintű forgalmazásával foglalkozik csupán. Az SAP PM moduljával kiépített kapcsolat áll rendelkezésre.-Csalódást okozott a konferencián a kenéselmélettel (tribológia) foglalkozó blokk, ahol főleg kereskedelmi jellegű előadások hangoztak el. Hangzatos címekkel nem fiikarkodtak pl. “motorkonstrukciók hatása a kenőolajokra”. Ebből megtudhattuk, hogy a MÓL jelentős befektetése és a kenőtulajdonságok egyeztetése esetén a motorgyártó a gépkönyvében ajánlja majd a kenőanyagok között. Gázüzemű motorok kenőanyag választása, ólompótló adalékok hatása a szelepleragadásra: erre már semmi konkrétumot nem tudtak válaszolni. Összegezve: a karbantartási konferencia nagyon jól sikerült, számos új ismeretet nyújtott. Gyulai Eötvös Eötvös Lóránd, a nagy magyar fizikus egy szigorlaton a jelölt kezébe adott egy távcsövet. - Tessék ezt megvizsgálni ! Milyen távcső ez ? A vizsgázó kihúzta a távcsövet, alaposan nézegette, a szeméhez illesztette, majd udvariasan szólt:- Ez egy nagyon kitűnő távcső, tanár úr... Bohr Niels Bohr, a század egyik legjelentősebb fizikusa fiatal korában az egyetemi futballcsapat kapusa volt. Professzora csodálkozva konstatálta, hogy a természettudományokban már akkor is kiváló fiatalember egy nyúllábat visz magával a kapuba.- Nem értem, barátom - mondta a fejét csóválva -, ön tudós ember létére hisz abban, hogy ez szerencsét hoz ?- Én nem hiszek - felelte Bohr. De azt mondják, akkor is szerencsét hoz. Voltaire Voltaire-t egy vita hevében ellenfele idiótának nevezte. Voltaire derűsen nézett rá, és így szólt: - Professzor úr, én önt eddig okos embernek tartottam. Ön viszont idiótának nevez engem. (Úgy látszik, hogy mindketten tévedtünk... Laplace Pierre Laplace-tól, a nagy matematikusfizikustól megkérdezték: - Ön kit tart Németország első matematikusának ?- Bartelst. - válaszolta Laplace.- Komolyan mondja ? - csodálkozott a kérdező. - Nem Gausst ?- Nem, nem... Gausst ugyanis a világ legelső matematikusának tartom. Mendelssohn A berlini tudományos akadémia annak idején rendes tagjává nevezte ki Mendelssohn Mózest, de Frigyes császár nem óhajtotta megerősíteni egy zsidó akadémiai tagságát. Erre mondta Mendelssohn:- Jobb, hogy az akadémia kinevezett, és a császár megtagadta, mint ha a császár nevezett volna ki, és az akadémia nem erősítette volna meg. Edison A tudósok gyakran szórakozottak, ezt nem csak a viccgyártók találták ki. Szórakozott ember volt a zseniális feltaláló, Thomas Alva Edison is. Egy alkalommal hosszabb vasúti utazásból megérkezve panaszkodott otthon, hogy émelyeg.- Rosszul lettem - mondta a feleségének -, mert háttal ültem a menetiránynak.- Miért nem kértél meg szemközt valakit, hogy cseréljetek helyet ?- Nem lehetett - felelte Edison -, mert egyedül ültem a fülkében. Ibsen Henrik Ibsen egy alkalommal Rómában sétálgatott, és figyelmét megragadta egy plakát, amelyet nagy tömeg bámult. Közelebb ment, de észrevette, hogy otthon felejtette olvasószemüveget. Udvariasan segítséget kért a mellette álló embertől:- Bocsásson meg uram, megmondaná, mi áll ezen a hirdetményen ?- Ne haragudjon, kedves uram - sajnálkozott a másik -, de én is analfabéta vagyok. (Forrás: Köves József - A legnagyobb vicckönyv, K. u. K. Kiadó, Bp.) Válogatta Sípos László
